Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Kölcsey Ferenc: Himnusz

No description
by

Rita Szigeti

on 21 March 2015

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Kölcsey Ferenc: Himnusz

Kölcsey Ferenc: Himnusz
Kölcsey 1823. január 22-én, a Szatmár megyei Csekén írta.
A vers csak több év után, 1828 decemberében, a Kisfaludy Károly által szerkesztett Aurórában, majd 1832-ben a gyűjteményes Kölcsey verseskötetben jelent meg.
"Mintha elfáradott volna reméni, bízni; mintha érdemtelennek tartotta volna nemzetét már arra, amiért Hymnuszában fohászkodott volt: az Isten áldására; mintha az a keserű belátás vett volna erőt rajta, hogy ez a nép még nem bűnhődött meg eléggé bűneiért, s vezeklésre többé nem adatik neki idő és alkalom. Mintha Hymnusza imádságára adatná meg itt a sorssal a meg nem hallgattatás lesújtó válaszát."
Hortváth János
Az a társadalmi-politikai helyzet, mely Kölcseyt már korábban is foglalkoztatták, ill. amely az 1820-as évek elején jellemezte az országot (fokozódó uralkodói önkény, sorozások, rendkívüli adók kivetése stb.).
Történelmi háttér
1844- a Nemzeti Színház pályázatot ír ki a Himnusz megzenésítésére
13 nevezés érkezett
Erkel Ferenc nyerte a pályázatot
Erkel Ferenc
Keletkezési körülmény:
1938-
Dohnányi Ernő átdolgozta

mai végleges forma
Volt-e Himnuszunk
1844 előtt???
IGEN
Boldogasszony Anyánk
katolikus néphimnusz
Szoszna Demeter pannonhalmi bencés szerzetes énekeskönyvében
Ah! Hol vagy Magyarok tündöklő Tsillagja,
ki voltál valaha Országunk Istápja.
Szent István királyrúl
"Tebenned bíztunk eleitől fogva"
Béza Tódor zsoltároskönyvéből
zenéje
eredetileg gyorsabb

(német Werbunk=szerzés, toborzás)
a hazánkat ért tragédiák hatására lelassult, gyászosabb lett
ok: I. világháború után területünk 2/3-a, a népesség 50%-a elveszett
Versailles-i béke
többször felmerülő kérdés
Megújítható-e a zenéje?
NEM
ok: a történelmi múlt
de: a MOB felkérésére a MÁV Szimfonikus Zenekar által elkészített himnusz eltér az eredetitől
Magyarország Olimpiai és Sporthimnusza
Himnusz
cím,
alcím
műfaj
téma
szerkezet
történelem-
szemlélete
költői
eszközök
verselés
stílus
idő- és
értékszem-
besítés
cím, alcím
görög eredetű
hümnosz=ének
1. valásos jellegű, istent dicsőítő, segítségért fohászkodó imaszerű ének
2. az ódától az választja el, hogy annak tárgya bármi lehet
"A magyar nép zivataros századaiból"

A zivataros század metafora utal a vers témájára.
A magyar nép történelmének fontos állomásait mutatja be, hogy mennyi baj érte már az országot, s egyúttal Isten meggyőzésére is szolgál: a bűnt már megbűnhődték, és most már joggal kér segítséget a költő a nép számára.
Az alcím a XVI. századi krónikások, prédikátorok stílusát idézi, erőteljesen érezhető a biblikus hatás, a jeremiádok hatása, mely a középkori – elsősorban protestáns – magyar költészetben is igen elterjedt volt .

az alcím értelmezése
Mielőtt a fürtábra alapján elemezzük a köteményt, hallgassuk meg Sinkovits Imre előadásában!
műfaja
himnusz (Istenhez címzett, esdeklő, kérő, imaszerű költemény) →

Jeremiád: elvont bibliai eredetű lírai műfaj, panaszdal, siralomének
ez az elnevezés Jeremiás próféta könyvére utal, melyben Jeruzsálem pusztulását siratja
Ez a műfaj a török hódoltság idején terjedt el Magyarországon.
Feladat: Bizonyítsd be, hogy műfaja valóban himnusz, ill. jeremiád!
Bizonyítás:
a keretversszakokban a megszólított az isten: "Isten áldd meg..., "Szánd meg Isten..."
szerkezete követi a hinuszok hagyományos szerkezetét: kérés-indoklás-kérés
könyörgése tárgya: jókedv, bőség, védő kar
jeremiád, mert az érvek a jeremiádokra jellemző sorrendben követik egymást: előbb isten ajándékait , majd a büntetéseket sorolja
(stb.)
alapmotívum
A bűn, mely általános érvényű, a melyekért mindenkinek (a népnek) viselnie kell a büntetést.
A bűn következménye a büntetés és a bűnhődés, ami nem más, mint az állandó üldöztetés, a számkivetettség, a hazátlanság, a rabság.
Már az indító keretversszak sorai („Bal sors akit régen tép...”) jelezték, hogy a jelen is a szenvedések, a bűnhődés kora.
Az ötödik versszakban jelenik meg a belső ellentétek, ellenségeskedések motívuma („Hányszor támadt tenfiad...”), amely a legsúlyosabb bűn, amelynek szintén ókori gyökerei vannak.
téma
Történelemszemlélete olyan, mint a 16-17. századi jeremiádoké (siralmas énekeké): Kölcsey szerint Isten a történelem irányítója.
Ha jót tesz a magyarság, jutalmaz; a bűnöket azonban jogos büntetés követi.
Ugyanezzel a szemlélettel találkoztunk Zrínyi Szigeti veszedelem c. eposzában.
áldást, békességet kér a magyarokra, jókedvet, bőséget
indoklás: a nép megbűnhődte már bűneit, jobb jövőt érdemel
történelemszemlélete
szerkezet
A himnusz műfajnak sajátos szerkezete van. Három fő részből áll.
- az első rész tartalmazza isten megszólítását és a hozzá intézett kérést.
- a második részben felsorolja azokat az indokokat, amelyekkel alátámasztja a kérés jogosságát, sok esetben itt isten dicsérete, vagy egy korábbi jótette szerepel.
- a harmadik részben megismétli a kérést. Ezt nevezzük hídszerkezetnek.
- Más szempontból ezt a szerkezetet keretes versnek is nevezik, mert az 1. és a 3. rész keretbe foglalja a fő mondanivalót.
- A keretversszakok vagy teljesen megegyeznek, vagy nagyon hasonlítanak egymásra.

A 2-3. versszakban isten ajándékait láttaja, a dicsőséges múlt képei és nagy alakjai sorakoznak. Itt kerül említésre a honfoglalás Árpáddal, valamint Mátyás uralkodása.
Ekkor isten kegyelméből a magyarok békében és bőségben éltek. Erre utal az ért kalász és a szőlővesszők képe. Ez egyúttal a misék jellegzetes eszközei is, az áldozás képei (kenyér és bor).
Mátyás dicsőséges hadjáratait az alliterációk is kiemelik: (s nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára).
A 4-5-6. versszakban isten büntetéseit sorolja.
A fordulópont a 4. versszak elején található. Egy felkiáltással és egy ellentétes kötőszóval (Hajh, de) kezdődik a nemzetet ért csapások bemutatása (tatár- és törökdúlások, belső viszályok és harcok; pl: Rákóczi szabadságharc).
A 4-5. versszakban arról ír Kölcsey, hogy a pusztulás a magyarok bűnei miatt következett be.
Ez a kép a középkor vallásos elképzeléseivel függ össze: Isten megbünteti azokat, akik megszegik parancsait.
A 6. versszak a Himnusz mondanivalójának tetőpontja.
A Rákóczi szabadságharc bukása után a Habsburg-megtorlás következett. (Bújt az üldözött, s felé kard nyúl barlangjába).
A 7. versszak Kölcsey jelenét mutatja be.
Éles ellentétben áll egymással a múlt és a jelen (vár - kőhalom; kedv s öröm↔- halálhörgés, siralom; rabság-szabadság).
Uralkodó képe a
rom
, a romantika kedvelt képe, amely egyszerre képes felidézni a a múltat, a jelent és a jövőt.
Ez a vers
legpesszimistább
része.
Ha ezt a versszakot is a büntetéseket bemutató részek közé soroljuk, akkor éppen kétszer annyi teret szán ennek érzékeltetésére , mint az ajándékok taglalására.

A
jövőről nem ír
Kölcsey, de a záró strófában, a 8. versszakban szánalomért könyörög, a zárlat módosul az első versszakhoz képest. Az ige kerül nyomatékos helyre, a verssor elejére.
A kellemes kifejezések helyett a
tragikum
érzetét fokozza (" vészek, tenger kín"), épei komorabbak.
Nem véletlen ez a módosulás, hiszen a költő a versben részletesen bemutatja a tragikus múltat és a jelent. Erre hivatkozva esedezik szánalomért.
Az utolsó 4 sor szó szerinti ismétlés, itt még
reménykedik
, s ezzel együtt már nem áldást, hanem
szánalmat kér
Istentől.
Feldat
Szerkezete egyrészt érvelő típusú: az imaszerű kereten belül az érveket, bizonyítékokat sorolja fel.
Az érvelés gondolatmenete a következő elemeket tartalmazza: megszólítás, kérés, indoklás, bizonyítékok/érvek. A szöveg alapján igazolja példákkal, hogy a Himnusz szerkezete valóban érvelő típusú!
Feladat
Keressük meg, milyen idősík uralkodik a költemény egyes szerkezeti egységeiben, és hogy ez az idősík milyen értékeket képvisel. Meglátását példákkal illusztrálja!
stílus
A romantika stílusjegyei jellemzőek a versre.
Elsősorban a nemzeti múlt és történelmünk nagyjainak felidézése (honfoglalás, Árpád, Mátyás, török világ).
Az ellentétek gyakorisága is a romantika egyik legfontosabb stílusjegye.
Nemcsak a múlt és a jelen képei között találhatók meg ezek az ellentétek, hanem a vers más részeiben is ott vannak (bal sors↔víg esztendő, múltat↔jövendőt, védő kar↔ felé kard nyúl,hős magzajai felvirágozának↔lettél magzatod miatt magzatod hamvvedre).
Szenvedélyes és lendületes a himnusz.
Az érzelmek hullámzása mellett az aktív igék segítik ennek a hangulatnak a kibontakozását (küzd, gyújt, elsújtád, zúgattad, támadt, hág).
A festőiséget a nagyszabású tablók biztosítják.
tabló:
olyan költői kép, ahol sok ember szerepel, és a kép rendkívül mozgalmas, a mozgalmasságot a színek, fények, hangutánzó szavak, aktív igék biztosítják
Ilyen tablóképek például a honfoglalás, a Bécset ostromló magyar sereg, a mohácsi csata képe, vérözönbe és lángtengerbe fulladt ország.
Feladat
Keressen példát a versből a következő stilisztikai eszközökre!
Feladat
Az alábbi kifejezések milyen történelmi eseményre mutatnak rá?
verselése
A himnusz időmértékes verselésű.
A költemény hetes és hatos (hét, illetve hat szótagos) trochaikus sorokból áll ( - U ).
Néhol spondeus (– –) helyettesíti a trocheust.
A sorok keresztrímekben végződnek (abab; cdcd).

Tudod-e?
a Himnuszt 30 nyelvre fordították le
Állítólag az ötvenes években Rákosi Mátyás Illyés Gyulával szeretett volna új nemzeti verset íratni, de a költő nem vállalta a feladatot.
A pártfőtoitkár Kodályt is győzködte, de a zeneszerző válasza erre annyi volt: „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz.” Ezzel a kérdés lekerült a napirendről.
A jelenlegi magyar útlevelekben kétféleképpen is megjelenik a himnusz: a műanyag adatlapon dombornyomással látható a kézirat szövegének részlete, az útlevél lapjain pedig UV-fény alatt látszanak a zenemű kottái.
2006. május 7-én avatták fel Budakeszin a Himnusz szobrát.
Majzik Mária kilenc méter hosszú, négy és fél méter magas alkotása egy kör sugarai mentén jeleníti meg a vers sorait, melynek közepén egy kétméteres, bronzból készült Isten-alak látható.
A szobor hét ívből álló szerkezetében hétszer három bronzharang szólaltatja meg az ünnepeken Erkel Ferenc művét.
Ugyan 1903-ban az Országgyűlés elismerte a magyar himnusznak a hivatalosságát, a törvényjavaslatot azonban I. Ferenc József magyar király nem szentesítette, így hatályba sem lépett.
A Magyar Köztársaság alkotmányába csak 1989-ben került hivatalosan.
a Himnusz születésnapja,
január 22. = a magyar kultúra napja
2013. január 31. =
ekkor készült el a Himnusz jelnyelvi verziója
Rúzsa Magdi és Weisz Fanni
jelelő kórussal adja elő
a Himnuszt
Kölcsey Ferec: Himnusz

by Rita Szigeti

az öreg Erkel így emlékezik:
"Csend van. Ülök és gondolkodok: hát hogy is kellene ezt a himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok. És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem, és hang hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a himnusz.”
ún. verbunkos
Full transcript