Introducing
Your new presentation assistant.
Refine, enhance, and tailor your content, source relevant images, and edit visuals quicker than ever before.
Trending searches
Az IHF-> International Handball Federation , ez a Nemzetközi Kézilabda-szövetség. Az 1946. július 11-én alapított szervezet székhelye Svájcban, Bázelben található. A szövetségnek 2015 novemberében 204 tagországa volt.
Az IHF elnöke jelenleg az egyiptomi Dr. Hassan Mustafa.
Ez a szervezet írja ki a kétévenként megrendezésre kerülő férfi- és női kézilabda-világbajnokságot.
Az IHF egyik legfőbb kontinenssszervezete.
Az Európai Kézilabda-szövetség a kézilabda európai ügyeiért felelős szerv, amelynek 48 európai nemzet tagja.
1991. november 17-én alapították Berlinben, székhelye Bécs. Jelenleg norvég elnöke van, Tor Lian személyében.Az EHF szervezi a kétévenként megrendezésre kerülő férfi- és női kézilabda-Európa-bajnokságot, amelyet mindig az egyik előre kiválasztott tagállam rendez.
A kézilabdát 40×20 méteres, téglalap alakú játékterületen játsszák, amelyhez hozzátartozik még az oldalvonalak mentén 1 méteres, az alapvonal mögött 2 méteres biztonsági sáv.
A két kapu előtt található folyamatos vonallal körülvett rész. Ezt a vonalat a kapuktól 6m-re húzzák meg. Itt csak kapus tartózkodhat,az itt lévő labda az övé. Kidobást kivéve a levegőben lévő labda megjátszható. Mezőnyjátékos belépésért szabaddobás, kiállítás, vagy büntető is járhat. Egyes esetekben büntetlen marad.
Szaggatott szabaddobási vonal: Minden pontja a kaputól 9, a kapuelőtér-vonaltól 3 méterre van felfestve.
Büntetődobó-vonal: A kaputól 7 méterre található, innen dobják a játékosok a büntetőket. Párhuzamos a gólvonallal.
Gólvonal: a két kapufa mögött van, párhuzamos a büntetődobó-vonallal. Ha ezen szabályosan áthalad a labda, azt gólnak kell tekinteni.
Kapus-határvonal: 15 cm hosszú, a kapu előtt 4 méterrel van.
A középvonal a pályát két egyenlő területű térfélre osztja, a két oldalvonal felezőpontjának összekötésével.
Oldalvonal : A pálya hosszabb oldala.
Cserevonal: Az oldalvonalra merőleges, a zsűriasztal és a kispad között található. Ezen kell cserélni.
Egy felnőtt mérkőzés rendes játékideje 2×30 perc, 10 perc szünettel. Hosszabbítás esetén 2x5 perc. A fiatalabb korosztályú csapatok rövidebb meccseket vívnak: 8-12 év: 2×20 perc, 12-16 év: 2×25 perc.
A kézilabdát bőr, vagy műanyag borítású labdával játsszák. Életkortól, és nemtől függően eltérő labdák a játékeszközök.
A labdát általában egy úgynevezett wax nevű anyaggal vonják be a játékosok, a jobb tapadás érdekében. Ez által válnak kivitelezhetővé az igazán látványos lövések, mint például a pattintott csavart lövés, a cunder.
A két kapu a pályán egymással szemben, a két alapvonal közepén helyezkedik el. Mérete: 2,08 m magas, és 3 m széles. A kapukat szilárd talajhoz rögzíteni kell, két különböző színnel kell befesteni (általában fehér és fekete).
A kézilabdázás alapmozgásai – futás, ugrás, cselezés, dobás –, mint a létfenntartás eszközei, az emberré válással párhuzamosan indultak fejlődésnek. Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején a torna volt a kor domináns sportága. Új mozgásforma kellett, amely szakít a torna kötött szabályaival, élvezetes, szórakoztató, nők is játszhatják, illetve a túlságosan eldurvult labdarúgásnál és a rugby-nél „finomabb”.
Hozzávetőlegesen a századforduló környékén három, egymáshoz meglehetősen hasonló játék fejlődött ki:
haandbold,
torball,
hazena.
Ezek a játékok a mai kézilabdázás közvetlen elődjeinek tekinthetőek.
A kézilabda egy labdajáték. A csapat 14 (egyes versenyeken 16) játékosból áll, a játéktéren egy időben legfeljebb 7 játékos tartózkodhat. A többi játékos a cserejátékos. Az a csapat nyer, amelyik rendes játékidőben több gólt ér el. Ha mindkét csapat azonos számú gólt ér el, vagy nem dobtak gólt, a játék döntetlen eredménnyel végződik.
A kézilabdát általában fedett csarnokban játsszák, de létezik egy másik fajtája is a sportágnak, amelyet a szabadban játszanak. Egyre kedveltebb a strandkézilabda nevű változata is. A szivacskézilabdát főleg a fiatal kézilabdázók játsszák, a kézilabdáéhoz hasonló szabályokkal, csak könnyebb labdával, és kisebb játékterületen.
A mezőnyjátékos lehet:
jobbszélső
támadáskor: balkezes, szélső játékos, indításoknál gyakran ő ugrik be, vagy középre tör
védekezéskor: posztján védekezik, zavaró, vagy középső védő
jobbátlövő
támadáskor: balkezes, átlövő játékos, tehát az egyik fő gólszerző, fontos a játékkapcsolata a belső emberekkel
védekezéskor: posztján középső védő
irányító
támadáskor: jobb- vagy balkezes, ő a karmester: a csapat vezére, mozgatója, „figura-bemondója”
védekezéskor: posztján középső védő vagy zavaró
balátlövő
támadáskor: jobbkezes, átlövő játékos, tehát az egyik fő gólszerző, fontos a játékkapcsolata a belső emberekkel
védekezéskor: posztján középső védő
balszélső
támadáskor: jobbkezes, szélső játékos, indításoknál gyakran ő dob ziccert, vagy középre tör
védekezéskor: posztján védekezik, zavaró, vagy középső védő
beálló
támadáskor: jobb- vagy balkezes, a „húsdarálóból” gyakran befordul és lő, de főleg nyitja és zárja a falat
védekezéskor: posztján középső védő
A kapus a saját kapujának előterében korlátlanul mozoghat, akár a labdával is, figyelmen kívül hagyva a mezőnyjátékosokra érvényes lépésszabályt. A kapus a kapuelőtérben védekezés céljából bármely testrészével érintheti a labdát, azonban eközben nem veszélyeztetheti az ellenfelet. A kapuelőteret elhagyva viszont a mezőnyjátékosokra vonatkozó szabályok érvényesek rá is. A hatos vonalon kívül nem ütközhet az ellenfél játékosával, különben piros lappal kizárják, azaz a mérkőzés hátralévő idejében nem léphet már pályára