Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Ókori Hellász

No description
by

Hajósi Virág

on 30 December 2014

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Ókori Hellász

Ókori Hellász
Homéroszi kor
Polisz
városközpontú állam, egy-egy területi-földrajzi egység megerősített központi településének és a környező falvaknak állami-politikai egysége
3 rész: fellegvár (akropolisz), város (asztü), környező falvak (khóra)
szabadság, önállóság
alkotmányos (autonómia), katonai (eleutheria), gazdasági (autarkheia)
poliszok köthetnek szövetséget (szümmakhia)
lehet vallási vagy politikai szövetség, állhat egyenjogú poliszokból, vagy lehet hégemóniális (pl. déloszi szövetség)
összetartó erő a vallás, a nyelv és az Olimpia
Krétai kultúra Kr.e. 3000-1500
állandó kapocs volt a Közel-Kelet és a görögség között
K
r. e. 2000 körül alakultak ki városoként államok
, a
városok élén a királyok álltak
(Knósszoszban minósz volt)
hatalmas paloták
a királyok nem csak a katonaság és a közigazgatás, de a gazdasági élet irányítói is voltak, ez hasonlít az ókori keleti társadalmakra,
PALOTAGAZDASÁG
fejlett kereskedelem és kézművesség
a palotában élt az előkelő réteg (hajótulajdonos, kereskedők)
Közrendűek: földművelés, kézművesség
Kultúra
A
minószi kultúra eredet
ére egy görög legenda vet némi fényt, amely szerint a civilizáció megteremtője
Minósz, Zeusz fia, az istenkirály
volt, aki a Nap lányát, Pasziphaét vette feleségül. Pasziphaéra az istenek bosszúból őrületet bocsátottak, aki egy bikával közösült.
Gyermekük, Minótaurosz
egy szörny volt, ezért egy labirintusba zárták. Táplálékul minden évben 10 athéni ifjat és 10 athéni leányt áldoztak fel neki, de a hős
Thészeusz megküzdött vele és megölte
, majd
Ariadné fonal
ának segítségével kijutott a labirintusból.
falfestmények, freskók
paloták
ismerték a padlófűtést; vízvezetékeket, csatornákat és fürdőket építettek
Krétai kultúra bukása

természeti csapások, vulkánkitörések Kr. e. 1700 körül
Kr.e 1400 körül a görög nyelvű akháj törzsek támadása pusztítja el a szigetet
a krétai írásjeleket görögre alkalmazzák, a lineáris írás B változata, ami szótakra és hangokra bolmik
Gazdaság
A kultúrával együtt fejlődött a
kézműipar
is, amely nagy hatást gyakorolt a kereskedelemre. Megjelentek a
fazekaskorongok
, melyekkel a
tömegtermelés
megjelenése mellett a kész termékek minősége is fejlődött.
Fellendült a mezőgazdaság,
magas fokra fejlesztették a szőlő és az olajbogyó
termesztését. Egyre több
juhot
tenyésztettek, így
egyre több gyapjú
hoz jutottak. Termékeikkel a
tengeren is kereskedtek.
Fejlődött az ipar
, egyre több vasat és bronzot használtak, amelyekből mindennapi használati tárgyakat –
evőeszközöket, különféle használati termékeket – készítettek,
amelyek megkönnyítették a ház körüli munkát, hatékonyabbá tették a mezőgazdaságot. A
kereskedelem is rohamos fejlődés
nek indult.
Mükénei kultúra Kr.e XVI.-XIII. sz. Peleponnénoszi-félsziget
hódító akhájok
(pl. Mükéne) letelepedése
erőd építés
: gazdasági és politikai központ, vastag falak, készletnyilvántartás agyagtáblákon,
uralkodói háztartás
krétaiktól átvett szótagírás
Társadalom
Arisztokratikus köztársaság

vezetés:
király+katonai vezetők
(bronzfegyverek)
államirányítás
védekezés szervezése
zsákmányoló hadjáratok
a katonai vezetők külön részt kaptak a közös földekből, melyet számukra a faluközösségben dolgozó közrendűek művelték

Közrendűek

Kevés rabszolga
Kultúra és műveltség
mitológia
Homérosz ( Iliász, Odüsszeia
a görög szárazföld késő bronzkori kultúrája
A mükénéi kultúra felfedezését Heinrich Schliemannak köszönhetjük, aki a mükéneiek által kifosztott Tróját is feltárta.
kézműipar: mükénéi gazdaság intenzív kereskedelmi kapcsolatot tartott fenn Kis-Ázsiával
a gazdaság alapja a mezőgazdaság volt
Valószínű, hogy a görög tragédiákban előforduló Iphigeneia Mükénében még nagyhatalmú istennő volt
Agamnennon halotti maszkja
Mükénei kultúra hanyatlása és bukása
i.e. IX-VIII. században dór törzsek legyőzik az akhájokat
i.e. IX.század a Sötétéség korszaka, minden szervezettt állam megszűnik
i.e. IX.-VIII.sz. felbomlanak a tulajdonviszonyok
i.e. VII. magántulajdon, van piaci értéke
Létrejönn a polisz, városállam, tagjai a tulajdonnal rendelkezők
Az
ókori görög föld, Hellász a Balkán-félsziget déli részét, az égei-tengeri szigeteket valamint Kis-Ázsia partvidékét
jelentette.

A balkáni Görögország
három rész
re tagolható:

Észak-Görögországban
, Thesszáliában található a legnagyobb összefüggő termőterület. Itt magaslik az
istenek lakhelye Olümposz is.
Közép-Görögország
hegyes vidékei bányászatra és olajfa-termesztésre alkalmasak. Itt fekszik Attika-félszigete,
Athén
városával.

Dél-Görögország
elsősorban a Peloponnészoszi-félszigetet jelenti, itt található
Spárta
és több jelentős kikötő.

A szigetek összekötő szerepet töltöttek be az anyaország és Kis-Ázsia között. Legnagyobb közülünk Kréta, a görög föld legkorábban lakott területe. A
görög föld éghajlata mediterrán
, nyáron száraz, télen csapadékos. A területen
kevés a folyó
.
Gabonaszükségletét csak behozatal
útján tudta kielégíteni, így minden korban
meghatározó szerepet tölt be a kereskedelem
Vallás
Politeista, többistenhit
mítosz, mitológia (forrás: Hésziodosz: Theogonia, Homérosz)
A görögök úgy képzelték, hogy isteneik az Olümposzon élnek, emberalakúak (antropomorfizmus), de halhatatlanok.
Vallási intézmények:jóshelyek (leghíresebb: Zeuszé Dodónában és Apollóné Delphoi-ban, felirata: Ismerd meg önmagad! Gnóthi szeauton!)
Ünnepi játékok: Zeusz tiszteletére rendezték őket Olümpiában, győzteseit Kr.e. 776-tól jegyezték fel (ez a görög időszámítás kezdete).
Olimpos

Átmeneti korszak Kr.e. XII.-XI.sz
e
lpusztulnak a mükénei központok
, megszűntek az embereket összefogó, mukájukat államok, uralkodó háztartások, fellegvárak
a
földművelők maguk kezdtek a gazdálkodáshoz
, a megművelt földjeiket sajátuknak tekintették
azok voltak a közösség teljes jogú tagjai, akik földdel rendelkeztek
az új rendszer
felesleg termelésre ösztönözte
az embereket, szemben a letűnt palotagazdálkodással
görögség szétrajzik a Földközi-tenger medencéjében
hosszú folyamat: ie 750 körül indul, mintegy 200 éven át tart
Öntözéses földművelésre nincs lehetőség, a görögség földje, szigetek, völgyek, medencék halmaza
hegyes vidékek gazdagok ércekben, termőföd kevés van, a tenger a társadalom életében központi helyet foglal el, a szigeteken alakulnak ki az első szigetek

Okai
túlnépesedés, kevés termőterület nem képes kielégíteni a növekvő igényeket
politikai küzdelmek
menekülés az adósrabszolgaság elől

Irányai
nyugat: Dél-Itália, Szicília, mai Franciaország déli része, Ibériai-félsziget
dél: Észak-Afrika (Küréné), Nílus-delta (Naukratis
északkelet: Égei-tenger északi partvidéke, Márvány-tenger és Fekete-tenger partvidéke

Eredményei
független gyarmatvárosok, nem törekednek területi hódításra
kereskedelmi központok, a hellén kultúra közvetítői
szoros kapcsolatok a metropolisszal
Görög gyarmatosítás
Gyarmatosítás hatásai
átállás a jövedelmezőbb bor-, olajbogyó- és zöldségtermesztésre
csökken az arisztokrácia gazdasági súlya
, társadalmi változások
megnő a kézművesek jelentősége a poliszon belül
fejlődik az ipar
hajótulajdonos kereskedők befolyásának növekedése
fejlődő kereskedelem
: pénzgazdaság (ezüst , rézpénz eleinte)
Athén, a demokrácia bölcsője
Athént a
ionok alapították az Attika félszigeten.

Kezdetben királyok
uralkodtak, de a földbirtokos
arisztokrácia a démosz (nép) segítségével elűzt
e őket.
Új államforma
jött létre, melyben a vezető szerep az arisztokrácia kezébe került
(arisztokratikus köztársaság)
. Az állam élén választott tisztségviselők az
arkhónok
álltak. A görög gyarmatosítás hatására jelentősen fejlődött az ipar (kerámia, szövet, fémek) és a kereskedelem, ezért
megnőtt a démosz vezető rétegeinek gazdasági ereje
(kereskedők, iparosok, hajósok), akik a nép szélesebb köreire támaszkodva
támadást indítottak az arisztokrácia ellen
a politikai hatalom megszerzéséért, melynek során
kialakult a demokrácia (népuralom).


Polgárjogi küzdelmek Athénban
előzmény:
arisztokrácifokozatosan veszít a befolyásából


a földművesek adósrabszolgaságba süllyednek
a kézművesek, iparosok, kereskedők erősödnek
a démosz politikai jogaiért, elsősorban a vagyonosabb rétegek között zajlott a harc
Drakón Kr. e. 621.
konszolidálási kísérlet, írásba foglalja a törvényeket
megszünteti a szokásjog alapon való törvénykezést
drákói szigor, bár arisztokrácia párti, de gátat szab az arisztokratikus bíróság önkényénel
az adósrabszolgaságot nem szünteti meg
megtiltja a gyilkosságot , a vérbosszút
Szolón i.e. 594.
eltörli az adósrabszolgaságot
a külföldre eladottakat állami költségen visszaváltotta
teherlerázás, szeiszakhteia
a szegényebbrétegnek kedvez
a visszaérő lakosság megnöveli a hadsereg létszámét
meghatározó fegyvernem lesz a hoplita, nehézfegyverzetű gyalogság
Vagyon jelentette a politikai jogok gyakorlását
ötszázmérősök (legfontosabb tiszteségek)
lovagok
ökörfogatosok (emgitészek)
napszámosok (thészek)

minden sértetnek elégtételjárt
esküdtbíróságon fellebezési jog
megtiltotta a passzivitást politikai kérdésekben
Peiszisztratosz Kr. e. 560-527
arosztokrácia hatalma csökken, de politikai súlya nagy, míg a démosznak növekszik a gazdasági ereje, de politikai befolyása súlytalan
egyes politikusok (vállakozásokkal foglalkozó arisztokrata családok) egyeduralmat vezetnek be
a rendszrt türranisznak a vezetőjét türannosznak nevezték a görök (szarnokság, zsarnok)
Athén türannosza Peiszisztratosz volt
a démoszt támogatták a türannoszok, az arisztokráciávalszemben a stabil hatalomért, de az erősödő démosznak akadályokká váltak (gyilkoságok, a türannosz elűzése)
zsarnokölők szobra
Kleiszthenész reformja (Kr. e. 508)
démosz igénye, hogy minden szabad polgár részesüljön a hatalomból
az új berendezkedés alapja a
területi felosztás
volt ( eddig folyamat: származási-->vagyoni--> területi, közigazgatási rendszer)
a
vérségi kötelék szétszakításával
az arisztokrácia ereje csökken
legfőbb hatalom a népgyűlés (törvénykezés, háború és béke kérdése)
megmaradnak a fontos államhatalmi szervek, de a
bulé összetétele és létszáma megváltozik
, 500 fős lesz és minden szabad polgár bekerülhet ide( minden phülé 50-50 tagot küldhetett sorshúzással)
az
arkhonók és at Areiszpagosznak csak a tisztségviselők ellenőrzé
se maradt feladatnak
átszervezi a hadsereget, a katonai vezetők (sztratégoszok) az athéni állam tényleges vezetői
voltak, ez a tisztség újraválasztható volt négyévente
cserépszavazás
intézménye, aki a legtöbb szavazatot kapta, 10 évre száműzve lett, hogy nehogy szarnoki hatalomra törjön. A szavazás akkor volt érvényes, ha minimum 6000 ember részt vett rajta (ókori népszavazás :) )
Spárta
dórok hozzák létre,
meghódítva az Eurótesz völgyében élő akhájokat, akik később is alárendelt szerepben maradnak
polgáraik
egyenlő nagyságú földbirtokok
kal rendelkeztek, amit az alávetett akhájok műveltek, őket nem lehetett eladni
vaspénz,
belső kereskedelem, a vagyoni különbség megakadályozására, erre azért volt szükség, mert a dórok, náluk 10-szer nagyobb létszámú akhájokat tartottak szolgaságban, így fontos volt a belső egységük
a polgárok fő feladata a katonáskodás volt
körüllakók (perioikosz)
Spárta peremterületén, lehettek földjeik, de fő
tevékenységük ipari volt
, maguk is dórok voltak , ők látták el Spártát kézműves termékekkel.
Nem vehettek részt a politikai életben
, nem katonáskodhattak, kivéve nagy veszélyben, segédhadként
a társadalom
legalsóbb rétege a helótá
k, elragadott akhájok, állami tulajdonban voltak. Közel 10-szer többen voltak, mint a spártai polgárok, szabadon gazdálkodhattak, örökíthették vagyonukat, terményt szolgáltattak be az államnak.
A spártai állam
látszólagos egyenlőség
népgyűlés (apella)
, 30. életévét betöltött szabad spártai polgár, korlátozottabb jogokkal, mint Athénban, igen-nem szavazás
tényleges hatalom két szervezet, a
Vének tanácsa (geruszia)
kezében volt, ami
28 vénből és két királyból
állt. A királyok háborúban hadvezérek, békében a vallási szertartások irányítói voltak.
a Vének tanácsán örökös tagság volt a megválasztottak számára
a Vének feloszlathatták a népgyűlést
állam irányítói a felügyelők (ephorosztok), bíráskodás, rendőri feladatok, külpolitika, tisztségviselők ellenőrzése
tekintéky és életkor alapján a tisztségek
arisztokratikus állam
Spártai nevelés és életmód
jó katona, jó katonákat szülő asszonyok
életképtelennek ítélt gyermekek szelekciója: Taügetosz
a fiugyermekeket 7 kortól elvették a családtól és közösségekben nevelték őket, katonai fegyelemben
64 éves korig voltakkatonakötelesek a férfiak, nevelésükből adódóan, az életüket is adták a hazáért
A spártai anyák a következő szavakkal bocsátották csatába fiukat (a pajzsot átadva): „ezzel vagy ezen”. Ezt úgy kell értelmezni, hogy vagy győztesen jöjjön haza (a pajzzsal), vagy holtan (a pajzsára fektetve), de semmiképp se futamodjon meg.
"Itt fekszünk, vándor vidd hírül a spártaiaknak:
Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza"

Kr. e. 480-ban a spártai ephoroszok Leónidaszt küldték a thermopülai szoroshoz, hogy 300 spártaival, akiknek már voltak fiaik és 6700 szövetségessel feltartsa a Perzsa Birodalom hadseregét a Thermopülai-szorosnál. Xerxész perzsa uralkodó serege, amely északi irányból tervezte lerohanni a hellén városállamokat, az ókori források szerint több százezer főt számlált.
Agogi
a fiugyermekeket nevelő állami intézmény neve
A városon kívül, a hegyekben lévő táborokban éltek, a paidanomosz (gyermekfelügyelő) felügyelete alatt és úgynevezett tabui-kba szerveződtek, ez volt a csorda szó spártai megfelelője. Csoportokba osztották őket, s vezetőikké (eirén) a legértelmesebb és legbátrabb fiúkat tették, ők feleltek a csoport fegyelméért, és a büntetésekért.
Minden gyermek egyetlen ruhát kapott egész évre, ami nyáron még csak-csak megfelelt, de télen akár tartósan is nulla fok alatti hőmérsékletek uralkodtak. A hajukat lenyírták és mezítláb járatták őket. Fekhelyük szalmazsák volt, melybe ők maguk törtek puszta kézzel nádat. Az ennivaló szándékosan kevés volt, a táplálék kiegészítéséhez lopásra bíztatták a gyerekeket. Ha elkapták őket, akkor korbácsot kaptak, de nem a lopásért, hanem az ügyetlenségük miatt.
A spártai fiúk írni-olvasni, számolni alig tanultak meg. Fontosnak tartották viszont gondolataik egyszerű, világos, szabatos kifejezését. Vezetőjük kérdéseire tömören, lényegre törően kellett válaszolniuk. (Innen ered a lakonikus beszéd kifejezés, ami Spárta államának eredeti nevéből - Lakónia - származik.) A lakonikus beszéd nem csak a gondolatok tömör és elmés megfogalmazására utal, hanem arra is, hogy a beszédmód kifejezi a spártaiak gondolkodásmódját. Az egyik legismertebb spártai mondás szerint egy spártai anya a következő szavakkal küldte harcba fiát, miközben pajzsára mutatott: "Vagy ezzel, vagy ezen." Azaz: Vagy ezzel térj haza, vagy ezen hozzák haza holttestedet.
A klasszikusnak mondott költészet és zene szintén alig kapott helyet a fiatalok képzésében. Csak olyan műveket tanultak, amelyek alkalmasak voltak az elszántság, a lelkesedés, a bátorság fokozására, az erkölcsök nemesítésére.
12 éves korukban elvitték a fiúkat egy helyre nem messze Spártától, ahol Artemisz-Orthüa szentélye állt. Itt egy brutális beavatási szertartás révén kerülhettek a fiúk kiképzésük következő lépcsőfokára.Egy oltárra rengeteg sajtot pakoltak, a cél; annyi sajtot lopni, amennyit csak tudnak. Azonban az oltár előtt idősebb fiúk állnak, kezükben korbáccsal. Az ő feladatuk az, hogy az oltárt mindenképpen megvédjék
Ezután a fiúk kiképzése, ha lehet még szigorúbbá vált. Szinte minden nap edzették testüket; futottak, távolugrottak, bírkóztak, dárdát- és diszkoszt vetettek és mindezt télen-nyáron, esőben, hóban, szélben, az időjárás viszontagságainak kitéve.
Bár Spárta támogatta a kollektivitás szellemét, az egyéni teljesítmények is nagy becsben álltak. A fiúk állandóan vetélkedtek egymással, és egyéni teljesítőképességük határaival.
Az írást és olvasást épp csak annyit tanultak, amennyi elengedhetetlenül szükséges volt, viszont a zene és a tánc lényeges eleme volt a képzésnek. A csatamezőket, melyeken a hopliták összecsaptak, szokták a háború táncparkettjeként is emlegetni, és a koordinált együttmozgásra alkalmas falanx elég látványos táncpartner lehetett. A spártaiak sok időt töltöttek az ún. harci zene gyakorlásával. E ritmikus ütemek segítségével a zene révén irányváltást, és sebességet lehetett közvetíteni. A spártaiakról nem véletlenül állítják, hogy a legmuzikálisabb, és legharciasabb nép.
Görög-perzsa háború Kr.e 492- 448
A háborút kiváltó okok:
I.e. VII-VI. században a
Perzsa Birodalom nyugati terjeszkedése következtében elérte Kis-Ázsia partjait.
Leigázta az ott élő ión városokat, akik Kis-Ázsia nyugati partjain élő görögök voltak.
Perzsák célja, az Égei -medence, a görög föld meghódítása
volt, hogy ezzel gazdasági hatalmát növelje, hiszen ez a térség gazdasági és kereskedelmi szempontból óriási jelentősséggel bírt. A közvetlen támadásra ürügyként szolgált, hogy Athén segítette az iónokat a perzsák ellen harcukban. Így
I. Dareiosz i.e. 492-ben hajóhadat küldött Athén ellen
, amit egy tengeri vihar elpusztított.
Rá két évre újabb hajók indultak Attika felé, a sereggel együtt érkezett a haddal Peiszisztratos egyik fia, akit a hatalomától megfosztottak Athénba, s aki most uralomra akart törni.
A harcok kibontakozása
Athénnak
külső segítség nélkül
kellett szembeszállnia a perzsa túlerővel,
Marathón mellett, i.e. 490-ben. Miltiadész vezetésével
. A csata
görög győzelem
mel végződik, ami Miltiadész sztratégosz újszerű haditechnikájának köszönhettek. Az athéni hoplitákat futólépésben indította el a perzsa sereg ellen ( ” A két sereg közt mintegy nyolc stadion volt a távolság.” – Herodotosz), hogy aláfussonak a nyílzápornak és meglepetés szerűen lerohanják a perzsákat.
A győzelem után Pheidippidész vitte a győzelmi hírt Athénba, a 42 km-es távolságot a hírnök futva tette meg, s miután közölte a győzelem hírét holtan rogyott össze.
A monda szerint Pheidippidész útja során találkozott Pan – a pásztorok és nyájak istene – istennel, aki arról panaszkodott, hogy az athéniek nem törődnek vele.
A 2000 fős spártai segítség csak ezután érkezett meg Athénba.
Társadalmi harcok Athénban
A perzsa veszély elmúltával kiéleződött az arisztokrácia és a demokrácia követőinek az ellentéte. Két irányzat állt egymással szemben:

arisztokrácia és a parasztság fogott össze, hogy Athén szárazföldi hatalom legyen
. Így kívánták megerősíteni birtokaik védelmét, az esetleges támadások ellen, illetve a politikai ellenfeleik így nem tudtak előnyre szert tenni ellenük.
Vezetőjük Ariszteidész volt.
A kereskedők és az iparosok rétege, ők Athént tengeri hatalommá akarták tenni,
hiszen azt sürgették az árutermelés igényei is. Így lehetett fellendíteni a tengeri kereskedelmet, ellenállni az idegen támadásoknak. A hajók építése, karbantartása számos kézművesnek adott munkát, s a szegényebb rétegből származók szolgálatot teljesítettek a hajókon, megnőtt a katonai jelentőségük, szolgálataikért pedig zsoldot kaptak.
Az irányzat élén Themisztoklész állt, céljait sikerült érvényesítenie
, s így az akkor föltárt laurioni ezüstbányák hasznából Athén nagy flottát épített. A hajóhad 200 három evezősoros hajóból állt.
A háborúk további szakaszai
Xerxész, I.Dareiosz fia, i.e. 480-ban szárazon és vízen egyaránt hatalmas haddal indított támadást a görög poliszok ellen.
Ott ahol az arisztoktraták voltak hatalmon behódoltak a perzsáknak. Ezzel szemben
Athén és Spárta a szabadság védelmében ellenállást tanúsított.
A perzsák Thrákia felől délre vették az irányt, ahol először a
Thermopülai szorosnál kerültek szembe a görögökkel
. A szorost
Leonidász spártai király 300 katonájával védte
, a perzsákat hősi haláluk árán is csak kis ideig tudták feltartóztatni. Utána már a perzsák előtt szabad volt az út Athénba. Themisztoklész
Athén lakosságát a közeli Szalamisz szigetére
vitte át, s Athént egyenlőre átengedte az ellenségnek. A
görög hajóhadat a szűk szalamiszi szorosba
irányította át, hogy ott ütközzenek meg a perzsa túlerővel. Az ütközet eldöntötte a háború további menetét,
i.e. 480-ban a szalamiszi tengeri ütközetben a perzsák megsemmisítő vereséget szenvedtek.
A következő évben a görögök szárazföldön is győzelmet arattak a perzsák felett, majd hamarosan áttették a háború színterét Kis-Ázsiába.
Következmények
A háborús sikerek után Spárta kivált a háborúból, gazdasági érdekeit nem szolgálta a terjeszkedés.
Athén
gazdasága az elmúló évek során jelentős mértékben az iparra és a kereskedelemre épült. Kereskedelmi kapcsolatai voltak a Fekete-tenger partvidékével, élelmezését az innen származó gabonával oldotta meg. Így létérdeke volt uralni az Égei-medencét. Ezért, hogy vezető szerepét megtarthassa egy
perzsa ellenes védelmi szövetséget keltett életre i.e. 478-ban.
A szövetség pénztára a Délosz szigetén volt, ezért nevét a szigetről kapta –
Déloszi szövetség
nek hívták; tagjai közösen kívántak a perzsa támadások ellen védekezni, azonban a védelem terhét fokozatosan Athén vette át, s így a többi szövetséges neki adót volt köteles fizetni.

Az i.e. 460-as évek végétől a demokrácia terjedése és Athén gyarapodása Spárta érdekeit sértette és köztük háborúhoz vezetett. Athén mögött ott volt a déloszi szövetség, mely által egyre erősebb lett. Ennek kiegyensúlyozására Spárta az i.e. VI. sz-ban létrehozta a peloponészoszi szövetséget.
Athén fénykora és bukása
Az i.e. V. század volt az athéni demokrácia fénykora
. A görög perzsa háborúk (i.e. 492-448) után Athén nagyhatalommá vált és jelentős fejlődésnek indult.
Az athéni állam jövedelmei:
metoikoszok (= bevándorlók) és a felszabadított rabszolgák adói
laurióni ezüstbányák jövedelmei
a déloszi szövetség adói
a kereskedelem, kikötők haszna
Athén gazdasága virágzott: fejlődik a mezőgazdaság (szőlő, gyümölcs, zöldség) és az ipar (kerámia, hajóépítés, fémipar, építészet)
A korszakban jelentősen megnőtt a lakosság száma. A biztos megélhetés reményében sokan vándoroltak be (metoikoszok = idegenek, bevándorlók).

Athén bukása, a peloponnészoszi háború

Az i. e. V. század második felében ellentétek alakultak ki Hellászban.
Okai:
i.e.448 után megnövekedett Athén politikai-katonai ereje,
a poliszok versengése fel erősödött a piacokért,
Athén és Spárta ellentéte a vezető szerepért.

Az ellentétek következménye a peloponnészoszi háború kirobbanása volt i. e. 431-404 között. A küzdelemben Athén vereséget szenvedett, amely súlyos következményekkel járt:

Feloszlatták a déloszi szövetséget
Athén leszerelése (falak lebontása, flotta elvétele)
hadisarc
demokrácia felszámolása

Athén bukása után Spárta majd Thébai szerezte meg a vezető szerepet Hellászban. A kialakuló társadalmi egyenlőtlenségek és a gazdasági hanyatlás miatt állandó háborúskodások kezdődtek a poliszok között à a polisz-rendszer válságba került. A termelésben kiesés történt, mivel a polgárok katonáskodtak és a helyettük dolgozó megnövekedett rabszolgák nem voltak érdekeltek. Így sokan csődbe mentek és elvesztették vagyoni jogukkal együtt, polgári jogaikat is.A kiutat Makedónia felemelkedése és Nagy Sándor hódításai jelentették az i. e. IV. század második felében.

Periklész kora
A görög történelemben
klasszikus kor
nak nevezik a perzsa háborúktól a Kr. e. 300-as évek közepéig tartó időszakot. Többek között azért, mert
ekkor keletkezett a görög földön mindaz, amelyet az utókor is példaértékűnek tart, mind a kulturális, mind a politikai élet területén.

A kor irányadó városállama Athén - melynek jó hírét a perzsákon aratott győzelem öregbítette - mindössze 2600 km2 - nyi városállam, Attika az Égei-tenger meghatározó nagyhatalma lett. A külső veszély elhárítása után Periklész, a kor leghíresebb athéni politikusa a város
Athén bevételei stabilak,
hatalmas épitkezések és fejlesztések kezdetnek
gyarmatvárosok
mezőgazdasági termékekkel látták el a főleg kézműves Athént
Periklész igyekezett az államnak végzett minden munkáért, de a politikai életben való részvételért is, fizetést adni , belsőfogyasztás ösztönzése
A perzsa háborúk során Athén teljesen leégett. Ezért újjá kellett építeni. A magaslatot, ahol valaha a védelmet szolgáló vár, az Akropolisz állt, templomkörzetté alakították. Központi épülete a
Panthenón, Athéné Pantheosznak (Szűz Athéné) épített templom. Tervezője és az építkezés felügyelője a kor legnevesebb szobrásza Pheidiász volt
Az Akropolisz északi lábánál terült el az agora, a város közigazgatási, politikai és gazdasági központja. A kis athéni utcákhoz képest ez egy fákkal, bokrokkal és közkutakkal szegélyezett levegős tér volt. Itt álltak a hivatali épületek pl. a tanácsház (500-ak tanácsának terme), a levéltár, a bíróság. A tér keleti oldalát a Héphaisztosznak emelt templom zárta. A város másik magaslatán, szemközt az Akropolisszal, a Pnüx dombon ülésezett a népgyűlés
az állam működése
ötszázak tanácsa
, a bulé, aminek tagjait
sorshúzással
évente választották.
szervezetek mellett a v
álasztott (sztratégoszok és kincstárnokok) és sorsolt irányítók (arkhónok)
is felelősséggel tartoztak a határozatok végrehajtásáért. Munkájukat a népgyűlés ellenőrizte. A hazaárulási ügyeket kivéve a
bíróság
volt illetékes a peres ügyekben. Ennek tagjait is sorsolták.
Filozófusok, filozófiai irányzatok Hellászban
Szofisták
az emberi kapcsolatokat, viszonyokat és gondolatokat vizsgálták
művésznek tekintették őket "érvelés művészei", az ügyvédi és a pszichológusi foglalkozás első művelői
Fizetett szónokok (két megjegyzésre érdemes görög szó, rétor: szónok, retorika: szónoklattan) voltak, akik beszédek írásából és előadásából éltek.
A szofisták gondolkodásának központjában az ember állt
a formális logika megalapozói, formális logika
Prótagorász

„Minden dologról két, egymásnak ellentmondó kijelentés állítható”
„minden dolog mértéke az ember, a létezőké abban, hogy léteznek, a nemlétezőké abban, hogy nem léteznek”
"az istenekről nem tudhatom sem azt, hogy vannak,, sem azt, hogy nincsenek. mert sok minden gátolja a róluk való tudást, amilyen a rejtettség és az emberi élet rövidsége."
Szókratész
A szofisták kritikusa, hitt az általános értékű igazságban és erkölcsben
Vallotta az erkölcs taníthatóságát
Bölcsesség = erény
Nem volt relativista, állandó és egyetemes érvényű erkölcsi normákat keresett. Erkölcsöt akart tanítani.
Valami általánosat keresett, ami az egyes viselkedésmódokat erénnyé teszi.
Erény = az erkölcsi jó ismerete –> az ember nem teheti meg, hogy ismeri a jót, de rosszat cselekszik –> ha ismerjük az erényt,erényesek is vagyunk
Az erény nem ismerete = bűnös hajlam –> olyan cselekedethez vezet, ami ártalmas
Az erkölcsös élet középpontja az értelem, mely biztosítja a helyes felismerést –>
etikai intellektualizmus
Elítésése és halála:
Kettős vád: istentelenség, és az ifjúság megrontása
Úgy vélte, hogy mint athéni polgárnak tisztelnie kell azokat a törvényeket, melyek alapján őt elítélték, noha az ítéletet magát rossznak találta. Ez késztette arra, hogy ne meneküljön el a börtönből és vállalja a méregpohár kiürítését.

Platon
arisztokrata származású Szolón rokona , anyai ágon
Filozófiai fejlõdésére Kratülosz (Hérakleitosz gondolatait közvetíti) és Szókratész gyakorolt maradandó hatást. I.e. 407-tõl hallgatta Szókratész tanításait egészen a mester haláláig. Ekkor menekülni kénytelen Athénból, ahova később visszatér
politológus, az ideális állam eszményképében a bölcsek irányítanak
tudósképzőt hoz létre (bölcsészkar), az Akademos ligetében tanít, innen ered az akadémia elnevezés
Raffaello Athéni iskola című festményének részletén Platón és Arisztotelész látható. A fölfelé mutató alak, Platón az ideák világára irányítja a figyelmet, Arisztotelész pedig a konkrét tapasztalati valóságra.
Arisztotelész
Platon tanítvénya
Ie. 335 megalapítja iskoláját a Lükeiont. (Lyceum) Nevét Apollón isten Lükeiosz ligetérõl kapta, ahol mûködött
ismeretekben hitt
tanítása szerint a szellemi világ irányítja az anyagi világot
Nagy Sándor nevelője, aki apjaként tisztelte, majd később bizalmatlan lett vele és elidegenedett
a jó és erős királyban hitt
matematika, csillagászat
Full transcript