Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

A fejlődés krízispontjai Erikson pszichoszociális modellje a

No description
by

Erika Rothbart

on 18 October 2013

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of A fejlődés krízispontjai Erikson pszichoszociális modellje a

A fejlődés krízispontjai Erikson pszichoszociális modellje alapján (MAP, 2013.10.03-06.)
Az első életévek
Az iskoláskor
A felnőttkor

bizalom vs. bizalmatlanság (0-2 év)
Kötődés
a
kötődés
egy láthatatlan, rugalmas kötelék anya és gyermeke között, a kötődési viselkedés egy jól fejlett szabályozórendszer, melynek működése a gyermek mozgékonyságának növekedésével párhuzamosan válik hangsúlyossá

kötődéselmélet születése:
John Bowlby
(1969) - az anya és gyermeke között kialakuló kötődés egy alapvető és önálló késztetés, amely elsősorban az utód túlélését szolgálja

kötődés mérése:
Mary Ainsworth
(1978)- Idegen Helyzet Teszt
kötődési mintázatok
1. biztonságos kötődés
2. ambivalens kötődés
3. elkerülő kötődés

4. dezorganizált kötődés (Main és Solomon, 1986)
biztonságos kötődési minta
ezek a gyerekek:

anyjuk jelenlétében bátran indulnak felfedezni
az anya távozásakor nyugtalanok lesznek
csak akkor vigasztalódnak meg, amikor anyjuk visszatér
az idegen nem képes megnyugtatni őket
elkerülő kötődési minta
ezek a gyerekek:

nem vettek tudomást anyjuk távozásáról
nem vettek tudomást az idegenről
nem vettek tudomást anyjuk visszatéréséről
a stresszt átélik, de érzelmeiket nem mutatják ki

ambivalens kötődési minta
ezek a gyerekek:

az anya jelenlétében is nyugtalanok voltak
az anya távozása rendkívüli módon felzaklatta őket
az anya megérkezése alig-alig hatott megnyugtatóan (belekapaszkodtak az anyába, és ugyanakkor eltolták maguktól őt)

dezorganizált kötődési minta
ezek a gyerekek:
nincs koherens stratégia a helyzetekre való reakciókban (menekülnek az anya elől, váratlanul lemerevednek, vagy akár a fejüket a falba verik)
Thomas és Chess (1950-es évek elejétől) a temperamentum mérésére
9 viselkedéses jellemzőt
azonosítottak:

aktivitásszint
ritmikusság
megközelítés/visszahúzódás
alkalmazkodás
válaszküszöb
reakcióerősség
hangulat
elterelhetőség
figyelmi terjedelem és kitartás


Temperamentum
a temperamentum alapján 3 kategória:

"könnyű" csecsemők
: játékosak, biológiai funkcióikat tekintve rendszeresek, készségesen alkalmazkodtak

"nehéz" csecsemők
: rendszertelen biológiai ritmus, ingerlékenyek, új helyzetekre hevesen és negatívan reagálnak

"felmelegedők"
: alacsony aktivitásszint, gyenge válaszok, hajlamosak visszavonulni a helyzetek elől, több időt igényelt az alkalmazkodás
A fejlődésről és a fejlődés lehetőségeiről
a szakasz jellemzői:

a beszéd- és mozgásfejlődés nagy lendületet vesz
tartósan kialakul a szobatisztaság
a finommozgások differenciáltabbá válnak, vizuomotoros koordináció látványosan fejlődik
fentiek miatt nagyobb önállóságra tesz szert
a gondolkodás terén a szenzomotoros szakaszt felváltja a "műveletek előtti" szakasz (Piaget)
gyakorló játékok időszaka
ki a szakasz elején, ki a vége felé, de a gyerekek megérnek a közösségi életre

autonómia vs. szégyen (2-4 év)
ha a környezet megfelelően türelemmel bátorítja a gyereket, kialakul az autonómia érzése

ha a környezet túl sokat, vagy túl korán követel, illetve, ha akadályozza a gyereket olyasmiben, aminek véghezvitelére készen van, a gyerek a szégyen és kétség érzését (éngyengeség) éli át

nyerhető énerő: akarat
ha a szülő nem képes biztos környezetet fenntartani, és a gyermek alapvető szükségleteit kielégíteni, bizalmatlanság lesz az eredménye, ami később frusztrációhoz, gyanakváshoz, önbizalom hiányához vezet
ha a szükségletek megfelelően ki vannak elégítve, akkor a gyermek megtanul bízni a körülötte lévőkben, amit élete későbbi részében kiterjeszt az elsődleges gondozón kívül másra is

nyerhető énerő: remény
a szakasz életkori jellemzői:
nyelvhasználat (szókincs, grammatikai szerkezetek) jelentősen fejlődik
mozgás egyre összerendezettebbé válik
a szemlélet még globális
társas kapcsolatok kialakulása (már nem csak egymás mellett, hanem egymással is játszanak)
gondolkodás: "műveletek előtti" szakasz (Piaget), egocentrikus gondolkodás
játék: gyakorló játékok mellett megjelennek a konstruáló és a szimbolikus játékok
kezdeményezés vs. bűntudat (4-5 év)
ha a környezet bátorítja a kezdeményezőkészséget, és segíti a gyereket abban, hogy realisztikus és megfelelő választásokat hozzon, akkor a gyerek kifejleszti a kezdeményezésben való függetlenségét

ha a környezet elbátortalanítja a gyereket, vagy kezdeményezését butának, zavarónak tünteti fel, akkor a gyerek bűntudatot fog érzeni kezdeményezései és vágyai miatt


nyerhető énerő: szándék
krízis
definíció
(Caplan, 1970):

az egyén kénytelen a lélektani egyensúlyát veszélyeztető körülményekkel szembenézni, a probléma mindennél fontosabbá válik számára, azonban a fennálló helyzetet szokásos problémamegoldó eszközeivel sem megoldani, sem elkerülni nem tudja

két típus
(Erikson, 1963):

fejlődési krízis:
hosszabb időszakok, melyek a fejlődéshez szükséges, természetes változásokat jelentik (pl. serdülőkori krízis, életközép-krízis, időskori krízis)

akcidentális krízis:
esetleges, egy váratlan, hirtelen megjelenő életesemény következtében alakul ki, bármely életszakaszban előfordulhat (pl. egy közeli családtag elvesztése, válás, baleset stb.)
mentalizáció
definíció:

az a képesség, tevékenység, mely során a saját vagy mások mentális állapotaira irányítjuk a figyelmünket, és a megfigyelt mentális állapotokat felhasználjuk a saját vagy másik viselkedésének megértésében, magyarázatában és a döntéshozatalban (Fónagy, Allen, Bateman, 2008)

a szakasz jellemzői:

az 1. életév végére a mozgás- és a beszéd fejlődése terén óriási változás zajlik le
gondolkodás: szenzomotoros szakasz (Piaget)
megkülönbözteti magát más személyektől, kialakulnak fontos kötődései
teljesítmény vs. kisebbrendűség (5-12 év)
ha a gyereket bátorítják, hogy elvégezzen bizonyos dolgokat, és utána dicsérik az elért eredményeiért, akkor egyre kompetensebbnek fogja érezni magát, a munkát akár az azonnali élvezet elé helyezi
ha nem kapnak dicséretet, esetleg büntetik, vagy kifigurázzák őket a teljesítményükért, akkor kialakul bennük a kisebbrendűség érzése a saját képességeik kapcsán

nyerhető énerő: kompetencia
a szakasz jellemzői:
gondolkodás: "konkrét műveletek" szakasza (Piaget)
társas kapcsolatok felértékelődnek
a szemlélet differenciálódik
a szerepjátékok témáját egyre inkább a realitás diktálja, egyre nagyobb tere lesz a szabály- és társasjátékoknak
az ismeret- és kompetenciaszerzés élménye hangsúlyos
a fékrendszer egyenletesebb, a szabályozás tudatosabb
az iskolaérettség kritériumai
feladattudat és megfelelő feladattartás kialakulása
teljesítmény igénye (teljesítményöröm)
bizonyos kognitív és grafomotoros képességek kialakulása
identitás vs. szerepkonfúzió (12-19 év)
a gyerek elkezd azzal foglalkozni, milyennek tűnhet mások szemében
a serdülők elkezdenek játszani különböző szerepekkel, amiket betölthetnek a világban, a kísérletezés közben kipróbálnak rengeteg tevékenységet és viselkedést
kezdetben hajlamosak némi szerepkonfúzióra
a legtöbb serdülőben ezen kísérletezés következményeként kialakul egy identitásérzés azt illetően, hogy kik ők, és merre tart az életük

nyerhető énerő: hűség
Conclusion
Egy kis ráadás :)
intimitás vs. izoláció (20-40 év)
amennyiben sikeresen kialakították az identitásukat a korábbi szakaszban, készen állnak hosszú távú elköteleződésre másokkal, képessé válnak intim vagy kölcsönös kapcsolatok kialakítására (közeli barátságok, szerelmek, házasság)
amennyiben nem tudják kialakítani ezeket a kapcsolatokat - talán a saját igényeik, elvárásaik miatt - az izoláció lesz az eredménye

nyerhető énerő: szeretet
generativitás vs. stagnálás (40-60 év)
a legfőbb fejlődési feladat az, hogyan tudunk hozzájárulni a társadalom működéséhez, és segíteni az elkövetkező generációkat
amennyiben ez sikerül, akkor a gondoskodás érzése a fejlődő ember jutalma, kontrasztban azzal, aki énközpontú, nem tud vagy nem akar segíteni a társadalom jobbá tételében, aki emiatt stagnálónak fogja érezni az életét (ehhez a szakaszhoz kapcsolódik az életközépi válság – életünk újraértékelésének ideje produktivitás szempontjából)

nyerhető énerő: gondoskodás
énintegritás vs. kétségbeesés (60 év + )
utolsó fejlődési feladat a visszatekintés
a visszatekintés során, ha életünket sikeresnek értékeljük, akkor kifejlődik az én integritásának érzése
ha nem látjuk életutunkat produktívnak, nem értük el életünk céljait, akkor elégedetlenek leszünk, és kétségbeesünk, ami gyakran depresszióhoz vezet (ez a szakasz akár életkortól függetlenül is felléphet, ha az illető egyén úgy érzi, az élete a végéhez közeledik, pl. halálos diagnózist állapítanak meg)

nyerhető énerő: bölcsesség
a szakasz jellemzői:
testi változások
társas helyzetben (kortárskapcsolatok, felnőtt világ) bekövetkező változások
gondolkodásban, ítélőképességben bekövetkező változások, "formális műveletek" szakasza (Piaget)
A pszichoszociális fejlődés szakaszai
llllll
bizalom/bizalmatlanság
énintegritás/kétségbeesés
autonómia/szégyen
kezdeményezés/bűntudat
teljesítmény/kisebbrendűség
identitás/szerepkonfúzió
intimitás/izoláció
generativitás/stagnálás
Készítette: Rothbart Erika
Full transcript