Mikszáth világa

Novelláinak jellemzői

A szülőföld áll a középpontban:

- tótok: szlovákok, palóc nyelvjárás (Felvidék)

- romantikus és realista vonások:

a) romantikus: vonzódik az idillhez, a falusi romlatlanság, a különös embertípusok

b) realista: eltűnnek az eszmények, helyet kap a társadalomkritika

Hőseit megértéssel, szeretettel kezeli

Hangneme kevert (nosztalgikus-elégikus keveredik az ironikus-humorossal)

Cselekményszövése gazdag: sok mellékes szállal dolgozik

Anekdotákat tesz a történetbe

Gyakran szól az olvasóhoz, mint egy falusi mesemondó

Novelláinak jellemzői

Műfaja: novella

= régies nevén beszély. Kisepikai műfaj, amelynek cselekménye általában egy szálon fut, és egyetlen sorsfordulat köré épül.

Legtöbbször kevés szereplővel dolgozik. A lezárására jellemző a csattanó.

Az olasz nyelvben (ahonnan az elnevezés is származik) olyan történetet jelölt eredetileg, amely a mindennapi élet új helyzeteiből és eseményeiből veszi tárgyát. Ma is szereti a novella a mindennapi élet helyzeteit.

Műfaja

Szerkezete

Szerkezete

Előzmény: a Bágy megárad Bodokon, mindenki menti értékeit

Bonyodalom: titokzatos módon eltűnik Cukri bárány

Kibontakozás: elkezdik keresni Balóék a bárányt, Sós Pál gyanúba keveredik

Tetőpont: Sós Pál és Borcsa találkozása - a két barna folt a ködmönön

Megoldás: Sós Pál bűne kiderül

A szereplők néhány szóval

Jók-Rosszak

Sós Pál (a rossz): gazdag, nagyképű, hazug, ravasz tolvaj

Baló Mihály (az apa): segítő, akaratos, gyanúsító

Baló Ágnes: szép, szomorú, szegény, gyanakvó

Baló Borcsa: kicsi, bátor, eleinte félénk, érzékeny, szerető, szemfüles

A korabeli sajtóműfaj: a karcolat

A karcolat

- régebbi nevén karc, rajz)

- rövid, szellemes, egyetlen problémát felvillantó s a tanulságot világosan megfogalmazó szépprózai műfaj.

- többnyire valóságosan megtörtént eseményből ragad ki egy-egy epizódot, amelyhez ironikus hangú, kritikus szemléletű, rövid, szellemes-tanulságos kommentárokat fűz.

- a 20. században a modern sajtó elterjedésének köszönheti virágzását

Műfaja: karcolat (már említve)

Műfaja

Szerkezet, avagy a vagyon elherdálása

Szerkezete

Előzmény:

- a 4000 holdas Balóthy-birtok nagyon jövedelmező (jó termőföld. Az úr Balóthy Boldizsár

Bonyodalom:

- Boldizsár elkártyázza a fele földet (marad 2000 hold)

Csel. kibontakozása:

- Balóthy István a 2000 holdat örökölte, a vagyon megtartásához elvett egy gazdag lányt. De több pénzt költött, mint amennyit keresett. Politizálással elvesztette a vagyon felét.

- Balóthy Antal már csak 200 holdat örökölt. Ősei hibáiból tanulva nem kártyázott és nem politizált, helyette ivott. Íg elitta, elárverezte az örökséget.

Tetőpont:

- már csak egy virágcserépnyi föld marad az egykori domíniumból

Megoldás:

- XXIII. Gábor lerúgja az ablakból a cserepet, a föld szétszóródik. Így veszik el a teljes Balóthy-domínium

A tipizált alakok

Érdekessége

A Balóthyakban a korabeli nemesség alakjait tipizálja Mikszáth. A kártyázás, a politizálás, az ivás jellegzetes nemesi tevékenység. A földek bár jól termők, mégsem figyelnek rá, többet költenek, mint amit elbír a családi vagyon. Így szép lassan elveszítik azt.

Ez adja a mű fricskáját, hogy az akkori tipikus nemességről ír egy humoros történetet, amiben így sokan magukra ismerhettek.