Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

ZVE

No description
by

Emese Pásztor

on 15 April 2017

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of ZVE

Pásztor Emese, doktorandusz
ELTE ÁJK, Alkotmányjog tanszék
emese.pasztor@gmail.com

ZVE
Bíróság, ügyészség, ombudsman
(24, 34, 35, 36)

Ügyészség
Alárendeltség vagy intézményi függetlenség?
Rendesbíróság
Függetlenség
Ombudsman
Hatáskör
Kivételes, az önálló ügyészségi modellből fakadó hatáskörök:
Alapjogvédelmi funkció
Mi köti össze?
Szervezet
Szervezet
Hatáskör
At. 25. cikk
(1) A bíróságok
igazságszolgáltatási tevékenységet
látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria.
(2) A bíróság dönt
a)
büntetőügyben
,
magánjogi jogvitában
, törvényben meghatározott egyéb ügyben;
b) a
közigazgatási határozatok törvényességéről
;
c) az
önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről
;
d)
a helyi önkormányzat törvényen
alapuló
jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról.
Az alapvető jogok biztosa
A bírák független jogállása
A bírósági szervezet függetlensége
Pártatlanság
Eljárási garanciák
Véglegesség, kötelező erő (kikényszeríthetőség)
a bírói megbízatás keletkezése
(kiválasztás - szakmai alkalmasság,
kinevezés)
alárendeltség csak a törvényeknek
utasíthatalanság
mentelmi jog
összeférhetetlenségi előírások
határozatlan idejű kinevezés
elmozdíthatatlanság
OGY megalkotja a bíróságokra vonatkozó törvényeket
a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.)
Kúria elnökének megválasztása
(KE javaslatára az OGY, a képviselők 2/3-ának szavazatával, 9 évre)
OBH elnökének megválasztása
(KE javaslatára az OGY, a képviselők 2/3-ának szavazatával, 9 évre)
költségvetési garanciák
Tisztességes eljáráshoz való jog
Igazságszolgáltatási monopólium
At. 28. cikk
A bíróságok a jogalkalmazás során
a jogszabályok szövegét
elsősorban azok céljával és
az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik
.
1. Kúria
Általános hatáskörű és külön bíróságok

(közigazgatási és munkaügyi bíróság - hatásköri és egyúttal szervezeti kérdés)

At. 25, cikk (4) bek. A bírósági szervezet többszintű. Az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesíthetők.
Igazgatás
At. 25. cikk (3) bek.: A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellett
biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét
, a
bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.
Az ítélkezés egységessége
Kúria
+ egyéb, nem kötelező eszközök: elvi bírósági határozatok, elvi bírósági döntések
OBH elnöke
központi igazgatás
pályázatok kiírása, javaslattétel bírák kinevezésére és felmentésére, bírósági vezetők kinevezése, gazdálkodás a forrásokkal...
OBT
Kúria elnöke és 14 bíró
javaslattétel, véleményezés, ellenőrzés
Bíróságok saját adminisztratív szervei, további bírói testületek
ügyészség
függetlensége

önálló alkotmányos intézmény
utasíthatatlanság
a Legfőbb Ügyészt a KE javaslatára az OGY képviselők 2/3-ának szavazatával, 9 évre választják
tájékoztatási kötelezettség az OGY felé (beszámoló, kérdés)
a nyomozás felügyelete, panaszkezelés
"a vád ura"
döntés vádemelésről
a vád képviselete
a BV felügyelete
A törvényesség és a közérdek védelme

hierarchikus felépítésből
fakadó sajátosságok
- Legfőbb Ügyész vezetői jogosítványai

tevékenységből
fakadó sajátosságok
- igazodás a bírósági szervezetrendszerhez
1. Kúria -
Legfőbb Ügyészség
2. Ítélőtáblák -
fellebbviteli főügyészségek
3. Törvényszékek -
főügyészségek
4. Járásbíróságok -
járási ügyészségek

Hatáskör
Helyettesek
Az alapvető jogok biztosának hivatala
At. I. cikk

(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani.
Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.
Köszönöm a figyelmet!
A
jövő nemzedékek
érdekeinek védelmét ellátó helyettes

A Magyarországon élő
nemzetiségek
jogainak védelmét ellátó helyettes
tájékoztatja
felhívja figyelmét
javasolhatja
közreműködik
elősegíti
figyelemmel kíséri
"KÖZIGAZGATÁS"
18. § (1) Az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint
a)
közigazgatási szerv,
b) helyi
önkormányzat
,
c) nemzetiségi önkormányzat,
d) kötelező tagság alapján működő
köztestület
,
e) a
Magyar Honvédség,
f)
rendvédelmi szerv,
g)
közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szerv
e jogkörében,
h)
nyomozó hatóság
vagy az ügyészség nyomozást végző szerve,
i)
közjegyző
,
j) törvényszéki
végrehajtó
,
k) önálló bírósági végrehajtó vagy
l)
közszolgáltatást végző szerv
(a továbbiakban együtt:
hatóság
) ...
Kire terjed ki?
Mit tehet meg?
Milyen ügyekben?
- általános hatáskör, bármilyen alapjogi visszásság esetén
At. 30. cikk
(3) Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. (...) Az alapvető jogok biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
- Ajbtv. III. fejezete - "soft power"
ügyészek
függetlensége

mentelmi jog
összeférhetetlenségi szabályok
kívülről: nem utasítható
belülről: szigorú hierarchia
"FELLÉP"
a) állami szervek
- felhívás
- eljárások indítása
b) civil szféra
- nem felügyeleti jellegű
- perindítás egyesületek, pártok feloszlatása, törvényes működésének helyreállítása érdekében
c) egyéni jogvédelmi feladat
- "ha az érintett nem képes saját jogainak védelmében fellépni"
- kiskorúak, fiatalkorúak, személyek nagyobb csoportja

+ Utólagos absztrakt normakontroll indítványozása
1. fok
tanács 1 hivatásos bíró + 2 ülnök

tanács 2 hivatásos bíró + 3 ülnök

/ 2. fok
tanács 3 hivatásos bíróból
4. Járásbíróságok (helyi szinten - városok, kerületek)
1. fok
egyesbíró/
tanács
(1 hivatásos bíró
+ 2 ülnök)
3. Törvényszékek (fővárosban és megyékben)
2. Ítélőtáblák (Budapest, Debrecen, Győr, Pécs, Szeged)
2. fok/ 3. fok
tanács 3 hivatásos bíróból
2. fok/ 3. fok
3/5 hivatásos bíró
Kapcsolatok más szervekkel
Ügyészség
a LÜ útján kezdeményezheti az ügyész fellépését (Ajbtv. 33. § (1) bek.)
ha visszásságot nem, de jogszabálysértést észlel, a beadványt megküldheti az illetékes ügyésznek (Ajbtv. 33. § (2) bek.)

Alkotmánybíróság
az Abtv.-ben meghatározottak szerint az AB-hez fordulhat (Ajbtv. 34. §)

Bíróság
kezdeményezheti a Kúriánál az önkormányzati rendelet más jogszabállyal való összhangjának felülvizsgálatát (Ajbtv. 34/A. § (1) bek.)
büntető-, szabálysértési és fegyelmi eljárást kezdeményez (Ajbtv. 35. § (1) bek.)
NAIH
bejelentéssel fordul a NAIH-hoz (Ajbtv. 36. §)

"A jogalkotó"
javasolhatja jogszabály vagy KSZSZE módosítását, hatályon kívül helyezését vagy kiadását, illetve jogszabály előkészítését (Ajbtv. 37. § )
1. Az Alaptörvénnyel való összhang utólagos vizsgálata (utólagos normakontroll eljárás)

Abtv. 24. § (2) Az Alkotmánybíróság a jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját az alapvető jogok biztosának határozott kérelmet tartalmazó indítványa alapján akkor vizsgálja,
ha az alapvető jogok biztosának álláspontja szerint a jogszabály alaptörvény-ellenessége fennáll.

2. A nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata

32. § (2) Az eljárást az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kormány, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, valamint
az alapvető jogok biztosa indítványozhatja
. (...)

3. Az Alaptörvény értelmezése

38. § (1) Az Országgyűlés vagy annak állandó bizottsága, a köztársasági elnök, a Kormány,
illetve az alapvető jogok biztosa indítványára
az

Alkotmánybíróság az Alaptörvény rendelkezését konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben értelmezi, ha az értelmezés közvetlenül levezethető az Alaptörvényből.
Intézkedései
1. Az Alaptörvénnyel való összhang utólagos vizsgálata (utólagos normakontroll eljárás)

Abtv. 24. § (2) Az Alkotmánybíróság a jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját az alapvető jogok biztosának határozott kérelmet tartalmazó indítványa alapján akkor vizsgálja,
ha az alapvető jogok biztosának álláspontja szerint a jogszabály alaptörvény-ellenessége fennáll.

2. A nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata

32. § (2) Az eljárást az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kormány, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, valamint
az alapvető jogok biztosa indítványozhatja
. (...)

3. Az Alaptörvény értelmezése

38. § (1) Az Országgyűlés vagy annak állandó bizottsága, a köztársasági elnök, a Kormány,
illetve az alapvető jogok biztosa indítványára
az

Alkotmánybíróság az Alaptörvény rendelkezését konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben értelmezi, ha az értelmezés közvetlenül levezethető az Alaptörvényből.
Kire nem?
OGY
KE
AB
ÁSZ
bíróság
ügyészség nem nyomozást végző szerve
- ha a közigazgatási jvoslati lehetőségeket kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva
"a hatóság tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy
alapvető jogát sérti vagy annak közvetlen veszélyével jár
" (Ajbtv. 18. § (1) bek.)
Ha visszásságot észlel ->
ajánlás
a felügyeleti szervnek
->
felügyeleti szerv
30 napon belül értesíti
érdemi
állásfoglalás
áról
megtett i
ntézkedés
éről
-> egyet nem értés esetén
a biztos
15 napon belül tájékoztatja a felügyeleti szervet az ajánlás
fenntartásáról
módosításáról
visszavonásáról
-> egyéb eljárások kezdeményezése
(Ajbtv. 38. § (1) bek.)

Ha

a) az érdemi állásfoglalás kialakítását, és az annak megfelelő intézkedés megtételét
elmulasztja, vagy
b)
az alapvető jogok biztosa nem ért egyet,

az ügyet az éves beszámoló keretében az Országgyűlés elé terjeszti, és kérheti, hogy az ügyet az Országgyűlés vizsgálja ki.


Még az éves beszámolót megelőzően:

a) kirívóan súlyos visszásság
b) természetes személyek nagyobb csoportját érinti


- nincs kötelező jellege, biztosíték: a nyilvánosság
- széleskörű vizsgálati lehetőségek
- jogtudatosítás, felvilágosítás - preventív szerep
At. 30. cikk
(1) Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását
bárki
kezdeményezheti.
(2) Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott
visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.
Ki kezdeményezi?
-> kérelemre
-> hivatalból
(alapvető jog érvényesülésének átfogó vizsgálata, személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportja)
összeférhetetlenség
csak a törvényeknek alárendelve
FÜGGETLENSÉG A DÖNTÉS HATALMA NÉLKÜL
megbízatás elnyerése
mentelmi jog
Ajbtv. 5. § (5) bek.
Nem lehet
az alapvető jogok biztosa vagy helyettese az,
aki
a választásra irányuló javaslat megtételének időpontját
megelőző négy évben országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló, európai parlamenti képviselő, köztársasági elnök, a Kormány tagja, államtitkár, önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester,
nemzetiségi önkormányzat tagja, jegyző, a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja, a rendvédelmi szervek és rendvédelmi feladatot ellátó szervek hivatásos állományú tagja,
párt tisztségviselője vagy alkalmazottja volt.
Full transcript