Introducing 

Prezi AI.

Your new presentation assistant.

Refine, enhance, and tailor your content, source relevant images, and edit visuals quicker than ever before.

Loading…
Transcript

Az ipari forradalmak

Hullámai és hatásai

Fogalma

Az ipari forradalom fogalma

  • Forradalom: gyors, mélyreható minőségi változás
  • Ipari forradalom: kevésbé gyors, inkább mélyreható
  • Tágabb értelemben: a 18. század közepén Angliából induló modernizációs folyamat
  • Szűkebb értelemben: Angliából induló fejlődés, mely során a manufaktúra gyáriparrá alakul, megjelennek a gépek, folyamatossá válik a gazdaság bővülése
  • Lényegi változás áll be a gazdasági struktúrában

Technikai szempontból

  • Izomerő helyett gépek
  • Emberi és állati erő helyett új energiák
  • Új alapanyagok feltárása és feldolgozása
  • A munkaerő mezőgazdaságból iparba és keredkedelmi-pénzügyi szektorba áramlása
  • Otthoni munka és kisüzem háttérbe szorulása
  • Gyáripar és tömegtermelés kialakulása
  • Szállítás gyorsulása
  • Kereskedelem bővülése

Kettős forradalom

  • 1700-as évek vége
  • Politikai kibontakozás
  • Gazdasági fellendülés

Előzményei

Az első ipari forradalom előzményei

  • 16. század: modern világgazdasági rendszer kialakulása
  • Tőkés gazdálkodás kibontakozása
  • Új üzemformák és szervezési eljárások
  • A 18. századig nincs jelentős technikai-technológiai változás
  • 1770-es évek: ipari forradalom kezdete

Mezőgazdaság

  • Az ipari forradalom itt jelentkezett először
  • Fokozódó termelékenység
  • Növekvő számú munkaerő felszabadul az ipar számára
  • Európai gazdaság önfenttartó növekedése
  • Anyagi javak és szolgáltatások megsokszorozódása
  • Fejlődése visszanyúlik a 16. századra
  • Többet kell termelni kevesebb emberrel

Miért éppen Anglia?

  • 16. században megkezdődik a bekerítések folyamata
  • Technikai és technológiai fejlődés
  • Vetésforgó, istállózó állattartás, fajnemesítés, trágyázás
  • A tagosítás lehetővé teszi a textilipar fejlődését
  • A korábbi bérlők városokba költözve bérmunkásokká válnak
  • A 17. században átalakult a gazdaság jogi és intézményi környezete
  • A 18. századra lezajlott az agrárforradalom
  • Kedvező földrajzi tényezők
  • Az angol társadalom kevésbé merev
  • Rendelkezésre álló tőke és hitel
  • Gyarmatok

A folyamatot elősegítette

  • Gyarmatosítás
  • Alkotmányos monarchia
  • Szilárd jogrendszer
  • Pénzrendszer
  • Szabályozott hitelélet

Ipari forradalom in general

  • Ipari forradalom = állandó változás
  • Napjainkban is tart
  • A modern civilizáció alapja a folyamatos gazdasági növekedésbe vetett hit, a tudomány és technika fejlődése
  • A 18. századi gazdasági fellendülés általános modernizációs folyamatot indított el
  • Kibontakozott a mezőgazdaság, az ipar, az infrastruktúra és a városok forradalma
  • Alapvető változások a társadalom szerkezetében
  • Megsokszorozódott a népesség
  • Tudományok és művészetek fejlődése
  • A társadalom hagyományos korszakát felváltotta a modern, városias korszak

Első ipari forradalom

Az első ipari forradalom folyamata

  • A gépesítés költséges
  • Textiliparból indul ki: kis tőke befektetéssel is nagy hozamokat lehetett elérni
  • A textilipar virágzó ágazat: itt jelennek meg az első újítások, erre van fizetőképes kereslet
  • Fából készült gépek
  • Megjelenik az igény a fémből/vasból készült gépekre
  • Ehhez a fémipar és a gépipar fellendülése kell

A textilipar forradalma

  • A nehéziparnál kevesebb tőke kell hozzá
  • Korlátlan piaccal rendelkezik
  • Olcsó nyersanyag
  • Technikai korlátok leküzdése
  • Repülő vetélő, fonó Jenny, szövőgép
  • Kevés hitellel hatalmas bevétel

A szállítás forradalma

  • Gőzgépek eleinte bányákban
  • James Watt: gazdaságos gőzgép
  • Víziutak bővítése, gőzhajók megjelenése
  • Gőzmozdony megjelenése
  • Vasútvonalak építése

A nehézipar fellendülése

  • Bányászat fejlődése
  • Vaskohászat forradalma
  • Fűtés igénye miatt széntermelés
  • Nagyobb tőkeigényű befektetés
  • Lassabb megtérülés
  • Kellett hozzá a textiliparban felhalmozott tőke

Találmányok

Találmányok

.

Következmények

Következmények

  • Első szakasza a 19. század elejére érte el az európai centrum többi országát és az USA-t, a század második felében Európa keleti részeit
  • Új eszközök, gazdasági és politikai szerkezetek átvétele
  • Követés anélkül, hogy meglettek volna az ipari forradalom angliai feltételei
  • Egyenlőtlen fejlődés
  • Az ipari forradalom egy történelmi folyamat része
  • Az élet minden területe átalakul

Társadalmi következmények

  • Urbanizáció
  • Iparvárosok létrejötte
  • Javuló életkörülmények
  • Ipari munkásság megjelenése
  • Munkás érdekvédelmi szövetségek
  • Gyári törvények

Demográfiai változások

  • Népesség növekedése
  • Városokba áramlás, kivándorlás
  • Új típusú városok
  • Munkáskoncentráció
  • Anyagi egyenlőtlenségek megnövekedtek
  • Malthus: születésszabályozás
  • A gazdasági növekedés útjában a túltermelés áll

Jogi változások

  • Angliából indul ki
  • Fordulat a kontinensen: francia forradalom
  • Megteremtődött a földtulajdon
  • Eltörölték a belső vámokat
  • Felszámolták a céheket, monopóliumokat
  • Egységes adórendszert hoztak létre

Gazdasági következmények

  • Gyáripar kialakulása, iparvárosok születése
  • Kapitalista társadalom, munkásmozgalnak kialakulása, városiasodás
  • Gépesítés általánossá válása
  • Bányászat és közlekedés fejlődése
  • Szabad verseny kialakulása
  • Nagyvárosok születése

Társadalmi és politikai következmények

  • Lakosság számának növekedése, bérmunkásság kialakulása
  • Munkaerőfelesleg: olcsó munkaerő, munkanélküliség
  • Új társadalmi rétegek: tőkés nagypolgárság, városi munkásosztály
  • Gyermekek és nők foglalkoztatása
  • Gépromboló mozgalmak
  • Chartizmus
  • Munkásmozgalmak megjelenése
  • Szocializmus kialakulása

Második ipari forradalom

A második ipari forradalom

  • 1860-70-es évek
  • Technikai és tudományos forradalom
  • Nehézipar a húzóág
  • Vasipar, acélipar
  • Új iparágak: elektronika, vegyipar
  • Magasan képzett szakemberekre van szükség
  • A tőke is részt vesz a fejlesztésben
  • Az innováció a befektetés területe lesz

Újítások

  • Izzólámpa
  • Acélipar fejlődése
  • Kőolaj: stratégiai cikké válik
  • Autógyártás: új húzóágazat
  • Repülőgépek, léghajók
  • Villamos, metró
  • Dinamó
  • Váltóáram
  • Savgyártás, műtrágya, szintetikus festékek, dinamit

Új iparszervezési módszerek

  • Kiteljesedik a szabad verseny
  • Az állam nem avatkozik bele a gazdaságba
  • Egyre nagyobb üzemek
  • Tőkekoncentráció
  • Beszerzés, termelés és értékesítés racionalizálása
  • A fejlődés új szakasza: monopolkapitalizmus
  • Menedzseri irányítás
  • Munkafolyamatok részekre tagolása

Monopóliumok fajtái

  • Kartell (megyegyezés): azonos ágazatban tevékenykedő vállalatok szövetsége
  • Tröszt (bizalom): közös igazgatóság, a jogi önállóság elveszik, lehet horizontális vagy vertikális
  • Konszern (kapcsolat): különböző gazdasági ágazatokhoz tartozó vállalatok szövetsége
  • Szindikátus (mellette): a jogi önállóság megmarad, a gazdasági lecsökken
  • Monopóliumok révén megszűnik a verseny
  • 20. század elején már megjelennek a kartellezést tiltó törvények

Új munkaszervezési formák

  • Termelés folyamatának racionalizálása
  • Futószalag alkalmazása
  • Klasszikus kapitalizmus megváltoztatása
  • Megvalósulása: Ford T-modell

Következmények

Következmények

.

Társadalmi és demográfiai folyamatok

  • A 19. század második felétől a 20. század közepéig magasabb a születések száma mint a halálozásoké
  • Nyugat-Európában csökken a születési szám, keleten nő
  • Nagyipari munkásság nagy tömegű megjelenése
  • 1880-as évektől egyre hatékonyabb szakszervezetek
  • Szociáldemokrácia vs forradalmiság
  • Középrétegek megerősödése
  • Mezőgazdaságban dolgozók száma csökken
  • Kivándorlás a túlnépesedett területekről

Városiasodás

  • A korábban csak Angliára jellemző folyamatok világméretűvé váltak
  • Modern ipari nagyvárosok
  • A népesség nagyobb részét már a városlakók tették ki
  • Infrastruktúra kiépítése, csatornázás, egyészségügy, tömegközlekedés
  • Szegregáció: a lakosság társadalmi csoportok szerinti különválása
  • A városi negyedek feladatkör szerinti elkülönülése is felerősödött

Liberális állam átalakulása

  • Az állami beavatkozás szükségessé válik
  • Kormányzati forradalom: az állam tevékenységeinek kibővülése
  • Pénzügyek állami ellenőrzése, növekvő adók
  • Közellátási intézmények állami kézbe vétele
  • Oktatási állami ellenőrzése
  • Az államok hivatali apparátusa megnőtt
  • Lehetővé vált a társadalombiztosítási rendszer kiépülése

Az életmód változásai

  • Boldog békeidők
  • Megszűnt az éhezés
  • Olcsóbb lett a ruházat
  • Víz, gáz, villany, fűtés a lakásokban
  • Elérhetővé válik az üdülés
  • Szórakoztatóipar, tömegsport
  • 1896: az első újkori Olimpia
  • Új művészeti ágak
  • Tömegkultúra vs magaskultúra

Női egyenjogúság kezdetei

  • Nők által betöltött új munkakörök
  • Csökkenni kezdett a házimunka mennyisége
  • Női oktatás fejlesztése
  • Csökken a születések száma
  • Egyenjogúsági mozgalom kibontakozása
  • Női emancipáció a családon belül
  • Szüfrazsettmozgalom

Hatása

  • 1850-60-as években a világgazdaság rohamos fejlődésnek indult
  • Általános modernizáció több vezető szektorban
  • Anglia előnye megszűnt
  • USA és Németország vezető pozícióba került

Kitekintés

  • Harmadik ipari forradalom: tudományos-ipari forradalom
  • Negyedik ipari forradalom: a mikroelektronika forradalma
Learn more about creating dynamic, engaging presentations with Prezi