Introducing
Your new presentation assistant.
Refine, enhance, and tailor your content, source relevant images, and edit visuals quicker than ever before.
Trending searches
A Csokonai Színház régen és ma
A mi
Csokonai
Színházunk
19. század
A színházban, ez alkalomra rendezett, három napon át tartó ünnepi műsoron vehetett részt a közönség. A debreceni színjátszás elmúlt száz évét reprezentáló kiállításról Ady Endre, a Debreceni Reggeli Újság fiatal tudósítója így ír:
1875–1881 között előbb Temesváry Lajos, majd később Mándoky Béla igazgatása alatt a társulat megerősödött, az intézmény léte megszilárdult. Ezt néhány évvel később egy újabb válságos időszak követte, de Tiszay Dezső igazgatása alatt a színház 1886-ra kilábalt anyagi csődjéből. A századfordulón a debreceni színház és színjátszás virágkorát élte.
„ … Az előcsarnok falain gyűrött, primitív színlapok vannak. Gorombán összerótt betűk tudatták a közönséggel, hogy ma egy vitézi játékot, vagyis víg nevetséges játékot ad elő a debreceni színtársulat, mely egyik vagy másik tagját jutalmazni kívánja. (…) A szoba tele van száz éves színészetünk becses emlékeivel. Fényképek, szalagok, emléklapok, koszorúk, emléktárgyak és ezer más édes apróság van kiállítva itt. Mily kis értékű, igénytelen dolgok, pedig annyi dicsőségnek, ragyogó álomnak voltak a tanúi… Egy szép, egy édes-arcú öregasszony egy csoport-fényképet nézeget mellettem. Szép szemei megragyognak egy-egy régi emlék láttára, érdeklődik minden kis tárgy iránt. Ő a nagyok legnagyobbika, kiről csak imádatszerű tisztelettel tud beszélni minden művelt magyar: Prielle Kornélia…”
Mándoky Béla
Komjáthy korszakának végén egyre nőtt az elégedetlenség. A társulat, mellyel kezdetben egy csapásra meghódították a közönséget, már elfáradt, tagjai fokozatosan elhagyták a társulatot, és képzetlen segédszínészek vették át helyüket.
Komjáthy után Makó Lajos 1902-ben került a debreceni színház élére.
A debreceni színjátszás centenáriuma (1898) idején az igazgató Komjáthy János volt. Az ünnepi alkalomból minden olyan szereplő, vendégszereplő ellátogatott Debrecenbe, aki valaha itt játszott. Megfordult itt többek között Blaha Lujza, Küry Klára, Márkus Emília, Újházi Ede.
A XX. század
1936-39 között Horváth Árpád igazgató a saját pénzén korszerűsítette az épületet, valamint építtetett egy forgó színpadot és új díszleteket terveztetett a színház felvirágoztatása érekében.
Horváth Árpád szembeszállt a polgári színház színvonaltalanságával: katartikus színházat akart, de a közönség erre még nem állt készen.
Az 1937/38-as évad idején ünnepelte a debreceni színészet a 140 éves fennállását. A jubileumot – Horváth rendezésében – a Bánk bán bemutatásával ünnepelte a színház.
Makó Lajos első szezonjában 5 opera, 75 operett, 8 tragédia, 10 dráma, 33 vígjáték, 44 bohózat és 44 színmű szerepelt. Korabeli drámáknak is teret hagyott (Jókai-ciklus). Makó utolsó évadjában (1904-1905) szerződött Debrecenbe az egész magyar színháztörténet számára is jelentős művész, Csortos Gyula.
Makó igazgatása alatt a színháznak nem voltak számottevő anyagi gondjai, mégis 1905-ben már a városban korábbról, színészként ismert Zilahy Gyuláról beszéltek, mint leendő igazgatóról. Zilahy Gyula 1905-től 1913-ig állt a színház élén. Nagyon ígéretesen indult az első évad igazgatása alatt.
1916-ban egy beadvány nyomán nevezték el a színházat a város híres költőjéről, Csokonairól. Ezután válságos időszak következett. A színháznak anyagi gondokkal kellett szembenéznie, változó sikerekkel működött. Ennek egyik oka volt az ekkor zajló I. világháború.
A Horváth Árpád társulat 1939. május 21-én tartotta utolsó előadását Debrecenben. Nem csupán az anyagi csőd volt az egyetlen kiváltó oka a társulat feloszlásának, támadták Horváth Árpádot a nyilasok is amiatt, hogy társulatának zsidó tagjai voltak.
1944. decemberében a nyilasok rátalálnak a Budapesten bujkáló Horváth Árpádra, bebörtönzik, majd kivégzik.
Csokonai Vitéz Mihály költő. A magyar irodalom egyik legjelentősebb költőjeként tartjuk számon, nevét mindenki ismeri. 1773-ban Debrecenben született, a Debreceni Egyemen tanult, majd szülővárosában halt meg 1805-ben, így nem is nevezhették el másról első kőszínházunkat, mint a 'legdebrecenibb' irodalmi alakról. A 18. és a 19. század fordulójának magyarországi viszonyai közepette lenyűgöző tájékozottsággal rendelkezett a kor gondolkodását, irodalmát, politikáját illetően egyaránt.
1940-re a multurminisztérium létrehozta a cseretársulati rendszert Debrecen, Szeged, Pécs és Miskolc között. 1949-ben állami kezelésbe került a színház. 1955-ben két szárnyépületet emeltek hozzá, majd a későbbiekben kétszer is felújították. Hamarosan elnyerte ma is látható, neobarokk elemeket tartalmazó eklektikus formáját, melyet sokan emlegetnek a debreceni klasszicista építészet utolsó műveinek gyöngyszemeként.
A debreceni Csokonai Nemzeti Színház régen és ma
A mi
Csokonai
Színházunk
Nagy nevek
A középiskolások körében az egyik legnépszerűbb az a négy előadásos bárlet, mely Bertók Lajosról kapta nevét. Az eddig említettek közül talán ő állhat legközelebb hozzánk, hiszen idén még csak tíz éve, hogy elhúnyt. Nagyon fiatalon, 40 évesen vesztette életét. Debrecenben született, és hosszabb ideig itt is jászott a Csokonai Színházban. Élete során hat díjat kapott, köztük Jászai Mari és POSZT díjat is.
A Csokonai Színházban egyalkalmas jegyek mellett több előadásra szóló bérleteket is vásárolhatunk. Színházunkban 9, 8, 6 és 4 előadásra kötött bérletek, illetve ifjúsági-, gyermekestekre, irodalmi beszélgetésekre, vetítésekre és stúdió-előadásokra szóló bérletek válthatók. Ezeket bérleteket olyan emberekről nevezték el, akik munkásságuk során sokat tettek a színházért, a színhjátszásért, irodalomért, Debrecenért. Jelenleg 18 féle bérlet közül válogathatnak a látogatók.
Különböző bérleteket neveztek el továbbá Ady Endréről, Mensáros Lászlóról, Erkel Ferencről, Tóth Árpádról, Csortos Gyuláról, Latinovics Zoltánról és még számos nagy alakról.
Szabó Magda debreceni író neve alá egy hat előadást tartalmazó bérlet bújt. A hat előadás között természetesen szerepel Az ajtó című darab, melyet az írónő regénye alapján állítottak színpadra. Műveiből évről-évre kedvelt bemutatókat készít a társulat.
9 előadásos bérletet neveztek el Thuróczy Gyuláról, aki a múlt század végén alkotott maradandót a színházművészetben. A Fővárosi Operettszínház, majd az Új Magyar Színház főtitkára is volt. 1945-től ismét a debreceni színház tagja. Derűs, nyugodt színész, a klasszikusok szerelmese volt. 1958-ban érdemes művész kitüntetést kapott.
Örökzöldek
Újdonságok
A Deszka fesztivál ellenére természetesen nem csak a modern, kortás darabok kapnak helyet a műsorlistán. Vannak olyan klasszikusok, melyekhez évtizedek után is szívesen nyúlnak a rendezők, színészek. Ilyen például Madách Imrétől Az ember tragédiája, Vörösmartytól a Csongor és Tünde, vagy épp Shakespeare megunhatatlan Rómeó és Júliája. Az utóbbi kettő idén bérletes elődás.
A klasszikusok mellett a műsornaptár számos újdonságot tartalmaz a nézők számára. Szerepet kapnak a táncos, zenés előadások, musicalek. operák is. Rendszeresen látogatnak színházunkba vendégtársulatok különböző városokból, valamint olykor megtekinthetünk egy-egy előadást az ifjú, még tanuló színművész diákoktól, akik a jövő színészgenerációját alkotják majd. Ilyen például a közeljövőben bemutatásra kerülő A Jegesmedve, és A sütemények királynője című darab.
Készítette a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola 11.c osztályának csapata
DESZKA
- A kortárs magyar drámáért
A Deszka a Csokonai színház tavaszi fesztiválja. Idén márciusban tizedjére kerül megrendezésre a minden év tavaszán futó esemény.
"A X. DESZKA Fesztivál a bátorságról szól: arról az alkotói szabadságról és erőről, amely áthatja a mai kortárs drámaírást, rendezést és játékot. A bátorságról, amely a kortárs dráma iránt nyitott színházcsinálókat és a kortárs színház iránt nyitott drámaírókat évről évre arra ösztönzi, hogy ne a megszokott, a bevett, a jól ismert megoldásokat válasszuk.(...)És hogy miért fontos ez a fesztivál azon túl, hogy a debreceni közönség itt és most láthatja az elmúlt év kortárs alkotásainak legjavát? Mert a debreceni színház története leírható a bátorság történeteként is, melyben a teátrum mindenkori vezetősége újra és újra letette a voksát az új és még ismeretlen alkotók mellett." - olvashatjuk a színház honlapján.
A rendevénysorozat főszervezője Ráckevei Anna, valamint a Csokonai Színház művészi vezetője, Gemza Péter. Úgy remélik, az idei fesztivál az eddigieket felülmúlva a közönséggel is jobban megismerteti ezt az érzékeny közeget, melyben ez a sok színész együtt él.
A kisvideót készítette:
Nagy Adrienn
A prezentációt összeállította: Nagy Beatrix
Továbbá segédkezett:
Motkó Zsófia és Nagy Richárd
Köszönet felkészítő tanárunknak,
Horváthné Budaházy Évának
A színjátszás kezdete Debrecenben
Déryné Széppataki Róza
Debrecen város első színházi előadására 1798-ban került sor, a Piac utcán álló „Fehér Ló” vendégfogadó szekérszínében, a „komédiás házban”. Az előadást augusztus 11-én báró Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszíni Társasága tartotta. Később ez a színpad kétszer is leégett.
1810-ben alakult meg az első önálló debreceni színtársulat, amely 1824-ig maradt együtt. Ezt követően csaknem 30 éven át 25 társulat fordult meg Debrecenben. Ebben az időszakban játszott többek között Déryné Széppataki Róza, Egressy Gábor és Szentpéteri Zsigmond is..
A második ideiglenes színház a Piacz és Czegléd utca sarkán, a „Varga-színben” működött, a harmadik a „Fehér ló” vendéglőben.
Hosszabb életű lett a negyedik színhely, amely a Nánássy-féle házban, a Harmincados közben (a mai Batthyány utca 17. sz.) működött 1835–1861 között.
Egressy Gábor
A helyi színészetet és színészeket segítette Gróf Károlyi Józsefné, (Waldstein – Wartenberg Erzsébet) aki Debrecennek adományozta a tótmegyeri családi színház teljes felszerelését.
Szentpétery Zsigmond
Ráckevei Anna
Vidnyánszky Attila
Ráckevei Anna Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, 2013-tól a debreceni Csokonai Nemzeti Színház igazgatója. 1978-1981 között a Nemzeti Színház Stúdiósa volt. 1981-ben vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1985-ben végzett. Ebben az évben kapta első filmszerepét. Később a Madách Színház, majd a Nemzeti Színház tagja volt. 2002-ig több színházban játszott, majd visszatért a Nemzetibe. 2006–tól a debreceni Csokonai Színház művésze. 2013. március 28-án Debrecen város közgyűlése a Csokonai Nemzeti Színház igazgatójává választotta.
Olyan művész, aki bármilyen szerepet kap, képes élettel megtölteni azt. Akár filmben, akár színházban játszik, alakításai felejthetetlenek.
"Jól érzem magam a színházban, és nagyon megszerettem magát a várost is."
- Ráckevei Anna, 2012.
Vidnyánszky Attila Kossuth- és Jászai Mari-díjas színházi rendező, filmrendező, a debreceni Csokonai Színház igazgatója és művészeti vezetője volt 2006-tól 2012 végéig. 2012. december 17-én a Nemzeti Színház igazgatójává nevezték ki, mely posztot a következő év júliusának közepe óta tölt be. Jelenleg is Budapesten él és dolgozik.
A legtöbb bemutatót Budapesten, Beregszászon (szülővárosában) és Debrecenben rendezte. A Nemzeti Színház 2013. szeptember 27 -én mutatta be Tamási Áron Vitéz lélek című darabját, mely az újdonsült igazgató első rendezése volt.
Debreceni éveinek munkásságához olyan fontos színdarabokat köthetünk, mint Az ember tragédiája, Kodály Zoltán Háry Jánosa, Shakespeare Ahogy tetszikje, Szigligeti Liliomfije, vagy épp még korábbi munkásságából örkény István Tóték című regényének színpadra állítása.
A színház napjainkban
Új színterek
A Csokonai Nemzeti Színház Debrecen első és legnagyobb kőszínháza, a Kossuth utca 10. szám alatt. Néhány éve színházunk megkapta a Nemzeti Színházi címet, amely a nemzetközi és belföldi elismerés mellett kötelezettségeket is tartalmaz: a színház előadásai mind számban, mind témában előre meghatározottak.
Maga az épület jelenlegi külsejét 1982-ben nyerte el. A legutolsó felújítás során az épület mind külső, mind belső renováláson is átesett. Ekkor már új stíluselemekkel nem bővítették.
Az eredeti színházépületben jelenleg a Nagyszínpad működik, melyen a nézők hetente számos előadást tekinthetnek meg. Az előadások számának növekedése miatt az utóbbi évtizedekben a színház a Horváth Árpád Stúdiószínházzal valamit a Víg Kamaraszínházzal bővült. Ez utóbbi az egykori Víg mozi épülete. A stúdió- és a kamaraszínházban kerülnek bemutatásra a rövidebb darabok, gyakran ifjúsági, fiataloknak szóló előadások, időnként az Ady Endre Gimnázium tanulóinak munkái.
Jókai Mór - Prológ (részlet)
Az állandó színház gondolata a debreceniekben már az 1840-es években felmerült. Ennek következtében jött létre a Színügyi Bizottmány. Pályázatot írtak ki a színház épületének tervezésére, melyet Szkalnitzky Antal nyert meg. Elképzeléseit később Vécsey Imre valósította meg. Az építkezésre a város 140 000 Ft-ot kapott, de a költségek meghaladták ezt az összeget. Maga a nép adományokkal segített, de ez sem volt elég. A városnak területeket kellett eladnia, hogy folytatni tudják az építkezést.
Szkalniczky Antal
Légy üdvözölve ősi Debreczen,
E templom-ünnepélyen, mert bizonnyal
Hol nyelv-oltárod áll, egy templom az.
A szó, mely üdvözöl ezt monda »most«
S a szó, mely »egykor« számon fogja kérni:
Miért ez oltár? ezt idézi majd.
Miért ez oltár? – Honfi áldozatra,
Az egyik szellemét áldozza annak,
Részvétit más: – s mindkettő áldozat
(...)
»Ezért ez oltár!« És nem, hogy hízelgjen
A kor hibáinak, a rosz divatnak,
S visszhangot adjon korcs ízlés szavának.
Nem, hogy legyezze könnyelmű ledérség
Tréfának öltözött botlásait,
És édes mérget töltsön a szivekbe.
Nem, hogy fület csiklandó pengetéssel
A gondolattól elszoktassa népünk’ –
Érzékhez szólva, értelem helyett.
A puritán hit ősi városában
Hiú látványnak nem – csak szellemünknek
Épülhetett e ház: – »azért ez oltár«.
S áldott legyen a kéz, mely építé,
Áldott a szív, a mely kigondolá,
Áldott a nép, mely érte áldozott,
Áldott a szellem, mely föntartja ezt,
S áldott a hon, melynek szolgálni fog.
Az barokk és bizánci elemeket tartalmazó, romantikus stílusú színház ünnepélyes megnyitójára 1865. okt. 07-én került sor Jókai Mór Prológjával (a debreczeni nemzeti szinház megnyitásának ünnepélyé- hez) és Katona József Bánk bánjával, amit Reszler István társulata adott elő.
Jókai Mór
1958. őszén Szendrő József, nagy tudású rendező és tapasztalt vezető került a színház élére. Nyilatkozatában így körvonalazta elképzeléseit: „ A Csokonai Színházból olyan kulturális központot lehetne létesíteni, mint annak idején a kolozsvári volt. Itt megvan a lehetősége annak, hogy tökéletes együttest hozzunk létre… Ebben az évadban merem remélni az eddigi színvonal lépcsőzetes emelkedését, két-három éven belül pedig… a fővárosi színvonalat.”…
A XX.század vége
1949 szeptemberében állami kezelésbe került az ország összes színháza, tehát a Csokonai Színház is. A színházak államosítása alapvető változást hozott. Az állam magára vállalta a színházak fenntartásának terheit.
A Csokonai Színház e nehéz korszakot átélt igazgatói – Horváth Jenő, Téry Árpád, Both Béla – áttették a hangsúlyt a klasszikusokra, akiknek műveit megszerettették a közönséggel.
Kisvideónkkal barangoljunk pár évtizedet, s a múlt fontosabb mozzanatainak megimerése után látogassunk el jelenünk színházába.
A Csokonai Színház életében meghatározó jelentőségű volt az 1950. és 1957 közötti Téry Árpád igazgatása alatti időszak. A színház csökkentette a bemutatók számát: így az előadások minősége javult, sőt kiváló produkciók is születtek. Az ekkor játszó fiatal tehetségek közül kimagaslik Soós Imre, Mensáros László, Örkényi Éva.
Az 1956-os forradalom mély sebeket hagyott a társulaton. Both Béla átvette a színház igazgatását, megfogyatkozott társulat élére kellett állnia.
Többen nincsenek már a színháznál, Soós Imre öngyilkos lett. Both Bélának minden nehézség ellenére, sikerült visszaállítania a színház kulturális jelentőségét a régióban.
Jelenleg futó műsorok
A Csokonai múltját megsimerve, jelenének egy-egy szeletkéjét tanulmányozva biztosan sokan kedvet kapnak a színházlátogatáshoz. Az idei kínálat is nagyon színes, ahogy ezt már megszokhattuk, így minden korosztály talál kedvére való darabot.
Az évadban bemutatásra kerülő előadások:
Virginia Woolf: Orlando
Verona, 1301
Szabó Magda: Az ajtó
Giuseppe Verdi: Traviata
Robert Thomas: Nyolc nő
William Shakespeare: Rómeó és Júlia
Gimesi Dóra: A mindentlátó királylány
Willy Russell: Shirley Valentine
Gaetano Donizetti: Szerelmi bájital
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
Hubay Miklós: Tüzet viszek
Benedek Elek-Kocsák Tibor-Pesty-Nagy Kati-Wichmann Ákos: Tűzrőlpattant Tündérország
M. A. Bulgakov: A Mester és Margarita
Carlo Goldoni: A chioggiai csetepaté
Mészáros Tibor: Istent a falra festeni
Borbély Szilárd: Akár Akárki
Urbán Gyula: Egerek
Ezek mellett számos vendégelőadás, mozgóképbemutató és néhány, a Csokonai Színház történetéről szóló bemutató várja a kedves látogatókat idén, a kisebbek élményeiért pedig a Vojtina Bábszínház társulata felel.
Kóti Árpád - a Nemzet Színésze
Kóti Árpád 1934. november 15-én született Bucsán. Kiskunfélegyházán testnevelési-szaktanítói oklevelet szerzett.
"Nem tudom megfejteni, mi vonzott a színészi pályára, ahogy azt sem, miért akartam testnevelő tanár lenni, amikor Bucsán, ahol születtem, még tornaterem sem volt..."
Kóti Árpád 2014-ben Kossuth-díjat kapott, 1985-ben érdemes művész, 2001-ben kiváló művész lett, a Jászai Mari-díjat 1978-ban kapta meg. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki. Aase-díjas, Csokonai-díjas, 2002-ben a POSZT-on a legjobb epizódszereplő díját kapta meg, nemrég pedig, a Nemzet Színésze címet viselő tizenegy művész döntött arról, hogy Kóti Árpád kerüljön a testületükbe.
A Színművészeti Főiskolán 1958-ban végzett, de diplomáját nem vehette át.
Első szerződése két évadra a békéscsabai színházhoz kötötte. 1960-ban Egerbe szerződött, egy évre rá Veszprémbe költözött, majd újabb egy szezon után a szolnoki teátrum, a Szigligeti Színház tagja volt.
Öt szezon alatt négy színházban játszott.
Lengyel György hívására 1963-ban a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött.
1963. szeptember 23-án láthatta először a cívisváros közönsége. Első komoly sikerét a Kapaszkodj, Malvin, jön a kanyar című darabban aratta. Aztán jöttek sorban az emlékezetes alakításai: a Részeg eső Balla Gézája, a Sírkő pántlikával Pacel Márkja, a János király Pandulphója, Shakespeare Lear királyában pedig először Edmund, majd Gloster szerepe, végül 72 évesen maga a király szerepe. Későbbi két nagy sikere Háy János A Gézagyerek című darabjának Herda Pityujaként, majd a 2009-ben bemutatott Én, Károli Gáspár címszerepében volt.