Nyelvrokonság, családfa, őshaza

A nyelvrokonság kutatásával a nyelvtudományon belül a történeti nyelvészet foglalkozik.

Két nyelv akkor rokon, ha vannak egy közös ősnyelvből származtatható szavaik és nyelvtani elemeik.

A nyelvcsaládok nyelveinek közös ősnyelve az alapnyelv.

A történeti nyelvészet a szabályos hangmegfelelések felismerésével tudja bizonyítani, hogy két nyelv látszólag egymáshoz hasonló szavai között van-e rokonság, vagyis hogy ezek a szavak közös eredetűek-e.

A szabályos hangmegfelelések felismerésével nemcsak a szavak, hanem egyes nyelvtani elemek (ragok, jelek, képzők) közös eredete is megállapítható.

Urál?

Altaj?

Rajzok, képek a nyelvrokonságról

• A világban jelenleg kb. 6-7 ezer nyelvet beszélnek.

• Azokat a nyelveket, amelyeknek szókészletében és nyelvtani szerkezetében közös eredetű vonások találhatók, rokon nyelveknek nevezik és nyelvcsaládokba sorolják be.

• Vannak rokontalan, magányos nyelvek is.

• A magyar nyelv az uráli nyelvek családjába, azon belül a finugor nyelvek csoportjába tartozik.

• A rokon nyelvek kapcsolati hálóját családfaábrán tudjuk szemléltetni.

©Klima László

Az uráli nyelvek családfája

számi

(lapp)

karjalai

nganaszan

vepsze

finn

komi

(zürjén)

vót

szölkup

udmurt

(votják)

enyec

inkeri

(izsór)

észt

magyar

nyenyec

lív

mari

(cseremisz)

mordvin

manysi

(vogul)

hanti

(osztják)

mator

tajgi

karagassz

Nyelvrokonság,

családfa, őshaza

merja

kamassz

kojbál

muroma

Balti finn

népek és nyelvek

számi (lapp)

A balti finn

népek lélekszáma

finn

2002

1989

2010

észt

50-80 000

számik

karjalai

5 100 000

finnek

vepsze

1 100 000

észtek

inkeri (izsór)

61 000

karjalaiak

125 000

93 000

vót

8000

12 000

6000

vepszék

(cc) image by anemoneprojectors on Flickr

lív

266

327

???

inkerik

???

60 (30)

vótok

32 000

???

20 000

inkeri finnek

230/40/8

lívek

A balti finn népek lakóhelye

számik

karjalaiak

finnek

észtek

lívek

vepszék

vótok

A finnek és az észtek lakóhelye

inkerik

A vepszék, inkerik, vótok és lívek lakóhelye

A számik és a karjalaiak lakóhelye

Szamojéd

nyelvek és népek

Permi

nyelvek és népek

szölkup

nyenyec

kamassz

kojbál

enyec

mator

nganaszan

udmurt (votják)

tajgi

karagassz

komi (zürjén)

A szamojédok lélekszáma

2010

2002

1989

45 000

41 000

nyenyecek

34 000

200

enyecek

300

???

A permiek lélekszáma

???

1300

1000

nganaszanok

2010

2002

1989

???

4000

3600

szölkupok

637 000

552 000

715 000

udmurtok

323 000

418 000

484 000

komik

A szamojédok lakóhelye

Az udmurtok és a komik lakóhelye

szölkupok

nyenyecek, enyecek, nganaszanok

udmurtok

komik

Ugor

nyelvek és népek

magyar

manysi (vogul)

hanti (osztják)

(A manysit és a hantit együtt obi-ugor nyelveknek nevezzük.)

Az obi-ugorok lélekszáma

2002

2010

1989

31 000

29 000

22 000

hantik

8000

12 000

12 300

manysik

Az obi-ugorok lakóhelye

Manysik

Hantik

Mitől uráli

(finnugor) a magyar nyelv?

• A különböző uráli nyelvekben mintegy 1000-1200 uráli eredetű szót ismerünk.

• A magyar nyelvben kb. 650 uráli eredetű szó maradt meg.

• A mai magyar irodalmi nyelv kb. 80%-át alkotják az uráli eredetű szőtövek és a belőlük képzett szavak. A köznyelvben az uráli eredetű szavak aránya kb. 60%.

• Az egy nyelvcsaládba tartozó nyelvek közös eredetű szavai alkotják a nyelvcsalád alapszókincsét.

A nyelvrokonság rejtélye

• Az alapszókincsbe tartozó szavak között vannak névmások, rokonságnevek, számnevek, testrésznevek, valamint az alapnyelvi népesség életmódjáról és földrajzi környezetéről tanúskodó szavak.

• Példák: apa, fiú, meny, kettő, három, négy, öt, hat, fő (fej), szem, száj, kéz, főz, mos, varr, szil(fa)

• Az alapszókincs alapján megállapítható, hogy az uráli alapnyelvet beszélő népesség halászó-vadászó-gyűjtögető életmódot folytatott.

• Példák: hal, fal (duzzasztógát a folyón), háló, nyíl, lő, ideg (az íj húrja), nyúl, ravasz (róka), bogyó, méz, mony (tojás)

A marik és a

volgai finnugorok

• A magyar nyelvben uráli eredetű elemek őrződtek meg egyebek között a névszóragokban (pl. -ban/ben, -on/en/ön, -nál/nél, -tól/től) és -jelekben (pl. -i birtoktöbbesítő jel, -na/ne, -ná/né feltételes mód jel) és az igeragozásban (alanyi és tárgyas)

merja

muroma

mordvin

A marik és a mordvinok lélekszáma

2010

2002

1989

marik

643 000

605 000

548 000

744 000

845 000

mordvinok

1 073 000

A marik és a mordvinok lakóhelye

marik

mordvinok

Az alapszókincs állatokat és növényeket jelölő szavai segítségével először a nyelvészek kísérelték meg az uráli őshaza helyének meghatározását.

Az eltűnt őshaza nyomában

Vagy a Mars?

Na jó, de mi az, hogy őshaza?

• Az őshaza az a hely, ahol egy emberi közösség meg-szerveződik, néppé válik: kialakul rokonságtudata, közös nyelve és kultúrája.

Uráli és egyéb őshazák

• Uráli őshazának azt a területet nevezzük, ahol az uráli alapnyelvet beszélő népesség élt.

• Egy nép nyelve, kultúrája folyamatosan változik, a nép újabb és újabb embercsoportokat fogad magába. Az évszázadok, évezredek folyamán a népek elveszíthetik nyelvüket, teljesen megváltozhat kultúrájuk, az etnikai keveredés miatt pedig változhat a népesség génállománya is.

• Az uráli alapnyelv felbomlása után fokozatosan kialakultak a mai finnugor és szamojéd nyelvek.

• Magyar őshazának azt a területet nevezzük, ahol a magyar nép kialakult: ahol nyelve, kultúrája és összetartozásának tudata formálódott.

• Az uráli őshaza tehát nem azonos a magyar őshazával!

Elméletek az uráli őshazáról

• ázsiai
• Volga-kámai
• Balikum-okai
• Urál-nyugat-szibériai
• nagy őshaza

Az ázsiai őshaza elmélete

(Wiedemann-Castrén elmélet)

• Az észtországi születésű Ferdinand Johann Wiedemann 1838-ban a finnugor és az ázsiai (mandzsu, mongol, tatár) nyelvek rokonságáról értekezett. Az általa feltételezett rokonságból arra következtetett, hogy a finnugor népek korábban Ázsia belsejében éltek, az említett népek szomszédságában.

• A finn Matthias Alexander Castrén szintén az ázsiai eredet híve volt. Az őshazára vonatkozó nézeteit 1849-ben foglalta össze. Castrén bebizonyította a finnugor és a szamojéd nyelvek rokonságát. E nyelveket a török nyelvekkel is rokonította. A szamojédok ősi lakóhelyét a Szaján-hegységben találta meg, a török népekét pedig a szomszédos Altajban. Történeti források és földrajzi nevek alapján úgy vélte, hogy a finnugorok őshazája is ezen a vidéken lehetett.

Újabb kísérletek a nyelvészeti

és régészeti adatok összhangba hozására

Finn kutatók az uráli őshazáról

A Volga‒kámai őshaza elmélete

Vége

Makkay János véleménye szerint az i. e. 10–7. évezredben a mai Ukrajna területe és az Alsó-Volga vidéke felől indult meg a Finnországtól Nyugat-Szibériáig terjedő erdősáv benépesülése.

A jéghatár északra húzódását követő európai ősnépesség egyik csoportja mindig közvetlenül a jéggel borított területekkel érintkező sávban élt. Ők lehettek az ősfinnugorok. A mai erdőövezet területére érkező ősfinnugor népesség már különböző dialektusokat beszélt.

Az ősrégészeti adatok alapján úgy vélte, hogy Nyugat-Szibériára soha nem terjedt ki a finnugor őshaza. (Makkay a szamojédok őstörténetével nem foglalkozott.)

(és a nyelvészeti paleontológia)

Akkor hol is volt az uráli őshaza?

• A bemutatott elméletek nem ugyanarról az időszakról szólnak: a nyelvészet a történelmi távlatokhoz képest csak egy szűk 1-2 ezer éves korszakot tud vizsgálni, az alapnyelv felbomlásának idejét. Az egyre szaporodó régészeti és genetikai adatok révén a korábbi időkbe is be lehet pillantani.

A történeti nyelvészet korlátai

és az új kutatási irányok

• A jégkorszak végén dél felől északra tartó népvándorlás nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az újkőkorban a Skandináviától Nyugat-Szibériáig tartó erdőövezeti sávban, vagy annak csak egy kisebb részében volt az uráli őshaza.

• A történeti nyelvészet csak az alapnyelvek felbomlását közvetlenül megelőző időszak nyelvi állapotát tudja rekonstruálni. Ebből következik, hogy a nyelvészeti adatokból meghatározott őshaza csak egy viszonylag rövid őstörténeti korszakot tud átfogni.

Az 1880-as években az oroszországi születésű Friedrich Theodor Köppen új őshazaelméletet állított föl. Ehhez egy új tudományos módszert használt, a nyelvészeti paleontológiát.

A nyelvészeti paleontológia a rokon nyelvek közös eredetű növény- és állatneveit használja fel az őshaza területének meghatározására.

A gondolatmenet röviden:

Ha egy nyelvcsalád nyelveiben egyes állatoknak és/vagy növényeknek az elnevezése visszavezethető a nyelvcsalád közös alapnyelvére, akkor feltételezhető, hogy az alapnyelvet egykor beszélő népesség azon a területen élt, ahol azok az állatok és/vagy növények őshonosak.

Köppen néhány fa, valamint a méz és a méh közös eredetű elnevezése alapján arra a következtetésre jutott, hogy az őshaza a Volga és a Káma találkozásának vidékén volt.

Veres Péter az újabb pollenvizsgálatok alapján úgy vélte, hogy nem indokolt az őshaza területébe a Pecsora folyó mellékét is bevonni (lásd Hajdú Péter elméletét), az uráli őshaza inkább az Urál hegység déli lejtőin keresendő. A Dél-Urál vidékére az uráli ősnépesség az Aral-tó mellékéről érkezhetett.

• A nyelvészeti paleontológia valószínűleg kimerítette lehetőségeit. Az uráli őshaza kutatásának folytatásához tágítani kellett a történeti horizontot. Ezért fokozatosan más tudományágak (régészet, antropológia) kerültek előtérbe.

Kyösti Julku

Kalevi Wiik

Milton Nuńez

• A finn tudósok régészeti, antropológiai és nyelvészeti eredményeit és hipotéziseit összegyúrva Kalevi Wiik egységes koncepciót alkotott. Műve magyarul is megjelent (Az európai népek eredete. Bp. 2008.).
• Véleménye szerint a finnek elődei a mai Németország, Lengyelország területéről vándoroltak mai lakóhelyükre.
• Wiik érvelését a nyelvészek nem fogadták el. Finnországban a közéleti és a tudományos sajtóban is nagy vita folyt az új őshaza-koncepcióról.

A finnugor területek betelepülése Kalevi Wiik szerint

• A régészeti és antropológiai (paleogenetikai) kutatások rámutattak arra, hogy a mai népek nyelvi, kulturális és genetikai gyökerei különböző területekről és különböző korokból származhatnak.

Klima László véleménye szerint az uráli alapnyelv még jégkorszaki körülmények között élő, vadászó, halászó gazdálkodást folytató embercsoportok egymás közti kommunikációja révén kezdett kialakulni. A jéghatár északra húzódását követve Eurázsia széles területein mind északabbra húzódó népesség fokozatosan áttért az erdei gazdálkodásra. Az uráli alapnyelv felbomlása már az újkőkor idején (i. e. 6-4. évezred), az erdőövezetben zajlott.

László Gyula: finnugor őshaza a Baltikumtól az Oka folyóig

(nyelvészeti paleontológia+pollenanalízis)

László Gyula a nyelvészeti adatok mellett a régészet, az antropológia és a történettudomány eredményeit is felhasználta az uráli őshaza kutatásában. Elsőként ötvözte a nyelvészeti paleontológia és a palynológia eredményeit.

A virágporok (pollenek) kutatásával foglalkozó tudomány a palynológia. A különböző korú talajminták virágpor-, azaz pollentartalmát vizsgálva az éghajlati változások is megállapíthatók.

László Gyula elmélete szerint az uráli őshaza a mai Lengyelország területétől a Baltikumon át az Oka folyó mellékéig tartott:

Az észak-eurázsiai nyelvi övezet

• Pusztay János szerint a hagyományos családfamodell nem ad magyarázatot arra, hogy egyes nyelvi jelenségek miért csak az uráli nyelvcsalád egymástól távol álló alcsoportjaira jellemzőek. Ezek nem eredhetnek a hagyományos értelemben vett, lényegében egységes alapnyelvből.

• Elmélete szerint az észak-eurázsiai nyelvi övezet láncszerűen elhelyezkedő, egymással kapcsolatban állt alapnyelvekből álhatott. Az őshazalánc a Baltikumtól Nyugat-Szibériáig tartott. Az uráli alapnyelv az önálló nyelvű csoportok egymás közti, második nyelve volt (lingua franca). Ezt az elméleti konstrukciót véleménye szerint a régészeti leletek is bizonyítják.

1. fázis (az uráli alapnyelv kialakulása előtt)

2. fázis (az uráli alapnyelv kialakulása)

Tkp-i finnugorok

Paleoszibériaiak

Balti

finnek

Paleoszibériaiak

Balti

finnek

Permiek,

marik

Ugorok,

mordvinok,

szamojédok

Paleo-

szibériaiak

Ugorok,

mordvinok,

szamojédok

További

paleo-

szibériaiak

Tipológiai határ

Tipológiai és

genetikai

határ

Jenyiszejiek

Új genetikai határ

Az Urál–nyugat-szibériai őshaza

• Hajdú Péter a nyelvészeti paleontológián alapuló Urál-nyugat-szibériai őshazaelméletének megalkotásához ugyanazokat a pollentérképeket használta fel, amelyeket László Gyula.
• A növénynevek közül csak azokat vette figyelembe, amelyek egyértelműen utalnak valamely szűkebb földrajzi környezetre, és az uráli nyelvek minden alcsoportjának legalább egy nyelvéből ismertek.
• Az állatnevek felhasználásától teljes mértékben eltekintett.

A történeti nyelvészet korlátai

és az új kutatási irányok

• Nem lehet megállapítani, hogy az alapnyelv egyes nyelvi jelenségei – szavai, alaktani elemei – mikor keletkeztek: az alapnyelv fennállásának elején, közepén vagy végén. Annyi azonban bizonyos, hogy a rekonstruált nyelvi jelenségek az alapnyelv felbomlásának idején léteztek.

• A nyelvészeti paleontológia alkalmazásával nem lehet meghatározni az alapnyelv kialakulásának helyét.

• A nyelvészeti paleontológia lehetőségei kimerültek. Az uráli őshaza kutatásának folytatásához tágítani kellett a történeti horizontot. Ezért fokozatosan más tudományágak (régészet, antropológia) kerültek előtérbe.