Introducing
Your new presentation assistant.
Refine, enhance, and tailor your content, source relevant images, and edit visuals quicker than ever before.
Trending searches
6
A kubai rakétaválság
A csillagháborús terv
„Arra kérem a tudományos világot, akiktől az atomfegyvereket is kaptuk, hogy a kimagasló adottságaikat állítsák az emberiség és a béke szolgálatába – tegyék számunkra lehetővé, hogy ezeket az atomfegyvereket elavultnak és impotensnek tekinthessük.”
?
A második hidegháború?
Anti-ballisztikus rakétarendszer
1962
Gorbacsov és Reagan
A vietnámi háború
A harmadik világ
A második VH véget ért.
A második VH véget ért
Erről szeretnék most beszélni.
Japánra ledobtak egy atombombát. Ez lezárta az emberiség történelmének egyik ha nem A legpusztítóbb háborúját, de egyéb fontos következményekkel is járt.
Erről szeretnék most beszélni.
Japánra ledobtak egy atombombát. Ez lezárta az emberiség történelmének egyik ha nem A legpusztítóbb háborúját, de egyéb fontos következményekkel is járt.
Ma már a kifejezést tágabb értelemben véve használjuk minden olyan ország (vagy akár Afrikában még törzsi kultúrában és hierarchiában élő nép) összefoglaló elnevezéseként, melyek technikai fejlettségben drasztikusan elmaradnak a nyugati társadalométól.
Emlékeztek még a térképre? Feltételezhetően igen.
Az ott zöld színnel lévő országok tartoznak a harmadik világhoz. Pontos definíció szerint azok az országok, melyek a hidegháborúban nem álltak egyik fél oldalára sem.
A hidegháború fegyveres konfliktusai általában ezekben az országokban törtek ki, az itt élők tapasztalták mi mindennel jár a két szuperhatalom versengése.
A berlini fal
A propaganda
"Kezdjünk egy egyértelműnek tűnő analógiával: a Halálcsillag(ok) a hidegháború nukleáris fegyverkezési versenyére emlékeztetheti(k) a nézőt. A Halálcsillagot – a nukleáris fegyverkezéshez hasonlóan – az elrettentés elve mentén építette meg a Birodalom. Az első Halálcsillag ráadásul egy, a Földhöz eléggé hasonlító kék-zöld bolygót (Alderaan) is elpusztít a későbbiekben az Egy új remény címet megkapó 1977-es filmben. Más kérdés, hogy az Alderaan jóval ártatlanabb volt, mint például a második világháborúban Japán, amelyre atombombákat dobott az Egyesült Államok.
https://ziro.hu/elemzesek/sw-es-politika/sw-es-hideghaboru-amerika-volt-a-gonosz-nem-a-szovjetunio/
Az Amerikai Egyesült Államok hiába rendelkezett erősebb gazdasággal és jobb hadiiparral a kommunista Vietnamnál és az azt támogató Szovjetuniónál. Így az, hogy lényegében nem tudta megnyerni ezt a háborút, egyértelműen megrengette azt az elképzelést, hogy Amerika szuperhatalom.
Bizonyos szempontból a vietnami háború az volt az Egyesült Államoknak, ami a hőelvezető nyílás a Halálcsillagnak: az a gyenge pont, ami romba döntötte azt a képet, amely kialakult róla.
De pontosan melyek azok a részletek, amelyek a vietnami allegóriára utalnak a Csillagok háborújában? Sokaknak feltűnhet, hogy a Birodalom milyen erős katonai jelenlétet tart fenn a galaxis olyan távol eső szegleteiben is, mint például a Tatuin. Az amerikai hadsereg szintén felbukkant (és felbukkan ma is) az elérhető világ távoli szegleteiben. További hasonlóság lehet, hogy a Yavin 4 – ahonnan a Lázadók megtámadják az első Halálcsillagot – külcsínre erősen hajaz a vietnami dzsungelekre.
Ahogy Amerika, úgy a Galaktikus Birodalom is hatalmas katonai fölénnyel vág neki a harcnak. A Jedi visszatérben felbukkanó ewokok pedig a vietkongok analógiájaként szolgáltak: a technológiai szempontból fejletlen helyiek a jó helyismeretük révén voltak képesek legyőzni az ultraerős ellenfelet.
Lucastól azt kérdezték, Palpatine jedi volt-e, mire ő így válaszolt:
„Nem, hanem politikus. Richard M. Nixon volt a neve. Aláásta a szenátus tekintélyét, majd átvette a hatalmat és egy nagyon gonosz birodalmi figurává vált. De próbálta magát jófiúként beállítani”.
A hidrogénbomba
Miért veszített a Szovjetunió?
Az atomhatalmak
Most, hogy végignéztük a közvetlen következményeket, jöjjön pár egyéb részlet!
Dél-Afrikai-Köztársaság
2. játék
Pakisztán
10 darab atomhatalom van. Ki tudjátok mindet találni?
India
Kína
Franciaország
USA
A hidrogénbombát termonukleáris bombának is szokták nevezni, és jóval pusztítóbb erejű az atombombánál, ami a maghasadás elvét hasznosítja – ezért nevezik ez utóbbit hasadóbombának is. A különbségek atomi szinten, illetve a hatékonyságot vizsgálva fedezhetők föl.
A Hirosimában és Nagaszakiban is használt hasadóbomba az atommag hasadásakor felszabaduló energiát hasznosítja. A japánokra dobott bombák rombolóereje akkora volt, mint 15-20 ezer tonna TNT-é.
Egy hidrogénbomba ereje ennél jóval pusztítóbb is lehet. Az Egyesült Államokban 1952 novemberében teszteltek először hidrogénbombát: a detonáció erejét 10000 kilotonnásra becsülték. Ezekben is ugyanolyan láncreakció zajlik, mint a hasadóbombákban, de a hasadóanyag nagyobb része hasznosul, így a robbanás ereje is jóval nagyobb lesz.
Röviden: ha a fejünkre dobják, a hidrogénbomba és az atombomba között semmi különbség nincs, leszámítva, hogy a hidrogénbomba több százszor, vagy akár ezerszer is pusztítóbb lehet egy sima atombombánál.
A berlini fal leomlása miatt?
A nagy éhínség miatt?
Csernobil is közrejátszott?
Az ideológia elleni cinizmus?
Rosszul beosztott erőforrások?
Csupán balszerencse?
Inkompetens vezetés?
Valamennyire mind igaz, azonban az utolsó kettő talán némi kifejtést igényel.
Lesz szó: - hidrogénbombáról
- atomhatalmakról
- propagandáról
- űrprogramról
- a harmadik világról
- a kubai rakétaválságról
- a csillagháborús tervről
- Gorbacsovról
- a vasfüggönyről és a berlini falról
- és a ?második hidegháborúról?
Egyesült Királyság
Izrael
A hidrogénbombákban egy előzetes robbanás tömöríti össze a hasadóanyagot. A plutónium melletti kis kamrába hidrogéngázt fecskendeznek. A robbanáskor fellépő hő és nyomás hatására a hidrogénatomok között fúzió lép fel. A fúziós folyamat neutronokat szabadít fel, ami a plutóniumizotópban további maghasadásokhoz vezet, és felerősíti a hasadási láncreakciót.
Oroszország (Szovjetunió)
Észak- Korea
A Szovjetunióbeli következmények
Az atombomba ledobásának eredeti célja Japánnál is a japánok megrettentése lett volna. Éppen ezért egyébként sokan az atombombát fejlesztők közül is ellenezték azt, hogy a bombával pusztítást vigyenek véghez. Köztük volt például a Magyarországról kivándorolt, elég vegyes megítélésű tudós, Teller Ede.
Azonban a bomba nem csak a japánokat rémisztette meg. Az egész világ tisztelettel vegyes félelemmel tekintett az Amerikai Egyesült Államokra, és annak technikai fejlettségére. Ehhez csatlakozott a bár a világ második legnagyobb hatalmának számító, a háborúban viszont jócskán megtépázott, keleti pólust képviselő Szovjetunió. Csakhogy a többi országgal ellentétben, melyek csupán figyelhették azt, amint egy ország minden tekintetben a világ fölé nő, a főként Oroszország által irányított Szovjetunió tehetett is ez ellen.
Németországban
Berlin
A második világháború első számú vesztese egyértelműen Németország volt. (Pont mint az elsőé) A megtorlás pedig természetesen most sem maradhatott el. Bizonyos szempontból ez a megtorlás még az első világégést követőnél is durvább volt, ugyanis míg akkor gazdaságilag, katonailag és úgy általában is válságba taszította a béke a németek országát, addig itt szinte a föld színéről is eltörölték azt, illetve szovjet, angol, amerikai megszállás alá került. Ez viszont az országot elég erős megosztottságba taszította.
A Fultoni beszéd
[...] Azért jöttem el ide, hogy elmondjak egy nagyon fontos dolgot. A háborút csak akkor kerülhetjük el teljes biztonsággal, és a világ hatalmi szerkezete csak akkor alakulhat a javunkra, ha az angolul beszélő népek testvéri szövetségre lépnek. Ez különleges kapcsolatot kíván a Brit Nemzetközösség és Birodalom, valamint az Egyesült Államok között. [...] A testvéri szövetség nemcsak azt jelenti, hogy két hatalmas és rokon társadalmi rendszerünk között elmélyítjük a barátságot és a kölcsönös megértést, hanem azt is, hogy katonai tanácsadóink állandó és közvetlen kapcsolatban állnak egymással egészen odáig, hogy közösen tanulmányozzák a lehetséges veszélyeket, hogy hasonló fegyverekkel és kiképzési kézikönyvekkel dolgoznak, és sor kerül a tisztek és a tisztiiskolások egymás közti cseréjére is. Ez azt is jelenti, hogy a kölcsönös biztonságot szolgáló jelenlegi berendezések mindenütt megmaradnak, és azt is jelenti, hogy közösen használják a két ország tengeri és légi támaszpontjait szerte a világon. Ettől akár meg is kétszereződhet az amerikai haditengerészet és légierő mozgékonysága. A brit birodalmi haderőé hasonlóképpen megnövekedne, ami - ha és amennyiben a világ megnyugszik - komoly pénzügyi megtakarításhoz vezetne. Sok szigetet már ma is közösen használunk, könnyen lehet, hogy a közeljövőben még többöket bízzák közös gondjainkra.
[...] Ennek ellenére helytelen és meggondolatlan dolog lenne az atombomba ismeretét vagy tapasztalatát, amelyben most az Egyesült Államok, Anglia és Kanada osztozik, rábízni a nemzetközi szervezetre, amíg az gyermekcipőben jár. Bűnös őrültség lenne szétszórni ezt a még most is izgalommal teli és nem egységes világban. Egy országban sem aludt senki sem rosszabbul azért, mert ez az ismert és az alkalmazáshoz szükséges módszer és nyersanyag jelenleg nagymértékben amerikai kezekben van. Nem hiszem, hogy mi mindnyájan olyan egészségesen aludtunk volna, ha a helyzet fordítva lenne; és valamennyi kommunista és neofasiszta államé lenne jelenleg ezeknek a félelmes hatóerőknek a monopóliuma. A tőlük való félelem könnyen felhasználható lett volna arra, hogy rákényszerítsék a totális rendszert a szabad demokratikus világra, aminek, olyan következményei lettek volna, amelyek megdöbbentik az emberi képzeletet. Isten azt akarta, hogy ez ne így legyen, és ekként legalább van lélegzetvételnyi időnk; amíg ezzel a veszéllyel szembekerülhetünk, és még akkor is - ha nem kíméljük erőfeszítéseinket - olyan hatalmas, felsőbbséggel fogunk rendelkezni, hogy hatékonyan el tudják hárítani felhasználását; vagy el tudunk ijeszteni másokat felhasználásától: Végül, ha az emberek testvérisége valóban megtestesül és kifejezésre jut egy nemzetközi szervezetben, akkor ezeket-az erőket rá lehet bírni...
[…] Árnyék borult arra a színpadra, amelyet legutóbb a szövetségesek-győzelme megvilágított. Senki sem tudja, mit szándékozik tenni Szovjet-Oroszország és nemzetközi kommunista szervezete a közvetlen jövőben, sem azt hol vannak a korlátai, ha vannak egyáltalán korlátai expanziós és követőket toborzó irányzatainak. Nagy csodálattól és tisztelettel adózom a bátor orosz népnek és háborús bajtársamnak, Sztálin generalisszimusznak. Rokonszenv és jó szándék van Angliában - és nem kételkedem benne, hogy itt is - Oroszország népei iránt; valamint az az elhatározás, hogy minden nehézség és visszautasítás ellenére kitartunk a tartós barátság megteremtése mellett. Megértjük; hogy Oroszországnak szüksége van a biztonságra nyugati határait illetően a német agresszió minden megismétlődésével szemben. Szívesen látjuk Oroszországot az őt megillető helyen a világ vezető nemzetei között. Mindenekfelett szívesen látjuk az állandó, gyakori és egyre bővülő kapcsolatot, az orosz nép és az Atlanti-óceán mindkét partján élő népünk között. Ennek ellenére kötelességem önök elé terjeszteni egyes tényeket Európa jelenlegi helyzetéről.
[...] Vasfüggöny ereszkedik le Európára. E vonal mögött vannak Közép- és Kelet-Európa régi államainak összes fővárosai - Varsó, Berlin, Prága, Bécs, Budapest, Belgrád, Bukarest és Szófia. Mindezek a híres városok és országok lakossága a szovjet szférában fekszik, és valamilyen formában alá vannak vetve nemcsak a szovjet befolyásnak, hanem Moszkva egyre nagyobb mértékű ellenőrzésének. Egyedül a halhatatlan dicsőségű Athén dönthet szabadon jövőjéről egy angol, amerikai és francia megfigyelés mellett tartott választáson.
Az oroszok által irányított lengyel kormányt felbátorították, hogy jogtalanul nagy területet foglaljon el Németországból, és most a németek millióit űzik ki tömegesen olyan fájdalmas mértékben, amilyenről nem is álmodtak. A kommunista pártokat, amelyek ezekben a kelet-európai államokban igen kicsik voltak, hatalomra emelték, amely hatalom meghaladja a pártok létszámát, és ezek a pártok most mindenütt arra törekszenek, hogy megszerezzék a totális ellenőrzést.
Egyéb fontos pontok
- Majdnem minden esetben rendőrkormányok uralkodnak
- A világ biztonsága újfajta egységet igényel Európában, olyat, amelyikből egy nemzetet sem lehet tartósan kirekeszteni
- Tudatosan kellene dolgoznunk azért, hogy az Egyesült. Nemzetek Szervezetén belül annak alapokmányával összhangban, egész Európára; kiterjedően megvalósíthassuk a békét
- Olaszország jövője egyébként sem dőlt még el. Erős Franciaország nélkül meg végképp nem képzelhető el az újjászülető Európa
- Rendezésre van szükség, és minél tovább halogatjuk, annál nehezebb dolgunk lesz, és a veszélyek is csak súlyosbodni fognak
Az indokínai háború
1940-ben Franciaország német megszállás alá került, ez pedig Japánnak ürügyül szolgált, hogy megszállja Indokínát, délen pedig a hollandok által uralt Indonéziát. A japán megszállók ellen hamar kibontakozott a fegyveres harc. Az elfogott ellenállókkal a japánok kegyetlenül elbántak, de a felkelések egyre csak erősödtek és a háborús vereség következtében Japán kiszorult a térségből. A második világháború után a franciák vissza akartak térni a gyarmatra, mire új ellenállás bontakozott ki.
1954-re az indokínai háború népszerűtlenné vált a francia lakosság körében, ám Franciaország belpolitikai helyzete miatt nem tudott elszakadni a konfliktusból. Az Amerikai Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatást nyújtott Franciaországnak, 1954-re már a költségek 80%-át vállalva magára. Az amerikai támogatás oka a felkelés erős kommunista jellege, valamint a felkelőknek Kínától és a Szovjetuniótól való támogatottsága. Ennek ellenére a francia diplomácia többet próbált kiprovokálni: nyílt amerikai fegyveres beavatkozást, de ettől az amerikaiak elzárkóztak.
Mindkét oldalon nagy erők küzdöttek: az indokínai felkelőket számos kínai önkéntes is segítette, míg a franciák bevették a híres idegenlégiót, illetve rengeteg afrikai katonát vezényeltek Délkelet-Ázsiába. Hét évnyi véres harc után a felkelők csapata döntő csapást mért a francia erőkre. A kínaiaktól kapott, egyre nagyobb fegyverszállítmányoknak köszönhetően a felkelők modern haderőt építettek ki, amellyel a gyarmati erők már nem boldogultak. Az amerikaiaknak 1950 és 1953 között más gondjuk is volt, mégpedig a koreai háború, amely szintén nem tette lehetővé, hogy amerikai csapatok most vegyenek részt az indokínai háborúban.
Kínai következmények
1. játék
Ki ő?
Mit tudunk róla?
Mao Ce-tung
1945-1976
Ez nem a háború közvetlen következménye, (mert Kína nem nagyon vett részt benne) ennek ellenére a hidegháború nagyon fontos tényezője a kínai változás. Az addigi kínai kormány megbukott, helyére pedig a Mao Ce-tung vezette kommunista párt került. A kormány bevezette a kollektív gazdálkodást, főként a Szovjetunióból érkező gyárakra és technológiára alapozva felgyorsította az iparosítást, melyekért Kína mezőgazdasági termékekkel fizetett. Mao együttműködése a Szovjetunióval jellemzően a taktikai kérdések megbeszélésére és technológiai importra szorítkozott, főként nehézipari, hadászati és nukleáris fejlesztéseket kaptak a szovjetektől. Sztálin és Mao kölcsönös bizalmatlansággal vegyes elismeréssel tekintettek egymásra, azonban a két ország együttműködése és stratégiai partneri viszonya Sztálin haláláig stabilnak tekinthető. Mao több szempontból is igyekezett Sztálin méltó partnere lenni, világpolitikai szinten pedig szívesen követte volna példáját: Kína akkori gazdasági lehetőségeit felülmúló erőket és támogatásokat vetett be Sztálin halála után, hogy Mao a kommunista blokk élére állhasson, azonban gazdasági, ipari és technológiai szinten a szovjetek messze Kína előtt jártak s így Mao nem tudott jelentős befolyásra szert tenni Kelet-Európában. Világpolitikai és ideológiai ellentétek miatt a Szovjetunióval fenntartott viszony fokozatosan megromlott Hruscsov idején, olyannyira, hogy a két, egyébként hasonló társadalmi berendezkedésű ország között 1969-ben nyílt fegyveres konfliktus alakult ki egy határvita kapcsán. Az incidensnek ugyan szovjet oldalról mindössze 17 halálos áldozata volt, ám az összecsapás politikai hullámai olyan magasra csaptak, hogy a Szovjetunió komolyan foglalkozott egy megelőző atomcsapás tervével.
A szovjetunióbeli következmények vol. 2
Tehát ha már atomfegyver: sokak szerint 1949 a hidegháború legsötétebb éve. Tulajdonképpen a fegyverkezési verseny kezdetének is tekinthető, az a pillanat, mikor a Szovjetunió görcsösen az USA nyomdokaiba lépni próbálván, elvégezte első sikeres atomkísérletét. A háború alatt a szovjet erőfeszítéseknek gátat szabott az urán hiánya, de a háború után több kelet-európai országból tudtak uránt szerezni a belföldi kitermelés megkezdése előtt. Az amerikai előrejelzések szerint a Szovjetunió az 1950-es éve közepére fejleszti majd ki a saját atombombáját, ezért a nyugati világot sokkolta az 1949. augusztus 29-én elvégzett első sikeres szovjet atomkísérlet. A 22 kilotonnás RDSZ–1 nagyjából a Nagaszakira ledobott amerikai bomba másolata volt.