Források:
9.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Moszatgomb%C3%A1k
http://www.hik.hu
Jakucs Erzsébet: A mikológia alapjai (2009)
http://www.biocontrol.entomology.cornell.edu/pathogens/lagenidium.html
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/14529129
Barangolás a gombák világában – TKK Kiadó
Google képek
A gombák - Búvár Zsebkönyvek
8.
Köszönöm a figyelmet!
A peronoszpórafélék rendje (Peronosporales)
5.2
- micéliumuk fonalszerű, gazdagon elágazó, magas fejlődési szintet elért petespórás gombák
- többségük virágos növények parazitája, ezek a gazdanövény gázcserenyílásain át fonalat fejlesztenek a levelek belsejébe
- itt a sejtekbe a sejtfalat áttörve szívófonalakat bocsátanak
- kedvező környezeti körülmények között ivartalan úton a gázcserenyílásokból kinőve spóratartók jönnek létre, melyek újra spórákat képeznek, így nagyon gyorsan és nagy területet fertőzhetnek
- a peronoszpóra a szőlő egyik fő kártevője
Petespórás gombák
5.
- a törzs mintegy 500 fajt foglal magába
- az idetartozó fajok egy része ősi vízi szervezet, másik része erősen specializált szárazföldi, parazita gomba
- életmódjuk változatos
- osztatlan hifáik vannak; erős, tömlő formájú, elágazó micéliumot(=gombafonalak összesége) képeznek
- a sejtfalukban cellulóz és glükán található
A halpenészfélék rendje (Saprolegniales)
5.1
- tipikus vízi szervezetek
- elhalt rovarok vagy növények maradványain él, néhány fajuk élősködőként beteg vagy sérült halakon, kétéltűeken, ill. azok ikráin fordul elő
Peronosporales mikroszkóp alatt
Különböző peronoszpóra megbetegedé-sek
Labirintusgombák (Labyrinthulomycota)
6.
- a törzs kicsi, 42 faj tartozik ide, tengeri vagy félsósvízi élőlények
- sejtjeik nyálkát termelnek, így összefüggő hálózatot alkotnak (nyálkalabirintus)
- egyes sejtek képesek nyálkában ide-oda mozogni
Labirintusgombafajok
mikroszkóp alatt
Miről volt ma szó?
7.
3.1
Moszatgombák
Moszatgombák (Phycomycota)
- elvesztették a fotoszintézis képességét, ezért heterotróffá váltak
- sejtfalukban cellulóz is található (mely a többi gomba felépítésében nincs jelen)
- a sejtfonalakból képződött szerveződési szint a moszatgombák fogalmát takarja
- ide tartozik a peronoszpóra ill. a fejespenész, utóbbi ún. szaprofiton (szaprofiton=lebontó)
Hyphochytridiomycota
Petespórás gombák (Oomycota)
felépítés, élőhelyek, fajleírás,ostorok
A peronoszpórafélék rendje (Peronosporales)
Labirintusgombák (Labyrinthulomycota)
A halpenészfélék rendje (Saprolegniales)
felépítes, szerveződés, rendszerezés, szaporodás
A peronoszpóra mikroszkóp alatt.
Az Olpidium brassicae az ősi moszatgombák (Chytridiales) rendjébe tartozó, káposzta tőfekélyének okozója.
Moszatgombák, felépítés, szerveződés
3.2
- a moszatgombák eukarióták
Hyphochytridiomycota
4.
A moszatgombák spórai ostorral rendelkeznek.
Három törzs tartozik a moszatgombákhoz: a Hyphochytridiomycota, az Oomycota (petespórás gombák) és a Labyrinthulomyota (Labirintusgombák) törzse.
Az elkövetkezendő diákban e 3 törzsről esik szó.
Felépítés
- e törzs nagyon kicsi, mindössze 15 faj tarozik ide
- a fajok a moszatgombáktól lényegesen különböznek
Spórák
(osztódással szaporodnak)
A spórratartó egy idő után spórát kezd termelni.
- ostoruk felépítése eltér a moszatgombáknál megszokott spórák ostorával
- sejtfalukban cellulóz és kitin is található, amely kizárólag rájuk jellemző tulajdonság
A spórák a kenyérre jutvaelőször osztódnak, majd seftfonalakat képeznek. Egy kis idő után szabad szemmel is látható a fekete fejespenész. A kenyéren mikroszkópikus méretű, gömb alakú spóratartók találhatók, melyek spórát termelnek.
Kenyér, párás, nedves helyen
egy Hyphochytridiomycota faj spórája
Tartalomjegyzék
2.
1. Főcím
2. Tartalomjegyzék
3. Bevezetés
- 3.1 Moszatgombák
- 3.2 Szerveződés,felépítés
4. Hyphochytridiomycota
5. Petespórás gombák (Oomycota)
- 5.1 A halpenészfélék rendje (Saprolegniales)
- 5.2 A peronoszpórafélék rendje
6. Labirintusgombák (Labyrinthulomycota)
7. Áttekintés
8. Köszönet
9. Források
Moszatgombák
1.
Heincz Barnabás 9.c; 2014.12.21.
Phycomycota