Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP)

GINOP; Széchenyi2020; Horizon2020; VEKOP; TOP
by

Bosnyák Zsolt

on 12 March 2015

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP)

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP)
1. Prioritási tengely: Kis- és Középvállalkozások versenyképességének javítása
Rendelkezésre álló keret:
474,53 Mrd Ft
5 prioritás
I. prioritási tengely
2. Prioritási tengely: Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció
Rendelkezésre álló keret: 506,29 Mrd Ft
3 prioritás
II. prioritási tengely
3. Prioritási tengely: Infokommunikációs fejlesztések
Rendelkezésre álló keret:
136,44 Mrd Ft
4 prioritás
III. prioritási tengely
Kiválóságot szolgáló K+I kapacitások megteremtése
Piaci kudarc lényege
Célkitűzések
Főbb kedvezményezettek
A kutatás-fejlesztési szektor tudományos-kiválósági alapokon nyugvó versenyképességének növelése szükséges, merta hazai kutatóhelyek (kutató-ismeretterjesztő szervezetek) elavult K+I műszerállománnyal rendelkeznek, így jelentős a hátrányuk a versenytárseikkal szemben.
K+I infrastruktúra és kapacitáfejlesztés
H2020 programban való magyar részvétel és teljesítmény növelése
H2020 pályázatokban résztvevők
Vállalkozói ismeretek elterjesztése
Piaci kudarc lényege
Célkitűzések
Főbb kedvezményezettek
A kkv szektorban - különösen az induló és 1-5 év között lévő vállalkozások körében - az alacsony tőkésítettség és a fajlagosan magas bérköltségek miatt az árbevételhez viszonyítva magasabb terhet jelent a korszerű menedzsment és telephely kialakítása.
Új inkubátorházak létrehozása és meglévő inkubátorházak fejlesztése
Vállalkozói mentorálás
Inkubációs házak és mentorszervezetek
A kkv-k növekedési lehetőségeinek megteremtése (I.)
Piaci kudarc lényege
Célkitűzések
Főbb kedvezményezettek
Az infrastruktúrák túl magas költsége, valamint az üzleti háttérszolgáltatások alacsony minősége megakadályozzák a kkv-kat abban, hogy jelen legyenek a megcélzott piacokon vagy belépjenek újakra.
Ipari parkok, logisztikai központok meglévő infrastrukturális kapacitásának továbbfejlesztése, illetve a szolgáltatásaik bővítése
Ipari telephelyek, ipari vagy tudományos parkok
A kkv-k növekedési lehetőségeinek megteremtése (II.)
Piaci kudarc lényege
Célkitűzések
Főbb kedvezményezettek
A hazai kkv-k alacsony tőkellátottsága a nemzetközi versenytársakkal összevetve azt eredményezi, hogy a termelési infrastruktúra elavul, a termelékenység pedig romlik.
Vállalkozások kapacitásbővítése
Feldolgozóipari ágazatokban működő kkv-k
Piacképes és együttműködő kkv szektor megteremtése (I.)
Piaci kudarc lényege
Célkitűzések
Főbb kedvezményezettek
A piacra lépés magas költségei és a szervezeti- működési folyamatok fejletlensége komoly korlátot jelentenek a hazai vállalkozások számára termékeik értékesítésében.
Külpiacra jutás feltételeinek támogatása
KKV-k, valamint nagyvállalatok
Piacképes és együttműködő kkv szektor megteremtése (II.)
Piaci kudarc lényege
Célkitűzések
Főbb kedvezményezettek
Magyarországon 2008-ban kezdődött a TDM rendszer kiépítése, az eddigi jó tapasztalatok alapján az együttműködések további kiterjesztése és fejlesztési programjaik megvalósítása szükséges.
A magyar turisztikai szektor fejlesztése
Magyar Turizmus Zrt.
K+I tevékenységek, beruházások, kapcsolatok támogatása (I.)
Piaci kudarc lényege
Célkitűzések
Főbb kedvezményezettek
A hazai kkv-k alacsony tőkellátottsága azt eredményezi, hogy az új piacképes termékek, szolgáltatások nem minden esetben jutnak el a picra jutásig, de néha még az MVP fázisig sem.
Vállalati K+I aktivitás növelése
Vállalati K+I kapacitásfejlesztésen
Vállalkozások, közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyek
K+I tevékenységek, beruházások, kapcsolatok támogatása (II.)
Piaci kudarc lényege
Célkitűzések
Főbb kedvezményezettek
Az intézkedés szükségességét indokoltja, hogy hazánkban a magán szektor, illetve a közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyek között gyenge a kapcsolat, az innovatív vállalkozások együttműködésének intenzitása pedig alacsony.
Továbbá a hosszú távú és sikeres K+I partnerségek száma alacsony illetve a vállalkozások, közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyek innovációs lehetőségeinek bővülése kívánatos.
Stratégiai K+I hálózatok számának növelése
H2020 programban való hazai részvételt támogatása
Innovatív és együttműködésre képes vállalkozások, közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelye
Piaci kudarc lényege
Célkitűzések
Főbb kedvezményezettek
A foglalkoztatás ösztönzése tematikus célhoz készült tanulmányok kimutatták, hogy sem a vállalkozóvá válás ösztönzé, sem a társadalmi célú vállalkozások ösztönzése területén nem jutnak a piaci szereplők forrásokhoz, tökebevonásra szinte semmilyen lehetőségük sincs.
A vállalkozóvá válás és a társadalmi célú vállalkozások ösztönzéséhez pénzügyi eszközök biztosítása
Mikro-, kis- és középvállalkozások illetve a társadalmi célú vállalkozások pénzügyi közvetítők szolgáltatásain keresztül
Versenyképes IKT szektor fejlesztése
Piaci kudarc lényege
Célkitűzések
Főbb kedvezményezettek
Az IKT iparág a magyar GDP 12%-át teszi ki (2013) és a pénzügyi válság ellenére évente átlagosan 4,5%-kal növekszik. Ennek a növekedésnek azonban jelentős korlátja az informatikusok és mérnökök alacsony száma, az IKT vállalkozások (különösen a KKV-k), illetve a kutatóintézetek, egyetemek körében tapasztalható alacsony innovációs teljesítmény, a szektor különböző szereplői közötti nem megfelelő feladatmegosztás, továbbá a hazai IKT cégek nemzetközi piacokra való kilépéskilépésének alacsony aránya.
IKT szektor nemzetközi versenyképességének növelése
IKT kkv-k piacbővítésének ösztönzése
IKT vállalkozások
Fejlett digitális gazdaság, informatizált folyamatok a KKV-knál
Piaci kudarc lényege
Célkitűzések
Főbb kedvezményezettek
A hazai vállalkozások digitális gazdaságban való részvétele kapcsán megállapítható, hogy összességében jelentős a lemaradás az EU releváns mutatóinak átlagától (lásd pl. vállalati honlap ellátotság, ERP használat). A digitális gazdaság elmaradottsága, az IKT eszközök és szolgáltatások alacsony használati szintje akadályozza a termelékenység és a vállalati hatékonyság növekedését. Ez alapján fontos beavatkozási terület az elektronikus gazdaság célirányos fejlesztése.
Infokommunikációs megoldások használati szintjének növelése a vállalkozások körében
Mikro-, kis- és középvállalkozások, hazai gazdasági érdekvédelmi szervezetek, kereskedelmi és iparkamarák
Digitális közösségi hozzáférés erősítése
Piaci kudarc lényege
Célkitűzések
Főbb kedvezményezettek
A piaci kudarc lényege, hogy a digitális szakadék szűkülése a társadalom egy jelentős szegmensében rendkívül lassan halad, sőt a felnőtt lakosság mintegy 41%-a még ma is digitálisan írástudatlan. A leghátrányosabb célcsoportok esetében még a kereslet iránti igény megteremtése is alapvető feladat.
Állampolgárok IKT-hoz való hozzáférésének növelése
Vidéki lakosság digitális kompetenciájának fejlesztése
Költségvetési szervek, közösségi internet hozzáférési pontokat működtető (köznevelési, kulturális, önkormányzati és egyházi és civil) intézmények
Újgenerációs szélessávú hálózatok és hozzáférés biztosítása
Piaci kudarc lényege
Célkitűzések
Főbb kedvezményezettek
A piaci kudarc lényege, hogy a kevésbé fejlett, alacsony népsűrűséggel rendelkező vagy szegénységgel küzdő területeken nem jövedelmező a magánszektornak a szélessávú infrastruktúra kiépítése, ezeken a településeken a piaci fejlesztések hosszú távon sem valósulnak meg, ezért e területeken nem hozzáférhetőek a mindennapi élet részét képző alapvető IKT szolgáltatások sem.
Nagy sávszélességű kapcsolat biztosítása az állami intézményeknél
Közszolgáltatásokat ellátó intézmények
Termelő és szolgáltató vállalkozások támogatása foglalkoztatási céllal
IV. prioritási tengely
V. prioritási tengely
VI. prioritási tengely
VII. prioritási tengely
VIII. prioritási tengely
4. Prioritási tengely: Energia
Rendelkezésre álló keret:
67,66 Mrf Ft
Energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése
Piaci kudarc lényege
Célkitűzések
Főbb kedvezményezettek
Hazánk energiahatékonysága és megújuló energiaforrás-felhasználási gyakorlata elmarad az EU átlagtól, valamint magas energiaintenzitás jellemzi a többi tagállamhoz képest, ezért szükséges az energiahatékonyság és a megújuló energia felhasználás növelése a gazdasági szektorban is a vállalkozó szektor versenyképességének növelése érdekében.
Vállalkozások energiahatékonyság-növelését és megújuló energia felhasználását célzó fejlesztéseinek támogatása
Épületek energiahatékonysági korszerűsítése, megújuló energiaforrások alkalmazása
Gazdasági-termelési folyamat energiahatékonysági korszerűsítése, megújuló energiaforrások alkalmazása
Mikro-, kis- és középvállalkozások
5. Prioritási tengely: Foglalkoztatás
Rendelkezésre álló keret: 513,75 Mrd Ft
3 prioritás
Munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodása
Piaci kudarc lényege
Célkitűzések
Főbb kedvezményezettek
Több olyan csoport is van a munkaerőpiacon, amely valamilyen oknál fogva nem tud, vagy nem akar hagyományos foglalkoztatási formában elhelyezkedni (kisgyermek nevelése, idős hozzátartozó gondozása, vagy oktatásban való részvétel miatt). E potenciál kihasználásának támogatására olyan beavatkozások szükségesek, amelyek javítják a vállalati munkaszervezési kultúrát, segítik a rugalmas munkaszervezési formák elterjesztését, családbarát munkahelyi környezet kialakítását, a munka és a magánélet összehangolását.
Munkahelyi rugalmasság és munka minőségének ösztönzése
Jogszerű foglalkoztatás ösztönzése
Munkavállalók és munkáltatók
Álláskeresők és inaktívak foglalkoztatáshoz való hozzáférése
Piaci kudarc lényege
Célkitűzések
Főbb kedvezményezettek
Az intézkedések a munkanélküliek, valamint a rövidtávon a munkaerőpiacra integrálható inaktívak foglalkoztathatóságának javítását célozzák. Ezeket indokolja az alacsony hazai foglalkoztatási szint, különösen egyes munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok esetében, továbbá a munkanélküliek alacsony foglalkoztathatósága.
Álláskeresők, különösen az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztathatóságának javítása
Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése és támogatása
Nem állami szervezetek komplex foglalkoztatási programjai
NFSZ, NFSZ-szel együttműködő szervezetek, társadalmi célú vállalkozások, foglalkoztatási célú nem állami non-profit szervezetek
Fiatalok fenntartható munkaerőpiaci integrációja
Piaci kudarc lényege
Célkitűzések
Főbb kedvezményezettek
A fiatalok munkanélküliségének kezelése és megelőzése kiemelt prioritás hazai és uniós szinten egyaránt. Magyarországon a válság következtében az ifjúsági (15-24 éves fiatalok) munkanélküliség a 2007-es 18%-ról 27,2%-ra nőtt 2013-ra. Nőtt az iskola befejezése utáni álláskeresés ideje, a fiatalok foglalkoztatási rátája az egyik legalacsonyabb az EU-ban (2013-ban 19,8%, EU: 32,3%). A fő okok az elégtelen munkaerő-kereslet, a piacképtelen képzettség, az országon belüli mobilitás és a tanulás melletti munkavállalás alacsony szintje.
Gyakornoki és a vállalkozóvá válást segítő programok
Ifjúsági Garanciához kapcsolódó foglalkoztatási támogatások
NFSZ, NFSZ-szel együttműködő szervezetek, gyakornoki helyet kialakító vállalkozások, vállalkozást indító fiatalok
7. Prioritási tengely: Turizmus
Rendelkezésre álló keret:
108,15 Mrd Ft
Természeti és kulturális örökség megőrzése
Piaci kudarc lényege
Célkitűzések
Főbb kedvezményezettek
Országos és nemzetközi jelentőségű természeti és kulturális örökségünk fenntarthatóságacsak akkor biztosítható, ha fejlesztésük eredményeképpen hozzájárulnak a gazdasági versenyképesség erősítéséhez. Az örökséghelyszínek nemzeti jelentőségükből adódóan jellemzően állami tulajdonban vannak, és olyan kiaknázatlan értékkel bírnak, amelyek turisztikai funkcióbővítés által a gazdaságfejlesztés részévé válatnának.
Kulturális és természeti örökséghelyszínek fejlesztése
Hazai és külföldi turista látogatószám növelése
Természeti értékek fenntartható megőrzése
Gyógyhelyek fejlesztése
Mikro-, kis- és középvállalkozások
6. Prioritási tengely: Versenyképes munkaerő
Rendelkezésre álló keret:
131,17 Mrd Ft
8. Prioritási tengely: Pénzügyi eszközök
Rendelkezésre álló keret:
705,86 Mrd Ft
Egész életen át tartó tanulás
Piaci kudarc lényege
Célkitűzések
Főbb kedvezményezettek
Magyarországon az egész életen át tartó tanulásban résztvevő felnőttek aránya rendkívül alacsony, Az egész életen át tartó tanulás ösztönzése érdekében – összhangban a 2013. évi országspecifikus ajánlásokkal – javítani szükséges a munkavállalási korú népesség formális képzési, kompetenciafejlesztési lehetőségekhez való hozzáférését.
Alacsony képzettségűekre és közfoglalkoztatottakra fókuszáló célzott képzési, kompetenciafejlesztési programok
Munkaerőpiaci kompetenciák fejlesztése
A népesség digitális alapkompetenciáinak fejlesztése
Munkavállalók munkahelyi képzésének támogatása
Államigazgatási szervek, NFSZ, háttérintézmények, képző intézmények, képzéseket megvalósító munkáltatók
Oktatási és képzési rendszerek munkaerőpiaci igényekhez való igazodásának javítása
Piaci kudarc lényege
Célkitűzések
Főbb kedvezményezettek
A munkaerőpiaci igényeknek megfelelő szak- és felnőttképzési intézményrendszer jelenleg nem tudja ellátni a piaci igényeket.. A szak- és felnőttképzés nem szolgálja hatékonyan a gazdaság és a társadalom igényeit, és nem teremtt megfelelő keretet az egész életen át tartó tanuláshoz. Ezért a munkaerő versenyképességének javításához elengedhetetlen a munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelő szakképzési rendszer, különös tekintettel a duális szakképzés fejlesztésére.
A szakképzés és felnőttképzés minőségének javítása
Szak- és felnőttképzési intézményrendszer
Termelő és szolgáltató vállalkozások támogatása a KFI területén
Piaci kudarc lényege
Célkitűzések
Főbb kedvezményezettek
A hazai kkv-k alacsony tőkellátottsága azt eredményezi, hogy az új piacképes termékek, szolgáltatások nem minden esetben jutnak el a picra jutásig, de néha még az MVP fázisig sem.
A korábbi prioritásban megjelenő Vállalati K+I tevékenység intenzitásának ösztönzése
K+I tevékenység folytató vállalkozások pénzügyi intézményeken, tőkealapkezelőkőn keresztül
Termelő és szolgáltató vállalkozások támogatása az IKT szektorban
Piaci kudarc lényege
Célkitűzések
Főbb kedvezményezettek
A szélessávú lefedettség megtorpant a nagyvárosok lefedését követően, továbbá az optikai hálózat sem ért még el minden települést. Elmondható az is, hogy a válság csökkentette az ágazat cégeinek fejlesztési kedvét, és forrásait, lelassultak, esetenként leálltak a fejlesztések.
3. prioritásban megjelenő IKT célok elérése érdekében felhasznált visszatérítendő források
IKT területen működő vállalkozások pénzügyi intézményeken, tőkealapkezelőkőn keresztül
Termelő és szolgáltató vállalkozások támogatása
Piaci kudarc lényege
Célkitűzések
Főbb kedvezményezettek
A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások széles köre számára jelent továbbra is jelentős problémát a finanszírozási források piaci alapon történő elérése; ezen vállalkozások egy jelentős hányada nem képes fejlesztéseihez, működéséhez piaci alapon elegendő külső finanszírozást bevonni. A legfőbb problémák a következők: Magas piaci kockázat; Magas működési kockázat;Magas finanszírozási kockázat:A fenti kockázatok miatt a kereskedelmi hitelintézetek
- vagy nem nyújtanak forrást a KKV-k számára,
- vagy ezek ellensúlyozására olyan árazás mellett finanszíroznak, amely az adott KKV számára kezelhetetlen mértékű.
KKV-k finanszírozási lehetőségeinek megteremtése
KKV-k pénzügyi intézményeken, tőkealapkezelőkőn keresztül
Termelő és szolgáltató vállalkozások támogatása az energetika területén
Piaci kudarc lényege
Célkitűzések
Főbb kedvezményezettek
Magyarországon az épületek fűtéséhez és hűtéséhez szükséges energiamennyiség lényegesen nagyobb annál, mint amit a korszerű technológiák alkalmazásával elérhetnénk. Az energiahatékonysági beruházásokhoz kapcsolódóan kezelendő egyik legfontosabb piaci hiányosság, hogy a piaci szereplők által a megtérülési számítások alapján meghozott döntések nem esnek egybe a hosszú távon, energiapolitikai szempontból optimális fejlesztésekkel, vagyis a piaci mechanizmusok önmagukban nem eredményeznek optimális megoldást.
4. prioritás intézkedésehez pénzügyi eszközök biztosítása
Vállalkozások pénzügyi intézményeken, tőkealapkezelőkőn keresztül
Piaci kudarc lényege
Célkitűzések
Főbb kedvezményezettek
Magyarország az elmúlt évtizedek hibás épülettervezési és üzemeltetési gyakorlata miatt jelentősen elmaradott épület állománnyal rendelkezik lakóépületek vonatkozásában. A vidékies és kisvárosias területeken az uralkodó épület típus a 60-as években épített jellegzetesen egyszerű és olcsó alapanyagokból iparosított technológiával épült, melyek energiaéhsége és energia-megtakarítási készsége az EU átlagot messze alulmúlja.
Épületek hőtechnikai adottságainak javításához, hőveszteségeinek csökkentéséhez, megújuló energiaforrások alkalmazásához pénzügyi eszközök biztosítása
Lakosság, távhő-szolgáltatók, valamint a távhőtermelő gazdasági társaságok, pénzügyi intézményeken keresztül
1 prioritás
1 prioritás
2 prioritás
6 prioritás
Magyarország és az EU közötti Partnerségi Megállapodás megvalósulását 8 db operatív program segíti elő. Ezek közül a legnagyobb forrásaránnyal bíró program a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)
GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP)
A meghatározott célok elérése érdekében a GINOP a rendelkezésre álló forrásokat öt fő beavatkozási területre koncentrálja, melyek az alábbiak:
foglalkoztatás növelése és munkahelyteremtés,
vállalkozások, valamint kiemelt növekedési potenciállal rendelkező ágazatok és térségek versenyképességének fejlesztése,
K+F+I tevékenységek ösztönzése és a tudásgazdaság erősítése,
integrált infokommunikációs fejlesztések, az Információs és Kommunikációs Technológiai (továbbiakban: IKT) szektor fejlesztése,
alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságszerkezetre való áttérés támogatása, valamint a környezet megőrzése és védelme, és az erőforrás-hatékonyság növelésének elősegítése.

A beavatkozási területek céljainak elérése érdekében
a GINOP keretén belül nyolc prioritási tengely
került meghatározásra.

Intelligens energiahasználat
Köszönöm a figyelmet!
Full transcript