Jászai Mari

Jászai Mari

Emléke:

• Már életében, 1922-ben emléktáblát helyeztek el ászári szülőházán, ami napjainkban emlékházként működik.

• Budapest V. kerületében, a Magyar utca 34. szám alatt, domborművel díszített emléktábla őrzi emlékezetét. Az emléktábla Borbereki-Kovács Zoltán alkotása.

Magánélete:

Nevét viseli:

• A tatabányai Jászai Mari Színház

• Budapesti közterület - tér az V. és a XIII. kerületben.

• A Vénuszon egy kráter.

• Budapest V. kerületében a Magyar utca 34. szám alatti Színészotthon.

• Egy rangos színművészeti kitüntetés, a Jászai Mari-díj.

Róla szóló iratok:

• Édesapja Krippel József ácsmester, édesanyja Keszey Julianna.

• Már 10 évesen pesztonkaként dolgozott, majd szolgáló lett Bécsben és Budapesten.

• Eredeti nevét annyira nem szerette, hogy még a születési anyakönyvi kivonatból is kiégette a Krippelt (ami németül azt jelenti beteg).

• 1866-ban, tizenhat évesen Hubay Gusztáv társulata után szökött Székesfehérvárra, és statisztálni kezdett.

• 1867-ben már Budán játszott, 1869-ben a kolozsvári színházhoz szegődött.

• Budai tartózkodása alatt ismerkedett meg első férjével, Kassai Vidor komikussal, akitől két év házasság után vált el.

• Jászai Mari emlékiratai. (Lehel István. 1927)

• Jászai Mari írásai. Emlékezések. – Napló. – Tanulmányok. (Debreczeni Ferenc. 1955)

• Tükör-játék. Válogatott írások, levelek. (Balatoni Mónika 2002)

"A hazaszeretet egy nemzetben az,

ami a testben az egészség.

Attól naggyá nő, anélkül elsorvad.

Hazaszeretet nélkül nincs nemzet, csak horda.

A nagy nemzeteket az tette naggyá.

A hazaszeretetet nem lehet magyarázni,

mint nem lehet az egészséget sem,

ami nélkül meghal a test.

Mibelőlünk magyarokból,

hát nem veszitek észre, hogy évtizedek óta

próbálják azt kilopni és vele egyetlen erőnket,

a lelkünk önérzetét. Egyforma nemzeti kincsünk

a vagyonunk, az eszünk, a becsületünk, az időnk.

Ezeket a kincseinket lopjuk mi meg

mindennapi apró hazaárulással."

Halála:

• Budapesten (- Krisztinavárosban)

• 1926. október 5-én

Élete a színház falai közt:

Színművész:

Született:

• Őstehetség volt, ismereteit folyamatos tanulással mélyítette.

• Tehetségesen és szívesen szavalta Petőfi Sándor verseit – munkásoknak szervezett előadóesteken.

• Ibsen John Gabriel Borkmann című művét Jászai fordításában mutatta be a Nemzeti Színház.

• Krippel Mária Anna néven

• Ászáron

• 1850. február 24-én

Mindenekelőtt tragikus sorsú szerepekben tündökölt:

• Shakespeare nőalakjait

• Antigonét

• Jokasztét

• Élektrát

• Kleopátrát

• Margit királynét

• Lady Macbethet

• Volumniát

• Gonerilt

• Konstanciát

• Júlia dajkáját

• Capuletnét

• Gloucester özvegyét

formálta meg kiemelkedő tehetséggel.

Összesen mintegy 300 szerepet játszott.

• A Nemzeti Színház nagyasszonya.

• Az egyik legnagyobb magyar tragika.

• 1872-ben lett tagja a budapesti Nemzeti Színháznak.

• Egy évre, 1900-ban a Vígszínházba szerződött.

• 1901-től a Nemzeti örökös tagja.

• Bemutatkozó előadásában Bánk Bán Gertrudisát játszotta.

• 1893-tól egy évig a Színművészeti Akadémián tanított.