Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Altruizmus a gazdaságpszichológiában

No description
by

Ádám Csillag

on 10 December 2013

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Altruizmus a gazdaságpszichológiában

Altruizmus a gazdaságpszichológiában
Hálózati bizalom, kockázati közösség
A gazdaságban hatékonyan működnek a reciprok altruizmus kisebb-nagyobb körei, a lekötelezettségek és érdekszövetségek kötései
3, Valódi altruizmus
Az emberszereteten nyugvó segítőkészség. Gyakorlói minden jelenbeli és jövőbeli ellenszolgáltatás nélkül adakozók.

Létezik valódi altruizmus? A segítő viselkedés negatívállapot-enyhítés modellje éppen azt állítja, hogy a legtöbb segítő viselkedésforma önérdekhez tapad: a segítségadás célja nem az áldozat szenvedésének enyhítése, hanem saját kényelmetlenségérzetünk csökkentése.

Az altruizmus: mások jólétének a bevonása az egyén jóléti függvényébe
Az altruizmus három típusa
1, az önző altruizmus:
miközben felszínesen másokkal tesz jót, valójában a saját érdekeit követi


2, reciprok altruizmus
Olyan evolúciópszichológiai jelenség, amelyben egy egyed úgy növeli egy másik fitneszét, hogy nem vár azonnali ellenszolgáltatást. Ettől függetlenül a reciprokális altruizmus nem feltétel nélküli. Alapjában véve két faktor határozza meg:
- A haszonélvező nyereségének érezhetően nagyobbnak kell lennie, mint a jótevő veszteségének.
- A haszonélvezőnek vissza kell adnia a szívességet fordított helyzetben.
Ha az első pont nem áll fenn, az interakció nem fog létrejönni; ha a második feltétel nem teljesül, a jótevő a jövőben megszakíthatja a haszonélvező-vel az altruisztikus magatartást.

Az altruizmus populáción belüli, egyedek közti interakció, mely során egy egyed akár saját kárára is segíti egy fajtársát. A viselkedésforma előfordulási gyakorisága nagyjából egyenes arányban áll a genetikai hasonlósággal, így leggyakrabban az egy családba tartozó egyedek közt nyilvánul meg.
A neoklasszikus közgazdászok eredeti felfogása szerint az önzetlen, mások javáért tenni kész ember, minthogy erőforrásait többnyire pazarolja, hátrányba kerül a versenyben és kirostálódik a gazdaság szereplői közül.
Ahhoz, hogy a jótevőt ne használják ki sorozatos non-reciprokátorok (szívességet vissza nem adók), léteznie kell egy mechanizmusnak, ami megbünteti az ilyen egyedeket. Az altruisztikus tevékenység megvonása abban az esetben, ha azt nem viszonozzák, ilyen hatást fejt ki. Hasonló a játékelmélet szemet szemért stratégiájához.
Viszonylag hosszú tanulási folyamat eredménye, de ha egyszer kialakul, akkor a későbbiekben meglehetősen stabilnak bizonyul
Reciprok altruizmus:
/Christopher Stephens (1996)/
1. a magatartás első lépésben csökkenti a szívességet tevő, vagy áldozatot hozó jólétét, jövedelmét vagy profitját az önző szereplőéhez képest
2. a recipiens jólétének növekednie kell azokéval szemben, akik nem haszonélvezői az önfeláldozásnak
3. az áldozat vagy szívesség nem függhet a közvetlen ellentételezéstől
4. az előbbi feltételnek mindkét /vagy több) – egymásnak kölcsönösen segítséget nyújtó – individuumra alkalmazhatónak kell lennie
5. léteznie kell olyan mechanizmusnak, amely leleplezi az élősködőket, a viszontszívességek elől megfutamodókat
6. nagy számú lehetőségnek kell fennállnia a kölcsönös segítségnyújtásra, mert ha a kooperációs esetek száma előre tudható, akkor a legutolsó menetben már nincs értelme a segítségnyújtásnak. Ha az utolsóban nincs, akkor bizonyítható, hogy az előzőekben sincs

Reciprok altruizmus
A reciprok altruizmus kockázatközösségként, kockázatmegosztásként is értelmezhető. Mintegy kiegészítő biztosítékrendszerként működnek.
Csökkenti a piaci tranzakciók költségeit. Jórészt feleslegessé teszi a tranzakciókat biztosító formáilis piaci és kormányzati intézményeket. A reciprok altruizmus a fejlett világban a legkiterjedtebben a gazdaságot átszövő vállalati hálózatokban van jelen.
Tradíció
Racionalitás
Altruizmus
Kreativitás
A gazdasági viselkedés négy alapvető paradigma-rendszere
Köszönjük a figyelmet!
Cserép Zsolt
és
Csillag Ádám
Full transcript