II. FEHÉRVÉRSEJTEK – LEUCOCITÁK
Alakjuk és működésük különböző
Közös jellemzőik:
Élettartamuk néhány nap
Sejtmagjuk karéjozott
Nincs hemoglobin bennük
6-8 ezer darab található belőlük 1mm3 vérben.
Falósejtek vagy granulociták:
Szemcsézett plazmájuk van
Vöröscsontvelőben keletkeznek
Élettartamuk 6-7 nap
Önálló amőboid mozgásra képesek
A nem specifikus immunválasz részei
Monociták vagy agranulociták:
Vöröscsontvelőben keletkeznek
Nagy méretű sejtek/makrofágok
Szerepük: a specifikus sejtes immunválaszban és a nem specifikus immunválaszban is szerepet játszanak.
VÉRLEMEZKÉK VAGY TROMBOCITÁK:
A vöröscsontvelőben keletkeznek
Alakjuk : ovális, kerek, vagy csillag
Sejtmag nélküli sejtplazmatöredék
Szabályos sejthártya borít
Élettartam: 7-14 nap
Számuk 150-300 ezer darab 1 mm3
Jelentőségük: a véralvadásban van.
Vörösvértestek
Korong alakú sejtek, érésük során elvesztik sejtmagjukat
Vörös csontvelőben keletkeznek
120 napig életképesek
1 mm3 vérben 5 millió darab van
A vér a kötőszövetek közé tartozó szövettípus.
Különálló sejtek és folyékony sejt közötti állomány alkotja.
A vér sejteket alakos elemeknek, a sejt közötti állományt pedig vérplazmának nevezzük.
A vér feladatai közé tartozik:
tápanyagokat, bomlástermékeket, oxigént, szén-dioxidot szállít,
biológiailag aktív anyagokat, például hormonokat juttat el a sejtekhez
aktívan részt vesz a szervezet védelmében
LIMFOCITÁK VAGY AGRANULOCITÁK:
Sejtmagjuk nem szemcsézett a sejtmagjuk
Sejtidegen anyagok felismerésére és hatástalanítására specializálódott sejtek
T-limfociták
B-limfociták