Introducing 

Prezi AI.

Your new presentation assistant.

Refine, enhance, and tailor your content, source relevant images, and edit visuals quicker than ever before.

Loading…
Transcript

Politológia

megatrendek

1. Megatrend: elöregedés

2. Megatrend: egyre kevesebben, egyre kevesebbet fogunk dolgozni

3. Megatrend: növekedés

4. Megatrend: a fejlődés gyorsulása

http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/sulyos_meglepetesek_varnak_a_politikusokra_es_rank.517872.html

TTR ráta

A nők teljes termékenységi rátája (TTR) azt fejezi ki, hogy egy szülőképes korú nő az élete során mennyi gyereket hoz a világra. Ha ennek a rátának az értéke 2,1-2,2 alá süllyed, akkor az adott népesség hosszú távon csökkenni fog függetlenül attól, hogy pillanatnyilag mennyire emelkedik.

Magyarország termékenységi rátája 2011-ben 1,24 volt a KSH adatai szerint.

nyilvános szereplés

  • hvg.hu: Felelősnek tartja-e magát a forintgyengülés miatt?
  • Orbán Viktor: Mármint a jegybankelnök úr? Erről nem nyilatkozott.
  • hvg.hu: Nem. Ön, miniszterelnök úr!
  • Orbán Viktor: Semmilyen személyes felelőssége a jegybank elnöknek nem került szóba a tárgyaláson.
  • hvg.hu: Ön, személy szerint!
  • Orbán Viktor: Az sem.

az olajár alakulása

mo-i trendek

a cenzúra ártalmas

önkormányzatiság

önsegítség

önrendelkezés

szuverenitás

individualitás

autonómia

hatáskörmegosztás

arányosság

emberi méltóság

https://ourworldindata.org/a-history-of-global-living-conditions-in-5-charts

államcsínyekről, puccsokról:

Edward Luttwak. Coup D'État: A Practical Handbook, Harvard University Press, 1979

forrás "http://www.youtube.com/watch?v=vPawzK0b58c"

http://huntv.info/cb/video/BORMABRU63NA/Kormányzó-Újévi-köszöntője

„[...] a szolidaritás kölcsönös kötelezettségvállalást, illetve egymás megsegítésének készségét jelenti. [...] Míg a perszonalitáselv a személy emberjogi státusát rögzíti a kölcsönös elismerésviszony értelmében, vagyis minden ember, mint személy alapvető jogigényét fejti ki, addig a szolidaritáselvben ennek a jogigénynek megfelelő kötelességekről van szó, amelyek egy jogközösség keretén belül mindenkit köteleznek, és a jogközösség egészére is vonatkoznak. Ilyen értelemben a szolidaritás elve társadalmi együttműködésre kötelez, amelynek célja mindenki számára biztosítani a személy emberjogi státusát.”

„Igaz ugyan, a történelem is világosan bizonyítja, hogy a körülmények változásával sok olyan feladatot, amelyeket korábban kisebb szervezettségi fokú társulások is képesek voltak ellátni, ma már csak nagyobb szervezetek tudnak elvégezni. A társadalomelmélet szilárd és öröktörvényű elve a rendkívülien fontos alapelv (in philosophia sociali gravissimum principium), amelyet sem megcáfolni, sem megváltoztatni nem lehetséges; ez így szól: amit az egyes egyének (singularis homo) saját erejükből és képességeik révén meg tudnak valósítani, azt a hatáskörükből kivenni (erripere = szó szerint: erőszakosan elragadni, elrabolni) és a közösségre bízni tilos; éppen így mindazt, amit egy kisebb és alacsonyabb szinten szerveződött közösség képes végrehajtani és ellátni, egy nagyobb és magasabb szinten szerveződésre áthárítani jogszerűtlenség és egyúttal súlyos bűn, a társadalom helyes rendjének felforgatása, mivel minden társadalmi tevékenység lényegénél és bennerejlő erejénél fogva segíteni – szubszidiálni – köteles a társadalmi egész egyes részeit, ellenben soha nem szabad bomlasztani vagy bekebeleznie azokat (cum socialis qumvis opera vi naturaqum sua subsidium affere membris corporis socialis debeat, numquam ver eadem destruere el absorbere).” (79)

„A kézenfekvő megoldás tehát az, ha az állami vezetés a kisebb jelentőségű teendők és problémák megoldását, amelyek őt amúgy is csak szétforgácsolják, átengedi az alacsonyabb szervezettségű csoportoknak: ezáltal szabadabban, határozottabban, tehát hatékonyabban tudja elvégezni azt, ami kizárólag az ő hatáskörébe tartozik, s amit ennélfogva csak ő képes megtenni irányító, ellenőrző, preferáló és korlátozó tevékenysége révén, ahogy a konkrét helyzet vagy szükség követeli. Az államférfiak legyenek meggyőződve arról, hogy minél tökéletesebben működik a különbözõ társadalmi feladatokra szerveződő alakulatok rendje az említett szubszidiaritási elv érvényesítésével (quo perfectius, servato hoc subsidiarii officii principio, hierarchicus inter diversas consociationes ordo viguerit), annál nagyobb lesz az államhatalom tekintélye és cselekvésének hatásfoka, annál sikeresebb lesz és annál kedvezőbb helyzetbe kerül maga az állam is.”(80)

perszonalitás

szolidaritás

szubszidiaritás

Quadragesimo Anno (QA) c. körlevél 79–80.pontjai

Az Egyház társadalmi tanítása. Dokumentumok. Szent István Tarsulat, Budapest, é.n.,

nómenklatúra, a káderhatásköri lista

http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2012/01/03/magyarorszag_nem_argentina/

http://gondola.hu/cikkek/78880-A_Jobbik_webes_univerzuma.html

szovjet-típusú, pártállami, kommunista-bolsevik uralmi szerkezet történetileg egyedi vonása

Carl Schmitt

http://www.magyardiplo.hu/archivum/2013-február/1097-az-orban-rezsim-politikai-teologiaja

”A káderhatáskör a következő fontosabb személyi ügyekre terjed ki:

- kinevezés (választás), előléptetés, áthelyezés, felmentés, leváltás, visszahívás, alacsonyabb munkakörbe helyezés;

- minősítés;- kormánykitüntetés;- magasabb szintű politikai és állami iskolára küldés;- hosszabb időtartamú hivatalos külföldi kiutazás;- fegyelmi eljárás kezdeményezésének engedélyezése.”

(A Központi Bizottság 1977. október 18-i hatásköri listája)

-- http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=rQX2lwKS3Pg --

politikai diskurzus elemzés

”A Központi Bizottsága) A Szervezeti Szabályzat alapján saját tagjai közül megválasztja...b) Kinevezi ...c) Megválasztásuk, illetve kinevezésük előtt állást foglal az alábbi tisztségekre javasoltak ügyében ...”

(A Központi Bizottság és szerveinek 1968. január 23-i hatásköri listája)

mediatizált politika

Pokol Béla

http://jesz.ajk.elte.hu/pokol21.html

1918: The first links are established between national politics and the advertising industry in the US. Will B. Hays, then chairman of the Republican National Committee, hires leading ad man Albert Lasker to promote the party. The Republicans win in 1920.

média és politika

a médiakommunikációs alapfogalmakat, modelleket, megismerjék

a média és a politikai folyamat közötti kapcsolatrendszert érintő nézeteket, a politika (politikusok) és a média

összefonódására vonatkozó felfogásokat, a politikai kampányokban alkalmazott marketingstratégiákat.

1. Fogalomértelmezések: kommunikáció és média fogalma, a kommunikációs folyamat ismérvei, elemei.

2. Társadalmi és tömegkommunikációs modellek: Newcomb, Westley és MacLean, Gerbner modelljei, vala-

mint a koncentrikuskör-modell, lövedékelmélet, a korlátozott hatások modellje, az erős hatások modell-

je.

3. A kommunikáció verbális szintje: a politika nyelve és szimbólumai.

4. A kommunikáció nonverbális kódjai: kinezika, proxemika, taktilika, kronemika, ikonika, paranyelv. A

nem verbális szimbólumok jelentősége a politikusi imázs alakításában.

5. Magyarországi médiapiaci körkép.

6. Vizuális kommunikáció és megjelenési formái. A politikai reklám.

7. A vizuális manipuláció lehetőségei a politikai imázsteremtésben.

8. A média pszeudoesemény-teremtési funkciója. A politika medializálódása.

9. A kommunikáció pragmatikája: a társadalmi köztér fejlődéstörténete és szerepe a politikai folya matok

alakításában.

10. Marketingstratégiák a választási kampányokban. Kampányelemzések.

Kötelező és ajánlott irodalom:

Kapitány Ágnes–Kapitány Gábor: Értékválasztás ’98. Új Mandátum, Budapest, 1998, valamint a további köte-

tek.

Kiss Balázs: Politikai kommunikáció. Szöveggyűjtemény. Rejtjel, Budapest, 2000.

Mazzoleni, Gianpietro: Politikai kommunikáció. Osiris Kiadó, Budapest, 2002.

Newman, Bruce I.: A politika tömegmarketingje. Bagolyvár, Budapest, 2000.

Newman, Bruce I.: Politikai marketing mint kampánystratégia. Bagolyvár, Budapest, 1999.

Róka Jolán: Kommunikációtan. Századvég, Budapest, 2002.

Tóth Csaba–Török Gábor: Politika és kommunikáció. Századvég, Budapest, 2002.

Bajomi-Lázár Péter: Magyar médiatörténet. Akadémiai kiadó, 2005.

Bajomi-Lázár Péter: Média és társadalom. Antenna, 2006.

Antal Zsolt és Gazsó Tibor: Magyar médiahelyzet. Századvég, 2005.

Bayer József és Bajomi-Lázár Péter: Globalizáció, média, politika. MTA Politikai Tudományok Intézete, 2005.

Jany János, Ilosvai Gábor, Bölcskei János: Médiajogi kézikönyv. Osiris kiadó, 2000.

Kiss Balázs és Boda Zsolt: Politika az interneten. Századvég kiadó, 2005.

Gubcsi Lajos, Négy nap, amely megrengette az országot

hírTV Híradó:

"Nem ismeri el felelősségét az izraeli kémrepülőgépek ügyében a Nemzeti Közlekedési Hatóság szerdán felmentett igazgatója. Vágó József először a hírTV-nek nyilatkozott, miután Hónig Péter közlekedési miniszter felfüggesztette állásából."

Vágó József "nyilatkozata a következő volt:

"Nem nyilatkozom."

aforizmák

Oszd be és uralkodj!

politikai választások

pártállam

  • Németh György: Hogyan nyerjük meg a választásokat?
  • Politikai propaganda a köztársaságkori Rómában

____________________________

http://prezi.com/1vrpvaj2mdye/

____________________________

  • Ha nem nyalsz, szopni fogsz
  • Steril a segge a sok nyalástól
  • Az a korrupció, amiből miket kihagynak
  • Keresd a nőt!
  • Oszd meg és uralkodj
  • Az állam én vagyok. (XIV. Lajos, francia király, XVII. sz. közepe)
  • A demokráciával szembeni legjobb érv egy átlagos választóval való ötperces beszélgetés. (Winston Churchill)
  • A demokrácia a legrosszabb kormányzati forma – nem számítva az összes többit, amellyel az emberiség megpróbálkozott. (Winston Churchill)
  • A politika – mint Kossuth Lajostól is tudhatjuk – az „exigentiák", vagyis a lehetőségek tudománya.
  • A kormány az a testület, ami mindig megtartja, amit ígér. Ha pénzt ígér, azt is megtartja. (Karinthy Frigyes)
  • He higgy neki! Csak a javadat akarja.
  • A háború alatt egy brit kormányülésen egy miniszter azzal állt elő, hogy a hadiállapotra tekintettel nullázzák le a kulturális kiadásokat, és a felszabaduló összeget fordítsák fegyverekre. Mire Churchill így válaszolt: Rendben, de akkor miért is harcolunk?

http://www.mediakutato.hu/cikk/2005_01_tavasz/01_hogyan_nyerjuk

„Vegyük le egy kicsit a túl nagy felelősséget a politikusok válláról! Az, ami ma Magyarországon van, nem néhány száz vagy néhány ezer politikusnak a keze munkája. Nem azért alakult így, mert voltak ostoba vagy gazember politikusok kormányon vagy ellenzékben. Hanem azért, mert mi, magyarok - nem megegyezéses alapon persze -, közösen ide juttattuk a dolgokat."

Kövér László, 2009

társadalmi választások elmélete

___________________________

http://prezi.com/0pjdeebprp5h/

___________________________

összeesküvés-elméletek

Mi a hatalom?

kis

magyar

politikatörténet

Társadalomföldrajz

____________________________

http://prezi.com/x6tu2wk5dgqe/

____________________________

politikai földrajz

  • 1944-1947: 1. Köztársaság – koalíciós időszak
  • 1947-1949: a kommunista uralom kiépülése
  • 1949-1956: Rákosi-korszak
  • 1956-1985: Kádár-korszak
  • 1985-1989: a kommunista uralom felbomlása, rendszerváltás
  • 1990-2010: 2. Köztársaság – demokratikus időszak
  • 1990 utáni magyar parlamenti választások eredményei
  • pártok, regionális preferenciák
  • trendek, pártok, országos 2. fordulós adatok
  • társadalomstatisztikai, regionális, településföldrajzi különbségek
  • MSZP-gócpontok, Budapest, 1990
  • MDF-Rózsadomb, Budapest, 1994 - felsőfokú végzettség, Budapest, 1990
  • felsőfokú végzettség, országos
  • jövedelemadó, országos
  • gépkocsi ellátottság, országos
  • telefon-ellátottság, országos
  • újonnan épített lakások, országos, 1990
  • vallási megoszlás, 1890-1949
  • szórványkisebbség: FKGP, Budapest, 1990, 1994

Irodalom

___________________________

http://prezi.com/fa6nqtzyshch/

___________________________

  • Syi, Cselekvéselmélet dióhéjban, Budapest: Typotex, 2008
  • Novák Zoltán, Az MSZMP Budapesti Reformköre (http://mek.oszk.hu/01900/01961/html)
  • Bibó István, Az európai társadalomfejlődés értelme, in: Válogatott tanulmányok III, Magvető, 1986, 5-123.o.(http://mek.oszk.hu/02000/02043/html/430.html)
  • Max Weber, Gazdaság és társadalom, 1. kötet. A megértő szociológia alapvonalai, KJK, 1987
  • Alapfogalmak (http://mokk.bme.hu/hallgato/bevszociologia/weber1)
  • Az uralom szociológiája (http://mokk.bme.hu/hallgato/bevszociologia/weber2)
  • Szakadát István, A politikai cselekvések szabályszerűségei, in: S.Nagy Katalin (szerk.), Bevezetés a szociológiába, Budapest: BME, 2006 (http://mokk.bme.hu/archive/szocjegyzet_polszoc)
  • Szakadát István: Káderfo(r)gó, in: Társadalmi Szemle, 1992/7-8. (http://mokk.bme.hu/archive/kaderforgo)
  • Mészáros József, Szakadát István, Választási eljárások – választási rendszerek, BME Szociológia Tanszék, 1993 (http://mokk.bme.hu/archive/valalg_1993)
  • Kovács Éva, A terek és aszobrok emlékezete (1988-1990) - Etűd a magyar rendszerváltó mítoszokról
  • http://polkom.blog.hu/2010/03/10/uj_minoseg_a_negativ_kampanyvideokban
  • http://www.wired.com/dangerroom/2013/05/able-archer-scare/
  • http://magyarnarancs.hu/belpol/oszod_es_a_2006-os_kampanyigeretek_egymasra_figyelve-67617
  • http://hvg.hu/velemeny/20130524_tudom_ki_szivarogtatta_ki_az_oszodi
  • http://www.nol.hu/archivum/archiv-402097?ref=sso
  • http://hirszerzo.hu/hirek/2006/5/27/13412_gyurcsany_sokkolta_a_szocialistakat

érpataki polgármester

Learn more about creating dynamic, engaging presentations with Prezi