Introducing
Your new presentation assistant.
Refine, enhance, and tailor your content, source relevant images, and edit visuals quicker than ever before.
Trending searches
Vegyes-házi királyok kora 1308-1490
340
Magyarország 1308-1490 Vegyes-házi királyok
I. Károly 1308-1342
Csák Máté
Károly Róbert, a királyi hatalom helyreállítója:
1301 január 14. III. András halálával kihal férfiágon az Árpád-ház. Interregnum.
-Az ország jogilag egységes, de a hatalom a tartományurak kezébe kerül. Anarchia
A kiskirályok:
-ők szerezték meg a legfontosabb tisztségeket (élethosszra)
-sajátjukként kezelték a birtokolt királyi várakat
-királyi jogokat gyakoroltak: törvényhozás, bíráskodás, adószedés, pénzverés. hadsereg fenntartása
-joguk van az új király megválasztására
-Egyikük sem kíván uralkodni, céljuk, egy gyenge király hatalomra segítése.
A királyi hatalom alapjai
-A tartományúri hatalom felszámolása után a királyi birtokok nagy részét visszaszerezte.
-Ebből adományozott az új, hozzá hű bárói rétegnek.
-DE EZ HONOR BIRTOK! A tisztséggel együtt jár, és bármikor visszavehető,ez a király akaratától függ. Ezzel garantált a főurak hűsége!
Az új bárói réteg hatalmának hű támaszai, nemesi családok főleg: Nekcsei, Szécsényi, Garai, Lackfi, Újlaki, Drugeth.
A király támaszai:
-az új feudális nagybirtokosi réteg
-köznemesség
-városok-falvak lakói (szepességi polgárok)
-jászok-kunok (kiváltságosok)
-királyi haderő
I. Károly
A hatalom megszilárdítása:
Három potenciális trónkövetelő, nőági rokonság jogán:
Anjouk, (Károly Róbert)
Přemyslek, (Přemys Vencel)
Wittelsbachok. (Wittelsbach Ottó)
-A pápa, itáliai bankárok és a magyar főpapság támogatásával Anjou Károly Róbert kerül hatalomra.
-Károly Róbert megnyer néhány bárót
(Aba Amádé, Borsa Kopasz, Csák Ugrin)
-1308 rákosi gyűlés királlyá választja a főpapság és a nemesség.
Ezután megerősíti a nemesség jogait.
Az egyház hatalmának korlátozása:
-Az egyházi jövedelmek megadóztatásával növeli saját bevételeit.
-A pápai tized: nem engedi ki az országból
- Saját hatalmát azzal erősíti tovább, hogy néhány egyházi méltóságot nem tölt be (a jövedelme így gyarapszik)
Hadsereg:
Az uralkodó hatalmának biztosítéka: a királyi haderő.
-Létrehozza a banderiális (zászlós) hadsereget: megengedi, hogy a nemesek a saját zászlójuk alatt vonuljanak hadba (lehetővé teszi a versengést a főurak között)
-kunok, székelyek, szepesi lándzsások
-zsoldosokból
Tartományúri hatalom felszámolása:
1309-os koronázás után még nem ura az országnak, de ügyes politikával (harcolt, tárgyalt, kivárt, egymás ellen fordít) sikerül a legtöbb tartományurat eltávolítani a hatalomból.
-1312. rozgonyi csata - Amádé fiak legyőzése. Kassa polgárai segítették a királyt!
-1317. debreceni csata - Borsa Kopasz
-1319. zalafői csata – Kőszegi testvérek
-De Csák Máté területeit csak a halála után tudja megszerezni (1321)
Gazdasági reformok
Károly Róbert gazdasági reformjainak alap elképzelése az volt, hogy a birtokairól befolyó jövedelmek mellett elsősorban királyi jogon szerzett bevételekhez kell jutni.
Károly Róbert széles körben érvényesítette uralkodói (regálé-) jogait: a bányászat, a pénzverés, az adózás és a vámok területén.
Nekcsei Demeter, tárnokmester
Bányászati reformok:
-Magyarország gazdag bánya termékekben:
arany, ezüst, só.
-A bányákat kevesen jelentették be korábban, mert az
kötelező földcserét jelentett.
Mostantól ez a földcsere megszűnt!
-Károly Róbert átalakította a bányabér (urbura) rendszerét. Ezzel érdekeltté tette a földbirtokosokat a bányák nyitásában.
Bányabér: A kibányászott ezüst 1/8-a, arany 1/10-e, ezt a bányavállalkozó fizeti a királynak. Ennek 1/3-át átengedi a földbirtokosnak.
-Megtiltotta a nemesfémek kivitelét az országból.
A kibányászott ércet a királynak kellett beszolgáltatni, és ezzel csak ő kereskedhetett. Ez a nemesfém monopólium. (a kitermelt nyers aranyat beszolgáltatták a kamarának és vert pénzt kaptak érte. Ebben kb. 40%-kal kevesebb a nemesfém)
-Fellendültek a bányavárosok:
Felvidék: Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya
Erdély: Aranyosbánya, Radna
-Cseh és német bányászokat hív az országba
Arany forint
-1325-ben új pénzt veret, a firenzei mintára készült arany forintot (24 karát, 3,6 gramm) Váltópénze az ezüst garas.
1 aranyforint = 16 ezüstgaras,
1 ezüstgaras= 6 ezüstdénár
-megszűnt a kamara haszna
Pénzverés:
"Országunk főpapjainak és báróinak […] tanácsával […] elrendeljük örökre szólóan, hogy ha a főpapok […] vagy a nemesek bármelyikének földjein és birtokán arany- illetve ezüstbányát fognak találni, s amennyiben nem tagadják le azok létezését és nem tagadják meg a feltárásukat, […] akkor ugyanők örökre élvezzék örvendezve azon földjeinek változatlan birtoklását, amelyeken ezek az arany- és ezüstbányák találhatók, sőt a földjükön talált arany- és ezüstbányákból származó, a bányászok szokása szerint befolyó királyi jövedelmek harmadrészét is kapják meg, teljességgel, örök időkre.”
(Károly Róbert 1327. évi rendeletéből.)
Gazdaság-politika
Az új adók:
-Az érték állópénz miatt a kamara hasznától elesik az uralkodó.
Megoldás: úja dók bevezetése.
1. kapuadó:minden olyan telek után kapuadót szedtek, amelynek a kapuján egy megrakott szénásszekér be tudott menni és meg tudott fordulni (ezért nevezték kapuadónak). A kapuadó a jobbágyok éves adója volt a király számára. PORTÁLIS ADÓ 18 dénár évente
2. harmincadvám:a kereskedők számára vezették be, mely a külföldre kivitt vagy behozott árukat vámolja meg.
Ezt nem csak határokon, hanem nagyobb városoknál is szedték.
pl: Székesfehérvár és Buda.
3.rendkívüli hadi adó: csak ritkán szedi be. Elenyésző
„...elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében, minden egyes kapu után, amelyen szénával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulni vagy azon át kijönni, lakjék bár ugyanazon kapu mögött, illetve kapuval rendelkező telken három vagy négy, vagy ennél több ember, vagy tartózkodjék ugyan ezen csak egyetlen ember is, hacsak nem annyira szűkölködő és szegény, hogy azt-sem képes megfizetni [...], a kirovás megtörténte után 15 napon belül, a kamara haszna címén, [...] 18 dénárt [...] tartoznak szolgáltatni és fizetni.”
(Károly Róbert 1342. évi rendeletéből.)
„Ha elődeink által jóváhagyott régi szokás szerint a köteles vámot megfizetitek, s a szávai rév mellett épített várunk alatt a harmincadot megadjátok, egész országunkban szabadon és biztonságban jöhettek-mehettek embereitekkel királyi hitünkre.”
(Károly Róbert oltalomlevele az idegen kereskedőknek 1316)
Külpolitika
Békepolitikus: Egyetlen hódító hadjárata Basarab havasalföldi vajda ellen kudarccal végződött. (Posadai csata).
Rendezte a Bölcs Róbert nápolyi királlyal fennálló trónöröklési vitát is: kisebbik fiát, András herceget eljegyezte a nápolyi uralkodó unokájával, Johannával
Déli befolyás: Nándorfehérvár és Galambóc megszerzése a szerb királytól (Nagyon fontos szerepe lesz a két városnak a török elleni küzdelemben később)
A visegrádi királyi találkozó: 1335
Bécs árumegállító joga komoly akadálya volt a külkereskedelem fejlődésének, ezért 1335 őszén
III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh királlyal Visegrádon királytalálkozót szervezett.
A megállapodás pontjai:
-Új, Bécset elkerülő biztonságos kereskedelmi út létrehozása: Brünn, Kassa és Lemberg irányába, hogy kikerüljék a bécsi vámot.
-Kölcsönös segítség nyújtás külső támadás esetén.
-1339-ben sógora, a gyermektelen Kázmér örökösödési szerződést kötött vele, amelynek alapján 1370-ben létrejött a magyar-lengyel perszonálunió.
Külpolitika
„Mi, Károly, Isten kegyelméből Magyarország királya, amidőn […] János úrral, Csehországnak […] királyával… tanácskozást tartottunk […] elrendeltük, hogy mind a mi kereskedőinknek, mind a csehországiaknak és más szomszédos országbelieknek az alább megírt országutakon és útvonalakon kell járniok és utazniok [...]. Mivel jól tudjuk, hogy még Béla király jelölte ki mind a brünni polgároknak, mind a nagyszombatiaknak a vámhelyeket, ezeket továbbra is törvényeseknek és jogosnak tekintjük. Éppen ezért mind a mi kereskedőinket, mind a csehországi és más országokból érkező kereskedőket hívjuk és biztatjuk, hogy javaikkal, áruikkal és értékeikkel békében, háborítatlanul és minden akadályoztatás nélkül vagyonuk és személyük biztonságban a vámok lefizetése után szabadon jöjjenek keresztül az említett vámhelyeken.” (Károly Róbert 1336. évi oklevele)
Városfejlődés Mo-on
A mezőgazdaság: önellátó gazdálkodás helyett paraszti árutermelés.
A XIV. század második felétől a két- és háromnyomásos művelési rendszer általános.(szőlő és gyümölcstermesztés, rideg állattartás)
Városfejlődés:tudatos királyi telepítéseknek köszönhető. A városok kiváltságai fokozatosan bővültek.
Várostípusok:
Bányavárosok:
-Arany, ezüst, rézlelőhelyen épültek.
-Besztercebánya, Körmöcbánya, Selmecbánya, Nagybánya
-királyi fennhatóság alá tartoznak
-sokféle kiváltság
Városok
Szabad királyi városok (kereskedő városok):
-Csak a király fennhatósága alá tartoznak: Buda, Eperjes, Nagyszombat, Pozsony, Bártfa, Sopron, Kassa.
-Széles körű kiváltságok (városfal, vásártartás, egyösszegű adózás, önálló bíróválasztás)
-A hetipiacok, városkörzet gazdaságát foglalta magába.
-Belekapcsolódtak a távolsági kereskedelembe is.
Mezővárosok (oppidum):
-Falu és a város között átmeneti jelenség a mezőváros.
-Kisebb helyi központként működtek, kaptak vásárjogot is.
-Korlátozott kiváltságok, a földesúr fennhatósága alá tartoznak
-Kevés kiváltság: vásártartás joga, egyösszegű adózás (a földesúrnak)
-Lakói jobbágyi állapotban
NEM LEHET VÁROSFAL
I. (Nagy) Lajos 1342-1382
16 évesen kerül trónra, apja halála után
Mit örököl?
-Gazdaságilag stabil ország
-Társadalmi támogatottsága nagy
-Az új bárók támogatják
-Édesanyja(Lokietek Erzsébet) társuralkodóként áll mellette
Mo a térség nagyhatalmának számít
Belpolitika - 1351-es évi törvények
A sok hadjárat és a Mo-on is megjelenő pestis miatt a köznemesség munkaerő hiányban szenvedett (jobbágyait a nagyobb birtokosok kedvezményekkel átcsábították)
-A király az ő védelmükre adta ki a törvényeket, amelyekben megerősíti a nemesség jogait és a jobbágyok szolgáltatásait egységesíti
1)A nemesség jogai: EZEK MINDEN NEMESRE ÉRVÉNYESEK! (egy és ugyanazon szanadság elve)
-Aranybulla megesősítése: adómentesség, a haza védelme, ellenállási záradék stb, (kell, mert a háborúk miatt erősodtek a bárók, védeni kell a többi nemest)
-a nemesek birtoka csak férfi ágon öröklődhet
-ŐSISÉG TÖRVÉNYE: A földbirtok csak családon belül öröklődhet, és eladni nem lehet
-Háramlási jog: A nemesi család kihalása után a földbirtok a királyra visszaszáll
-Bíráskodhat jobbágyai felett (úriszék)
-Ki is végeztetheti őket (pallos jog)
2) Jobbágyi szolgáltatások:
-Szabad költözés joga megmarad
-a szolgáltatások egységesek az egész országban, mert a jobbágyok költözését meg kívánja a kadályozniaz uralkodó (munkaerőhiány van-pestis)
I. Lajos
Lengyel-magyar perszonálunió:
1339 óta Nagy Kázmér lengyel király kijelölt utóda Lajos volt. Több közös hadi vállalkozást is vezettek
1370-ben Kázmér halála után Lajos került a lengyel trónra
Lo és Mo PERSZONÁLUNIÓT alkotott: a király személye közös, de mindkét ország önállóan intézi ügyeit
Lajos helyett elsősorban anyja tartózkodott Lo-ban (népszerűtlen)
Trónutódlás:
Csak lányai voltak: Mária és Hedvig
Országait megosztja közöttük:
Mária - Mo (Luxemburgi Zsigmond)
Hedvig - Lo (Jagelló Ulászló)
Toldi Miklós, Diósgyőri vár
A lovag király-aktív külpolitika
Hadjáratok:
1) Nápoly: Öccse, András a nápolyi király lányával (Johanna) összeházasodik, de meggyilkolják. Ezért 1347-48-ban és 1350-52-ben megy Lajos Nápolyba.
A várost sikerült elfoglalni, de hosszútávon megtartani lehetetlen. MIÉRT?
2) Dalmácia és Horvátország: Apja veszítette el a területeket, ezt sikerült visszaszerezni. Nagyobb függetlenséget adott a területnek, mint Velence. Ezért fogadják el a magyar fennhatóságot. A terület élén a BÁN áll.
3) Balkán: Itt szeretne Szerbiában, Boszniában, Bulgáriában nagyobb befolyást szerezni, ami sikerül is
4) Havasalföld, Moldva: Mo-tól függő állapotba kerül hosszabb-rövidebb ideig.
ÖSSZEÜTKÖZIK AZ OSZMÁN TÖRÖKÖKKEL! De nem tartja őket jelentős ellenfélnek. Legyőzte őket. Ütköző államokat hoz létre a Balkánon ellenük, de ezek túl kicsik és könnyű ellenfelek lesznek később a törököknek.
Luxemburgi Zsigmond 1387-1437
Sokan nem értettek egyet Mária uralkodóvá választásával, de korai halála miatt ez a probléma "megoldódott"
Több jelölt is volt a trónra, amit Mária férje, Luxemburgi Zsigmond szerzett meg.
De a folyamat eredményeként a bárói csoportok megerősödtek
Erdélyi parasztfelkelés:
Uralkodásának végén Erdélyben parasztfelkelés tört ki, amelynek gazdasági okai voltak
Külpolitikai törekvések:
-A Német-római császári cím megszerzése
-1415-ben a kontanzi zsinaton az egyház megosztottságát és a huszita eretnek mozgalmat felszámolja
-huszita csapatok elleni hadjáratokat folytat
Luxemburgi Zsigmond
Belpolitikai célja:
-A bárók hatalmának csökkentése, illetve azok támogatása, akik a király pártján állnak (Garai és Cillei, Perényi és Rozgonyi család)
-Külföldiek felemelése a királyt támogatók közé: Ozorai Pipó, Stiborici Stibor, Hunyadi János
-Megerősíti a köznemességet a bárókkal szemben (a rendi oszgy-be bevonja őket, ezzel próbál támogatásukat megszerezni)
-Erősíti a városokat, támogatja fejlődésüket, számik emelkedik. Követeket küldhetnek az Ogy-be
Külpolitikai törekvések:
-uralkodása kezdetén Zsigmondnak az egyre erősebb Török Birodalommal kellett megküzdenie, amelynek katonái egyre többször törtek be az ország déli részére
Eleinte sikeres hadjáratokkal feltartóztatta a törököt.
-1396-ban Nikápolynál súlyos vereséget szenvedett az európai lovagsereg
VÉDEKEZÉSRE KELL BERENDEZKEDNI!!
1402: Ankarai csata Timur Lenk legyőzi I. Bajezid szultánt, van idő a védekezés kidolgozására.
Intézkedései:
1)déli végvárrendszer létrehozása, legfontosabb eleme Nándorfehérvár volt (végvár: a török támadások kivédésére épített várak rendszere a déli határ mentén)
2)ütközőállamokat hozott létre (Szerbia, Havasalföld, Bosznia) (ütközőállam: két nagyhatalmat elválasztó kisebb állam)
3)bevezette a telekkatonaságot: minden nemesnek meghatározott számú jobbágytelek után katonákat kellett kiállítani ( minden 20 jobbágytelek után 1 könnyűlovas ijászt kell kiállítani. Költségkímélő)
A törökökről
Az Oszmán Birodalom:
Az állam alapító: Oszmán emír
Magterület: Anatólia
Céljuk a hódítás, a környező területek gyors elfoglalása
Gyors sikerek, Oszmán uralkodása alatt 10X-re nő az országuk
Az Oszmán Birodalom:
I. Murad már a Balkán-fsz országait hódítja meg (Bulgária, Macedonia)
I Villám Bajezid 1396-ban Nikápolynál legyőzi az Eu-i seregeket, és már Mo-ot is fenyegeti
-1402-ben súlyos vereséget szenved Timur Lenktől
1430-tól áll talpra az OB.
-II. Hódító Murád: 1453-ban elfoglalaja Bizáncot, 1456-ban pedig Nándorfehérvárnál csatázik
A törökökről
Sikereik oka:
-ellenfeleik gyengék, megosztottak
-erős állam, a birodalom 90-95%-a az uralkodóé, így óriási vagyona van
-A hivatalnok rsz és a hadsereg a szultántól függ
-Erős reguláris hadsereg (szpáhik, janicsárok, akindzsik, azabok)
Berendezkedésük:
-Az állam élén a szultán korlátlan hatalommar bír, világi és vallási vezető is egyben
-Tanácsadó testülete: Díván (renegátok előtérbe kerülnek fokozatosan, hűségesek a szultánhoz)
-Pénzügyek intézése: DEFTERDÁR nagyon szakszerűen működik
-A birodalmat kisebb egységekre osztják (viljet, szandzsák)
-Az igazságszolgáltatás alapja a KORÁN
-Nem törekszenek a meghódítottak megtérítésre (több adót fizetnek)
-A szultán minden fiú testvérét és oldalágú rokonát kiirtja! Nincs lázadás....
Addig életképes a birodalom, amíg hódítani képes
Hunyadi János 1407(?)-1456
-Zsigmond halála után lánya, Erzsébet, illetve annak férje, Habsburg Albert lett Mo királya (1437-1439)
-A rendeknek engedményeket kellett adni a trón megszerzéséért
-A királyi birtokállomány nagyon visszaesett
-A törökök sikeresen lerohanták Szerbiát, Albert a törökök ellen vonult, a hadjárat alatt vérhasjárvány tört ki,a miben a király is meghalt.
Életrajzi adatok:
-Havasalföldi kenézek leszármazottja,
-Mo-ra a törökök elől menekült a család
-Zsigmondtól kapták Vajdahunyadot
-Apródként szolgált nagyúri udvarokban, (Ozorai Pipó)
-Itáliai és csehországi hadjáratokban is szolgált, új harcászati módszereket tanult
-Jelentős birtokokat kap Zsigmondtól később Alberttől
-A trónharcok idején Ulászlót támogatta
-Az ország legjelentősebb birtokosává válik a család
-1440-es években jelentős sikereket ér el a törökök ellen
-birtokai nagy része az ország déli részén feküdt, így személyesen is érintett volt a török elleni harcban
-Ulászló kinevezte erdélyi vajdává (Erdélyben a király helyettese), így az ő feladata is lett a török elleni védekezés.
-Később az ország főparancsnoka is volt és az ország legnagyobb bárója lett
-Felesége:Szilágy Erzsébet, gyermekei: László és Mátyás
Hunyadi első jelentősebb csatája a törökkel:
1442: Marosszentimre Veszített, de a kivonuló török seregeket szétverték (a lakosság segített)
Törcsvári-szoros: Megverte a ruméliaia beglerbég seregeit
Népszerű, mert sikeres!
A nagy terv: Hosszú hadjárat! Legyőzhető a török, de csak speciális esetben!
Hadjárat kell, ami ősztől tavaszig tart!
Hunyadi kormányzósága 1446-1452
Feladatai:
-Az ország egységének helyreállítása (Felvidéket a husziták elfoglalták)
-Sikeresen védekezni a törökök ellen
Eredményei:
-A Felvidék továbbra is a husziták kezén marad
-III. Frigyes a ny-i országrészt birtokolja
-1448: Sikertelen hadjárat Szerbia területén a törökök ellen
Semmi nem jött össze!
1452-ben V.László átvette az uralkodást!
1456 júl 21-23 nándorfehérvári diadal
Előzmények:
-1453: Bizáncot elfoglalják a törökök
1454: Szendrőt támadják
1456: II. Mohamed Nándorfehérvár ellen indít hadjáratot
-Nándorfehérvár a déli végvárvonal kulcsa volt, mert nem volt nagyobb vár Budáig, a Duna mentén.
-A várat Hunyadi sógora, Szilágyi Mihály védte. (7000 fő)
-Hunyadi összeszedte csapatait és a török hajók elsüllyesztése után bevonult a várba.
-A pápa már a csata előtt keresztes hadjáratot hirdetett, vezetője Kapisztrán János (Giovanni Capistrano) itáliai ferences szerzetest, aki összegyűjtötte a Délvidék népét.
-A keresztesek átkeltek a Száván és megtámadták a törököket. Ekkor őrizetlenül maradtak a török ágyúk. Ezt Hunyadi észrevette, kirontott a várból és használhatatlanná tette az ágyúkat. Ezután a török még egy rohammal próbálkozott- sikertelenül, majd visszavonult.
-A csata utáni pestisjárványban Hunyadi és Kapisztrán is meghalt.
-A legenda szerint a győzelem emlékére rendelte el a pápa a déli harangszót, de ez valójában már a csata előtt elrendelte. (Tk. 162. oldal forrás olvasása Milyen fegyvereket említ a forrás, mi a keresztesek szerepe a cstában?)
Hunyadi János
Hosszú hadjárat: 1443 ősz-1444 tavasz
-Cél: A török kiűzése Európából
-I.Ulászló és Hunyadi János együtt vezeti a hadjáratot
-Győzelmek! Nincs vesztes csata!De az időjárás viszontagságai miatt be kell fejezni a hadjáratot
Eredmény: Drinápolyi / Váradi béke
-A szultán 10 évre békét kér
-100.000 arany hadisarcot fizet a török
-Szerbia területéről kivonulnak a törökök
-A pápa nyomására Ulászló 1444 nyarán újabb hadjáratot indít a török ellen.
-1444 Várna: a csatát a törökök nyerték, a király meghalt
Az uralkodó halála után V. László lett Mo királya (4 éves....)
Helyette Hunyadi Jánost választják kormányzónak 1446-1452 Ezzel a teljes uralkodói jogkört ő gyakorolja, kivéve a birtokadományozást.
-A délvidéki bárók nyomására I. Jagelló Ulászlót (1440-1444) választják királlyá ( Tud segítséget hozni a török ellen) és a Hunyadi-Szilágyi liga segíti
-Erzsébet, Albert özvegye III.Frigyeshez menekül a koronával, így trónigényt nyújthatott be.
-Röviddel ezután megszületett Albert fia, akit egyből meg is koronáztak. (V.László)
(Lászlót a Garai-Cillei liga)
Egy legenda
Hunyadi jelentősége:
„Az ellenséget csak úgy lehet távol tartani az országtól, ha saját erőit saját területén kötik le... A támadásra alapozott stratégia merőben újszerű volt akkor, s új volt a haderő felállításának, az egyes részek mozgatásának módja is. Az állásukat, harci rendjüket változtatni tudó zárt alakulatok szerepeltetése, a különböző fegyvernemek tervszerű, összehangolt működtetése – ez volt az a taktika, amelyet Hunyadi a fejlettebb európai hadviseléstől vett át, és sikerrel alkalmazott.” (Teke Zsuzsa történész)
Hunyadi Mátyás 1458-1490
Mátyást ekkor még Prágában van.
Cserébe engedményeket ad: (Tk 164. old forrás és a kérdések)
-az ország védelme a király feladata
-nem vet ki rendkívüli adókat
-idegenek nem kaphatnak fontos pozíciókat
-5 évig Szilágyi Mihály kormányzóként Mátyás mellett dolgozik.
1459-ben a Mátyás -ellenes főurak III. Frigyest megválasztják királlyá
Hunyad János halála után az országban a bárói ligák harca jött el ismét.
-A Garai-Cillei liga, a királyt támogatva mindent elkövetett a Hunyadi-Szilágyi-Újlaki csoport ellen. Pl: Hunyadi Lászlót felségárulás vádjával kivégezték
-V. László Mátyást túszul ejtve Bécsbe, majd Prágába menekült.
-Rövidesen meghalt a király.
1458. január 24-én a főurak a Hunyadi-Szilágyi-Újlaki liga nyomására megválasztották a 15 éves Mátyást királynak! "A Duna jegén"
-Határozott elképzelései voltak az ország irányításával kapcsolatban, de mivel nem volt nála a korona, és így érvényes koronázás sem volt, kénytelen volt a rendekkel együttműködve irányítani Mo-ot.
-1463-ban bécsújhelyi szerződéssel fogja a koronát visszaszerezni, akkortól gyors változások a bel- és külpolitikában is.
Az első önálló lépések:
-1458 nyarán országgyűlést hívott össze, ahol megerősítette a nemesség jogait. (szükség van még rájuk)
-Hozzálátott a főméltóságok cseréjéhez (Országh Mihály, Szapolyai és Báthori családok felemelkedése, Bakócz Tamás)
-Szilágyi Mihályt kiszorítja a hatalomból - Világos vára
-A III. Frigyest támogató főurakat megosztja, majd katonai erővel lép fel ellenük.
-A Felvidéket felszabadította a huszita csapatok támadásai alól: felajánlotta nekik, hogy lépjenek be a királyi zsoldoshadseregbe.
Milyen körülmények között választották királlyá Mátyást?
"Összejött tehát Pest külvárosában, a Rákos mezején, miként szokás, az országgyűlés. Először Szilágyi Mihály érkezett a királyválasztásra számos sereggel ... hogy megválasszák az új királyt. […] Az ellenpárti főurak viszont Budán gyülekeztek […] s szerfelett megrémültek Szilágyi Mihály hadierejétől, szándékától meg bátorságától.
A mennybeli Mindenható ezen az éjszakán fenekéig fagyasztotta be a Duna vizét, oly vastag, oly szilárd jég képződött, hogy másnap reggeltől mindenki hajó nélkül járhatott át a Dunán a jég hátán, akár a sík mezőn, semmi víz sem gátolta a járás-kelést." (Thuróczy)
"A Corvinus-pártból töméntelen sokaság ment át a Dunán Budára, hogy akár erővel is kényszerítsék a Budán levőket az országgyűlésen megjelenni. Szilágyi a tábor közepén karókat, vérpadot állított fel, szigorú paranccsal: azonnali halállal fenyegette meg azokat, akik nem Mátyásra szavaznak." (Bonfini)
Hunyadi Mátyás
Gazdaságpolitika: Bevételek - kiadások
A Mátyás által létrehozott központosított állam stabil gazdasági háttér nélkül nem működhet!
Ezért növelni kell a bevételeket.
Ezt segítette:
-az iparral foglalkozó lakosság növekedése
-növekvő áruforgalom, bővülő piaci kapcsolatok
-a paraszti árutermelés fejlődése
a földbirtokosok bekapcsolódása a piaci értékesítésbe
A magyarországi központosítás anyagi terheinek jelentős részét a jobbágyságnak kellett viselni, mert a városi polgárság fejletlen volt. Ez a gyenge pont!
Gazdaság-politika
Adóreform 1467, Cél: a bevételek növelése
-A régi adókat eltörli, újakat vezet be (átnevezi)
-kapuadó helyett a királyi kincstár adója füstpénz a zsellérektől és a jobbágytelken élő nemesektől is behajtották!! Háztartásonként fizetik.
-harmincadvám helyett koronavám
-rendkívüli hadiadó - évi 1 arany, háztartásonként évente többször beszedik
Rendkívül súlyos, de még elviselhető állami adó; ugyanakkor Mátyás védi a jobbágyokat a jogtalan földesúri zaklatásoktól, adóztatástól és többször megerősíti szabad költözési jogukat.
A Hunyadi birtok jövedelmeit is felhasználja az ország érdekében.
Az állami adókon kívüli egyéb bevételi források:
Regálék (só)
Bánya jövedelmek
A Hunyadi család birtokainak bevétele
Királyi birtokok bevételei
Éves jövedelmek összege: 500-700 000 arany forint
A törökök éves bevétele ennek 4,5 X-e
Kiadások
1. Végvárak fenntartása, erősítése
-Feladatuk: a kisebb török támadások kivédése, illetve ők indítanak a törökök ellen portyákat
-A főerők támadását feltartóztatni, lassítani
2. A Fekete Sereg létrehozása-a jövedelem jelentős részét felemészti.
-husziták adják az alapját a seregnek
-15-20.000 fő, nehézlovasok, gyalogosok, lőfegyverek (Tk 167. old forrás a Fekete Seregről)
3. Reneszánsz kultúra ápolása (később)
Kiadások
Belpolitikai változások
Az ifjú uralkodó nagyon népszerű volt a meghozott
intézkedéseivel, de a törvényes koronázás még hátra volt.
-1440-től a Szent Korona III. Frigyesnél, a bécsújhelyi szerződéssel 1463-ban visszaszerzi a koronát.
Tartalma: 80 000 aranyforint +ha Mátyásnak nincs törvényes örököse, akkor a Habsburg családra száll a korona
1464 - Fehérváron megtörtént a törvényes koronázás.
DE EZUTÁN FORDULAT A BEL- ÉS KÜLPOLITIKÁBAN IS!
-Egyre ritkábban hívja össze a rendeket, a nemesség és az egyház mellőzésére törekszik. Nincs szükség a köznemesség támogatására
Belpolitikai változások
Belpolitikai reformok:
-Államszervezeti reformok:
Célja:a központi hivatalszervezet kiépítése, amely a nemesektől függetlenül működik. Továbbá a király akaratát feltétlenül teljesíti,
Lépései:
-a Főkincstartói tisztség megszüntetése, Kincstartóság létrehozása, vezetője Ernust János, budai polgár
-A Titkos- és a Főkancelláriát egyesítette, ezzel létrehozza a
Nagykancelláriát, vezetője: Vitéz János. Ezzel a királyi tanács háttérbe szorítása a cél.
Az állam kül- és belügyeit a királyi kancellária ellenőrizte.
-a bíróságok összevonása, új személynöki szék létrehozása,
szakképzett ítélőmesterekkel. (személynök)
-Minden hivatalban szakképzett, polgári, köznemesi, származású hivatalnokok dolgoztak. Ezek az emberek az uralkodó feltétlen hívei.
-A rendekkel való együttműködés háttérbe szorult.
-Sok köznemes, polgár, sőt jobbágy pozícióba kerülhetett.
Külpolitika
Török ellenes harcok:
Mi áll rendelkezésre a török ellen?
-Végvárak (Zsigmond óta)
De fenntartásuk költséges
-képzett katonák kellenek bele (ez is drága)
A törökök:
-Ötször nagyobb terület
-4,5-szer több bevétel
-Hatékony, reguláris hadsereg
1453-ban Konstantinápoly elesett.
Európa nagyhatalmai saját magukkal voltak elfoglalva.
Mindenki Magyarország problémájának gondolta a török támadásokat.
III. Frigyes pedig próbálta befolyását erősíteni Magyarországon. Mi a megfelelő lépés?
Mátyás belátta, hogy egyedül nem fog sikerülni.
-Kettős végvári rendszer megerősítése, és a Délvidék megerősítése.
-Kerüli a komoly összecsapásokat a törökökkel.
Sikerei:1463 Jajca visszafoglalása
1479 Kenyérmező: Kinizsi Pál győzelemre.
Békét köt a törökökkel 1483-ban, amit folyamatosan megújítanak 1520-ig.
A magyar rendek ezzel a török ellenes külpolitikával elégedetlenek!
Külpolitika
Nyugati politika:
Távlati cél: NRCS cím, egy közép-európai (Duna-völgyi) birodalom a török ellen.
(I. Lajostól V. Lászlóig a magyar uralkodó más országban is uralkodott)
-1468. támadás a cseh királyság ellen (1478-ig), meg kívánja szerezni a cseh királyi koronát.
Morvaországot, Lausitzot és Sziléziát elfoglalja, a cseh rendek 1469-ben királlyá választották.
-A Habsburgok és a cseh koronát megszerezni akaró Jagellók Mátyás ellen szövetséget kötnek.
-Közben háborút indít III. Frigyes ellen is (1477), emiatt Frigyes elismeri Mátyást cseh királynak.
1482-től új háború Frigyessel, Mátyás nagy területeket szerez, 1485-ben elfoglalja Bécset
A császári címért folytatott küzdelemben alul marad, I. Miksa
Mátyás terve sikertelen!
Hatás:
Mátyás politikája szembefordítja híveivel:
Negatívumnak tartják, hogy:
-a török elleni harc hanyagolása
-nyugati háborúk folytatása
-magas adók (a jobbágyoknak)
1467 - erdélyi lázadás
Szapolyai testvérek felkelése
1471 - Vitéz és Janus Pannonius összeesküvése
Mátyás gyorsan és erélyesen jár el az összeesküvők ellen, és politikáján nem változtat. Olyan emberekkel veszi körül magát, akik feltétlen hűséget mutatnak, nem bírálják politikáját.
Trónutódlás és értékelés
Feleségeitől gyermeke nem született.
Törvénytelen fiát szánja utódjául
Terve nem sikerül, nem támogatják Corvin Jánost
Erős uralkodó nem kell a rendeknek
Mo Mátyás uralkodása alatt Közép-Európa legerősebb állama lett.
Sikeresen védekezett a törökkel szemben.
Területi gyarapodás volt.
Hatalmas adóbevételekkel rendelkezett, ami a jobbágyságot sújtotta.
Pont ezért védte is az jobbágyságot (adóalany védelme)
De ez hosszú távon nem fenntartható rendszer a gazdaság fejletlensége és a törökök növekedése miatt.
Utódlás
-Mátyás a korszak művelt uralkodói közé tartozott
-Jelentős gótikus építkezések folytak Budán, később reneszánsz stílusban
-1476 - nápolyi házasság, I. Ferdinánd lánya Beatrix, ezzel a reneszánsz és s humanizmus terjedése felgyorsul
-Budai, visegrádi építkezése
-Corvina könyvtár létrehozása
-Galeotto Marzio, Antonio Bonfini
A magyar nemesek többsége felesleges pénz kidobásnak tartotta ezeket.