Társas identitás

Társas kreativitás

Társas versengés

A csoport negatív identitásának egy dimenziójával szembenézve a csoporttagok megmutathatnak és hangsúlyozhatnak olyan aspektusokat, amelyekben az ő csoportjuk a jobb.

Közvetlenül a hátrányos megkülönböztetést okozó tényezők megváltoztatása.

Ez a stratégia a saját csoport javára történő torzításban nyilvánul meg, a csoporttagok maguknak több erőforrást biztosítanak, eredményeiket pozitívabbnak értékelik, magukat morálisan és szociálisan felsőbbrendűnek tartják.

Újrakategorizáció

Ez a módszer nem közvetlenül vonja kétségbe a csoport sajátosságait, hanem annak értékeit hangsúlyozza, és a kollektív önértékelést erősíti.

A saját csoport definíciójának megváltoztatása. Fontos fegyver lehet a csoportközi konfliktus elleni harcban is.

A csoportközi kontextus megváltoztatása

A keresztkategorizáció jelentősen csökkentheti a csoportközi diszkriminációt az egymást átfedő csoportok tagjai között, javíthatja a kapcsolatokat, és eredményezheti azt, hogy nem lesz szükségünk morális közönyre, mivel eltűnnek a kívülállók.

A társas versengés ugyanakkor provokatív lehet a nagyobb hatalmú csoportok számára, és könnyen visszaüthet.

Társadalmi változás: az a stratégia, amely az általános társadalmi helyzet megváltoztatásával akar javítani az alacsony önértékelésű csoport helyzetén.

Taktikák:

- tüntetések

- sztrájkok

- jogi megkülönböztetés elleni küzdelmek a bíróságon

Diszkrimináció és társas identitás

Dezidentifikáció

Ezt a stratégiát azok részesítik előnyben, akik erősen azonosulnak a csoportjukkal, magukat tipikus tagnak tartják. Az ilyen tagok módszerei a társas kreativitás, a társas versengés és az újrakategorizálás.

Ellenazonosulás, illetve a csoporttal való érintkezés minimalizálása. Ez a stratégia pszichológiai elhatárolódást jelent a csoporttól. Megnyilvánulásai:

A társas identitás elmélete: a saját csoport felé történő torzítás egyik fontos oka az a motiváció, hogy pozitív önértékelésünket a csoportból származtassuk.

- csoporthoz tartozó információk elkerülése

- CORF jelensége - kritika és távolságtartás a negatívan megítélt csoporttaggal szemben

- tipikus tag helyett kivétel

Ha az "én" "mi"-vé válik I.

Az elég gyakran megjelenő egyéni szociális mobilitás később szociális változáshoz is vezethet.

A külső csoporttal szembeni diszkrimináció növeli az önértékelést.

Ha az "én" "mi"-vé válik II.

Csoporttagként tekinteni önmagunkra: a sztereotípiáknak megfelelően látni magunkat. A tagság aktiválásával tipikus csoporttagnak érezzük magunkat, ez pedig hat a gondolatainkra, viselkedésünkre, és az önértékelésünkre.

Csoporttagság hozzáférhetősége

BIRG - bask in the reflected glory: az a mód, ahogyan a csoporttagok jó eredményeivel vagy tulajdonságaival azonosulva növelhetjük jó hangulatunkat és pozitív önértkelésünket.

"Ők mások, de mi jobbak vagyunk!"

- hangsúlyozott csoporttagság

- emlékeztetők a csoport sikereire, jó tulajdonságaira

A külső csoporttal való rossz bánásmód okai:

- sztereotípiák

- tudatlanság

- félelem

- erőforrások igazságtalan elosztása

A csoporttagság nem bír jelentőséggel, ha nem idéződik fel. Azt, hogy mennyire hangsúlyos egy-egy csoporthoz való tartozást, több szociális és kognitív faktor befolyásolja:

- tagságra közvetlenül emlékeztető jelek (PÁZMÁNY pulcsi)

- más csoporthoz tartozók jelenléte

- kisebbségi csoporthoz tartozás

- konfliktus vagy versengés

Nemi identitás hozzáférhetősége: férfiakkal és nőkkel végzett kutatások azt mutatták, hogy a másik nem jelenléte hozzáférhetőbbé tette a nemi identitást, ami a hagyományos nemi szerepeknek megfelelő viselkedést eredményezett.

Disszociáció

Az emberek különlegesnek szeretik látni magukat, ugyanakkor szükségük van a másokkal való kapcsolódási pontokra és a hasonlóságok felismerésére. A csoporttagság mindkét szükségletet kielégíti: különbözünk a külső és hasonlítunk a saját csoportra.

A csoporttól való tényleges elszakadás, illetve a csoporttagság titkolása. Fizikai eltávolodás a csoporttól.

Megnyilvánulásai:

Mininális csoportközi helyzet: olyan kísérleti helyzet, ahol az embereket önkényes vagy jelentéktelen alapon kategorziálják olyan csoportokba, amelyeknek nincs történetük, érdekkonfliktusaik és sztereotípiáik.

Egyéni és kultúrális különbségek is szerepet játszanak abban, hogy milyen könnyen idéződik fel a tagság, pl.: a vallás fontosabb egy pap számára, vagy a párttagság a politikus számára.

- kulturális és nyelvi örökségek elhagyása

- tagságtól való elzárkózás

- árulkodó jelek elfedése, eltüntetése (pl.: név megváltoztatása)

Amikor a csoporttagság negatív

A pszichológiai vagy fizikai szeparáció gyakran nem megvalósítható lehetőség. Ilyenkor a csoporttagok nyíltan is támadhatják a csoportot negatívan megítélő társadalmat, hogy társas identitásukat a társadalommal együtt változtassák meg.

Ha a többiek "ők"-ké válnak IV.

Az észlelt hátrány hatásai

Kivétel: ha a saját csoport kisebbségi, a tagok magukat is homogénebbnek látják. Ez is magyarázható a fent említett folyamatokkal: több kívülállót ismernek, többféle helyzetben találkoznak velük, és az interakcióik is változatosabbak. Ráadásul a kisebbségi csoporttagság hozzáférhetőbb, mint a többségi, emiatt tipikusabbnak tartják magukat.

A negatívan megítélt csoporttagság hatásai:

- csökkent önértékelés

- csökkent emocionális jólét

A saját csoport megismerése

Ha a többiek "ők"-ké válnak III.

Ha a "ti" "mi"-vé válik I.

"Ők jobbak, mint mi - versenyezzünk!"

A csoportközi diszkrimináció a való életben is jelen van. Ha a másik csoport "jobb", a saját csoport ellenszenve nő, míg a külső csoport megengedeti magának a jóindulatot.

Hogyan szerzünk információkat a saját csoportról?

- megfigyeljük a tagok viselkedését

- felhasználjuk a kultúránkban felhalmozódott információt

Azokban a csoportokban, ahol a kollektív önértékelés az erősebb, a stigmatizáció, a csoportra vonatkozó negatív ítélet szorosabb kapcsolatban áll a depresszióval.

A külső csoport homogenitásának okai:

- Ismerjük? - több saját tagot ismerünk

- Hogyan ismerjük? - korlátozott vagy korlátlan interakció

- Lesz jövőbeli interakció? - A jövőbeli interakció lehetősége arra késztet, hogy inkább egyedi jellemzők alapján formáljunk véleményt, a csoporttagok ne arctalan tömegek legyenek.

+ Éndifferenciáció - én vagyok én, te meg te!

Hogyan tekintünk más csoporttagokra?

- kedveljük őket

- hajlunk az igazságos, humánus, altruisztikus viselkedésre

- hasonlónak tartjuk őket céljaikban, érdeklődésükben

A negatívan megítélt csoport tagjainak több technikájuk is van a pozitív önértékelésük megőrzésére és megerősítésére.

Mindezen faktorok együtt teszik homogénné a külső csoportot, és önmegerősítő folyamatot is gerjesztenek.

"Ők veszélyesek ránk - támadjunk!"

Ha a saját csoport a külső csoportot fenyegetőbbnek ítéli, haraggal, nyílt diszkriminációval reagálhat. A saját csoport hangsúlyozásának módszerei:

- felmagasztalják a saját szimbólumaikat, értékeiket

- lekicsinylik, gyűlölik és támadják a külső csoportot

Az, hogy mit figyelünk meg a csoportok viselkedéséből, függ attól, hogy milyen társadalmi szerepet töltenek be. Ezek a szerepek később visszahatnak, mivel betöltőjük elsajátítja az ehhez szükséges képességeket, és hajlamossá válik a szerepnek megfelelően viselkedni más helyzetekben is.

Például: kisgyermekekkel foglalkozó személyek érzékenyebbé válnak a nem verbális jelzésekre, ezért könnyebben kezelnek nyugtalan embereket.

A társas identitás fogalma

Társas identitás: az énfogalom azon aspektusai, amelyek a csoporttagságunkról alkotott tudásunkból és érzelmeinkből táplálkoznak.

A csoporthoz tartozás előnyei és hátrányai

Ha a "ti" "mi"-vé válik II.

A társas identitás az "én"-t "mi"-vé alakítja, az ént kiterjeszti az egyénen túlra, befolyásolja az ember gondolatait, érzelmeit, tetteit, és az önértékelését. Elhelyez bennünket a társas világban, "hozzákapcsol" másokhoz és meghatározza, hogyan észleljük önmagunkat és másokat.

Előnyök:

- kapcsolatok, értékek és megbecsülés felkínálása

- egy önmagunknál nagyobb dolog részévé válás

- hasonlóságérzet és menedék

- mentális és fizikai egészség

Hátrányok:

- az önértékelés nagyban függ a csoport sikerességétől

- a saját csoport tisztelete együtt jár a külső csoportok semmibevételével

- a negatív csoportidentitás hatása

A csoporttárs percepciója:

- első gondolatunk: ami közös a tagokban

- bármi, ami növeli a tagság hozzáférhetőségét, kiemeli a feltételezett hasonlóságot

- a jellegzetes tulajdonságok ismerete segít az egyediségek megismerésében is

Attribúciós folyamatok kihasználása

Önmagunk kategorizációja csoporttagként

Önkategorizáció: Az a folyamat, amelynek során magunkat egy csoport tagjaként azonosítjuk.

Ha egy lenézett csoport tagjával rosszul bánnak, az többértelmű attribúciós helyzetet eredményez, ezért a tartósan stigmatizált csoportokhoz tartozó emberek hajlamosak mások viselkedését a stigmatizáló jellemzőjükre adott válaszként értelmezni.

A túlzott fenyegetettség érzésének hatásai

Ha valakinek foglalkozása, neme, csapattagsága fontos, az az identitása része lesz. Néhány csoporttagság alkalmilag kerül előtérbe, a legtöbb azonban állandó.

Hogyan tanuljuk meg a csoportcímkék és különböző tulajdonságok összekapcsolását?

Hátrányok:

- a negatív visszajelzés néha reális

- a stratégia a kontroll teljes hiányának érzését keltheti

- a stratégia lerombolhatja a pozitív visszajelzésbe vetett bizalmat

Szimbolikus előítélet: a külső csoport ellen irányuló gyűlölet, amely együtt növekszik a saját csoport szimbólumainak hangsúlyos felértékelésével, és az észlelt fenyegetettségre adott válaszként lép fel.

Disszociáció

A stratégia nem eléggé hatékony, ha a tanárok és más, hatalommal rendelkező személyek máshogyan viselkednek különböző csoportokkal szemben.

A csoporttól való tényleges elszakadás, illetve a csoporttagság titkolása. Fizikai eltávolodás a csoporttól.

Megnyilvánulásai:

A saját csoport értékeinek és szimbólumainak felértékelése nem csak együtt jár a külső csoport elutasításával és diszkriminációjával, de gyakran az utóbbi igazolásaként is felhasználják.

- kulturális és nyelvi örökségek elhagyása

- tagságtól való elzárkózás

- árulkodó jelek elfedése, eltüntetése (pl.: név megváltoztatása)

Ha a "ti" "mi"-vé válik III.

A pszichológiai vagy fizikai szeparáció gyakran nem megvalósítható lehetőség. Ilyenkor a csoporttagok nyíltan is támadhatják a csoportot negatívan megítélő társadalmat, hogy társas identitásukat a társadalommal együtt változtassák meg.

"Aki hozzánk tartozik az szeretetre méltó":

- jobban kedveljük csoporttársainkat még akkor is, ha a csoport teljesen véletlenszerűen alakult ki

- a csoporttagot nem mint egyént szeretjük

Tartalom

Saját csoportot előnyben részesítő attribúciós hiba: a pozitív viselkedést a saját csoportban személyes jellemzőknek, a negatív viselkedést negatív okoknak tulajdonítjuk.

Ez a nyelvben is megmutatkozik:

Külső csoport tagjai "beszélgetnek" a gyerekkel, saját csoport tagjai "törődnek" vele.

A többiek "ők"-ké válnak I.

Ha a "ti" "mi"-vé válik IV.

Önmagunk kategorizálása csoporttagként:

- A saját csoport megismerése

- A csoporttagság hozzáférhetősége

Én, ti, ők

- Az "én" "mi" lesz: társadalmi kategorizáció és a self

- Az "ők" "mi" lesz: kategorizáció és saját csoport

- A többiek "ők" lesznek: kategorizáció és külső csoport

Amikor a csoporttagság negatív

- A pozitív önértékelés megőrzése

- Szociális mobilitás: menekülés a csoporttól

- Társadalmi változás: a csoport megváltoztatása

A túlzott fenyegetettség érzésének hatásai II.

Altruizmus és igazságosság: a tagok szeretetre méltóak és hozzánk hasonlóak, ezért ennek megfelelően kell velük bánni. Ez gyakran az egyéni nyereségek és költségek szempontjából értelmetlen viselkedést eredményez. Ilyen a takarék a gyereknek, a csoki elfelezése vagy akár a háborúban az életünk feláldozása is.

A külső csoport:

- homogén és egységes

- nem kedvelt, leértékelt

- diszkriminált (eltérő mértékben)

Morális kirekesztés: az a nézet, mely szerint a külső csoport tagjai a morális törvények, erkölcsi normák hatályán kívül esnek, ez gyakran elnyomáshoz, népirtáshoz vezet.

Ha a többiek "ők"-ké válnak II.

Morális közöny: az a nézet, mely szerint a külső csoport tagjait feláldozhatónak tartjuk, akik szenvedéseire nem kell figyelemmel lenni.

Ez a viselkedésforma annál erősebb, minél hozzáférhetőbb a csoporttagság.

"Ők mind egyformák!"

Szociális mobilitás

A külső csoport észlelt homogenitása: az a tendencia, hogy a külső csoportot viszonylag homogénebbnek és kevésbé változatosabbnak látjuk, mint a saját csoportot.

Ha az énvédő stratégiák nem bizonyulnak hatékonynak, az emberek megpróbálnak kilépni a negatívan értékelt csoportból. Azt a stratégiát, hogy az egyén fizikailag vagy pszichológiailag elmeneküljön a csoporttól, amely az alacsony önértékelését okozza, szociális mobilitásnak nevezzük.

Fajtái:

- dezidentifikáció

- disszociáció

Társas identitás

Köszönöm a figyelmet!

Az én az új mi