A szocio-emocionális kompetencia fejlesztésének lehetőségei kisiskoláskorban

Szociális kompetencia összetevői

(Stephens, 1984)

• Személyközi viselkedés
• Önmagunkkal szembeni viselkedés
• Feladattal kapcsolatos viselkedés
• Környezeti viselkedés

Összetevői

Szociális készségek

• tanulás útján sajátíthatóak el
• verbális és nem verbális viselkedési formák
• lehetővé teszik a hatékony és megfelelő viselkedést, reakciót mások viselkedésére
• Szituációfüggőek
• Mikro- és makroszociális készségek (Sue Spencer, 1983)

Történeti áttekintés

• Social Skill Training (SST)
• 1970-es évek: hatások, iskolai tanítás, első modellek, Bandura – Szociális tanuláselmélet
• 1980-as évek: prevenció, kortárshatás (környezet szerepe), első SNI program
• 1990-es évek: többdimenziós programok

Megközelítések

Meg-közelítések

• Kognitív megközelítés
• középpontjában: gondolkodás fejlesztése
• ICPS II. (Shure, 1998)
• Affektív megközelítés
• Érzelmek szerepe a viselkedésváltozásban
• Érzelmek kifejezése, megértése, szabályozása
• Integratív megközelítés
• Magas fokú komplexitás: több terület + pszichés komponense + változatos módszerek
• SST-21. század (Goldstein & McGinnis, 1997)

A program célja:

- tanulók eligazodása, boldogulása az iskola szociális világában

- szociális készségfejlesztés:

Cél

Pl.:

verbális és nonverbális kommunikáció

kapcsolattartás kortársakkal és felnőttekkel

én-attitűd

konfliktuskezelés

pozitív énkép

együttműködés

tolerancia

empátia

Alapadatok:

Alapadatok

- 1998/99-es tanév

- kísérleti és kontroll osztályok

- pátyi általános iskola

-> 2. osztályos, 7-8 éves diákok

1,2,3

1) tanulók szociális

készség-szintjének felmérése

2) 1x45 perc / hét → 2 éven át

énekóra= „játékóra”

3) iskolapszichológus + zeneterapeuta: Katona Ildikó vezette

-> főbb „munkamódok”:

egyéni aktivitás,

nagy csoportban való szereplés, önérvényesítés,

másokra figyelés,

csoportba olvadás

Főbb technikák:

Technikák

modellnyújtás,

problémamegoldás,

történetek megbeszélése,

szerepjáték,

megerősítés

Témák:

Témák

személyiségfejlődésben szerepet

játszó készségekre hasson

pl: eredményes helyzetfelismerés,

optimális alkalmazkodás,

kommunikáció kialakítása,

kreativitás

kiemelt hangsúly:

Kiemelt

identitás, önismeret,

kooperativitás, kommunikáció, konfliktuskezelés, vállalkozókészség, összefüggések meglátása, stresszkezelés,

fantázia fejlesztése

Mérések

felmérések:

- 1998. szeptember – 2. osztály eleje

2000. május – 3. osztály vége

+ kísérleti csoport:

1999. május – 2. osztály vége

mérőeszközök:

- osztályfőnökök végezték

- Szociális készségek kérdőívvel

(saját fejlesztésű, 54 tétel)

Készség-csoportok

Eredmények:

Eredmények

kontrollcsoport:

„ebben az életkorban a tanárok

nem észlelnek spontán fejlődést a vizsgált készségekben” ~ 3%

kísérleti csoport:

szignifikáns fejlődés pedagógiai szempontból is ~ 50%

következtetések:

Eredmények.2.

1) a fejlődés mértéke/hatékonysága nem függ

a tanulmányi eredményektől és a nemtől.

2) a szociális készségek iskolai keretek

között hatékonyan fejleszthetők:

-> direkt fejlesztő munkával az iskolai évek alatt sokaknál lehetne nagy előrelépést elérni a szociális készségek terén.

3) több kutatás kell a szociális készségek

fejlődéséről egyes életkorokban, hogy lehessen konkrét fejlesztő programokat elindítani az iskolákban.

Fejlesztő módszerek

Módszerek

• modellnyújtás

• a megkívánt magatartás minden mozzanata jól illusztrálható

• problémamegoldás

• abban az esetben, ha vita keletkezik az osztályban

• megerősítés

• pl. jutalmazás, dicséret

• szerepjáték

• empátia és proszociális magatartás fejlesztésére alkalmas

• történetek megbeszélése

Együttes alkalmazásuk a leghatékonyabb!

Tanítási képességek

• motivációs készségeket
• kommunikációs, előadói készségeket
• kérdésfeltevés készségei
• kis csoportos és egyéni tanítás
• tanulók gondolkodásának fejlesztése
• értékelő készségek
• tantermi szervezés és fegyelmezés

Tanítás

Pedagógiai képességek

Pedagógia

• mások felé irányuló pozitív elfogadás

• empátia

• kongruencia

• kommunikáció

• gyors helyzetfelismerés

• konfliktusmegoldási módok

• együttműködés a tanulókkal, szülőkkel, kollégákkal

• pedagógiai helyzetek elemzésének képessége

Szociális kompetencia fejlődését befolyásoló tényezők

Előfeltételek

• egyén pozitív önértékeléssel és környezetével pozitív attitűddel rendelkezzen
• mások pozitív elfogadása
• aktív közreműködés
• hatékony kommunikáció

• elősegítik, hogy az egyén interakciói során sikeres legyen, s az interakciós partner visszajelzései alapján helyesen változtasson viselkedésén, ha szükséges

Fejlődését befolyásoló tényezők

• egyén személyiségéből fakadó
• család által képviselt
• iskolai környezetből fakadó

Fejlődést befolyásoló tényezők

Az iskola szerepe a szociális kompetenciák fejlesztésében

Iskola szerepe

• szociális készségek készletének gyarapodása
• tanulók megismerjék erősségeiket és gyengeségeiket
• erősségeikre alapozva gyengeségeik javítása
• barátok szerzése, kapcsolatok fenntartása

Hét elemi alapkészség fejlesztése

DIFER/II.

1. írásmozgás-koordináció – íráskészség elsajátításának előfeltétele

2. beszédhanghallás – olvasás- és írástanulás megkezdéséhez szükséges

3. relációszókincs – fejlettsége nélkülözhetetlen a nyelv által közvetített információk vételéhez

4. elemi számolási készség – matematikatanuláshoz elengedhetetlen

5. tapasztalati következtetés és

6. tapasztalati összefüggés megértése – tanulás, gondolkodás kritikus feltétele

7. szocialitás - szociális kapcsolatok sikeres kezelése, eredményes iskolai beilleszkedés

ISMERKEDÉS

Célja: a csoporttá szerveződés elsődleges feltételeinek a megteremtése

Játékok:

• A mi virágaink
• Bemutatkozó játék
• Ha én állat lennék...

Ismerkedés

Pozitív énkép kialakítása és megerősítése

Pozitív énkép

Célja:

• tisztába kerülni mindazzal, ami bennünk zajlik
• kapcsolataink alakulása, konfliktuskezelés hatékonysága a reális önismereten és önbizalmon múlik

Játékok:

• Én-notesz, A múltam, Címerek
• Önbizalompólók
• A varjú meg a páva

A konfliktusról általában

Konflikts

Célja:

• gyerekek véleménye a konfliktus fogalmáról
• már meglévő tapasztalatok felidézése és megbeszélése
• néhány általánosítás megfogalmazása

Játékok:

• Konfliktusagytorna
• Konfliktus a múltból
• Mi van a tető alatt?

Az eredményes kommunikáció

Kommunikáció

Célja:

• megfelelően közölt gondolatok fontossága
• beszélő szándékának legpontosabb értelmezése
• alapvető nonverbális jelzések felismerése, kifejezéseik gyakorlása (testtartás, gesztusok, mimika, szemkontaktus)
• vokális kommunikáció gyakorlása

Játékok:

• Csoportszervező játék állatnevekkel, kooperatív szójáték
• Leírójáték
• A befeketített farkas története

Asszertivitás

Célja:

• elengedhetetlen a sikeres kommunikációhoz
• egyenlő partnerként kezeli a másikat
• udvarias, elegáns, egyértelmű magabiztosságot tükröző viselkedés
• szorongás és mások jogainak megsértése nélkül kiállni jogainkért
• nem agresszív, nem megalázkodó

Játékok:

• Párbeszédek
• A molnár, a fia meg a szamár

Együttműködés, kooperáció

Kooperáció

Célja:

• a konstruktív konfliktusmegoldás elengedhetetlen feltétele.

Játékok:

• Linzerjáték
• Közös montázs
• Közös vonások-közös történet
• Mese
• Álom és utak

Játék

Közös játék :)

Köszönjük a figyelmet!