Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Média hatása a gyerekekre

Média hatása a gyerekekre
by

Flórián Eszter

on 28 April 2010

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Média hatása a gyerekekre

Média hatása a gyerekekre ,,Szülőként két dologtól féltettema gyerekeimet a tv-vel kapcsolatban. Attól, hogy tanulnak belőle, és attól, hogy nem.”


Tv és Videó használat Növekvő társ. probléma

Fontos a család szerepe! A tv-zés passzív vagy aktív tevékenység e a gyerek számára?

Anderson és Lorch:
Az óvodás gyerek nem tétlenül bambulja a tv-t.

A környezet is befolyásol A média hatása az agresszivitásra

Agresszió


instrumentális ellenséges vagy személyre
irányuló

Drive elmélet: agresszió egy hajlam
Katarzis elmélet: Feshbach és Singer
A tv lereagálási lehetőséget
biztosít
Albert Bandura

8-10 éves gyerekek különböző jeleneteket néztek meg.

Konklúzió: utánzás (gyerekek)
elfásulás (felnőttek)


Lövedékelmélet
Eszerint a médiából érkező üzenetek lövedékként csapódnak a közönség tudatába, maradandó elváltozást okozva benne. Az elméletet legkoherensebb formában Harold Lasswell fejtette ki. A lövedékelmélet a tömegkommunikációt olyan egyirányú folyamatként írja le, amelyben a közönség paszív és kritikátlan szerepet játszik, és nincs módja az aktív visszacsatolsára, a média befolyásolására. A közönséget egyenemű masszának tételezte, amelynek valamennyi tagja egyformán reagál a lövedékként rá záporozó üzenetekre.
A média nagy hatásának közkeletű példája az 1938-ban bemutatott rádiójáték, a „Világok harca” is. Az amerikai Orson Welles fikciós műve a hírműsorok dokumentarista eszközeivel ábrázolta a „marslakók” Egyesült Államok elleni támadását. A – feltehetően erősen túlzó – korabeli sajtóbeszámolók szerint a rádiójáték hatására pánik tört ki azok körében, akik a műsor bevezetőjét nem hallották, és azt hitték: valós eseményekről szóló beszámolót hallgatnak.
Kétlépcsős hatás modellje
Eszerint a média csak kis mértékben és közvetett módon képes befolyásolni a közvéleményt. Paul Lazarsfeld és munkatársai egy vizsgálat alapján arra következtettek, hogy az emberek aktív és kritikus résztvevői a tömegkommunikációs folyamatnak. Úgy vélték: a közönség nem homogén masszaként reagál a médiából feléje záporozó üzenetekre, hanem mindenki a maga módján fogadja be őket, hiszen a média hatásait más hatások keresztezik, illetve a személyközi kommunikáció véleménybefolyásoló hatása nagyobb, mint a tömegkommunikációé.
A szelektív érzékelés elmélete
Ez az elmélet Joseph Klapper nevéhez fűződik, aki azt mondta, h az emberek szelektálnak a rájuk záporozó üzenetek közül. Keresik azokat az üzeneteket, amelyek megerősítik létező véleményeiket, és kerülik azokat, amelyek ellentmondanak azoknak. Klapper a szelekció három szintjét különböztette meg:
- szelektív válogatás
- szelektív észlelés
- szelektív emlékezés
A szelektív érzékelés elméletéből tehát az következik, hogy a média hatása elsősorban a létező vélemények megerősítésében, és nem a véleményváltozás kiváltásában mutatkozik meg.

A kultivációs elmélet
Az 1970-es évek meghatározó médiahatás-elmélete George Gerbner kultivációs teóriája volt. Gerbner szerint a média hatása nem közvetlenül, hanem hosszú távon nyilvánul meg. Úgy vélte a televízió nem csak tükröt tart a „valóság” elé, hanem formálja is azt: a valóság képeit bizonyos szabályok mentén rakja újra össze, új valóságot teremtve. A média szelektív a valóság bizonyos elemeit részesíti előnyben, míg másokat a háttérbe szorít. A média tehát Gerbner szerint kultúrát befolyásoló szerepet játszik, azaz hatására mindazok, akik sok időt töltenek a képernyő előtt, fokozatosan elfogadják a valóság televízióban ábrázolt képét.
A napirendelmélet
Először Bernard Cohen fogalmazta meg, miszerint a média elsősorban nem azt szabja meg, hogy mit gondoljunk, hanem azt, hogy miről gondolkodjunk. A végtelen számú esemény közül ami a világban végbemegy, a média csak véges számút emel be a hírekbe. Az események közötti szelektálással a média fontossági sorrendet állít fel: egyes eseményeket fontosnak, másokat kevésbé fontosnak pozicionál. Az emberek többsége azokat a témákat tartja fontosnak, amelyek a hírműsorok élén és a lapok címoldalán szerepelnek, és amelyekről a médiumok nagy terjedelemben számolnak be. Ám azt, hogy az egyes eseményeket a befogadók miként ítélik meg, a média már nem befolyásolja számottevően.
RANSCHBURG JENŐ „Cartoon-programok”

-gyereknézők számára készülő rajzfilm-sorozatok jóval több agresszivitást mutatnak
-a gyereket a képernyő előtt tartani csak úgy lehet, ha folytonosan rendkívüli izgalmaknak tesszük ki őket.
Veszélyezteti-e az ilyen típusú televíziózás a gyerekek egészséges szocializációját??

-az erőszak látványa növeli a gyermek agresszivitását
-a gyerekek hajlamosak a látott agresszió utánzására.
-olyan gyermek személyiségére, aki szülei szerető és okos gondoskodásának biztonságában él, szívesen jár iskolába, ahol jól teljesít, és barátaival hasznos és egészséges programokban vesz részt, a képernyőről sugázró erőszak semmiféle maradandó hatást nem gyakorol!
,,Örömtelen gyerekkor"

- nincsenek szervezett érték-közvetítő gyermekcsoportok (cserkészek, úttörők)
- a családok élete feszültségtől terhes
- az iskola felesleges ismereteket próbál a gyerekek fejébe tömni.
Mi lehet a megoldás?
Jelenjenek meg újra olyan műsorok is, melyek más típusú emberi kapcsolatokról és konfliktus-megoldási módokról szólnak. VEKERDY TAMÁS Belső kép helyett külső kép
A kisgyerek zseniális belső képkészítő. Ha megfigyeljük mesehallgatás közben sajátos kettős tekintetét – egyszer ránk függeszti szemét, másrészt látjuk rajta, hogy már is minket lát, hanem a belső mozit figyeli. Fantáziája segítségével felhúzza a hétmérföldes sárga csizmát, átlépi az ezüst hegyet, az aranyhegyet, átlépi az Óperenciást… Minél ritmikusabban mondjuk mi a mesét, annál kimunkáltabb belső képet tud készíteni a hallott mese alapján. Így válik a mese az indulatok feloldozójává és feldolgozójává.
„A kisgyereknek nagyon nagy a kép-éhsége, mert nagyon sok feldolgoznivalója van.” A kisgyerek azonban nem tud különbséget tenni belső és külső kép között. Így ha odalököm az elektromos bébiszitter elé, a gyerek nem fog tudni szabadulni a képernyő varázsától. Ott ül lenyűgözötten és ha jól figyeljük, láthatjuk , hogy egyre feszültebb lesz. A képernyő varázsa Csatlós Veronika Flórián Eszter Palkó Anita Köszönjük a figyelmet:)
de még ne menjetek sehova,
MERT...
Full transcript