Introducing 

Prezi AI.

Your new presentation assistant.

Refine, enhance, and tailor your content, source relevant images, and edit visuals quicker than ever before.

Loading…
Transcript

A nemzetiségi kérdés a dualizmusban

1. A nemzetiségi kérdés 1849-68 között

Miért felel és miért nem felel meg a valóságnak a karikatúra?

a) A nemzetiségi kérdés a kiegyezésig

b) A nemzetiségi törvény (1868)

- a nemzetiségek nem kapták meg azokat, amiket a Habsburgok ígértek nekik a szabadságharc alatt (pl. területi autonómia)

- a helyzetük mégis kedvezőbbé vált az önkényuralom alatt: a magyarok elnyomása miatt kevésbé tartottak a magyar nemzetállami törekvésektől (erőszakos asszimilációtól)+ a passzív ellenállás miatt jelentős pozíciókat kaptak a közigazgatásban, amely erősítette a nemzeti öntudatukat

- a magyarok továbbra is nemzetállamot, a nemzetiségek területi autonómiát akartak, az álláspontok nem közeledtek

- Kossuth Dunai konföderációs terve jelentős engedményeket tartalmazott, pl. a helyi önkormányzatok szerepének erősítését. Ez a magyaroknak túl sok, a nemzetiségeknek túl kevés volt, viszont a magyarok ráébredtek, hogy Ma.o túl gyenge, ezért vagy Ausztriával egyeznek ki vagy a szomszéd népekkel lépnek szövetségre

- a kiegyezéssel a magyarok ismét a nemzetiségek "fölé" kerültek, így újra megindul a nemzetállam kiépítése, ezért elutasítják a kiegyezést

- a csehek és a horvátok a dualizmus helyett trializmust akartak

- az o.gy. 1868-ban elfoadta a br. Eötvös József által kidolgozott nemzetiségi törvényt:

Milyen jogokat kaptak a nemzetiségek?

"Minthogy Magyarország összes honpolgárai az alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatatlan egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja"

"magyar országgyűlés tanácskozása nyelve ezentúl is egyedül a magyar; a törvények magyar nyelven alkottatnak, de az országban lakó minden más nemzetiség nyelvén is hiteles fordításban kiadandók"

"A törvényhatósági tisztviselők saját törvényhatóságaik területén a községekkel, gyülekezetekkel, egyesületekkel, intézetekkel és magánosokkal való hivatalos érintkezéseikben a lehetőségig ezek nyelvét használják."

Milyen volt a nemzetiségek helyzete az újabszolutizmus idején?

Magyar karikatúra az újabszolutizmus nemzetiségi politikájáról

Értelmezd a karikatúrát a horvát-magyar kiegyezésről

Milyen jogokat kaptak a nemzetiségek?

Politikai viszonyok a dualizmus idején

c) A horvát-magyar kiegyezés (1868)

- széles körű nyelvhasználatot biztosít a nemzetiségeknek az oktatás, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás alsó és középső szintjén

- személyi autonómiát adott, de területi autonómiát nem

- engedélyezte az anyanyelvi oktatást az állami iskolákban, amelyet az állam finanszírozott (vegyes lakosságú vidékeken azoknak a nemzetségeknek, amelyeknek az aránya elérte a 20%-ot)

- lehetőséget adott a nemzetiségeknek az iskolaalapításra

- nemzetiségi egyesületeket hozhattak létre

- a területi egység és az egy politikai nemzet elve viszont megmaradt, így a nemzetiségek politikai szervezetet nem alapíthattak

- európai összehasonlításban a törvény megfelelt a kor Ny-európai mintáinak

Milyen kérdés áll a politikai élet központjában a kiegyezés után?

" Az ország minden lakosa igénybe veheti saját községi birósága előtt anyanyelvét...A biró a panaszt vagy kérelmet, a panasz vagy kérelem nyelvén intézi el"

"A községi tisztviselők a községbeliekkel való érintkezéseikben azok nyelvét kötelesek használni."

"az állam köteles ez az állami tanintézetekben lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömegekben együtt élő polgárai az általok lakott vidékek közelében anyanyelvökön képezhessék magukat egészen addig, hol a magasabb akadémiai képzés kezdődik."

" bármely nemzetiségű honpolgárnak éppen úgy, mint a községeknek, egyházaknak, egyház-községeknek jogában áll saját erejökkel, vagy társulás útján alsó, közép és felső tanodákat felállítani."

- a horvátok perszonáluniót és Fiume (ma: Rijeka) átadását (Mária Terézia óta Magyarországhoz tartozott, de többségében olaszok lakták) akarták

- a magyar o.gy. lefogadta a tartomány területi autonómiáját

- a horvátok saját o.gy-ük lehetett (szabor), 40 képviselőt küldtek a magyar o.gy. képviselőházába és 3-at a felsőházba, valamint a magyar kormánynak volt egy horvát minisztere is

- a tartományt a bán vezetette, aki irányította a közigazgatást, az igazságszolgáltatást és az oktatást (belpolitikában önállóság)

- a kiegyezést a horvátok nehezen fogadták el, mert a Habsburg Birodalmon belüli teljes önállóságra törekedtek (trializmus-háromközpontúság)

- ennek alapját az illírizmus adta (délszláv népek egyesítése horvát vezetéssel)

- Fiume végül magyar igazgatás alá került, de hivatalos nyelve az olasz lett

1. A pártok

Mely pártok voltak a kormánypártok? Melyek voltak ellenzékben? Melyek voltak a parlamentek kívüli pártok?

"A balközép körnek tagjai azon nézetből indulnak ki, hogy Magyarország semmi más nemzetnek vagy országnak alá nem vetett, szabad és független ország’, azt tekintették [...] közjogi szempontból a párt minde-nekelőtti feladatának, hogy az minden alkotmányos eszközzel odahasson, hogy mindazon törvények, melyek hazánk említett függetlenségével ellentétben állnak, megszüntessenek; megszüntessék ennek folytán a delegáció intézménye és a közös minisztérium; azon törvényes intézkedések pedig, melyek biztosításukra szükségesek, létesítessenek; a magyar hadsereg, pénz- és kereskedelemi ügyeink függetlensége, hazánk törvényes függetlenségének diplomáciai elismerése.”(Bihari pontok)

- a közjogi kérdés körüli folyamatos viták elvonták a figyelmet a valódi problémákról

- a kormánypárti többséget nyílt szavazásokkal, magas vagyoni cenzussal és választási csalásokkal biztosították (pl. virilisták)

- az első válságra 1875-ben került sor, amikor Andrássy Gyula külügyminiszter lett, így a Deák Párt elveszítette vezetőjét. A válságot az oldotta meg, hogy egyesült a Tisza Kálmán vezette Balközép Párt egy részével ("szögre akasztotta a bihari pontokat")

- A másik része létrehozta a Függetlenségi Pártot.

- Később létrejöttek a munkásságot képviselő pártok is.

- a pártok közötti alapvető különbséget a kiegyezés elfogadása/elutasítása jelentette (ezt nevezzük közjogi kérdésnek)

- a korszakban a kormánypárt (a Felirati Pártból kialakuló Deák-párt, majd Szabadelvű Párt) elfogadta a kiegyezést és különböző eszközökkel igyekezett biztosítani a parlamenti többségét

- az ellenzék (a Határozati Pártból kialakuló Országos 48-as Párt, majd Függetlenségi Párt) elutasította a kiegyezést, de valódi alternatívát nem tudott kínálni, mivel a 49-es alapokhoz akart visszatérni

- átmenetet képviselt a Balközép Párt, amely elfogadta a kiegyezést, de nem fogadta el a közös ügyek rendszerét

Pártviszonyok a dualizmus idején

2. Tisza Kálmán miniszterelnöksége (1875-90)

Tisza és Wekerle

3. Az 1905-ös válság

2. A nemzetiségi kérdés 1914-ig

Milyen okai voltak a kivándorlásnak?

Milyen migrációs folyamatok zajlottak a korban?

a) A népességszám változása

- Tisza bukását a véderő-vita okozta. Ferenc József növelte volna az újonclétszámot és eltörölte volna, hogy erről az o.gy. dönthessen. Tisza csak az emelést támogatta, ezért tudta, hogy F.J. le fogja mondatni.

- Előtte viszont javasolta, hogy Kossuthnak ne kelljen kérelmeznie a magyar állampolgárságot (egy törvény szerint, aki sokáig él külföldön az elveszíti az állampolgárságát, ha nem kéri megújítását). Ezt F.J. elutasította, ezért Tisza lemondott.

- Utódai közül kiemelkedik Wekerle Sándor, aki folytatta a polgári állam kiépítését: bevezették az állami anyakönyvezést, kötelezővé tettéka polgári házasságkötést, egyenjogúvá tették a zsidó vallást. Gazdasági reformjai: ezüstalapról áttért az aranyalapra, a forint helyett bevezették a koronát.

- Az ellenzék "generálisnak", a kormánypárt parlamenti képviselőit "mamelukoknak" (a vezér akaratát gondolkodás nélkül végrehajtó szolgáknak) nevezte

- alsótábla helyett képviselőház, felsőtábla helyett főrendiház

- lépések a polgári állam kiépítésére:

- közigazgatási reform: a kiváltságos területek (székely, jász, kun, hajdú) beolvasztása a megyékbe

- a megyék jogait csökkentették és kiépítették a központi államigazgatási hivatalok megyei szerveit

- felállították a városokban a rendőrséget, vidéken a csendőrséget

- fejlesztették a postahálózatot és az iskolarendszert

- a parlament csak a közös költségvetés és az újonc-megszavazáson keresztül tudott beleszólni a közös ügyekbe

- a XX. század első éveiben kiújult a véderővita.

- az ellenzék obstrukcióval próbálta próbálta megakadályozni az elfogadást.

- Obstukció: az ellenzék húzza az időt, hogy ne jusson idő a szavazásra. Eszközei: hosszú felszólalások, név szerinti szavazás. Az ellenzék azért alkalmazza ezt, mert nincs más eszköze a kérdés befolyásolására.

- F.J gróf Tisza Istvánt nevezte ki miniszterelnöknek, aki az ún. zsebkendőszavazással (1904) megváltoztatta a házszabályt és letörte az obstrukciót. Erre az ellenzék összetörte a berendezést, majd F.J. feloszlatta az o.gy-t és új választásokat írt ki.

Hogyan alakultak a népesedési folyamatok a korban? Melyik demográfiai szakaszra jellemző ez?

- a korban demográfiai robbanás játszódott le, azonban ennyi embernek a mezőgazdaság már nem, az ipar még nem tudott elegendő munkahelyet biztosítani (későn indult meg az ipar fejlődése)

- a migrációnak (vándorlásnak) három fajtája alakult ki:

- a belső vándorlás, amely főként Bp-re irányult

- kivándorlás Amerikába

- bevándorlás Cseh- és Németországból szakmunkások, Galíciából zsidó polgárok

- a legjelentősebb az Amerikába vándorlás volt, összesen kb. 1,5 millió ember ment ki, főként a Felvidék keleti részéről és Kárpátaljáról (főként szlovákok mennek ki)

- németek kivételével a többi nemzetiségben döntő többségben volt a parasztság

- az események hatására az ellenzék összefogott és az 1905-ös választásokon győzelmet aratott

Mi történt az országgyűlésben a zsebkendőszavazás során?

A politikai élet melyik

jellemzőjét ostorozza

a karikatúra?

- a koalíció tagjai nem fogadták el a kiegyezést, ezért F.J. nem őket bízta meg kormányalakítással

- erre a szavazóik és a megyék ellenállást kezdtek, amire válaszul a belügyminiszter kezdeményezte az általános szavazati jog megadását

- a koalíció végül elfogadta a kiegyezést, de éppen ezért fel kellett adnia programját

-1910-től ismét Tisza István lett a miniszterelnök, aki elfogadtata a véderőjavaslatot

Rövid összefoglaló

Melyek voltak a leginkább vegyes lakosságú megyéi az országnak?

http://zanza.tv/tortenelem/ujkor-kiegyezeshez-vezeto-ut-es-dualizmus-kora-magyarorszagon/dualista-allam-politikai

b) A magyarság arányának változása

Mit jelent a fogalom? Milyen módon hatnak rá az egyes tényezők?

Hogyan változott a magyarság aránya? Milyen okai voltak ennek?

- a magyarok aránya a korszakban 41%-ról 54%-ra nőtt. Ennek három oka volt:

- a természetes szaporodás a magyarok körében nagyobb volt, mint a nemzetiségek körében (kivéve németek, szlovákok)

- a migrációs egyenleg (bevándorlás-kivándorlás különbözete) a magyarság szempontjából kedvezőbb volt, mivel a nemzetiségiek (főleg a szlovákok) közül többen vándoroltak ki, mint a magyarok közül, valamint a bevándolók a magyarságba asszimilálódott

- asszimiláció (beolvadás): főként a németek és a zsidók asszimilálódtak, elsősorban Bp. volt az asszimiláció területe (a nemzetiségi tömbök érintetlenek maradtak). Összesen kb. 2 millió fő asszimilálódott.

Az asszimiláció okai

Magyarország etnikai összetétele 1910-ben

Miért így járt el az uralkodó?

c) A magyar nemzetiségi politika

Hogyan változott az állam hozzáállása a magyar nyelv tanításához 1868 után? Mi volt ennek az oka? Hogyan reagáltak erre a nemzetiségek?

- 1879: bevezették a magyar nyelv kötelező tanítását a nem magyar nyelvű iskolákban (az 1868-as törvény szerint nem kellett még tantárgyként sem oktatni a magyar nyelvet)

- 1907: a Lex Apponyi előírta, hogy milyen szintre kell eljutnia a nem magyar anyanyelvű diáknak magyar nyelvben

- ezek ellenére a nemzetiségiek 75%-a nem tudott magyarul (jelentősebb az analfabétizmus), tehát csekély eredménye volt

- a nemzetiségekkel a viszony egyre inkább elmérgesedett:

- a Monarchia föderatív átalakítását akarták

- az új nemzetállamok (Szerbia, Románia) kultúrálisan és anyagilag is támogatták őket

- a földkérdés megoldatlansága és a nemzetiségi értelmiség megerősödése fokozta az ellentéteket pl. Memorandum-per

- a korszak végére felmerült az elszakadás gondolata is

"1892-ben 300 tagú küldöttség vitte az uralkodóhoz az emlékiratot, amelyben [a románok] sérelmeiket sorolták fel, és követeléseiket ismertették. Ezek lényege Erdély autonómiájának helyreállítása, a románok által lakott területeken román hivatalnokok alkalmazása és a román nyelv használata, teljes nemzetiségi egyenjogúság […]. Ferenc József azonban nem fogadta a delegációt, s a memorandumot felbontatlanul átküldte a magyar kormányhoz. Ezen felháborodva a román vezetők magyarul és idegen nyelven is közzétették az anyagot. A magyar államügyészség erre azzal válaszolt, hogy „sajtó útján elkövetett nemzetiségi izgatás” címén vádat emelt ellenük, s a kolozsvári törvényszék egy-két éves államfogházzal sújtotta őket.” (Romsics Ignác, történész a Memorandum-perről)

Szükséges lévén, hogy a magyar nyelvnek, mint az állam nyelvének elsajátítására minden állampolgárnak kellő mód nyújtassék, e végből a következő intézkedések állapíttatnak meg:

4. §. A magyar nyelv bárminemű nyilvános népiskolában a köteles tantárgyak közé ezennel felvétetik.

(A magyar nyelv tanításáról a népoktatási tanintézetekben; 1879. évi XVIII. tc.)

" főbejárat fölött,mint megfelelő helyen a tantermekben Magyarország címere helyezendő el, a tantermekben a magyar történetből vett falitáblák alkalmazandók, nemzeti ünnepeken pedig az épületen a magyar nemzeti címeres zászló tűzendő ki...A nem magyar tanitási nyelvű elemi iskolákban a magyar nyelv a kijelölt óraszámban oly mérvben tanitandó, hogy a nem magyar anyanyelvü gyermek a negyedik évfolyam bevégeztével gondolatait magyarul élőszóval és irásban érthetően ki tudja fejezni." [Lex Apponyi]; 1907. évi XXVII. tc.)

- a jelentős természetes asszimiláció mellett kevésbé volt jelentős az erőszakos asszimiláció, mivel az átlagember alig került kapcsolatba az állammal (még csak kiépülőben volt a polgári állam)

- az erőszakos asszimiláció elsősorban az értelmiségre hatott (ha hivatlaban akart dolgozni), ill. az oktatás terén volt rá lehetőség:

- nem hajtották végre a nemzetiség törvény bizonyos elemeit (ez kiváltja a nemzetiségek tiltakozását)

- akadályozták a nemzetiségi középiskolák működését

- nehezítették a nemzetiségek bejutását a felsőoktatásba

Gazdasági fejlődés a dualizmusban

1. A gazdaság fejlődése

Milyen eredményekkel jártak a folyószabályozások?

Hogyan fejlődött a vasúthálózat? Mely területek elérése volt az elődleges cél? Hol volt kevésbé sűrű a hálózat?

Miért a vasút volt a kor húzóágazata?

Milyen arányban és honnan származott a fejlődést biztosító tőke? Mit nevezünk állótőkének?

Mit értünk hitelrendszer alatt? Hogyan fejlődött a magyar rendszer az osztrákhoz és a horváthoz képest?

Magyarország a dualizmus idején

Az ország melyik részén készülhetett a meghívó?

d) A zsidóság és a cigányság helyzete

Mi fűződik Baross Gábor nevéhez?

Mely iparágaknak és milyen kedvezményeket adott az állam?

2. Az állam szerepe a gazdaságban

Milyen szerepet játszott az állam a vasútépítésekben?

- kimondták a zsidó vallás egyenjogúságát, majd 1895-ben a bevett vallások közé emelték

- a kereskedelemben és az értelmiségi pályákon dolgoztak

- gyorsan asszimilálódtak, néhányan nemesi címet is kaptak (pl. Wolfner)

-a politikai elit befogadó magatartást tanusított

- kismértékben jelen volt az antiszemitizmus, főként a kispolgári rétegben pl. tiszaeszlári per

- a korban jelentős cigány népesség vándorolt be Románia felől

- egy részük letelepedett életmódot folytatott

- szakmáik: kovács, lókereskedő (kupec), zenész, de sokan éltek alkalmi munkákból

- a kormány kísérletet tett az oktatásba való bevonásukra

Mi a karikatúra mondanivalója?

- jelentős forrásokat biztosított az árvízvédelemre

- kamatbiztosítási törvény: a vasútépítő cégeket veszteség estén az állam kárpótolja (a kormány felismerte a vasút gazdasági jelentőségét fellendíti az ipart és a m.g-ot is)

- Baross Gábor (a "Vasminiszter") államosította a vasutakat, így létrejött a MÁV. Ezzel egységes menetrend és tarifarendszer jött létre

-a korszak végére a vasutak behálózták az országot

- adókedvezményeket biztosított az iparnak (ipartámogatás)

- ösztönözték a modern vagy eddig nem gyártott iparcikkek előállítását

- a közös vámterület nagy piacot biztosított és megvédte a gazdaságot a külső versenytől, de az osztráktól nem

- az erős gazdaságban látták a politikai önállóság alapjait

- a fejlődés 1840-es évektől kezdődött, majd folytatódott az önkényuralom időszakában is, de felerősödött a kiegyezés után a politikai stabilitás megteremtése miatt

- jelentős külföldi tőke áramlott az országba (főként osztrák, német és angol), de fokozatosan nőtt a hazai tőke aránya

- leggyorsabban a bankszektor fejlődött

- nagy infrastruktúrális beruházások mennek végbe: folyószabályozások és vasútépítések. Ezek sok munkaerőt igényeltek kb. 1890-ig. Az ott dolgozókat nevezzük kubikusoknak.

- a vasút nálunk is húzóágazattá vált, fontos nyersanyag-lelőhelyeket kapcsolt össze a feldolgozóipari központokkal

- a korszak végére sűrűsége megfelelt az európai átlagnak

- a gazdasági fejlődés oka az ipari forradalom

„1. § Állami kedvezményekben részesíttetnek:

1. A technika jelen fejlődése szerint berendezett azon gyárak, a melyek Magyarországon eddig elő nem állított czikkeket készítenek.

2. A technika jelen fejlődése szerint berendezett következő, már létező, vagy ezentúl felállítandó gyárak, és pedig:

a) azon gyárak, a melyekben szerszámgépek, munkagépek, gőzgépek és gőzkazánok, […]

b) a rizshántoló malmok; szeszgyárak; selyemfonó-, szövő- és festőgyárak; gyapjúfonó-, szövő- gyárak. […]

2. § Az 1. §-ban említett gyáraknak […] a következő állami kedvezmények adatnak:

1. Fölmentetnek 1895. év végéig a keresetadó alól, illetőleg a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója alól, valamint az ezen adók után járó községi pótlék, s ipar és kereskedelmi kamarai illetékek alól; végre az általános jövedelmi pótadó alól.” (Részlet az 1881. évi XLIV. törvénycikkből)

"1. § A vasut állam-kamatbiztositék mellett és engedélyezés utján rendeltetik kiépittetni.

9. § A vállalkozók üzletjoga a vállalatra nézve, a mennyiben az állam élhet az engedélyokmányban fentartott azon jogával, hogy 30 év mulva a vasutat beválthatja, ha élni nem akarna, a vonalrész megnyitása napjától számítandó 90 évre terjesztetik ki. Az engedély megszüntével az állam ingyen lép a vasut birtokába.

10. § Az itt engedélyezett együttes vasuti vonalakra, megnyitásuk napjától számitva az engedély tartamáig, minden évre mértföldenkint harminczhatezer hatszáz (36,600) és törlesztési részlet fejében ötszáz (500), összesen tehát harminczhétezer száz (37,100) forint tiszta jövedelmet ezüstben az engedélyeseknek akképen biztosit az ország, hogy ha az évi tiszta jövedelem mértföldenkint a fenebbi biztositott összeget el nem éri, a hiányt pótolni tartozik.

Azon összegek azonban, melyeket az ország az elvállalt biztositás folytán az engedélyeseknek fizetend, egyedül mint egy évenkint négy százalékkal kamatozó előleg tekintendők és kezelendők." (Kamatbiztosítási törvények)

1867-1914

A kép felirata: „Munkára, szolgálatba! Vége

a czigány dicsőségnek!” (1893)

Hol áll Baross Gábor szobra?

Baross Gábor "megszelidíti" a magánvasutakat

3. A mezőgazdaság fejlődése

4. Az ipar fejlődése

Hogyan alakult a búza ára? Milyen tényezők befolyásolták?

Mely iparágak fejlődtek a leggyorsabban? Mely ágazatokban dolgoztak a legtöbben? Mely ágazatok állították elő a legnagyobb értéket?

Hogyan változott a búza és a liszt kivitele? Milyen összefüggés van a két adatsor között?

- a folyószabályozások után megnőtt a művelhető területek nagysága+gépesítettség növekedése+vetésforgó elterjedése+ hitelviszonyok javulása termésnövekedés

- fő terménye a búza, amelynek jelentős részét a Monarchiában (közös vámterület) és külföldön értékesítették

- a gépesítés csak lassan haladt, mivel a demográfiai robbanás miatt sok olcsó munkaerő volt

- nőttek a termésátlagok (gépesítés- összefügg az iparral)

- fejlődés főként a nagybirtokokon volt jellemző

- megjelent a burgonya, a cukorrépa és a kukorica termesztése

- a homokterületeken megkezdődött a gyümölcsfélék és szőlő termesztése (a szőlő jelentős részét a filoxéra kipusztította)

- a birtokszerkezet aránytalan volt (kevés középbirtok)

- a nemzeti jövedelem nagyobb része innen származott

-itt dolgoztak a legtöbben (75-ről 65%-ra csökkent korban)

A búza és a liszt kivitelének alakulása

A búzatermesztés alakulása

Hol alakultak ki jelentősebb iparvidékek? Miért ott?

Hogyan fejlődtek az egyes gazdasági szektorok? Hogyan alakult a nemzeti jövedelem?

Mire használták ezt a gépet? Milyen hatása volt a gazdaságra?

Rövid összefoglaló

http://zanza.tv/tortenelem/ujkor-kiegyezeshez-vezeto-ut-es-dualizmus-kora-magyarorszagon/dualista-magyarorszag

- a magyar ipar fejlődését segítette a külföldi tőke beáramlása, valamint a Monarchia egységes piaca és a rendelkezésre álló nyersanyagok és az infrastruktúra fejlődése (pl. vasút)

- leggyorsabban az élelmiszeripar fejlődött. A terménykereskedők fektették ebbe a pénzüket. Legjelentősebb a malomipar volt, amelynek Bp volt a központja. Fellendülését elősegítette a Mechwart-féle acélhengerszék. Fejlődött a szesz- és a cukoripar is

- kevésbé fejlődött volt a textilipar a cseh-osztrák verseny miatt

- a nehézipar központjai szén- és vasérc bányászathoz kötődtek: a Felvidéken Rimaszombat-Rozsnyó-Kassa környékén (+borsodi szén), Erdélyben Krassó-Szörényi iparvidék alakult ki.

- a korszakban a magyar ipar gyorsabban fejlődött, mint az osztrák

- szénbányák: Mecsek, Dorog, Tatabánya, Petrozsény

- a második ipari forradalomba bekapcsolódott az ország pl. Kandó Kálmán feltalálta a villanymozdonyt. Találmányok: transzformátor, porlasztó. Megjelenik a vegyipar és a villamosítás kezd elterjedni.

Mechwart-féle acélhengerszék

Életmód a dualizmus idején

Társadalom a dualizmus idején

Mely társadalmi csoportok jellemzője volt a kül-, és a belföldi utazás?

1. A boldog békeidők

Milyen tényezők tették lehetővé az új szórakozási formákat?

Mire helyezték a hangsúlyt a nevelésben? Miért?

- az I. világháború után visszatekintve nevezték el így ezt az időszakot

- polgárosodás és technikai fejlődés összekapcsolódott

- a felsőbb társadalmi csoportoktól terjedt lefelé, de a parasztságot alig érintette a fejlődés

- javult az élelmezés, nőtt a lakások alapterülete és komfortja (a középosztály 4-5 szobás lakásban élt és cselédet tartott)

- fejlődtek a higiéniai és egészségügyi viszonyok, kiépült a városokban az ivóvízhálózat, megindult a csatornahálózat kiépítése csökkent a halálozás

- munkaidő csökkentése az embereknek megnőtt a szabad idejük+ több pénzük lett sportok, utazás, turizmus megjelenése

- megjelenik a modern életmód a nagyvárosokban (egyidőben Ny-Európával): mozik, kávéházak, áruházak (szórakoztatóipar megjelenése az technikai lehetőségekre alapzva), női szerepek változása

- tömegkultúra megjelenése: tömegsport, bulvársajtó

- a nagyvárosokban átalakulnak a viselkedési minták

1. Torlódó társadalom

2. Az agártársadalom

Mit nevezünk torlódó társadalomnak?

Az új szórakozási formák: a sport és a mozi

Miért ellentétes a korszak megítélése?

- Közös bennük az, hogy életük, jövedelmük a földhöz kapcsolódott, általában vidéken éltek.

a) Nagybirtokosok (arisztokraták):

- kb. 2000 család

- kb. a földek 30-40%-át birtokolják

- birtokaik kapitalista nagyüzemek voltak

- tőkéjüket az iparba és a kereskedelembe is befektették

- a politikai hatalom is az ő kezükben volt, ezért jelentős összefonódások alakultak ki a nagypolgársággal

- zárt világot alkottak, amelyet a jólét, a műveltség és az utazások jellemeztek

- Azért, hogy a jólétet biztosítsák, hitbizományokat alapítottak. Ezeket nem lehetett felosztani, elárverezni. Csak meghatározott módon öröklődhetett, de az örökös kötelessége volt a birtok jövedelméből a biztosítani a rokonság életkörülményeit.

Egy kedvelt utazási célpont: A Magas-Tátra

- Az első ipari forradalom késve jelentkezik, gyakorlatilag összekapcsolódott a másodikkal, ezért az általuk kiváltott társadalmi változások is összevontabban jelentkeztek.

- Az országban (a régióban) sokáig egymás mellett élt a régi, feudális társadalom és az új, polgári (ipari, tőkés) társadalom.

„A fóti kastélyban nevelkedtem. A kastély parkját magas fal vette körül. Hermetikusan elzárták a falutól, az országtól. (…) Tévedés volna azt hinni, hogy az arisztokrata gyerek élete kényelmes volt. Igaz ugyan, hogy mindent megkapott, amit a szeme-szája megkívánt. Hamar meg kellett tanulniuk, mit jelent a kiváltságosság, az etikett és minden, ami a hatalom érdekében van. Inkább a külsőségekre és a nyelvtanulásra helyezték a hangsúlyt, mint a komoly elmélyedést kívánó tanulmányokra. A reprezentálni tudás és viselkedés volt a fontos" (Károlyi Mihály)

"A pénzt valamire való ember örökli, nem megkeresi. (Voltak olyan hitbizományok, amelyek alapítólevelében külön szakasz tiltotta, hogy a hitbizomány örököse olyan nőt vegyen feleségül, akinek a családfája nem mutat fel a két ágon legalább 16 nemesi származású őst)" (Károlyi Mihályé Andrássy Katinka)

2. A Millennium

Milyen útvonalon közlekedik a földalatti?

Meddig terjed a főváros területe a század elején és végén?

Hol és milyen funkciójú negyedek jöttek létre?

- a honfoglalás 1000 éves évfordulóját nevezzük így, amelyet 1895-96-ban rendeztek meg

- az egész országban ünnepségeket, megemlékezéseket tartottak

- az események központja Budapest volt, amely fejlődésének jelentős lökést adott az eseménysorozat

- az események központja a Városliget volt

3. Budapest fejlődése a XIX. században

Hogyan változott a főváros lakosságszáma?

Milyen okai voltak ennek?

Mi jellemezte a csoport anyagi viszonyait?

Milyen különbségeket fedezel fel a gazdag- és a szegényparasztság között?

A földalatti korabeli ábrázolása

b) úri középosztály:

-erősen differenciált réteg (nagy különbség a rétegen belül)

- közös bennük, hogy közepes jövedelemmel rendelkeztek

- két csoportjuk van: az egyik csoport nemesi származású és közepes birtokokkal rendelkezett

- jelentős szerepet játszottak a helyi közéletben

- Egy részük a passzív ellenállás, kártalanítás elhúzódása és szakszerűtlen gazdálkodás miatt sokan elszegényedtek és elveszítették földjeiket. Őket nevezzük dzsentriknek. Kapcsolataiknak köszönhetően a hivatalokban és a hadseregben vállaltak állást.

- a másik csoportot lásd az ipari társadalomnál

c) Parasztság (a társadalom legnagyobb részét alkotta):

- erősen differenciált réteg

- a nagy népességszaporulat miatt jellemző volt a telekaprózódás

- a gazdag parasztság közepes birtokkal rendelkezett, napszámosokat (bérmunkásokat) alkalmazott, vállalkozott (tej-, malom-, szeszipar)

- a középparasztság néhány jobbágytelken gazdálkodott, amelyből el tudta tartani magát

- szegényparasztság: 1/4-1/2 jobbágytelke volt, amelyből nem tudott megélni, azért bérmunkát (napszámot) is vállalt a gazdag parasztság vagy az arrisztokrácia földjein.

-agrárproletárok: föld nélküli réteg, akik a folyószabályozásokon, vasútépítéseken, nagy építkezéseken dolgoztak. Ezek megszűnése után (kb. 1890-es évek) helyzetük nehezebbé vált. Ekkor indultak meg a Viharsarokban (Körös-Maros köze) az aratósztrájkok.

- cselédek, béresek: az uradalmi birtokokon éltek, rossz életkörülmények között. Munkájukért szállást, ellátást és kevés pénzt kaptak. A népességrobbanás növelte kiszolgáltatottságukat.

Dzsentri kúria

3. Az oktatás a dualizmus idején

Milyennek látta az orosz újságíró Budapestet?

- jelentős épületek jöttek létre: Operaház (Ybl Miklós), Parlament (Steindl Imre), Mátyás templom (Schulek Frigyes), Margit-híd, Szabadság-híd (Ferenc József-híd)

- a Millenniumra készült: Vajdahunyad vára, földalatti (Millenniumi vasút) tömegközlekedés megjelenése,

- a városban egymástól eltérő funkciójú negyedek jöttek létre:

- belváros: gzadasági és politikai központ,

- Nagykörút: valamikori Duna-ág helyén lakóépületek jöttek létre, főként a középosztály számára

- Andrássy út (Sugárút): villák épültek

- a külvárosokban a Duna mentén működtek a gyárak, körülöttük a munkásnegyedek

- a fejlődés hátránya volt, hogy a főváros és a vidék fejlődése nagyon elvált egymástól és a településszerkezet aránytalanná vált, azaz nem voltak olyan vidéki városok, amelyek ellensúlyozni tudták volna Bp-et

- hatalmas fejlődésen megy keresztül, világvárossá fejlődik

- lakosságszáma 1848-ban 150.000 fő, a kiegyezéskor 250.000 fő, a századfordulón 700.000 fő (gyorsabban nőtt, mint az országé)

- fejlődésének tényezői:

- központi fekvése

- a vasúthálózat sugaras-centrális szerkezete (központ: Bp)

- politikai központ volt, itt voltak a központi hivatalok

- a feldolgozóipar központja lett (gépipar, malomipar)

- pénzügyi központtá vált

- rendelkezésre állt a szakképzett munkaerő, tőke, infrastruktúra

- a politikai vezetőréteg célja Bécs utólérése volt, ezért jelentős beruházások voltak

- oktatási-kultúrális központ lett (közoktatási hálózat, egyetemek, Akadémia,múzeumok)

- 1873: Pest, Buda és Óbuda egyesítésével létrehozták Bp-et

- az infrasturktúra fejlesztésére létrehozták a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, ennek vezetője volt br. Podmaniczky Frigyes

- a kormányok fontosnak tartották a fejlődés és a magyarosítás szempontjából (asszimiláció az oktatáson keresztül)

- jelentős erőforrásokat fordítottak rá

- 1868-ban elfogadták az Eötvös József által beterjesztett népiskolai törvényt, amely előírta a tankötelezettséget 6-12 éves kor között. Célja a műveltség emelése volt.

- ezért jelentő számú elemi iskola épült az analfabéták aránya 2/3-ról 1/3-ra csökkent

- nőtt a gimnáziumok száma nőtt az érettségivel rendelkezők száma (az érettségi a középosztályhoz való tarrtozást jelentette)

- új egyetemek jöttek létre (pl. Kolzsvár, Pozsony) európai szintű értelmiségi réteg jött létre

- az iskolafenntartók közül továbbra is kiemelkedik az egyház

- a tanyavilág és az aprófalvak lakóinak egy része nem tudott részt venni benne

„Ha amerikai várost akartok látni, és nem akartok messze Amerikába utazni, akkor jertek Budapestre; ha a tudománynak és az újabb technikának az életben való alkalmazását akarjátok látni, gyertek Budapestre; ha szép épületeket, gyönyörű utcákat akartok látni, és meg akarjátok tanulni építésüket, csak jertek Budapestre. Nem kell Berlinbe, Bécsbe vagy Párizsba utaznotok, hanem csak ide Budapestre.

Itt van a világ első parlamentje, olyan épület, amely mellett eltörpül a Bourbon-palota...Szinte a földből nőnek ki szemünk előtt az új épületek, rakódnak le az új utcák, építődnek a villamos vasutak....„Az utcákon, úgymond, nyüzsgő az élet egész nap. Mennyi szép magyar, zsidó és szláv nőt találsz itt könnyű, kecses, kokett ruhában, nem kevésbé párizsiakat és lengyeleket..(A Novoje Vremja cikke,1896)

Miért építtetett a nagypolgárság kastélyokat?

3. Az ipari társadalom

Milyen foglalkozásokban dolgoztak az értelmiség és a kispolgárság tagjai?

b) úri középosztály:

- a másik csoportját a városi értelmiség alkotta

- beletartoztak a betelpülő cseh és német polgárok, a zsidó értelmiségiek és dzsentriből hivatalnokká váló magyarok is

- keveredtek benne a dzsentri és a polgári gondolkodás elemei

- ez a réteg biztosította az átjárást az régi és az új társadalom között

c) kispolgárság:

- ide tartoztak azok, akik saját műhellyel rendelkeztek, valamint az állami alkalmazottak közül a rendőrök, csendőrök, vasutasok és a hadsereg altisztjei

- felemelkedési lehetőségük az volt, ha tudták gyerekeiket taníttatni

- életük és jövedelmük az iparhoz/tőkéhez kapcsolódott, lakóhelyük általában a város volt

a) nagypolgárság:

- gyárosok, bankárok tartoztak ide

- egy részüket a terménykereskedelemből meggazdagodott zsidó kereskedők alkották

- szűk csoport volt, elzárkóztak a többi csoporttól

- keresték a kapcsolatot az arisztokráciával, így jelentős összefonódások alakultak ki a két csoport között

- külsőségekben, életmódban az arisztokráciát követték (pl. kastélyok)

- közvetlenül nem politizáltak, de kapcsolataikon keresztül tudták érvényesíteni érdekeiket

- az arisztokráciától eltérő értékrenddel rendelkezik

- a századforduló környékére jött létre ez a réteg

Törley József kastélya Budafokon

Mi jellemezte a munkásság lakáskörülményeit?

Rövid összefoglaló

http://zanza.tv/tortenelem/ujkor-kiegyezeshez-vezeto-ut-es-dualizmus-kora-magyarorszagon/tarsadalom-dualista

d) munkásság:

- az iparban dolgoztak

- a szakmunkásoknak jobb helyzetük volt, mint a képzetleneknek

- a szakmunkások jelentős része külföldről jött

- képzetlenek keveset kerestek, mivel túlkínálat volt munkaerőből

- alacsony volt a női- és gyerekmunka aránya, részben a túlkínálat, részben a textilipar fejletlensége miatt

- a század végén létrehozták politikai pártjukat a Magyar Szociáldemokrata Pártot, amelynek újságja a Népszava volt

- a XX. század elején több tüntetést is szerveztek a választójog megadásáért

Learn more about creating dynamic, engaging presentations with Prezi