Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Impresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus

No description

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Impresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus

1874-ben Claude Monet kiállításán az egyik festmény címe az
Impresszió,
a felkelő nap
(1872) volt, ezért a kritikusok az impresszió kifejezést
gúnynévként kezdték használni az új festői technikára.

Claude Monet:
Camille japán jelmezben
Claude Monet:

Nők a kertben
Claude Monet:
Tavirózsák
Claude Monet
A XIX. század második felében új művészetfefogás jelentkezett:

A művészek kiábrándultak a valóságból.

Tagadták a művészet társadalmi szerepét. Szembefordultak a közélettel, a társadalommal, a politikával.

A magányos, elszigetelt művészek szemben álltak a névtelen tömeggel, a néppel. A művészek és a közönség között nőtt a távolság.

A művészek egy része megvetette a világot, különc, bohém életet éltek, szembeszálltak az erkölcsi normákkal (alkohol, ópium, testi szerelem, beteges halálvágy).

Egyetlen érték számukra az időtlen, TISZTA MŰVÉSZET volt. Visszavonultak a tiszta művészet "elefántcsonttornyába".

Új elvük a MŰVÉSZET A MŰVÉSZETÉRT, azaz a „L’ ART POUR L’ ART” lett. Ez politikamentes költészetet jelentett. A művek csupán a szépségükért jöttek létre, nem szolgáltak semmiféle társadalmi, közösségi érdeket.

Kedvelték a tiszta formákat, a letisztult eszményeket. PARNASSZISTA KÖLTŐK (Fro.)

Számukra a formai tökéletesség követelmény volt. Ez is a szépséget szolgálta.

ÚJ LÍRAI TÉMÁK jelentek meg:
A művészek elfordultak a külvilágtól, helyette a belső lelki táj lett a hangsúlyosabb. A lélek bonyolultságát mutatták be: az élményeket, a hangulatokat, a lelki folyamatokat írták le.

Impresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus


A romantika után már nem alakult ki egységes korstílus, mely minden
művészeti ágban jelentkezett volna, hanem stílusirányzatok éltek egymás mellett. Az új irányzatok összefoglaló neve KLASSZIKUS MODERNSÉG volt.

LÍRA EPIKA DRÁMA

impresszionizmus realizmus „drámaiatlan dráma"

szecesszió naturalizmus analitikus dráma

szimbolizmus

A XIX. század második felében jelentkező irányzatok
az irodalomban
IMPRESSZIONIZMUS

A latin
impresszió
szóból ered. Jelentése: benyomás.

A XIX. század 2. felében a festészetben alakult ki: az akadémizmussal szemben létrejövő új festői irányzat neve volt. A történelmi jelenetek és portrék ábrázolása helyett a pillanatnyi benyomást akarták megfesteni.

Az új irányzat jellemzői:

Természetelvű (plein air).

A pillanatnyi benyomást akarták rögzíteni, ezért a műalkotások létrehozására kevés idő állt rendelkezésre.

Gyors ecsetvonásokkal dolgoztak, elmosták a kontúrvonalakat.

Nem volt tudatos kompozíció.

A valódi színek helyett színfoltokat használtak. Nem műteremben, emlékezetből, hanem a szabadban festettek. A részleteket nem dolgozták ki.


Claude Monet:
Rakpart a Louvre mellett
Claude Monet:
Reggeli a szabadban
Claude Monet:

A Dodge palota, Velence
Monet sorozatokkal is kísérletezett: ugyanazt a témát több napszakban is megfestette; a változó fényviszonyok így más-más karaktert, hangulatot adtak az egyes képeknek.
Ilyen változatok készültek szénaboglyákról, valamint a roueni katedrálisról.
Copley I. Károly az Alsóház öt bevádolt képviselőjének letartóztatását követeli
Édouard Manet:

Monet bárkája
Pierre Auguste Renoir:
Le Moulin de la Galette
Az impresszionizmus képviselői
Édouard Manet:
Reggeli a szabadban
Edgar Degas:
Táncosnő a színpadon
Claude Monet:
La Grenouillére
Paul Cézanne:
A Mont Sainte-Victoire látképe Bellevue felől
Az impresszionizmus továbbfejlődése:
posztimpresszionizmus, pointilizmus
Vincent van Gogh:
Az éjszaka csillagai
Paul Cézanne:
Csendélet gyümölcsöstállal
Paul Cézanne:
Mme Cézanne
Vincent van Gogh:
Út ciprusokkal
Vincent van Gogh:
Önarckép
Vincent van Gogh:
Az arles-i hálószoba
Paul Gauguin:
Tahiti asszonyok
Georges Seurat:
A Courbevoie-i híd

A magyar impresszionista festészet kiemelkedő alkotása Szinyei Merse Pál
Majálisa

Az impresszionizmus a zenében is jelentkezett.

Impresszionista zeneszerzők:

Claude Debussy (A tenger),

Maurice Ravel (Bolero)

AZ IMPRESSZIONIZMUS JELLEMZŐI AZ IRODALOMBAN

- A művek a jelenség és a hangulat megragadására irányulnak, filozófiai

kérdésekkel nem vagy alig foglalkoznak.

- Központi téma az élet örömei vagy a halál eljövetele.

- Kedveli a rövid műfajokat:

LÍRÁBAN: dal, elégia, tájleíró vers, életkép, jellemrajz;

EPIKÁBAN: elbeszélés, novella.

- hangulatképek, benyomások

- hangutánzó, hangulatfestő szavak

- pozitív jelentésű és hangulatú szavak

- hangszimbolika

- alliterációk

- jelzők használata

AZ IMPRESSZIONIZMUS JELLEMZŐI AZ IRODALOMBAN

- nominális stílus: névszók használata (főnév, melléknév, számnév)

- mondatértékű szavak

- érzékszervi hatások kedvelése.

- kedvelt költői képei: szinesztézia, metonímia, szimbólum

- vizualitás

- zeneiségre törekszik: változatos, virtuóz rímek, ritmus, alakzatok

- hapax legomenon: egyéni szóteremtés pl: „
összekarmizsálta"
(Kosztolányi

Dezső)

- halmozás, ismétlés

- idő- és ütemhangsúlyos verselés

- prózában is a dallamra épül.


AZ IMPRESSZIONISTA KÖLTÉSZET KÉPVISELŐI

Paul Verlaine

Babits Mihály

Kosztolányi Dezső

Tóth Árpád

Juhász Gyula

Krúdy Gyula

Ady Endre művészetében is fellelhető.

A SZECESSZIÓ


A SZECESSZIÓ

A latin secessio szóból ered. Jelentése: kivonulás.

Az irányzatot hívják ART NOUVEAUnak, azaz új művészetnek is, valamint JUGENDSTILnek, a fiatalság stílusának is.

Első képviselői a preraffaeliták (Raffaelo előttiek) voltak. Céljuk a középkori kultúra újjáélesztése, a vallásos szellemű művészet támogatása volt, vonzódtak a szimbólumokhoz és stilizálásra hajlamosak voltak.

1890 és 1910 között a képzőművészetben jelentkezett az irányzat. A művészek kivonultak a hagyományos művészet területéről. Szembeszálltak a hivatalos és historizáló művészettel. (Korábbi építészeti stílusokat elevenítették fel: neoromán, neogótika, neoreneszánsz, neoklasszika).




A SZECESSZIÓ JELLEMZŐI

életérzése a kiábrándulás, a dezillúzió, a dekadencia, a lázadás

témáik: a szerelem, a lét, a halál

fontos az esztétikum, a finomság

dekorativitás, díszítő hajlam ornamentika jellemzi (nem szereti a derékszöget, helyette gömbölyded formákat használ),

geometrikus formák vagy növényi motívumok, indák, népi motívumok használata, virágfüzérek, vízinövények, indázó mondatszerkezet, távol-keleti, ó-európai kultúrák motívumai

bővített mondatok, jelzőhalmozás, ritkán használt régi vagy tájnyelvi szavak használata

allegóriák

alliterációk

erős színhatások: vörös, lila, rózsaszín, zöld

erotika, az illem felrúgása



A SZECESSZIÓ JELLEMZŐI

Részleges mimézisre, utánzásra törekednek. A világot nem pontosan akarták utánozni.
pl.: Gustav Klimt képei:
A csók
(1907-08) (kitekert, valószerűtlen pózban csókolóznak a szerelmesek),
Judit
(1901).




a nő Famme Fatale, a végzet asszonya, a szépasszony, aki romlásba, pusztulásba dönti a férfit. Erős szexuális kisugárzása van. Ennek ellentéte a boldogasszony típus, a hűséges, odaadó feleség típus.

Műfajai:

LÍRÁBAN: dal, haiku, tájleíró költemény, elégia, életkép, jellemrajz.

EPIKÁBAN: lélektani regény, elbeszélés, fantasztikus novella, műmese.

DRÁMÁBAN: vereses dráma, példázatos kisjelenet.


Szecesszió az építészetben és az iparművészetben
SZECESSZIÓS ÉPÜLETEK

Victor Horta - Lépcsőház, Hotel Tassel, rue Paul-Émile Janson, Brüsszel

Antoni Gaudí - Sagrada Familia

Kós Károly-Neuschloss Kornél - Fővárosi Állat- és Növénykert (főbejárat, elefántház)

Lechner Ödön - Iparművészeti Múzeum

Kós Károly - Zeneakadémia

Zebegényi Havas Boldogasszony plébániatemplom

Kós Károly és Jánszky Béla tervei alapján szecessziós stílusban az erdélyi fatemplomok mintájára készült. Freskóit Körösfői-Kriesch Aladár tervei alapján tanítványai készítették Leszkovszky György tanársegéd festőművész segítségével.

Poser Gusztáv - A szombathelyi vasútállomás épülete (szecessziós-eklektikus stílus)


A SZIMBOLIZMUS

A SZECESSZIÓ KÉPVISELŐI AZ IRODALOMBAN


Maurice Maeterlinck

Oscar Wilde

Rainer Maria Rilke

Bródy Sándor

Krúdy Gyula

Ady Endre

Babits Mihál

Juhász Gyula


A SZIMBOLIZMUS

A görög szümbolon szóból ered. Jelentése: ’ismertető jel’.

Az irányzat először a lírában jelentkezett, innen terjedt át a festészetbe és a zenére.

Lényege a valóság megvetése, az eszmékhez és az álomba menekülés. A művésznek a dolgok mögött meghúzódó eszmei valóságot kell bemutatnia.

A szimbolista festmény eszmei, jelképes, szubjektív, érzéki, dekoratív. Témái irreális, fantasztikus, misztikus témák.
A műalkotás feladata, hogy megsejtesse a jelenségek mögötti kimondhatatlant.

A szimbólum jelkép. Olyan költői szókép, trópus, ahol a jelölő és a jelölt között ok-okozati, térbeli, időbeli, hasonlóságbeli kapcsolat nincs, csupán a hagyomány köti össze őket. pl.: piros: szerelem, vér.

A szimbolizmus irányzatában a szimbólum többértelmű jelentéstartalommal rendelkezik. A szimbólumot nagybetűs írásmóddal szokták jelölni a szerzők. Előfordul, hogy egy szimbólum vissza- visszatér egy versciklusban.

A SZIMBOLIZMUS JELLEMZŐI:

sok stílusjegye megegyezik az impresszionizmuséval.

zeneiségre törekednek; kedvelik a tiszta asszonáncot (a magánhangzók megegyeznek a rímben), formaigényes

kedvelik az alliterációkat

a szinesztéziát

összművészeti törekvés jellemzi

metaforikus jelzők, új szókapcsolatok használata

a költőket a titokzatos lelki szférák, a világ rejtett összefüggései érdekelték, beteges, halál közeli állapotok megrajzolása jellemzi

a képek fontosabbak az alakzatoknál, a ritmusnál

kedvelt műfajai:

LÍRÁBAN: filozófiai dal, szerepdal, tájleíró költemény, bölcselő óda, epigramma, rapszódia

EPIKÁBAN: kisregény, elbeszélés, novella.
A SZIMBOLIZMUS KÉPVISELŐI AZ IRODALOMBAN

Charles Baudelaire (A romlás virágai)

Arthur Rimbaud

Paul Verlaine

Stéphane Mallarmé

Rainer Maria Rilke

Ady Endre



A valóságot a megértetés helyett egy-egy lelkiállapoton keresztül akarják megéreztetni. Ennek elérésére a szimbólumokkal élnek. A szavaknak általában nem a fogalmi jelentése fontos számukra, hanem mindaz az érzés, hangulat, sejtelem, amit, éppen a bonyolult asszociációk révén, felébresztenek. Ezen kívül kiaknázzák a nyelv zenei elemeit is.



Paul Gauguin:
Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová megyünk?

Edward Munch:
Elválás

Arnold Böcklin:
Holtak szigete

Gustave Moreau:
Jelenés

James Ensor:
Csonvázak vitája egy akaszott ember előtt

Gulácsy Lajos:
Álom a háborúról

V. V. Verescsagin:
A háború apoteózisa

Auguste Rodin:
Gondolkodó

Csontváry Kosztka Tivadar:
Magányos Cédrus

Csontváry Kosztka Tivadar:
Zarándoklás a cérdrushoz Libanonban

A SZIMBOLISTA FESTÉSZET ÉS SZOBRÁSZAT LEGJELENTŐSEBB ALKOTÁSAI
VÉGE!

Impresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus
Full transcript