35
Tisza
az irodalomban
Tiszai árvíz
nyelvtörő
Tájegységek
A pápua törzs főnökét úgy hívták, hogy Puapó. Puapó már nagyon öreg volt, meghalt, ezért a törzs tagjai elhatározták, hogy választanak egy pót Pápua Puapót. Ez a pót Pápua Puapó nagyon szeretett pónilovakra vadászni, a popójukat levágta, megsütötte és megette, ezért elnevezték Pónilópopót-lopó Pótpápua Puapónak. A sok póniló popótól már nagyon meghízott, ezért elnevezték Puhapopójú-Pónilópopót-lopó Pótpápua Puapónak. Az elhízás már kezdett veszélyessé válni, ezért a törzs varázslója azt tanácsolta neki, hogy szopogasson pimpógyökereket. Ezért elnevezték Pimpógyökereket-szopó Puhapopójú-Pónilópopót-lopó Pótpápua Puapónak. Mivel a törzs a Limpopó környékén élt, a törzsfőnök teljes neve így hangzott: Limpopói Pimpógyökeret-szopó Puhapopójú Pónilópopó-lopó Pótpápua Puapó.
Móricz Zsigmond
Tiszai árvíz
Nyelvtörő
A csetneki csikós itat a Tiszán, sárga cserép csengő cseng a csetneki csikós csikaja nyakán.
Petőfi Sándor: A Tisza
Egy icike-picike pocok pocakon pöckölt egy másik icike-picike pockot, mire a pocakon pöckölt icike-picike pocok is jól pocakon pöckölte az őt pocakon pöckölő icike-picike pockot
Életrajzi adatok
Petőfi Sándor
Születéskori neve Petrovics Sándor
Született 1823. január 1.?
Kiskőrös
Elhunyt 1849. július 31.? (26 évesen)
Segesvár
Nemzetisége magyar
Házastársa Szendrey Júlia
Gyermekei Petőfi Zoltán
Szülei Petrovics István, Hrúz Mária
Iskolái Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Szabadszállás, Sárszentlőrinc, Pest, Aszód, Selmecbányai Líceum
Fontosabb munkái Petőfi költészete szakasz
„Külföldön Petőfi a legismertebb magyar költő mindmáig. Ő az istenek magyar kedvence. Mindent megkapott, hogy nagy költő lehessen: tehetséget, történelmet, sorsot. Huszonhat évet élt, s világirodalmi rangú s méretű életmű maradt utána, mely korfordulót jelentett nemzete irodalmában.”[1]