PS

Korai évek

- 1823. január 1. Kiskőrös

- Tanulmányok: Kecskemét, Sárszentlőrinc, Pest, Aszód, Selmec

- dunai árvíz miatt elszegényednek

Útkeresés

- 1839 - Pestre szökik

- Pesti Magyar Színház

- házitanító

- katonának áll, de két év múlva leszerelik

- vándorszínész

- 1841-42 - pápai kollégium (Jókai Mór)

- 1842-43 - színész (Székesfehérvár, Kecskemét)

- versek, másolás, regényfordítás

Irodalom

- 1842. május 22. Athenaeum - első vers

- ismerettség: Jókai, Bajza József, Vörösmarty Mihály

- 1844 gyalog meg Debrecenből Pestre, hogy kiadassa a verseit

- 1846 Tízek Társasága (márciusi ifjak), Életképek

- 1847 Arany János

- 1847 Összes költemények

Szabadságharc

- 1848. március 15. egyik vezéralakja

- 1848 június Szabadszállás, képviselő-választáson vereség

- 1848. október – 1949. július - Bem József seregében harcol

- 1849. július 31. segesvári vesztes csata

A népiesség nevében (1842-44)

- első nyommtatásban közölt verse: A borozó

- egyszerű és természetes versbeszéd

- népköltészet beszédmódja és műfajai

- addig a népköltészetet akarták "felemelni, nemesíteni", de Petőfi a népdalok természetes módján szólalt meg

- szerepek

- családi témák, tájköltészet

- megjelenik már a személyesség, vallomásosság

- A helység kalapácsa (1844), vígeposz

- János vitéz (1845), elbeszélő költemény

Romantikus indiviualizmus (1845-46)

- a népies költészet a nemzet sajátosságait hangsúlyozta, lírai önkifejezés háttérbe szorul --> megnő az igény

- romantikus elmélyülésének időszaka: 3 ciklus: Cipruslombok Etelke sírjáról, Szerelem gyöngyei, Felhők

- utánzó jelleg --> művészi kísérletezés

- magyaros verselés --> időmértékes formák

- kihagyások, töredékesség (>hiány), szokatlan képzettársítások, látomásosság felé elmozduló képalkotás

- a korszak két megítélése: válságkorszak/ átalakuló ön- és világértelmezés

Romantikus szabadságeszmény (1847-49)

- központban a romantikus szabadságfogalom

- egyén-, nemzet- és világszintű értelmezések

- különféle témák (társadalmi, politikai, személyes)

a) Szerelmi líra

- szerelem (szabadsághoz hasonlóan) magasabb rendű

- korai szakaszának népies beszédmódját idézik, de egyénibb, személyesebb (Reszket a bokor, mert...)

- Szerelmi ódák, elégiák - romantikus személyiség (Szeptember végén, Minek nevezzelek?)

b) Tájköltészet

- természet és szabadság egymásban megtapasztalható élménye

- A Tisza, A puszta télen

c) Forradalmi látomásköltészet

- egyén szabadsága csak a szabadság világméretű kiterjesztésével valósulhat meg

- ez csak a jövőben valósulhat meg --> látomásosság

- költő = látnok, jövőre vonatkozó igazságok tudója

- világszintű harc jó és rossz között

- látomásos képek gyakran kapcsolódnak össze a Bibliával

- 1848-as forradalom ennek a harcnak a lehetősége, majd kudarca

- témái, fogalmai szűkülnek, konkretizálódnak

utolsó nagy műve: Az apostol, 1848 nyara, elbeszélő költemény

utolsó verse: Szörnyű idő

Szerepek

1. szélsőségesen egyéniségközpontú, vallomásos költő

- romantikus személyesség

- széles skála

- Egy estém otthon, A négyökrös szekér, Itt bent vagyok a férfikor nyarában, Minek nevezzelek?

2. A természetbe, illetve a természetes közösségbe (a népbe) beleolvadó költő

- tájversek, népies helyzetdalok, zsánerképek, műdalok

- A virágnak megtiltani nem lehet...., Kinkunság, A puszta télen

3. próféta-apostol szerepben megjelenő költő

- kiválasztottságtudat, népvezető-irányító feladat, önfeláldozás

- Az ítélet, Egy gondolat bánt engemet..., A XIX. század költői, Sors, nyiss nekem tért...

A modern polgári költő

- Főállású irodalmár, tudatosság

- modern polgári tevékenység (--> jogok, igények)

Tízek Társasága

Életképek