Ady

1877. november 22. Érmindszent

Családja:

Elszegényedett nemesi családban született. Édesapja Ady Lőrinc, kisparaszti gazdálkodó, édesanyja Pásztor Mária , református lelkipásztorok leszármazottja volt. Egy nővére és egy öccse volt.

Gyermekkor:

Tanulmányait egy református elemi iskolában kezdte, majd a nagykárolyi piarista gimnáziumban folytatta. Itt írta első költeményeit. 1896-ban immáron a zilahi református kollégium diákjaként kitűnőre érettségizett. Innen kikerülve érték első szerelmi sikerei, egy F. Erzsike nevű lány személyében, aki később versei Zsókája lett.

Ép testben....

Különleges módon, mindkét kezén hat ujjal, emellett feltűnően nagy, rövidlátó szemmel született. Felnőttként hiúságból nem hordott szemüveget, inkább egészen közelre hajolva olvasott. Lábai alkatilag véznák, gyengék, ennek tudhatta be bizonytalan járását, nagy bütykei miatt pedig speciális cipők viselésére kényszerült.

Munkásságának kezdete

Új versek

Párizsba utazása előtt Ady felvette a kapcsolatot több fővárosi lappal, így párizsi cikkeit, tudósításait már a budapesti újságok is közölték. Hazatérte után pedig a Budapesti Napló munkatársa lett, itt jelentette meg verseit is. A párizsi élmények és a Léda-szerelem felszabadító ereje indították el költővé válásának, tudatos költővé érésének folyamatát. Ennek a folyamatnak első állomása az Új versek című kötet (1906), a modern magyar költészet korszaknyitó alkotása.

Újságírói pálya

Debrecenben kezdett az újságírással foglalkozni, és itt jelent meg első verseskötete is. 1900-ban Nagyváradra ment, a Szabadság, majd a Nagyváradi Napló című ellenzéki újság munkatársa lett, végleg az újságírói pályát választva.

Költői pályájának kezdete

Ady költővé válásában Párizs az alapélmény. A szűkös magyar állapotokból a „világ fővárosába” való kerülés döntő változásokat hozott szellemi, eszmei nézetrendszerében. A korábban csak megérzett, sejtett igazságok bizonyítást nyertek számára. Haladás, fejlődés, valódi polgári értékek, élénk és színvonalas szellemi élet, magas szintű kultúra, művészet talált Párizsban úgy is, ha első útja során még problémát jelentett számára a francia nyelv ismeretének hiánya.

Költészetének legfőbb jellemzői:

Egyrészt megalkotta egyedi kevert ritmusát, továbbá új szavakat alkot az „el” igekötő igékhez való hozzátoldásával, ezáltal keltve egy vagy csak múltbeli vagy elszalasztott lehetőséget, történést vagy balul sikerült próbálkozást a múltban. Ady tematikus-motivikus költő. Költészetében meghatározott motívumcsoportokat követhetünk végig, s ezzel Ady szinte egyedülálló a világirodalomban.

Újítási vágy

Ady, ha nem is az első volt, aki szakított a hagyománnyal, de az első, aki utat tört egy új, modern stílusnak. Bár szívesen tetszelgett a magányos, meg nem értett forradalmár szerepében, a valóságban költőtársai támogatták őt és sokan utánozták verseit.

Az első két kötete még nem jelentett semmi újat. Az új stílus elemei először esszéiben, publicisztikájában és más írásaiban mutatkoztak meg. Egy új költészeteszmény nevében lép fel.

Az ősi, magyaros költészet, kultúrkör és az új, forradalmi változást hozó költői program egyesítése a célja.

Szerelme...

„Gyűlölök és szeretek. Kérded tán, mért teszem én ezt. Nem tudom, érzem csak: szerteszakít ez a kín.”

Catullus

Ady egész szerelmi életére árnyékot vetett egy veszélyes kór: a vérbaj, más néven a szifilisz. A szerelem számára valóban „sötét verem” volt, nemcsak egy szókép, mint Petőfinél.

Futó kalandjai után 1903-ban egy férjes asszonyba szeretett bele, a verseiben Lédának nevezett Diósyné Brüll Adélba. Léda ismertette meg vele Párizst, a francia szimbolista költők verseit, és ő ajándékozta meg a szerelem minden gyötrelmével.

Később azonban ennek a kapcsolatnak vége szakadt, és Ady még egy elbocsátó verset is írt egykori kedvesének.

Azonban Ady nem sokáig maradt társ nélkül. Egy 16 éves lány rokoni kapcsolatukra hivatkozva leveleket kezdett írogatni neki egy svájci leánynevelő-intézetből. Boncza Berta hamar az ujjai köré csavarta a költőt. Ady az erdélyi Csucsára látogatott, a Boncza-birtokra, és megkérte Bertuka apjától a lány kezét. Az apa megtagadta a beleegyezését, de Ady ezzel nem törődött. 1915-ben feleségül vette Csinszkát, ahogy késői szerelmi lírájában szólította kedvesét.

...és szerelmi költészete

A magyar lírában az égi és földi, a lelki és testi szerelem kettősségét, ha nem is elsőként, de a legmarkánsabban Ady Endre képviselte, nem kis megbotránkozást okozva a romantikus szerelmi lírához szokott olvasóknak.

Az Új versek első, szerelmi ciklusában, a Léda asszony zsoltáraiban szereplő Héja-nász az avaron című vers a romantika szerelmi költészetéből megszokott békés gerlepár képe helyett a ragadozó héja motívumát, a szerelmi szenvedély egymást űző, gyilkos ösztöneit emeli ki: „Szállunk a Nyárból, űzve szállunk, Valahol az Őszben megállunk Fölborzolt tollal, szerelmesen. Ez az utolsó nászunk nékünk: Egymás husába beletépünk S lehullunk az őszi avaron.” A héja-pár nyárból őszbe tartó útja, az utolsó nász és a lehullás képe tagadja az örök szerelem fogalmát.

Következő kapcsolatának ideje alatt lettek papírra vetve, a Csinszka-versek. E szerelmes versek azonban már nem a szenvedélyről, hanem a humánus értékek megőrzésének vágyáról szólnak. A Csinszka-versek legfőbb kérdése az, hogy lehet-e a szerelem menedék az elembertelenedett, háborús világgal szemben. Ady egyik legszebb Csinszkához szóló verse, az Őrizem a szemed erről a riadt boldogságvágyról szól: „Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet.” A szerelmi szenvedélynek nyoma sincs a Csinszka-versekben.

Nagyon leegyszerűsítve a Léda-versek a földi, a Csinszka-versek az égi szerelemfelfogást tükrözték.

A világháború alatt

Az első világháború kitörését nemzeti tragédiaként élte meg; ez idő alatt nem közölt írásokat, négy év hallgatás után, 1918-ban jelent meg verseskötete, A halottak élén cím alatt.

Az őszirózsás forradalom után megalakult népköztársaság a forradalmi versei miatt megpróbálta kisajátítani, saját költőjének tekinteni. Ady ettől igyekezett elhatárolni magát, noha harcos híve volt a polgári radikalizmusnak.

Élete vége

1918 novemberében kisebb szélütést kapott. Ettől kezdve beszéde szaggatottá vált, de elméje tiszta maradt. Később viszont megkapta a világon épp ekkor végigsöprő spanyolnáthát, ebből kialakuló magas lázzal járó tüdőgyulladását a Liget Szanatóriumban kezelték. Két hete ápolták, amikor egy reggel hirtelen meghalt (1919. január 27-én, 41 évesen).

Temetése január 29-én volt: koporsóját a Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel, ahol Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Karinthy Frigyes, Jászi Oszkár és sok más közéleti személyiség mellett több ezren rótták le kegyeletüket és búcsúztatták, majd kísérték utolsó útjára fedetlen fővel, a Múzeum körúton és a Rákóczi úton át a Kerepesi temetőig.

Köszönöm a figyelmet!

Források:

• https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MagyarIrodalom-magyar-irodalomtortenet-1/magyar-irodalomtortenet-pinter-jeno-5116/8-a-magyar-irodalom-a-xx-szazad-elso-harmadaban-2885/ady-endre-2C32/ady-endre-elete-2C33/
• https://www.google.hu/maps/place/%C3%89rmindszent+447086,+Rom%C3%A1nia/@47.1639891,19.4360639,7.71z/data=!4m5!3m4!1s0x4747f01e24bde4c7:0xa4ebbeab8b825919!8m2!3d47.5814068!4d22.6144426
• https://www.youtube.com/watch?v=RLu8vO750qQ
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Ady_Endre
• http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-11-osztaly/ady-endre/ady-elete-es-koltoi-palyaja
• https://zanza.tv/irodalom/klasszikus-modernseg-realizmus-naturalizmus-szimbolizmus-impresszionizmus-szecesszio/ady-1
• Illetve rengeteg egyéb elolvasott cikk, mely akár csak egy két leírt mondattal, vagy elmondott szóval járult hozzá a prezentációmhoz

Képek:

• https://www.flaticon.com/
• Google
• Saját fotók
• https://www.youtube.com/watch?v=RLu8vO750qQ

It's been a good year!

data 2

data 3

data 1