Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Móricz Zsigmond és novellisztikája

No description
by

Anna Balogh

on 4 November 2014

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Móricz Zsigmond és novellisztikája

cím
: Barbárok - nem csak a rablógyilkosok barbárok, hanem az egész pásztorélet; személyekre utal + olyan világba „viszi el” az olvasót, amely nem csak műveletlen, hanem kegyetlen, embertelen is (zárszó!)
szerkezet
: különleges szerkesztés, ha úgy szeretnénk, a 3 rész 3 külön novellának felel meg
ideje
: a pusztán néhány óra; a pusztán nagyobb távlatokba, kb. egy év és a bíróságon is néhány óra játszódik
tere:
távol a civilizációtól, nem falvakban játszódik, hanem az időjárás viszontagságai között
szereplők
: a katona - NÉVTELEN!, felesége, az öreg (Sovánka), gyerekek
konfliktusok
: emberség-embertelenség, háború-béke, szegénység-gazdagság, becsületesség-adósság, átadható-nem átadható élmények
vágy
: megszabadulni az adósságtól (tehertől? a háború terhétől?)
megoldási

kísérlet
: Vargáék kirablása
tragédia
: a gyermekgyilkosságok - a háború világából nem lehet akklimatizálódni a rendes, hétköznapi életbe! + a háborús élmények átadhatatléanok
ábrázolás
: drámai szerkesztésmód, egy napi cselekmény; naturalista ábrázolás (harcjelenetek, gyikosság)
Barbárok
Tragédia
Kezdet: Nyugat
Naturalista, majd a kritikai realista irányzat képviselője
Elbeszélések, regények, drámák (a magyar élet minél teljesebb bemutatása)
Jellegzetes műfajai a novella és a hosszabb elbeszélés, a regény, a társadalmi dráma, a vígjáték Kelet Népe néven folyóiratot alapított - a népi írók csoportjának vezéralakja
Móricz pályaképe
A novellaelemzés szempontjai
Móricz Zsigmond élete
Móricz Zsigmond és novellisztikája
Születés, gyermekkor
Tiszacsécsén született 1879. július 2-án.
Apja, Móricz Bálint földműves, építési vállalkozó; anyja, Pallagi Erzsébet református lelkészi családból származott.
A jómódú apát egyik csapás a másik után éri, a tönkrement család Prügyre költözött, Zsigmondot Túristvándiba nagybátyjához,Pallagi Lászlóhoz adták.
1888-tól ismét együtt volt Prügyön a család.
Tanulmányok
1890- debreceni református kollégium
1894-től Sárospatakon folytatta tanulmányait
Érettségit Kisújszálláson tett.
Debrecen- református teológiát, majd jogot tanult, később a Debreceni Hírlap segédszerkesztője volt.
1900 októberében Budapestre költözött, jogot, majd bölcsészetet tanult, de tanári szakvizsgát nem tett.
Pesten megismerkedett többek között Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Juhász Gyulával, Tóth Árpáddal.
Írói pályakezdés
1903-1906 között öt alkalommal népköltési gyűjtőúton (meséket, dalokat gyűjtött) a közben szerzett társadalmi tapasztalatok nagy hatással voltak írói fejlődésére.
1909: első novelláskötete (Hét krajcár), Ady üdvözölte, barátságuk szellemi szövetséggé vált.
1915-ben haditudósítóként járta a frontot.
A kommün bukása után zaklatták, kizárták a Kisfaludy Társaságból, írásait egy ideig csak a Nyugat és az Est-lapok közölték, színdarabjait nem játszották, így visszavonult leányfalui házába.
Házasságok, szerelmek
1905-ben házasságot kötött Holics Eugéniával (Janka). Három lányuk (Virág, Gyöngyi, Lili) és egy fiuk született (ő meghalt)
1925-ben felesége öngyilkos lett.
1926-ban házasságot kötött Simonyi Mária színésznővel.
1936-ban megismerkedett Littkei Erzsébettel (Csibe, 21 éves), aki fogadott lánya lett (Árvácska, 28 Csibe-novella). Valójában szeretők voltak.
1937-ben szakított második feleségével, Simonyi Máriával is. Ekkor végleg visszavonult Leányfalura (Csibével, akivel haláláig együtt volt).
A Nyugat
1929 és 1933 között Babitscsal közösen szerkesztette a Nyugatot; Móriczé volt a prózarovat.
Halála
1942. augusztus 29-én telefonon értesítették, hogy Gyöngyi lányának gyermeke született, az ezt követő meghatottságában leejtette a kagylót, stroke-ot kapott.
6 nap múlva szeptember 5-én hajnali két órakor hunyt el agyvérzésben (Budapesten).
I.
A szerző helye a magyar irodalom történetében
Az író novellisztikájának általános bemutatása
Az író alkotói pályaképe, a konkrét mű tematikai besorolása, osztályozása
II.
A műfaj és annak jellegzetességei
A téma
A cím
A szerkezet
A szereplők és jellemek (viszonyrendszer, konfliktusok, megoldásai kísérletek; egyéni célok, vágyak, tragédiák)
Az ábrázolt világ (ábr. eszközei)
Egyéb
III.
Konklúzió (tanulság, összegzés)
Reflexió (megjegyzés, egyéni észrevétel)
Kitekintés (párhuzam a szerző/ a magyar-/világirodalom művével, műveivel)
Első írói korszaka: 1908 – 1919
1908: ismert író lesz (Nyugat - Hét krajcár c. novella, pályadíj)
Főleg elbeszélések + néhány nagysikerű regény (A fáklya, Sárarany, Isten háta mögött)
Hősei tehetséges, jobb sorsra érdemes emberek, akiket a környezetük húz vissza, megakadályozva kibontakozásukat
Az I. vh. idején haditudósító, riportokat írt - a háború elleni tiltakozás kifejezője a
Szegény emberek
című elbeszélése.
Második írói korszaka: 1920-as évek
Előtérbe került a regény műfaja
ekkor válik kritikai realista íróvá
Légy jó mindhalálig c. regény (kritikai realista elemei + a gyermeklélek ábrázolása)
A magyar múlt vizsgálatával a jelen problémáira keres választ (Erdély trilógia)
Harmadik írói korszaka: 1930-as évek
Kritikai realizmus kiteljesedése
Dzsentri témájú regényei
Újra előtérbe került a paraszttéma (a magyar falu reménytelen sorsa)
A korszak kiemelkedő novellája a Barbárok
Dzsentri:

elszegényedő, birtokait elveszítő nemesség, amely ragaszkodott társadalmi rangjához, úri életformájához.
korai novella (első írói korszakból)
műfaja: novella
témája: a magyar falu életének újszerű, valósághű ábrázolása; szakít a parasztság idillikus, romantikus ábrázolásával, feltárja a falun belül megfigyelhető ellentéteket; a falusi szegénység és a gazdag parasztok szembenállását mut. be
cím: Tragédia - a szegénység tragédiája, ellehetelenítése; Kis János tragédiája (predesztináló/beszélő név)
szerkezet: expozíció, bonyodalom, fordulat (a meghívás), megoldás
szereplők: Kis János (és fia), Sarudy
konfliktus: szegény ember - gazdag ember
vágy: egyszer igazán jóllakni - gazdagság szimbizációja (az az enyém, amit megeszek)
megoldási kísérlet: kienni Sarudyt a vagyonából
tragédia: Kis János groteszk halála, a szegénység kilátástalansága
ábrázolás: drámai szerkesztésmód, másfél napnyi cselekmény; naturalista ábrázolás (Kis J. életének bemutatása, a környezet leírása, tájnyelvi kifejezések)
Naturalizmus:
stílusirányzat, amely az egészen valósághű, aprólékos részletekre kiterjedő ábrázolásra törekszik. Nem mellőzi a hétköznapi vagy éppen riasztó, taszító részletket sem.
Kritikai realizmus:
a polgári társadalom problémáit a teljesség igényével feltáró művészi ábrázolásmód, amely voltaképpen a polgárság önkritikáját nyújtja.
korai elbeszélés
(első írói korszakból)
műfaja
: elbeszélés ~ gyakorlatilag nagyobb terjedelmű novella
témája
: az első világháború hatása a falusi emberek életére, értékrendjére
cím
: Szegény emberek - mitől, milyen értelemben szegények?
ideje
: fiktív ideje megegyezik a megírásának valóságos, történelmi idejével, ezért egyfajta korértelmezés (az első világháborút egyértelműsítik a helyszínek - Sabác, Oslava, Volhynia, Doberdo, Koltov, Lukovice, Zizim - és a német nyelvű harcászati kifejezések, katonai műszók)
szerkezet
: expozíció, bonyodalom, fordulat (a lopás és a gyilkosságok), tetőpnt (a töltésen), megoldás
szereplők
: a katona - NÉVTELEN!, felesége, az öreg (Sovánka), gyerekek
konfliktusok
: emberség-embertelenség, háború-béke, szegénység-gazdagság, becsületesség-adósság, átadható-nem átadható élmények
vágy
: megszabadulni az adósságtól (tehertől? a háború terhétől?)
megoldási

kísérlet
: Vargáék kirablása
tragédia
: a gyermekgyilkosságok - a háború világából nem lehet akklimatizálódni a rendes, hétköznapi életbe! + a háborús élmények átadhatatléanok
ábrázolás
: drámai szerkesztésmód, egy napi cselekmény; naturalista ábrázolás (harcjelenetek, gyikosság)
Szegény emberek
harmadik írói korszak (’30-as évek)- visszatér a paraszti világ, a nép problémái
műfaja
: elbeszélés ~ gyakorlatilag nagyobb terjedelmű novella
témája
: a pusztai életről szól, mely már nem idilli, a puszta teljesen kihalt: nincs civilizáció, nincsenek emberi érzések
1. fejezetben expozíció, hogy megérkeznek a juhászok, bonyodalom: a veres juhász meg akarja kapni a szíjat, de Bodri juhász nem adja, tetőpont a gyilkosság, megoldás a temetés és a vacsora.

2. fejezetben expozíció, hogy az asszony elindul otthonról, bonyodalom az, amikor nem találja a férjét és a fiát, kibontakozás a keresés, tetőpont, hogy megtalálja a sírt, megoldás pedig, hogy a szíjat Szegedre viszik.

A 3. fejezet expozíciója a kihallgatás, a bonyodalom az, hogy a veres juhász nem ismeri be a tettét, pedig tudja, hogy fel fogják akasztani, tetőpont, amikor meglátja a szíjat, a megoldás pedig, hogy beismeri a tettét.
SZÍJ!!!
Full transcript