Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Retorika

No description
by

Hajna Kelemen

on 11 December 2015

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Retorika

Retorika


Minden olyan - nyilvánosságnak szóló - írásbeli és szóbeli megszólalással foglalkozik, melynek célja gondolat átadása, a partner meggyőzése.
Válasszatok az alábbi témák közül, majd fogalmazzátok meg a szöveget!
Hófehérke előadása a hét törpének arról, hogy miért szükséges a jelenléte a törpék életében

Egy csótány érvelése arról, hogy belőle is lehet házi kedvenc

Egy vámpír előadása a vámpírakadémián arról, hogy miért egészségesebb a „vegetáriánus” étrend

görög -
hé rhétorikhé tekhné

’a beszéd tudománya’
latin -
ars rhetorica

’a beszéd művészete’
elmélet
és
gyakorlat
tudomány
és
művészet,
szónoklattan:
a szónoki beszéd megszerkesztésével és előadásával foglalkozó tudomány
ókori meghatározások
: tisztességes és megfelelő, a gondolati tartalmat jól és hűen tükröző beszéd
II. A retorika története
Ókor:
kialakulása
(Gorgiasz, Arisztotelész, Cato, Quintilianus, Cicero)
Felvilágosodás:
politikában
fontos szerephez jut
Reformáció, ellenreformáció:
egyházi prédikációk;
barokk stílus: logikára és érzelmekre egyaránt próbál hatni
Középkor:
hét szabad művészet
(trivium) része
III. A retorika újabb értelmezése
A hatásos beszéd és írás művészete
Jellemző területei: politika, bíróság, marketing
1) inventio ’anyaggyűjtés’
IV. A szónoki beszéd
A beszéd elkészítése
elbeszélő jellegű, tájékoztató szövegrész (még nem a meggyőzés eszköze)
7. befejezés (peroratio)
6. cáfolat (refutatio)
5. bizonyítás (argumentatio)
4. témamegjelölés, célkitűzés (propositio)
3. kitérés (digressio)
2. narráció
1. bevezetés
A beszéd részei
funkciói:
megszólítás,
a

jóindulat megnyerése,
a figyelem felkeltése és fenntartása,
a téma felsorolása,
átvezetés a következő beszédrészre
ne legyen túl hosszú,
ne lépjen túl azon a szerepkörén, amit a téma témafeltárásban neki szántunk

könnyen felfogható,
rendezett,
világos,
érthető,
figyelemfelkeltő legyen.
A kezdés technikái
1. bevezetés
A jóindulat megnyerése
Nyelvi kifejezőeszközökkel:
Metakommunikációs eszközökkel:
• Szemkontaktus-keresés
• Nyitó mimika, testtartás, gesztus
Nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök
:
A figyelem megragadása
A téma megadása, kezdési technikák
• Egy konkrét esettel, példával, történettel
5) pronuntiatio ’előadás’
4) memoria ’megtanulás’
3) elocutio ’kifejezés’
2) disposito ’elrendezés’

A belső kényszer:
Nem tarthatom magamban tovább, muszáj megosszam...

Az ajánlás:
Ez a műsor nem jött volna létre X segítsége nélkül...

A megbízatás:
Nem csak a magam érdeke motivált, másokért is szólok

A ráígérés:
Előttem, ezt még senkitől sem hallották...

A bizonytalanság:
Hogy is kezdjem...
• A felkészületlenség, tettetett szerénység
: Nyilvánvalóan kevésbé vagyok avatott a témában, mégis...
• Változatos modalitás
• Fokozás
• Ismétlés (szó, szószerkezet, tagmondat, mondat)
• Ritmika
• Párhuzamos mondatszerkesztés (azonos szóval, szószerkezettel vagy mondattal kezdés)
• Rövid szünet
• Személyes állásfoglalással
• Statisztikával, meglepő tényekkel, adatokkal
• Történeti áttekintéssel
• Ellentmondásos állítással
• Legfontosabb állítással
• Költői kérdéssel
• Idézettel, közmondással
példa/exemplum
érv/argumentum
• kerek egésszé teszi a szöveget
• tartalmazza a mondanivaló összefoglalását és lezárja azt
• megismétli a fő üzenet(ek)et, információ(ka)t
• a bevezetés és befejezés keretet alkothat
• megoldást javasolhat a problémá(k)ra
• levonhatja a tanulságot
Összefoglaló befejezés
: átfut a beszédmű fontosabb részein, és azokat újra felidézi, nyomatékosít.
Nyitott befejezés:
a közönségre bízza a véleményalkotást. A nyitott befejezést a közönség nem érzékelheti hiányként, ezért ennek alkalmazásához nagyon jól megszerkesztett, logikusan felépített tartalmú tárgyalás-részre van szükség.
Ügyeljünk arra, hogy ne egy-két mondatos, feliratszerű (Hát, ennyit szerettem volna. Ennyi. Vége. Befejezném.) befejezéssel zárjuk le beszédünket!
Keretet alkotó befejezés
: a lezáró rész visszautal a bevezetésre illetve az abban elhangzottakra, és ahhoz kapcsolódóan zárja le a témát.
Tanulságlevonó befejezés
: a szöveg egésze ezen utolsó elemre fut ki. Ennek előnye a figyelem folyamatos fenntartása, hiszen az összes többi szövegelem csak előkészíti a lezáró részt, így tehát a bevezetést és tárgyalást is a befejezés célja felől kell elsődlegesen megszerkeszteni. A tanulság megfogalmazható valamilyen idézettel vagy bölcs mondással.
Érzelemfelkeltő befejezés
: az érzelmek megindításával a magunk oldalára állítjuk a hallgatóságot (meggyőző szöveg esetén az ellenkező véleményen lévők ellen hangoljuk a közönséget).
• meggyőzést célzó kommunikáció
: az egyén tudatos törekvése arra, hogy megváltoztassa a másik egyén viselkedését

meggyőzés sikeressége függ:
a feladat nehézségétől, a beszélő szándéka és a hallgató viselkedése közti megfelelés fokától
V. A meggyőző kommunikáció
7. A befejezés
2. narráció
a szónok bemutatja, tényszerûen elmeséli a tényállást
a narrációban a szónoknak világosan és tömören kell szólnia
az elbeszélést az alábbi szempontok szerint kell részekre bontani:
Ki? Mi? Hol? Mikor? Miként? Mit?
a késõbbiekben erre épül a bizonyítás és a cáfolat a beszédben.
3. kitérés
A beszéd élénkítésére használjuk
pl. egy az ügyhöz kapcsolódó személy vagy tárgy, város leírása, dicsérete lehet.
Az a szerepe, hogy ne legyen hirtelen átmenet a beszéd célkitûzésének részletezésére.
4.témamegjelöléscélkitűzés
A beszéd gondolati magva.
Annak célkitûzése, amit bizonyítani akarunk.
görögül: thézisz, amelynek alanya valamilyen általános fogalom. Pl.: az ember halandó
vagy
görögül hypothetisz. Pl.: István meghalt; vagy István meg fog halni.
A propositio állítása lehet egyszerû,
tehát ilyenkor egy egyszerû mondatba lehet megfogalmazni.
Lehet összetett,
tehát több állítást tartalmaz. Ebben az esetben a propositiót részekre kell bontani
5. bizonyítás
A bizonyítás eszközei lehetnek
nem retorikai eszközök


és retorikai eszközök
melyek
a)
közhelyeken, locusokon (görögül toposz) alapulnak
. Ezért nevezik a régi retorikák a közhelyeket az érvek mûhelyének (officina argumentorum). A locusok egyrészt tartalmak, tehát valamilyen tulajdonsággal bíró dolgok: tehát az,
ami tiszteletre méltó (HONESTUM)
ami hasznos (UTILE)
ami lehetséges (POSSIBILE)
b)
logikai (dialektikai) eszközök alapján alkalmazhatjuk
ezeket a sajátosságokat a bizonyításban.
Például a lehetségest az összehasonlítás logikai eszközével használhatjuk fel (az erõsebb, hatalmasabb dologról vett analógia alkalmazása a kisebbre).
a törvényszéki beszédben van jelentõsége. (tanúvallomások, tárgyi bizonyítékok, törvényekre való hivatkozás, eskü )stb.
1. a jóindulat megnyerése
2. a figyelem megragadása
3. a téma megadása
Full transcript