Élettér

Élettér Munkacsoport

Működés, adategyeztetés

Ideológiai alapok 1

(Evolicionizmus, szociáldarwinizmus)

Charles Darwin

• Belső kör e-mail létrehozása, facebook profil létrhozása
• Sms értesítés, szükség esetén
• Havonta egyszeri személyes találkozó
• A kiemelt ügyek megvitatása
• A kommunikáció erősítése – párt vezetés feladata
• Adatok felvétele

Biológusok körében megfogalmazódott az az elmélet, miszerint a földi élővilág idegen eredetű (exogenezis-elmélet). Az exogenezis (helytelenül: pánspermia) bolygóközi távolságokon elméletben lehetséges, de valós bizonyítékot még senki sem talált arra, hogy valóban így kerülhetett-e az élet a Földre. Egyes, túlnyomórészt vallásos mozgalmak úgy gondolják, hogy a földi élet egy tudatos külső erő hatására jött létre. Ezen feltevés alátámasztására a jelenlegi tudományos paradigmán belül bizonyíték nem áll rendelkezésre. E nézetek azonban nem mondanak ellent Darwin nézeteinek, hiszen ő egyáltalán nem foglalkozott az élet eredetének kérdésével.

Vannak, akik nézeteit kiterjesztették az emberi társadalomra (szociáldarwinizmus), mondván, hogy ott is a „legalkalmasabb" csoportok (fajták, változatok) tudnak fennmaradni, életben maradni, szelektálódni. Újabban a természetes kiválasztódás elméletét, az evolúciós szemléletet más társadalomtudományi területeken (többek között a pszichológiában, gazdaságtudományokban stb.) is megpróbálták alkalmazni, így született meg például a memetika is, melynek kidolgozói a gének, és a kultúrák, eszmék, gondolatok, vallások (ill. az ezeket hordozó információ-csomagok, az ún. mémek) terjedése, viselkedése között vonnak párhuzamot. (Richard Dawkins)

Egységben az erő 2

Élettér munkacsoport

Köszönöm a figyelmet!

Francis Galton

Ideológiai alapok 2

(Fajegészségtan vagy eugenetika)

Galton bevezette az ikervizsgálatot, mert felismerte, hogy a környezeti tényezők is hatnak a fejlődésre, és így az örökletes és a környezeti tényezők relatív hatását meg tudta mérni. Galton tett először kísérletet az értelmi képességek mérésére. Darwin evolúciós elmélete után kezdték érdekelni az egyéni különbségek. Szerinte az intelligencia egy kivételes érzékelési és észlelési képesség, ami egyik generációról a másikra öröklődik. Annál intelligensebbek vagyunk, minél érzékenyebbek az észlelési érzékszerveink, hiszen minden információ ezeken keresztül kerül hozzánk. Galton olyan következtetésre jutott, hogy az eugenika (fajegészségtan) vagy a szelektív szaporodás segítségével növelni lehetne az emberi faj értelmi képességeit.

1859-ben megjelent unokatestvére, Charles Darwin A fajok eredete című műve, ami megváltoztatta Galton életét. Érdeklődése a környezettől az emberek felé fordult. 1869-ben jelent meg legismertebb műve, a Hereditary Genius: An Inquiry into Its Laws and Consequences (Öröklött lángelme: az öröklődés törvényeiről és következményeiről). A műben azt igyekezett bizonyítani, hogy az ember természetes képességei öröklődésből származnak. Az egyéni különbségekben döntő szerepet játszik az öröklés, s a kiválóság egynemű. A különböző területeken kiemelkedő emberek családfáját vizsgálta. Azt is megfigyelte, hogy minél közelebbi volt a rokonság, a tehetség előfordulása annál nagyobb volt, és hogy a rokonok hasonló területeken voltak tehetségesek. Galton úgy vélte, az eredmények igazolják a nézetét a képességek örökletességéről, azonban a környezeti hatások befolyásának a lehetőségét könyvében nem vette figyelembe. Készített egy kérdőívet, melyet a Királyi Társaság 200 kiemelkedő tagjának elküldött. A legtöbb tudós a tudomány iránti érdeklődését veleszületettnek vallotta, azonban bizonyítékok támasztották alá a környezet szerepét is. Galton a „nature and nurture” (öröklött és tanult) kifejezést 1874-ben megjelent könyvében (English Men of Science: Their Nature and Nurture) használta, ami a kiemelkedő brit tudósokról szólt. Nature az, amit az ember magával hoz a világra, és nurture minden születése után ért hatás.

Egységben az erő

Ideológiai alapok 3

(Térhasználat, élettér)

Az államra, mint organizmusra tekint, az emberek és a föld szoros kapcsolatáról ír. Az államot az a földterület határozza meg ahova letelepült, és ez a kölcsönhatás határozza meg később az állam sajátosságait. Az országok abban különböznek egymástól, hogy mekkora területen helyezkednek el, milyen a fekvésük, azaz milyen földrajzi adottságaik vannak, és milyenek a környező területeik (pl. tengerpart vagy szárazföld határolja őket). A szomszédos területek lakottak-e vagy pedig lakatlanok. „A régi és mostani görögök tengerészek és kereskedők, szigetek és partszegélyek lakói, a XIX. századi svájciak éppúgy szeretik kis államuk szabadságát, mint őseik a XIV. században”[2] Az állam elhelyezkedése determinálja sorsát, nem tud ebből kilépni. Ebből adódik szerinte a centrum és a periféria országainak problémája, tengerparti, vagy szárazföldi területről van e szó, illetve, hogy hegyvidéken vagy síkvidéken találhatók. Az országok jelentőségük növelése érdekében próbáltak meg terjeszkedni, hogy más adottságú részeket is befolyásuk alá vonjanak. Az országok egyes belső részei, tartományok, kerületek, különböző fontosságúak. Vannak olyan részek, amiknek elvesztése az ország hanyatlásához, pusztulásához vezetne. Egy nagy államnak nélkülözhetetlen a tenger vagy a folyó. „Ha Szerbiát visszaszorítanák a Dunától, gyógyíthatatlanul tönkremenne; ez okból ragaszkodnak hozzá annyira Belgrádban. Svájc elképzelhetetlen az őt három oldalról körülvevő alpesi határok nélkül, míg északi dombvidékeinek átnyúlása a Rajnán túlra éppenséggel nem tartozik az ország lényegi vonásai közé, s az sem, hogy magába foglalja-e Júra kisebb vagy nagyobb részét.”

Ezért ítéli el Ratzel a mechanikus területfelosztást, amikor mesterségesen alakítják ki egy ország területét, nem figyelve a terület organikus egységére. „Ilyenkor a politikai testet nem kezelik másként, mint egy levágott állat tetemét, amelynek egy darabját gondolkozás nélkül kivágják, teljesen mindegy, hogy hol, és hogy milyen nagy darabot, abból a meggondolásból, hogy az már úgyis csak egy hulla.”

Szervezeti működés

A szerveződés céljai

• Két irányú szervezete építés (politikai és civil)
• Jobbik Szegedi Szervezete → Élettér munkacsoport
• A munkacsoport működését a párt Alapszabálya és SZMSZ-e alakítja
• Civil szervezet → Életünk tere Egyesület
• A társadalmi szervezetek működésének jogszabályai határolják be

• Bajtársias közösség kialakítása
• A magyar faj ügyének a képviselet
• A cigányság visszaszorítása Szegeden
• A cigányság elfoglalt terek visszaszerzése (városrészek, társasházak, parkok...)
• Karitatív missziók megszervezése