Introducing
Your new presentation assistant.
Refine, enhance, and tailor your content, source relevant images, and edit visuals quicker than ever before.
Trending searches
Bevezetés
Készítette :
-Morvi Levente Mátyás
-Kovács Botond Bence
Családi háttér
Vincent van Gogh a Hollandia déli részén fekvő Észak-Brabant tartománybeli Groot-Zundertben született 1853. március 30-án, Theodorus van Gogh református lelkipásztor és Anna Cornelia Carbentus első gyermekeként. Vincent öt testvére közül csak a nála négy évvel fiatalabb Theóval alakított ki szorosabb kapcsolatot. Van Gogh tanulmányait egy zunderti falusi iskolában kezdte, majd kilenc hónap után egy nevelőtől sajátította el ismereteit. Középiskolába internátusokba járt, de 1868-ban otthagyta és visszatért szülői házába.
Hágában utána Brüsszelben, Londonban és Párizsban dolgozott. 1876-ban otthagyta munkáját, mert apja lelkipásztori tevékenységét akarta folytatni. Teológiát tanult és egyházi felettesei a belga Borinege-ba küldték a szénbányászok közé. A gyerekeket tanította írni, olvasni, szabadidejében pedig rajzolt. Ebből az időből származnak első tájképei. 1880 őszén hazatért, és testvére, Theo biztatására tovább festett. Az édesapjával való összekülönbözés után Hágába ment, ahol Theo segítségével műtermet rendezett be. Itt elvonulva tanulta a festészet hagyományait.
Bernadette Murphy most 55 éves. 6 könyvet írt, melyek közül a leghíresebb és a legfiatalabb a Van Gogh füléről szóló műve.
Azt, hogy milyen körülmények között vágta le Van Gogh a fülét és hova került ez ezután a testrész Bernadett Murphy kutatta. Erről könyvet is írt Az igaz történet címmel. Murphy évtizedeken át kutatott levéltárakban magángyűlyteményekben, hogy felderítse a mester utolsó évtizedeinek a történeteit.
Murphy kutatási alapján úgy tűnik, hogy miután Van Gogh delírium rohama közepén levágta a fülét odaadt a szomszéd bordélyházban dolgozó Gabrielle Berlatier-nek aki korára való tekintettel csak takarított a bordélyházban. A kutatások szerint Van Gogh azt mondta Berlatier-nek, hogy tartsa meg ezt a fület, mert évek múlva még sokat fog érni. A művészettörténész szerint a takarítólány szép kort megért. Halála után már nem nagyon tudunk semmit sem a fülről. Még ma is relytély, hogy hol van és, hogy kinél lehet és milyen állaptban.
Paul Gauguint látogatta meg utoljára, aki barátja és alkotótársa volt. Ámde a közös festegetésnek az lett a vége, hogy Van Gogh késsel támadt Gauguint-nek (Gogentnek) aki ezután elmenekült és soha többé nem kereste föl Van Gogh-ot.
A delírium fogalma:
A tudat, a figyelem és a kognitív funkciók (emlékezés, ítéletalkotás, elvonatkoztatás) zavarával jellemezhető tünet együttes.
ingerlékenység, szorongás.
Tünetek:
-zavartság, térben- és időben való tájékozatlanság
-étvágytalanság
-hányinger, hányás
-nagyfokú izzadás
-a kéz erőteljes remegése
-hallucinációk (érzékcsalódások) : látási: bogarak, egerek, csúszómászók
-tapintási: fonalat, huzalt érez a szájában, bogarak másznak a bőrén
-hallási: zörejek, hangok
Egy szerencsétlen szerelmi ügy miatt családja és ismerősei megszakították vele a kapcsolatot. 1885-ben meghalt az apja, ezután a családja örökre elzárkózott tőle. Egyedül csak Theó tartott velekapcsolatot. Vele életük folyamán állandóan leveleztek, ebből a levelezésből 650 darab maradt fenn. Ezekből származik a legtöbb információ van Gogh életéről. 1886-ban Párizsba utazott testvéréhez, aki ekkor a Goupil Galéria párizsi fiókját vezette. Van Gogh beiratkozott Fernand Cormon festő műhelyébe, itt ismerkedett meg Henri de Toulouse-Lautreckel. Miután Cormon akadémizmusa nem felelt meg nekik, együtt hagyták ott. Theónál meglátta Monet egyik alkotását, amely lenyűgözte. De impresszionista korszaka csak rövid ideig tartott, a saját útját kereste. Úgy gondolta, hogy délen megtalálja a megfelelő fényt és színeket, ezért 1888-ban Arles-ba utazott. Távozásának másik oka az lehetett, hogy szégyellt a testvére pénzén élni, de Párizsban megélni nem tudott.
Provence-ban lenyűgözte a természet szépsége, lázasan festett. Magányosnak érezte magát, ezért megkérte Paul Gauguint,(akit Theónál ismert meg) hogy látogassa meg. Gauguin 1888. októberében érkezett Arles-ba. Eleinte minden rendben volt, közösen dolgoztak, de van Gogh idegei egyre feszültebbek voltak, a megfeszített munka és a nem megfelelő életmód robbanással fenyegetett. Ekkor történt az előző fejezetben leírt eset, azaz, hogy barátjára késsel támadt, majd levágta a saját fülét.
A beteges tünetek után a nyugalom időszaka következett. 1889. január 7-én elhagyhatta a kórházat. Arles-ban nem érezte jól magát, magányos volt, mindenki őrültnek tartotta. Május 8-án a saint-remy-i szanatóriumba utazott, amelyet július végén hagyott el, hogy Arles-ban maradt holmiját elhozza. Két nappal később idegroham tört rá, három hétre tudatát vesztette. Amikor magához tért, tudomásul vette, hogy gyógyíthatatlan beteg. Ezután életét a hosszú, fájdalmas rohamok és a lázas munka jellemezték.
1890. május 20-án Párizsba utazott Theóhoz, majd két nap múlva tovább az Auvers-sur-Oise-ben lévő szanatóriumba, ahová a műpártoló dr. Paul Gachet hívta meg. Bár az orvos rövidesen gyógyultnak nyilvánította, júliusban újabb roham tört rá. Július 27-én az auvers-i vár környékén szíven lőtte magát. Orvosa azonnal értesítette Theót, aki az utolsó napokat testvére mellett töltötte. Van Gogh 1890. július 29-én halt meg. Utolsó kívánsága az volt, hogy Hollandiában temessék el. A ravatalát barátai napraforgókkal borították el.
Emlékeztek még az első diára? Ott meg lehetett figyelni a stílusát. Amúgy meg hoztam egy könyvet.
Van Gogh 1880-tól teljesen a festészetnek szentelte az életét. Hágában élve eleinte a bányászok életét örökítette meg vázlatain, majd a parasztok mindennapjait ábrázolta sötét tónus képeken.
Kinél láttunk korábban hasonlót?
De van egy vényeges különbség!
Csendéleteket festett, amelyek távol álltak a megszokott polgári nyugalomtól. Van Gogh a szegények asztalát mutatta be sötét színekkel, látszik rajta az őt körülvevő nyomor, kilátástalanság.
Úgy döntött, hogy a szabad ég alatt festi meg az éjszakát, s így egy újabb hagyománnyal fordult szembe. Állítólag olyan kalapot viselt, amelynek a peremére gyertyákat erősített, hogy a festék színeit felismerje. Így készült több éjszakai képe, mint az Éjjeli kávézó és később a Csillagos éj. Mindkettő a leghíresebb képei közé tartozik.
Összeomlása után a saint-remy-i szanatóriumban megengedték, hogy fessen. Ebben az állapotban 1890 júniusáig 150 képet festett, többek között döbbenetes erejű önarcképeket, mint az Önarckép levágott füllel, amelyről egy végletekig elgyötört ember néz ránk.
Utolsó alkotásai végtelen magányát tolmácsolják. A Hollók a gabonaföld felett utolsó képei egyike. Kemény ecsetvonásokkal építi fel a mű nyugtalanságát, kaotikus jellegét; már-már az absztrakt festészethez közelít.
Látható, hogy bár Impresszionista volt a képeiben benne van egy nagy fokú határozttság és kiforrottság. A dolgok körvonalai élesen kirajzolódnak, nem csak pár odacsapott festékpacának tűnnek a képei. Ennek ellenére a képeit kicsit spontán, kicsit a pillanat hevében készítette, érzéseket akart átadni, tehát összességében mondhatjuk hogy impresszionisták közé tartozott. Hogyha pontosan akarjuk mondani posztimpresszionista volt.
Jó, tudom, ez most kicsit morbid volt...
Több elmélet is létezik öngyilkosságának okairól. Én egyet emelnék ki, mert az vág témába. Eszerint halála napján szemorvosnál járt, aki zöldhájogot diagnosztizált nála. Ez még a mai világban is egy elég súlyos, akár vakságot is okozható betegségnek számít, de akkor még gyógyíthatatlan volt teljes mértékben. Ez pedig azt jelentette hogy Vincent Van Gogh pár napon belül elveszti a szeme világát. A többit tudjuk...
Észrevettétek az elrejtett filmutalásokat?
Próbáljuk meg összerakni Van Gogh életét.
Szabályok: