Introducing
Your new presentation assistant.
Refine, enhance, and tailor your content, source relevant images, and edit visuals quicker than ever before.
Trending searches
_ világ csodái
1
Egyiptomi piramisok
A piramis egy négyzet alapú gúla alakú építmény. A piramis szó valószínűleg a gúla magasságára vonatkozó óegyiptomi geometriai terminusból, a peremusz szóból ered, ezt társították hozzá később a görög pür tűz szóhoz. Az egyiptomiak mer-nek nevezték, ennek a szónak a jelentése „a fölemelkedés helye”.
Épitésükről
Title
Állítólag rabszolgák építették nehéz
tonnás kövekből. De sok-sok más
verzió fölmerült.
A piramisok építése mindig is
rejtély volt, de egy biztos:
Még mindig állnak és a világ csodái közé tartozik!
Kínai nagy fal
A nagy fal valójában nem volt összefüggő fal, különböző erődítményekbő Az első védelmi rendszert Csin Si Huang-ti kezdte kiépíteni az i. e. 210-es években.
A későbbi dinasztiák némelyike új erődítményeket húzott fel (Han, Szuj, Ming). A ma látható falszakaszok az 1368 és 1644 között uralkodott Ming-dinasztia idején épültek; ezeket már téglából emelték, de a korábbi erődítmények fő építőanyaga a döngölt föld volt.
A Csatorna-alagút (angolul Channel Tunnel) vagy Csalagút
Egy 50,5 km hosszú vasúti alagút a La Manche csatorna alatt a Doveri-szorosnál.
A hatalmas projekt többször megakadt, de 1994-ben sikerült befejezni az alagutat. Ez a világ harmadik leghosszabb alagútja. A Csatorna-alagút a világ leghosszabb tenger alatti alagútjának tekinthető 37,9 km-rel.
Az alagút egyike a modern világ hét csodájának.
Északi fény
A sarki fény a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék által keltett időleges fényjelenség. Leginkább késő ősztől kora tavaszig figyelhető meg gyakrabban . A légkör összetevői ionizálódnak és gerjesztődnek, így fényt bocsátanak ki különböző színekben. A gerjesztett hidrogénatomokra jellemző színeket bocsátják ki (vörös, kék, ibolya). A légkör leggyakoribb összetevői az oxigén (vörös, zöld) és a nitrogén (kék, ibolya) színei is láthatók.
Palau
Palau a Karolina-szigetek legnyugatibb szigetcsoportjain helyezkedik el. Az államot 241 sziget alkotja, amelyből csupán 12 lakott. Nagyobb szigetei vulkanikus eredetűek, a kisebbek korallképződmények.
A Palaut alkotó szigetcsoportok a Palau-szigetek, a Sonsorol-szigetek, Pulo Anna és Merir. A legnagyobb, lakott szigetek a Palau-lagúnát veszik körül. A teljes lakosság kétharmada egyetlen szigeten, Koror szigeten él.
Éghajlat
Palau egész évben trópusi időjárást élvez. Átlagos középhőmérséklet 27 °C, felhőszakadások az év bármely időpontjában előfordulhatnak. Az átlagos páratartalom 82% körül mozog egész évben.
Palaut 1543-ban fedezte fel Ruy López de Villalobos. Ettől kezdve spanyol területnek számított,.
1885 előtt néhány szigetet Németország szállt meg.
1944-ben amerikai erők foglalták el. Majd 1951-ig az USA haditengerészeti minisztériuma gyakorolta a hatalmat a gyámsági terület felett.
Az országot Palaui Köztársaság néven vették fel az ENSZ-be, de kül- és hadügyeiért továbbra is az USA a felelős.
Stonehenge
A Stonehenge (ejtsd: sztónhendzs) körkörösen elrendezett kőtömbökből és földsáncokból álló monumentális őskori építmény. A hely korabeli szerepével kapcsolatos elméletek az 1919-ben, de főként az 1950-ben indult ásatások nyomán születtek. Az öt brit egyetem összefogásával készült kutatás eredménye alapján kialakult legfrissebb álláspont szerint olyan emlékmű, mely az addig jórészt háborúskodásban élő törzsek egységét jelképezi. A régészeti helyet és környékét az UNESCO 1986-ban a világ kulturális örökségének jegyzékébe vette fel.
Csak azt nem lehet tudni,hogy hogyan kelet-
kezett!
Neuschwanstein kastély
A Neuschwanstein kastély (németül: Schloss Neuschwanstein, magyarul Új Hattyúkő kastély). A Németország déli részén található épületet. II. Lajos, Bajorország királya építtette saját maga gyerekkori álmainak megvalósítására. Habár a fényképezés és a videofelvételek készítése nem engedélyezett a kastélyon belül, mégis ez Németország legtöbbet fényképezett épülete. II. Lajos bajor király 1869-1886 között épített: büszke, kecses tornyaival egy igazi kőből épült álom.
Richard Wagnernek 1868. május 13-án írott levelében vázolja fel először:
„Szándékomban áll újraépíteni az öreg kastélyromot a Pöllat-szurdok mellett, Hohenschwangaunál, a germán lovagok régi várainak autentikus stílusában… gyönyörűbb helyet keresve sem találna senki, szent és megközelíthetetlen, méltó temploma lenne kedves barátom részére, ki megváltást és igaz áldást hozott e világra.”
Az épület alapkövét 1869. szeptember 5-én tették le.
A kastélyt eredetileg „Új hohenschwangaui kastélynak” hívták (a király gyerekkori rezidenciája után), egészen a király haláláig; ezután az új neve: Neuschwanstein, Lohengrin, a Hattyú-lovag kastélya lett.
Kauai, Hawaii
Kauai a Hawaii-szigetek nyolc nagy szigetének egyike, Niihau után a legészakabbi. A sziget az Amerikai Egyesült Államok 24. legnagyobb szigete. Vulkáni eredetű, az 1598 m magas Kawaikini vulkán hozta létre. Beceneve: Kert-sziget. Itt találhatóak az első petroglifák, vagyis kőbe vésett szimbolikus jelek, amiket még a polinézek hagytak hátra .
A monda szerint a szigetet egy polinéz hajós fedezte fel, aki a helyet kedvenc fiáról nevezte el.
James Cook kapitány 1778-ban talált rá elsőként Kauai szigetére. 1816-ban a szigeten George Scheffer német származású orosz utazó, orvos, gyógyszerész egy orosz kolóniát alapított, amelynek egy erődöt is épített a szigeten, a helyi bennszülött lakosok segítségével. Az erődítményben számos házon kívül egy templom és egy óratorony is helyet kapott.
A Hawaii-szigetek valójában egy tengeralatti
hegylánc csúcsai, melyet a földkéreg repedéseiből 25 millió éven keresztül kiömlő láva hozott létre. A sziget észak-déli irányban 53, kelet-nyugatiban 40 km széles
Kauai földje vörös színű. Ezen a szigeten találhatók a Waimea-kanyonok és a Waimea-folyó mellett a legszebb vízesés. Kauain találhatón a föld legcsapadékosabb hegye is, a Waialeale.
Szivárvány-hegyek
A Rainbow-hegység egy 8 millió éves peralkáli kőzetekből álló pajzsvulkán. A gleccserek által erősen lepusztított pajzs átmérője 30 km. Kialakulása máig sem teljesen tisztázott. Feltételezések szerint akkor keletkezett, amikor az észak-amerikai kőzetlemez áthaladt egy forró folt felett.
A hegység legmagasabb csúcsa a 2495 méter magas Tsitsut-csúcs. A hegység a nevét onnan kapta, hogy a vulkanikus láva és homok színe változatos a benne található az ásványi sók miatt.