Bayor Gizi

Bayor Gizi

Bayor Gizi, a

"mecénás"

Festők számára jótékonysági akciókat szervezett.

"Célom, hogy néhány tehetséges fiatal festőt váratlanul pár száz pengőhöz juttassak, ami azután lehetővé teszi a rövid időre szóló gondtalan pihenést, vagy egy bizonyos művészi feladat megvalósításához szükséges teljes elmélyülést."

A II. világháború idején az ostrom kezdetekor a Bayor-villa már tele volt menekültekkel. Férjén kívül többek közt Tamási Áront is bújtatta.

1945 után ő gondoskodik Márkus Emíliáról. Támogatja Gobbi Hildát a színinövendék-otthon, a Horváth Árpád Népi Kollégium megalapításában.

Rendszeresen látogatja a

Jászai Mari Otthon

lakóit is.

Bayor Gizi, a

"mecénás"

Festők számára jótékonysági akciókat szervezett.

"Célom, hogy néhány tehetséges fiatal festőt váratlanul pár száz pengőhöz juttassak, ami azután lehetővé teszi a rövid időre szóló gondtalan pihenést, vagy egy bizonyos művészi feladat megvalósításához szükséges teljes elmélyülést."

A II. világháború idején az ostrom kezdetekor a Bayor-villa már tele volt menekültekkel. Férjén kívül többek közt Tamási Áront is bújtatta.

1945 után ő gondoskodik Márkus Emíliáról. Támogatja Gobbi Hildát a színinövendék-otthon, a Horváth Árpád Népi Kollégium megalapításában.

Rendszeresen látogatja a

Jászai Mari Otthon

lakóit is.

Pályája csúcsán

1924-ben néhány darab erejéig a Magyar Színházban szerepelt.

Pályája első nagyon sikeres korszaka 1928-33 között volt. A Nemzeti Színházban az igazgatóváltás után alig volt darab, amelyben ne játszott volna.

"Amikor a városban járok, szemembe húzott kalappal, szürkén és észrevétlenül igyekszem a házsorok között végigsurranni. Lehet, hogy erre is azt mondják, csinálom. Talán, őszintébbnek látják azt, aki lobogó hajjal, kutyával, virággal, autóval úgy viharzik végig a korzón, mint a forgószél. Nekem ez a színésznő imponál - megvallom - de ehhez nincs tehetségem..."

Premierjei ünnepszámba mentek, nimbusza sok éven át töretlen maradt.

A százéves Nemzeti Színház ünnepén, Bayor Gizi jelent meg a "magyar színészet jelképeként". 1918-1941

között számos filmben játszott.

Egyik legfőbb alakítása a

Kaméliás hölgyben volt.

Pályafutása

kezdete

Tanulmányai: Színművészeti Akadémia

(1911-1914)

Tanárai: Gál Gyula, Csillag Teréz és Molnár László

Még meg sem kapta a színiakadémiai oklevelét, a Nemzeti Színház máris szerepet ajánlott neki.

„A felvételi vizsgán Szép Ernő Gyermekjáték című

versét szavaltam. Mikor megtudták otthon, hogy színiiskolába járok, azt mondták, most járjam ki, de nagyon vigyáznak rám, mindig elkísértek, és mindig értem jöttek. Harmadéves koromban már szerepeket kaptam, A kicsinyek című darabban léptem föl először. Jókat írtak rólam.”

Első korszaka:

Tóth Imre vette föl a Nemzeti Színházba. Első szerepe Lucius a Shakespeare: Julius Caesar c. játékban. Több évig Ligeti Juliska naiva-szerepkörének megfelelő pár szavas szerepeket kapott.

Első főszerepét Gárdonyi Géza Annuskájának felújításakor formálta Ligeti helyett Annuska alakját.

Második főszerepe Csiky Gergely A nagymama

című darabjában Márta szerepe volt.

Második korszak:

Jelentős szerepet kapott a Pacsirtában, a

Dadában Erzsébet alakját formálta meg.

Majd megkapta élete első kiugrási

lehetőségét, minden színésznő álmát,

Júlia szerepét, a shakespeare-i

főszerepet.

Utolsó évei

1948. március 15-én Kossuth-díjat kapott.

"Mivel érdemeltem meg ezt a nagy kitüntetést? Mert hogy tehetséges vagyok, nem az érdemem. Ez Isten ajándéka. Hogy ezt a tehetséget megbecsülöm és továbbfejlesztem, ez kutya kötelességem."

Utolsó nagy színházi premierjévé lépett elő Lady Milford megformálása Schiller Ármány és szerelem című drámájában.

Halálát rejtélyes körülmények övezik, nagy valószínűséggel férje, Germán Tibor vetett véget előbb a művésznő, majd a saját életének.

1952-ben egykori villájában Gobbi Hilda múzeumot

alapított emlékére.

Bayor Gizi, a

"mecénás"

Festők számára jótékonysági akciókat szervezett.

"Célom, hogy néhány tehetséges fiatal festőt váratlanul pár száz pengőhöz juttassak, ami azután lehetővé teszi a rövid időre szóló gondtalan pihenést, vagy egy bizonyos művészi feladat megvalósításához szükséges teljes elmélyülést."

A II. világháború idején az ostrom kezdetekor a Bayor-villa már tele volt menekültekkel. Férjén kívül többek közt Tamási Áront is bújtatta.

1945 után ő gondoskodik Márkus Emíliáról. Támogatja Gobbi Hildát a színinövendék-otthon, a Horváth Árpád Népi Kollégium megalapításában.

Rendszeresen látogatja a

Jászai Mari Otthon

lakóit is.

Gyermekkora

Született: 1893. május 19.

Születési név: Beyer Gizella

Apja: Beyer Marcell, bányamárnök,

kávéházat üzemeltett a Kálvin téren (kecskeméti út 14)

Anyja: Valenic Ágnes

Tanulmányok: Angolkisasszonyoknál

"...én már korán, négy-öt éves koromban magamra akartam vonni a figyelmet. Kosztümöket csináltattam a hálóingből meg színes szalagokból, a szobában körbeültettem a babákat, fölmásztam egy sámlira, és verseket szavaltam, énekeltem, szóval, produkáltam magam nekik. Ebben a mulatságban Mariska nővérem segített, ő varázsolta estéli kosztümmé a hálóingeket, rakta nyakamra a

mama gyöngyeit, rendezte el a

szekrényből kiráncigált

szalagokat..."