Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Tarczy_TDK

This is a TDK presentation that I needed to do for a contest.
by

Kata Kurgyis

on 9 June 2010

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Tarczy_TDK

Szakmai tevékenysége Életrajza Az ember nagy szakértelem, magas színvonal 1926-tól a soproni főiskolán a Bányaméréstani Tanszék vezetője nemzetközi tudományos kapcsolatok fejlesztése a geodéziai és bányaméréstani tanórák számát felemelte az alkalmazott geofizika tantárgy bevezetése 1929: idegen nyelvű főiskolai szakfolyóirat első
szerkesztő
kutatási eredmények közlése A soproni főiskola méltó jogutód A háborús időkben a kar dékánjaként dolgozott. Megakadályozta a kar személyzetének és értékeinek Németországba telepítését. A szovjet hadsereg rövid ideig használta az egyetemi épületeket. 1945-ben már megindult az oktatás.
Kutató tevékenységének kibontakozása Szilárd állásfoglalás a magyar érdekek mellett 1946: MTA tag
1949: földmérőmérnök képzés
1951: geofizikus képzés
1955: MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Laboratórium, majd Intézet A kar költözése
1950-1959
Bányászati oktatás Miskolcra Földmérnökképzés Budapestre DE: Tárczy professzor nem költözött
A tanszék vezetője: Milasovszky Béla 1959-től Tárczy már csak a kutató intézet igazgatója (1900-1973)
bányamérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora 1972-ben nyugállományba vonul 1900. október 13. Oroszvég (Bereg megye) Középiskolai tanulmányait Munkácson végezte. Felsőfokú tanulmányait a leobeni egyetemen folytatta. 1923-ban bányamérnöki oklevél
1924-ben bányamérnöki képesítés
1926-ban doktori cím Doktori értekezésében a vetőproblémák megoldásával foglalkozott. Tudományos munkássága a geodézia, geofizika, bányamérés és a technika története területeire terjed ki. Hat könyvet írt, továbbá könyvekben, füzetekben, és számos ország különböző folyóirataiban 300-nál több tudományos cikke jelent meg. Kutatási eredményeit több mint 100 könyvben és tanulmányban vették át. Mérések, mérőeszközök, eszközfejlesztések •Az acélmérőszalaggal való hosszmérés a bányában (1931)
•A Schmidt-féle aknafüggélyező korszerűsítése (1936)
•A soproni lejtaknamérő műszer (1938)
•A bányatérképezés egységesítéséhez (1951)
•Egy tanszéki műhely a műszergyártás szolgálatában (1955)
•A bányabeli sokszögvonal hibaelméletileg legkedvezőbb oldalának kiválasztása giroteodolittal való tájékozáshoz (1966)
•A behajlási korrekció pontosabb kiszámítása szabadon lengő mérőszalag esetén (1967)
Schmidt-féle aknafüggélyező korszerűsítése köralakú öntött vastárcsa
25 mm-es környilás a függélyező kilengésének
peremén 4 hasáb a skálákhoz a méréshez két műszer és két mérő kell
nyugalmi helyzetben történő sorozatmérés 2 csak egy álláspont szükséges
rögzítőrúd stabilizálása
nem szükséges a vízbemártás 1 3 a megirányzáshoz segédeszköz kell
limbuszkör hibájának kiküszöbölése
kényszerközpontozás: hüvelyes
poligonmérés Schmidt-féle Cséti-féle Soproni Egy tanszéki műhely a műszergyártás szolgálatában - kiegészítő tartozékok készítése a már meglévő műszerekhez
- eszközök továbbfejlesztése
- új típusok kikísérletezése kiegészítő bányateodolit
soproni irányrögzítő
szögszorzó műszertalp Geofizika és annak bányászati alkalmazása •Szénbányászatunk karsztvízveszélyének leküzdéséről (1947)
•A gradiensek kiegyenlítése (1949)
•Geofizika a bányászat szolgálatában (1950)
Szakmatörténet •Egy 1797-ből való magyarországi bányaméréstan
•Régi tanulmányi érmeinkről (1939)
•A robbanásról felvett 1627. évi selmeci bányabírósági jegyzőkönyv történetéhez (1941)
•Tárczy-Hornoch Antal alelnökünk dékáni székfoglaló beszéde(1942)
•Ki a kompenzáló planiméter feltalálója (1948)
•A magyar bányamérés múltjáról (1972)
•275 évvel ezelőtt született és 225 évvel ezelőtt halt meg Mikoviny Sámuel a selmeci bányatisztképző iskola első tanára (1975)
•A kettős jubileumi évében adózzunk hódolattal a nagy Mikoviny Sámuel emlékéről (1975)
Régi tanulmányi érmeinkről uralkodó által adományozott arany-, ezüst-, bronzérmek
a későbbi gyűrűk, a mai tanulmányi emlékérmeink ősei Dékáni székfoglaló átfogó kép a magyar bányászatról
bányatörténet
selmeci professzorok Munkatársai Geodézia Geofizika Vendel Miklós
Alpár Gyula
Halmos Ferenc
Feigly Béla
Staudinger János
Németh József
Zólomy Miklós
Zachár Gyula
Zambó János
Szádeczky-Kardoss Gyula Kántás Károly
Simonyi Károly
Takács Ernő
Steiner Ferenc Diákjai 70 éves korától 5 évenként tanítványai összegyűltek, hogy köszöntsék őt. Szemléletes előadó volt. Barna vászonra festett műszerek képeivel készült mindig az előadásokra, továbbá az előadói asztalon is mindig sorakoztak a műszerek. (Szádeczky-Kardoss Gyula)
Ha egy műszert nem találtak, akkor mindig a teljes diáksereg elindult a keresésére. Ez a fajta keresgélés mindig csak Tárczy-Hornoch professzor úr óráján fordult elő. (Szádeczky-Kardoss Gyula) Diákjait mindig saját szobájában írásban vizsgáztatta. Szigorú tanár volt, megkövetelte a tananyagot, azonban mindig segítette azokat, akik arra rászorultak. (Szádeczky-Kardoss Gyula)
Egykori tanítványai szerint azonban csak a legjobbakat és a legrosszabbakat vizsgáztatta, a többi diákot tanársegédeire bízta. (Patvaros József emeritus prof.) Tárczy-Hornoch Antal a bányamérnök Miért lett bányamérnök?
Érdeklődött a jogi tanulmányok iránt is. Mivel Munkács 1918-ban Csehszlovákiához került, így Tárczy-Hornoch professzorúrnak útlevelet kellett kérnie, hogy Csehszlovákiát elhagyja. Azonban Magyarországra nem kapott, hogy Budapestre mehessen a jogi karra, hanem csak Ausztriába szóló útlevelet kapta meg, így kötött ki Leobenbe. Rendkívül jól beszélte a nyelveket, és amit már egyszer megtanult, azt már nem is felejtette el. Családja révén jól beszélt németül (édesanyja német származású volt) és magyarul , gyermek korában a környezetéből felvette a szlováknyelvtudást is, megtanult oroszul és franciául, továbbá angolul is.
Első lengyelországi útja alatt néhány nap alatt lengyelül is megtanult, holott mielőtt kiment volna, még nem beszélte a nyelvet. "Műegyetem Bánya-Kohó-Erdőmérnöki Kar Geodéziai és Bányaméréstani Tanszék *Sopron*" 1928-ban feleségül vette Tárczy Irént Két gyermeke:
Katalin
Zoltán 1986.január 24-én kísérték utolsó útjára a soproni Szent Mihály temetőbe. (A sírnál Kolozsvári Gábor - volt tanszékvezető - mondott búcsúbeszédet.) Bummer Antal A főnök Szádeczky-Kardoss Gyula elbeszélése szerint Alpár Gyula elbeszélése szerint "a realitások professzora"
"iskola-teremtő"
"A főnök nagy tekintélyével, tudásával és nemzetközi kapxcsolataival messze fölöttünk állt, de mindent összevetve jó, sőt kellemesen laza vezetőnk volt. Sok mindent ránk hagyott."
"Ugye Gyuszi, a mátrix-algebra végeredményben csak egy matematikai gyorsírás?" "Igen, Professzor Úr, de Cicero rabszolgáját, Tyrot még ma is tiszteljük a gyorsírás feltalálásáért."
"A libellák vizsgálata a főnök kedvenc témája volt, és úgyszólván a nyakamba szakadt, amikor egyenes felszólítására feladatként kellett a témából disszertációt írnom."
"... leobeni kötődése közismert volt..." A "soproni csapat" Forrásjegyzék Geodézia és Kartográfia LIV. évfolyam 2002/8
Dr. Joó István: Találkozás a 75 éves dr. Alpár Gyulával
Dr. Havasi István:
Ünnepi megemlékezés Tárczy-Hornoch Antal professzor szobránál Dr. Havasi István - Szabó László:
Tárczy-Hornoch Antal munkássága a bányászati lapok területén
Kohászati és Bányászati Lapok - Bányászat
119. évfolyam 1986/3
Molnár László: Cr. Tárczy-Hornoch Antal 1900-1986
38. évfolyam 1986/1
Búcsúzás dr. h.c. mult. dr. Tárczy-Hornoch Antal akadémikustól
69. évfolyam 1936/15-16
Tárczy-Hornoch Antal: A schmidt-féle aknafüggélyező korszerűsítése
1955/3-4
Tárczy-Hornoch Antal: Egy tanszéki műhely a műszerellátás szolgálatában
Magyar Tudomány 31. évfolyam 1986/5
Martos Ferenc: Tátczy-Hornoch Antal. 1900-1986.
Soproni szemle 40.évfolyam 1986/3.
Somogyi József:Tárczy-Hornoch Antal (1900-1986) Ismert magyar bányamérők,
Tárczy-Hornoch Antal Készítette: Kurgyis Kata egyetemi hallgató
Konzulens: Dr. Havasi István Klemencsics István: Tárczy-Hornoch Antal kapcsolata a Bányamérő Munkabizottsággal és Szakcsoporttal "Tárczy-Hornoch Antal az alapításkor tanácsokat adott az alapítók részére. Gyakran vett részt az éves rendezvényeiken, előadásával, felszólalásával igyekezett a helyes út kiválasztását elősegíteni."
"Szakjaink szeretetéből fakad, hogy annak továbbfejlesztésén, megjavításán dolgozunk, úgy, hogy az nemzetközi elismerést jelent. Ezt kérem valamennyijüktől, ezt érezzék kötelességüknek a tudományunk, hazánk, szakmánk elismerése számára." "Nemcsak a hazai szervezet alapításában és megerősödésében játszott szerepet és nyújtott segítséget, hanem a Nemzeti Bányamérési Szervezet - az ISM létrehozásában is."
"Az ISM első tiszteletbeli tagja Tárczy-Hornocs Antal lett az 1970-es években. A külföldi útjainkon Lappföldtől Bulgáriáig a vendéglátók első kérdése is mindig rá vonatkozott."
Full transcript