Nyugat

Elindult a Nyugat folyóirat!

ssz pattogsz kiröhögnélek, hiába is szált meg a szentlélek, figyelj már ember, mit gondolsz csmeg nem csak idősnek, bölcsnek kell lenned. Téged mégis minek éltetnének, mutasd kérlek szuper képpességed, én puszta kézzel vívtam a harcom, másokért küzdtem és adtam az arcom. A világ veszélyben hiába mentetted haggytad hogy mindent az özönvíz csesszen meg időst és gyereket, csecsemőt egyaránt, megannyi ártatlan állat halt kínhalált. S amíg a víz mindent elárasztott, te panaszkodtál hogy a meló lefárasztott, én anélkül hogy Isten kiválasztott, lettem a kiválasztott.ssz pattogsz kiröhögnélek, hiába is szált meg a szentlélek, figyelj már ember, mit gondolsz csmeg nem csak idősnek, bölcsnek kell lenned. Téged mégis minek éltetnének, mutasd kérlek szuper képpességed, én puszta kézzel vívtam a harcom, másokért küzdtem és adtam az arcom. A világ veszélyben hiába mentetted haggytad hogy mindent az özönvíz csesszen meg időst és gyereket, csecsemőt egyaránt, megannyi ártatlan állat halt kínhalált. S amíg a víz mindent elárasztott, te panaszkodtál hogy a meló lefárasztott, én anélkül hogy Isten kiválasztott, lettem a kiválasztott.ssz pattogsz kiröhögnélek, hiába is szált meg a szentlélek, figyelj már ember, mit gondolsz csmeg nem csak idősnek, bölcsnek kell lenned. Téged mégis minek éltetnének, mutasd kérlek szuper képpességed, én puszta kézzel vívtam a harcom, másokért küzdtem és adtam az arcom. A világ veszélyben hiába mentetted haggytad hogy mindent az özönvíz csesszen meg időst és gyereket, csecsemőt egyaránt, megannyi ártatlan állat halt kínhalált. S amíg a víz mindent elárasztott, te panaszkodtál hogy a meló lefárasztott, én anélkül hogy Isten kiválasztott, lettem a kiválasztott.

Kitört az első világháború!

Egy gyönyörű zöld réten értem talajt. Köröttem pixeleknek nyoma sem volt, ha az előző pillanatban nem beszéltem volna a világ legjobb memóriájú és nem mellesleg HATÁROZAOTTAN ÉLŐ ÉS BESZÉLŐ tölgyével, akkor meg nem mondtam volna, hogy egy játékban vagyok. Ahogy körbenéztem láttam magam körül a kék eget, rajta a lehető legvalószínűtlenebb alakú bárányfelhőkkel, láttam nem messze egy erdőt, (vagy talán csak egy lugast?) hol zöldellő fák között Farfetch’d-ek és Spearow-k repkedtek fészeknek való helyet keresvén, mintha számukra a világ minden gondja annyi lenne, hogy melyik fa zöld lombjai között érdemesebb aludni. A talajon néhány Weedle és Caterpie játszott, melyek egy Nidorino megjelenésére ijedten rebbentek szét, de csak azért, hogy miután a rózsaszín pokemon odébb állt tovább játszhassák önfeledt játékukat. Másfelé egy rétet láttam. A zöld füvön lévő apró harmatcseppeken megcsillant a rendületlenül az égbolt közepe felé tartó nap fénye. A földből egyszer csak egy Oddish bújt elő, felfedvén, hogy amit emidáig fűtengernek gondoltam, a között valójában sok kis pokemon fején nőtt levél is található bőséggel. Ekkor a végtelen kék ég felől egyszer csak egy barnás és krémszínű tollcsomó közeledett zuhanórepülésben a földből frissen kibújt Oddish felé. A Tollcsomó valójában egy rózsaszínes csőrű és lábú madár-pokemon volt. Egy Pidgey! Éppen csak odakapott, és a kis Oddish ájultan esett össze, majd eltűnt a magas fű között. A Pidgey hirtelen fehéren fényleni kezdett, majd villámgyors növekedésnek indult. A barna tollai mintha kicsit megfakultak volna, viszont ezt ellensúlyozandó a bóbitája a fején és a farktollazata is sokkal dúsabb lett. A ég viszonylag kismadár Pidgey átalakult egy nagy és fenséges Pidgeotto-vá. Olyan ritka pillanatot sikerült látnom mely a pokemonok életének egyik legfontosabb pontja. Ha egy pokemon továbbfejlődik, sokkal erősebbé gyorsabbá és nem kevés esetben szebbé válik. Én pedig most láthattam ezt egy vadon élő pokemonnál. Mindez, amit eddig felsoroltam egy pár másodperc alatt ment végbe. Mikor pedig fejemet tovább fordítottam megláttam valakit, aki pontosan ugyanúgy nézett ki, mint én.

Bajban Magyarország legjelentősebb irodalmi folyóirata?

ssz pattogsz kiröhögnélek, hiába is szált meg a szentlélek, figyelj már ember, mit gondolsz csmeg nem csak idősnek, bölcsnek kell lenned. Téged mégis minek éltetnének, mutasd kérlek szuper képpességed, én puszta kézzel vívtam a harcom, másokért küzdtem és adtam az arcom. A világ veszélyben hiába mentetted haggytad hogy mindent az özönvíz csesszen meg időst és gyereket, csecsemőt egyaránt, megannyi ártatlan állat halt kínhalált. S amíg a víz mindent elárasztott, te panaszkodtál hogy a meló lefárasztott, én anélkül hogy Isten kiválasztott, lettem a kiválasztott.ssz pattogsz kiröhögnélek, hiába is szált meg a szentlélek, figyelj már ember, mit gondolsz csmeg nem csak idősnek, bölcsnek kell lenned. Téged mégis minek éltetnének, mutasd kérlek szuper képpességed, én puszta kézzel vívtam a harcom, másokért küzdtem és adtam az arcom. A világ veszélyben hiába mentetted haggytad hogy mindent az özönvíz csesszen meg időst és gyereket, csecsemőt egyaránt, megannyi ártatlan állat halt kínhalált. S amíg a víz mindent elárasztott, te panaszkodtál hogy a meló lefárasztott, én anélkül hogy Isten kiválasztott, lettem a kiválasztott.ssz pattogsz kiröhögnélek, hiába is szált meg a szentlélek, figyelj már ember, mit gondolsz csmeg nem csak idősnek, bölcsnek kell lenned. Téged mégis minek éltetnének, mutasd kérlek szuper képpességed, én puszta kézzel vívtam a harcom, másokért küzdtem és adtam az arcom. A világ veszélyben hiába mentetted haggytad hogy mindent az özönvíz csesszen meg időst és gyereket, csecsemőt egyaránt, megannyi ártatlan állat halt kínhalált. S amíg a víz mindent eláEgy gyönyörű zöld réten értem talajt. Köröttem pixeleknek nyoma sem volt, ha az előző pillanatban nem beszéltem volna a világ legjobb memóriájú és nem mellesleg HATÁROZAOTTAN ÉLŐ ÉS BESZÉLŐ tölgyével, akkor meg nem mondtam volna, hogy egy játékban vagyok. Ahogy körbenéztem láttam magam körül a kék eget, rajta a lehető legvalószínűtlenebb alakú bárányfelhőkkel, láttam nem messze egy erdőt, (vagy talán csak egy lugast?) hol zöldellő fák között Farfetch’d-ek és Spearow-k repkedtek fészeknek való helyet keresvén, mintha számukra a világ minden gondja annyi lenne, hogy melyik fa zöld lombjai között érdemesebb aludni. A talajon néhány Weedle és Caterpie játszott, melyek egy Nidorino megjelenésére ijedten rebbentek szét, de csak azért, hogy miután a rózsaszín pokemon odébb állt tovább játszhassák önfeledt játékukat. Másfelé egy rétet láttam. A zöld füvön lévő apró harmatcseppeken megcsillant a rendületlenül az égbolt közepe felé tartó nap fénye. A földből egyszer csak egy Oddish bújt elő, felfedvén, hogy amit emidáig fűtengernek gondoltam, a között valójában sok kis pokemon fején nőtt levél is található bőséggel. Ekkor a végtelen kék ég felől egyszer csak egy barnás és krémszínű tollcsomó közeledett zuhanórepülésben a földből frissen kibújt Oddish felé. A Tollcsomó valójában egy rózsaszínes csőrű és lábú madár-pokemon volt. Egy Pidgey! Éppen csak odakapott, és a kis Oddish ájultan esett össze, majd eltűnt a magas fű között. A Pidgey hirtelen fehéren fényleni kezdett, majd villámgyors növekedésnek indult. A barna tollai mintha kicsit megfakultak volna, viszont ezt ellensúlyozandó a bóbitája a fején és a farktollazata is sokkal dúsabb lett. A ég viszonylag kismadár Pidgey átalakult egy nagy és fenséges Pidgeotto-vá. Olyan ritka pillanatot sikerült látnom mely a pokemonok életének egyik legfontosabb pontja. Ha egy pokemon továbbfejlődik, sokkal erősebbé gyorsabbá és nem kevés esetben szebbé válik. Én pedig most láthattam ezt egy vadon élő pokemonnál. Mindez, amit eddig felsoroltam egy pár másodperc alatt ment végbe. Mikor pedig fejemet tovább fordítottam megláttam valakit, aki pontosan ugyanúgy nézett ki, mint én.rasztott, te panaszkodtál hogy a meló lefárasztott, én anélkül hogy Isten kiválasztott, lettem a kiválasztott.