Introducing
Your new presentation assistant.
Refine, enhance, and tailor your content, source relevant images, and edit visuals quicker than ever before.
Trending searches
1. Megatrend: elöregedés
2. Megatrend: egyre kevesebben, egyre kevesebbet fogunk dolgozni
3. Megatrend: növekedés
4. Megatrend: a fejlődés gyorsulása
http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/sulyos_meglepetesek_varnak_a_politikusokra_es_rank.517872.html
TTR ráta
A nők teljes termékenységi rátája (TTR) azt fejezi ki, hogy egy szülőképes korú nő az élete során mennyi gyereket hoz a világra. Ha ennek a rátának az értéke 2,1-2,2 alá süllyed, akkor az adott népesség hosszú távon csökkenni fog függetlenül attól, hogy pillanatnyilag mennyire emelkedik.
Magyarország termékenységi rátája 2011-ben 1,24 volt a KSH adatai szerint.
a cenzúra ártalmas
önkormányzatiság
önsegítség
önrendelkezés
szuverenitás
individualitás
autonómia
hatáskörmegosztás
arányosság
emberi méltóság
https://ourworldindata.org/a-history-of-global-living-conditions-in-5-charts
államcsínyekről, puccsokról:
Edward Luttwak. Coup D'État: A Practical Handbook, Harvard University Press, 1979
forrás "http://www.youtube.com/watch?v=vPawzK0b58c"
http://huntv.info/cb/video/BORMABRU63NA/Kormányzó-Újévi-köszöntője
„[...] a szolidaritás kölcsönös kötelezettségvállalást, illetve egymás megsegítésének készségét jelenti. [...] Míg a perszonalitáselv a személy emberjogi státusát rögzíti a kölcsönös elismerésviszony értelmében, vagyis minden ember, mint személy alapvető jogigényét fejti ki, addig a szolidaritáselvben ennek a jogigénynek megfelelő kötelességekről van szó, amelyek egy jogközösség keretén belül mindenkit köteleznek, és a jogközösség egészére is vonatkoznak. Ilyen értelemben a szolidaritás elve társadalmi együttműködésre kötelez, amelynek célja mindenki számára biztosítani a személy emberjogi státusát.”
„Igaz ugyan, a történelem is világosan bizonyítja, hogy a körülmények változásával sok olyan feladatot, amelyeket korábban kisebb szervezettségi fokú társulások is képesek voltak ellátni, ma már csak nagyobb szervezetek tudnak elvégezni. A társadalomelmélet szilárd és öröktörvényű elve a rendkívülien fontos alapelv (in philosophia sociali gravissimum principium), amelyet sem megcáfolni, sem megváltoztatni nem lehetséges; ez így szól: amit az egyes egyének (singularis homo) saját erejükből és képességeik révén meg tudnak valósítani, azt a hatáskörükből kivenni (erripere = szó szerint: erőszakosan elragadni, elrabolni) és a közösségre bízni tilos; éppen így mindazt, amit egy kisebb és alacsonyabb szinten szerveződött közösség képes végrehajtani és ellátni, egy nagyobb és magasabb szinten szerveződésre áthárítani jogszerűtlenség és egyúttal súlyos bűn, a társadalom helyes rendjének felforgatása, mivel minden társadalmi tevékenység lényegénél és bennerejlő erejénél fogva segíteni – szubszidiálni – köteles a társadalmi egész egyes részeit, ellenben soha nem szabad bomlasztani vagy bekebeleznie azokat (cum socialis qumvis opera vi naturaqum sua subsidium affere membris corporis socialis debeat, numquam ver eadem destruere el absorbere).” (79)
„A kézenfekvő megoldás tehát az, ha az állami vezetés a kisebb jelentőségű teendők és problémák megoldását, amelyek őt amúgy is csak szétforgácsolják, átengedi az alacsonyabb szervezettségű csoportoknak: ezáltal szabadabban, határozottabban, tehát hatékonyabban tudja elvégezni azt, ami kizárólag az ő hatáskörébe tartozik, s amit ennélfogva csak ő képes megtenni irányító, ellenőrző, preferáló és korlátozó tevékenysége révén, ahogy a konkrét helyzet vagy szükség követeli. Az államférfiak legyenek meggyőződve arról, hogy minél tökéletesebben működik a különbözõ társadalmi feladatokra szerveződő alakulatok rendje az említett szubszidiaritási elv érvényesítésével (quo perfectius, servato hoc subsidiarii officii principio, hierarchicus inter diversas consociationes ordo viguerit), annál nagyobb lesz az államhatalom tekintélye és cselekvésének hatásfoka, annál sikeresebb lesz és annál kedvezőbb helyzetbe kerül maga az állam is.”(80)
perszonalitás
szolidaritás
szubszidiaritás
Quadragesimo Anno (QA) c. körlevél 79–80.pontjai
Az Egyház társadalmi tanítása. Dokumentumok. Szent István Tarsulat, Budapest, é.n.,
http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2012/01/03/magyarorszag_nem_argentina/
http://gondola.hu/cikkek/78880-A_Jobbik_webes_univerzuma.html
szovjet-típusú, pártállami, kommunista-bolsevik uralmi szerkezet történetileg egyedi vonása
Carl Schmitt
http://www.magyardiplo.hu/archivum/2013-február/1097-az-orban-rezsim-politikai-teologiaja
”A káderhatáskör a következő fontosabb személyi ügyekre terjed ki:
- kinevezés (választás), előléptetés, áthelyezés, felmentés, leváltás, visszahívás, alacsonyabb munkakörbe helyezés;
- minősítés;- kormánykitüntetés;- magasabb szintű politikai és állami iskolára küldés;- hosszabb időtartamú hivatalos külföldi kiutazás;- fegyelmi eljárás kezdeményezésének engedélyezése.”
(A Központi Bizottság 1977. október 18-i hatásköri listája)
-- http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=rQX2lwKS3Pg --
”A Központi Bizottsága) A Szervezeti Szabályzat alapján saját tagjai közül megválasztja...b) Kinevezi ...c) Megválasztásuk, illetve kinevezésük előtt állást foglal az alábbi tisztségekre javasoltak ügyében ...”
(A Központi Bizottság és szerveinek 1968. január 23-i hatásköri listája)
Pokol Béla
http://jesz.ajk.elte.hu/pokol21.html
1918: The first links are established between national politics and the advertising industry in the US. Will B. Hays, then chairman of the Republican National Committee, hires leading ad man Albert Lasker to promote the party. The Republicans win in 1920.
média és politika
a médiakommunikációs alapfogalmakat, modelleket, megismerjék
a média és a politikai folyamat közötti kapcsolatrendszert érintő nézeteket, a politika (politikusok) és a média
összefonódására vonatkozó felfogásokat, a politikai kampányokban alkalmazott marketingstratégiákat.
1. Fogalomértelmezések: kommunikáció és média fogalma, a kommunikációs folyamat ismérvei, elemei.
2. Társadalmi és tömegkommunikációs modellek: Newcomb, Westley és MacLean, Gerbner modelljei, vala-
mint a koncentrikuskör-modell, lövedékelmélet, a korlátozott hatások modellje, az erős hatások modell-
je.
3. A kommunikáció verbális szintje: a politika nyelve és szimbólumai.
4. A kommunikáció nonverbális kódjai: kinezika, proxemika, taktilika, kronemika, ikonika, paranyelv. A
nem verbális szimbólumok jelentősége a politikusi imázs alakításában.
5. Magyarországi médiapiaci körkép.
6. Vizuális kommunikáció és megjelenési formái. A politikai reklám.
7. A vizuális manipuláció lehetőségei a politikai imázsteremtésben.
8. A média pszeudoesemény-teremtési funkciója. A politika medializálódása.
9. A kommunikáció pragmatikája: a társadalmi köztér fejlődéstörténete és szerepe a politikai folya matok
alakításában.
10. Marketingstratégiák a választási kampányokban. Kampányelemzések.
Kötelező és ajánlott irodalom:
Kapitány Ágnes–Kapitány Gábor: Értékválasztás ’98. Új Mandátum, Budapest, 1998, valamint a további köte-
tek.
Kiss Balázs: Politikai kommunikáció. Szöveggyűjtemény. Rejtjel, Budapest, 2000.
Mazzoleni, Gianpietro: Politikai kommunikáció. Osiris Kiadó, Budapest, 2002.
Newman, Bruce I.: A politika tömegmarketingje. Bagolyvár, Budapest, 2000.
Newman, Bruce I.: Politikai marketing mint kampánystratégia. Bagolyvár, Budapest, 1999.
Róka Jolán: Kommunikációtan. Századvég, Budapest, 2002.
Tóth Csaba–Török Gábor: Politika és kommunikáció. Századvég, Budapest, 2002.
Bajomi-Lázár Péter: Magyar médiatörténet. Akadémiai kiadó, 2005.
Bajomi-Lázár Péter: Média és társadalom. Antenna, 2006.
Antal Zsolt és Gazsó Tibor: Magyar médiahelyzet. Századvég, 2005.
Bayer József és Bajomi-Lázár Péter: Globalizáció, média, politika. MTA Politikai Tudományok Intézete, 2005.
Jany János, Ilosvai Gábor, Bölcskei János: Médiajogi kézikönyv. Osiris kiadó, 2000.
Kiss Balázs és Boda Zsolt: Politika az interneten. Századvég kiadó, 2005.
Gubcsi Lajos, Négy nap, amely megrengette az országot
politikai választások
http://www.mediakutato.hu/cikk/2005_01_tavasz/01_hogyan_nyerjuk
„Vegyük le egy kicsit a túl nagy felelősséget a politikusok válláról! Az, ami ma Magyarországon van, nem néhány száz vagy néhány ezer politikusnak a keze munkája. Nem azért alakult így, mert voltak ostoba vagy gazember politikusok kormányon vagy ellenzékben. Hanem azért, mert mi, magyarok - nem megegyezéses alapon persze -, közösen ide juttattuk a dolgokat."
Kövér László, 2009
társadalmi választások elmélete
érpataki polgármester