Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Csokonai Vitéz Mihály

No description
by

Ági Mozoli

on 25 February 2015

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Csokonai Vitéz Mihály

Csokonai Vitéz Mihály
Élete
Munkássága
Munkássága
part 2
Detail 1
Detail 2
Detail 3
Stílusirányok
barokk
klasszicizmus
manierizmus
rokokó - anakreóni dalok
szentimentalizmus
Felvilágosodás és klasszicizmus
két fontos művet sorolunk ide
Rokokó
- a barokk kései változata Csokonai
számára a szépség és boldogság világát jelentette
- legfőbb témája a boldog, viszonzott szerelem ezért a
versek könnyedek s érezhető a zeneiség, könnyed
rímjáték, báj
- Csokonai verseiben megjelenő motívumok:

virágok
: rózsa, tulipán, jácint, nárcisz



Anakreoni dalok
A boldogság
Szentimentalizmus
A Reményhez
Detail 2
Detail 3
magány, szenvedés
Konstancinápoly
Az estve
Voltaire
Rousseau
Konstancinápoly
- szarkasztikus: csípős, maró gúnnyal teli
- keleti kultúra leírása hajlik át valláskritikába
- kívülről a tenger felől közelít a városhoz, majd leírja az
utcák színes forgatagát
- ezután intimebb térbe kerülünk, a szultán háremébe -
érzékiség, pajzánság
- újra a szabadban vagyunk, templomok, mecsetek leírása

- kritikusan ír a templomokról és a vakhitről
- vallási fanatizmusról ír és visszarepíti az olvasót a múltba,
ahol a természet törvényei urakodtak......ezt az állapotot
rontotta meg a vallás (túlvilágra koncentrál)
- mohamedán és keresztény vallás egyaránt elutasítja
az emberséges embert
- zárás: látomás az új világról.......természet
fog uralkodni s megvalósul a
testvériség eszménye (jövő)
Az Estve
- természetleírás és keserű társadalombírálat
- Rousseau elve a természetről:

természet romlatlansága vs. társadalom romlottsága
-Az alkony avagy estve leírásával indít: tele természeti
szépségekkel, de érezhető a nappaltól való búcsúzás
- színhatások, hanghatások majd illatérzetek érik az olvasót
- idilli harmónia uralkodik az alkonyati erdőben
- alliteráció, metafora, megszemélyesítés és metonímia szerepel
benne
- ebbe az ideavilágba menekül a lírai én, mert a természetben nem
létezik bánat, fájdalom, szomorúság, megbántottság
- a setét éj nemcsak a fényhiányt jelzi, hanem a megromlott,
értelem nélküli társadalmat is
- lírai én panasza:
„e világba semmi részem nincsen”

- harmóniából diszharmónia, fény helyett sötétség...stb. lett
- ezért az állapotért az emberek a felelőssek, mert eltért
a természet törvényétől magántulajdon

„az enyim, a tied”

A metafora két dolog, tárgy, esemény, vagy személy azonosítása , valamilyen külső vagy belső tulajdonság, hangulati hasonlóság alapján.
" Hé fiúk ! Amott ül egy túzok magában."
A megszemélyesítés élettelen dolgokat élőlényekre jellemző tulajdonságokkal érzelmekkel, cselekvésekkel ruház fel.
" Mikor a nap fölkelt, s a holdat elküldte"
Névátvitelen alapszik: a név térbeli, időbeli, anyagbeli érintkezésen vagy ok–okozati kapcsolaton keresztül más jelentést vesz fel.
négy éhes szájat kell etetnem (= négy éhes gyereket kell eltartanom)
Zárás
- a befejezés egy keserű sóhaj
- a természetből megmaradt kincs csupán
áru, ami el fog veszni
- az ember uralja ezeket a kincseket, az az ember
akit a társadalom kivetett s élni már nem tud
- a költemény azt hirdeti,hogy minden ember
egyenlő
"Nem született senki gazdagnak, szegénynek."
A rokokó irodalom a kései barokk és a felvilágosodás tendenciáival egyidőben alakult ki.
Egyes szerzőknél egyszerre jelenik meg a modernebb irányzatokkal, a szentimentalizmussal és a klasszicizmussal. (Johann W. Goethe és Csokonai Vitéz Mihály)

Legfőbb tárgyköre az epekedő szerelem, melyhez finom erotika társul. Felhasznál mitológiai alakokat, virágok és a tavasz istennőjét, Flórát és az ifjúság istennőjét, Hébét.
Jellegzetes motívum a virágzó kert, a csillagos ég.
Fokozottan megjelennek az érzékelés benyomásai: finom illatok, a naplemente színei, édes ízek

A verselésben csilingelő rímek, stilizált formák, szimultán ritmus, zeneiség a rokokó eszköztára.

Kedvelt műfajok a vígjáték, vígeposz, bordal, erotikus verses elbeszélés.
égő sebeket ejt, amire a gyógyír a lány
- szerelmes viszontszerelmet kér, orsságot
sebére, igenlő válaszért csókot ad
isteni szféra: anygali, ambrózia


Tartózkodó kérelem
- eredeti címe: Egy tulipánthoz
- jellemzői: nyelvi dallamosság, friss zeneiség, játékos vidámság,
táncos jókedv, tiszta rímek
- kettős ritmus: ütemhangsúlyos és időmértékes
- vers alapja egy metafora: a szerelem tűz
- 21 darabot tartalmaz, többségük rövid
terjedelmű, versformájuk: anakreóni sor

- a vidám élet szabad élvezése
- két rész(14 sor) + tanulság (3)
- első rész: -a "Most" vezeti be
-megragadja az időt, a boldogság pillanatát
-Lilla a központ, vele s körülötte történik minden
- másodi rész: -az "Itt" vezeti be
-a boldogság környezetét írja le
-az összes érzékszervünkre hat a túlcsoduló szerelem
- záró rész: -két költői kérdéssel zár
-az örökké tartó boldogság hatását kelti a zárás
"Egy öszveséggel íly sok
Gyönyörűt, becsest ki látott?
S ki boldogabb Vitéznél?"
- Lilla szerelem utáni csalódás
- költészetének jellemzői: kiábrándultság,
csalódás, szomorúság, fájdalmas szenvedés
- kevesebb verset ír, de etek nagyon jelentősek
(füzet)
A
Full transcript