A középkor

A Római Birodalom után... a sötét középkor

kengyel, nyereg, patkó, páncél

-Róma bukása után a városok elnéptelenedtek,

-önellátásra berendezkedő birtokok voltak a túlélés zálogai

-kis jégkorszak miatt lehűlés volt

-nincs elég élelem, járványok pusztítanak

-Kialakultak a szerzetesrendek, megjelent a korai kereszténység.

-folytatódtak a népvándorlás hullámai egészen a 10. századig

(magyarok, vikingek)

Az országok berendezkedése:

-Minden ország élén a király állt, legfontosabb feladata, az ország lakóinak védelme, a törvényhozás

-segítői a hozzá hűséges nemesek, akik a hűségükért földbirtokot kapnak. Ők nem dolgoznak, csak katonáskodnak!

-Feladatuk a királlyal együtt az ország védelme

-nemesi címet a gyerekeik örökölték

-lovagi tornákon gyakran mérik össze erejüket

-A másik fontos csoport: a papok csoportja, akik az oktatásban, a gyógyításban és a király politikai ügyeinek intézésében is nagy feladatot kaptak. Szerzetes rendeket hoztak létre.

-A harmadik csoport: a jobbágyok, akik munkájukkal eltartották a másik két csoportot. Politikai jogaik nincsenek

A jobbágyok mindennapi élete:

-jobbágy falvakban van a házuk

-a falu központja, a templom, mellett lakik a pap

-sokat dolgoznak, nincs szabadidő!

-mindent megtermelnek, amire szükségük van (önellátás)

-táplálkozásuk egyhangú, hús alig, ezért rövid ideig élnek

-gyerekek többsége 5 éves kor előtt meghal

-írástudatlanok, ahogy a nemesek is

Az uradalom (nemesi földbirtok) jellemzői:

-legfontosabb épülete: a lakótorony (udvarház), jól védhető helyen van! Miért?

-magas várfalak, vizesárok, a várfalak tetején folyosó (gyilokjáró) futott végig, a kapunál felvonóhíd

Tk: 79.o nagy kép

-nincs megfelelő fűtés és szigetelés, ezért a szobák nyirkosak, hidegek voltak.

-vízért is a kúthoz kellett lemenni, télen is (kevesebbet mosdanak)

-a lakótoronyban él a nemes és csaldja a katonasággal

-ide gyűjtik a földbirtokról az adóba befizetett élelmiszert

Élet a várban

Nagy Károly császárrá koronázása 800. dec 25

Tk: 73. oldal kérdések a képhez.

A leghíresebb középkori uralkodó: Nagy Károly (768-814) , akinek a birodalma az Atlanti-óceántól a Duna vonaláig tartott. Unokái alatt a birodalma felbomlott (Francia Királyság és a Német-római Császárság)

A Német-római Császsárság leghíresebb uralkodója: I. Ottó (936-973)

I. Ottó császár

Munkafüzet:

54/1, 2

55/4

56/6

Az uradalom működése:

-a földbirtokos a földjén a jobbágyok dolgoznak

-a feladatuk a munka, eltartják az országban a nemeseket és a papokat

-a jobbágyok ajándékot, robotot (ingyen munka) és kilencedet adnak a föld használatáért

-a földbirtok közös használatú részei:legelő, erdő, vizek

-a jobbágyok jobbágy falvakban élnek a családjukkal:

Jobbágy telek részei:

ház+konyhakert és a szántó

-Majorság: Az uradalom legjobb termőterülete, jobbágyok robotban művelik

A papság, az egyház

Kiket ismersz fel a képen?

Milyen

jellemzők utalnak az egyes alakok feladatára,

helyzetére?

"Dicsőséges császár, két olyan intézmény van, amely elsősorban kormányozza ezt a világot: az egyik a legfőbb papok megszentelt tekintélye, a másik pedig a királyi hatalom. A papok viselte teher annyiban nehezebb, amennyiben Isten ítélőszéke előtt az embereken uralkodó királyokért is nekik kell számot adniuk." I. Gelasius pápa

Mi a fontosabb? A világi vagy az egyházi hatalom?

-a nemesek és a jobbágyok mellett a harmadik csoport a társadalomban:a papok

-a középkorban az emberek mélyen vallásosak

-a vallás az élet minden területét meghatározta

-a papok napjait az imádkozás, a szertartások vezetése töltötte ki

-műveltek, írni-olvasni tudnak

Szentek, ereklyék:

-a középkorban emberek nagy tiszteletben tartották a szenteket

-őket az egyház önfeláldozó vallásosságuk, különleges cselekedeteik miatt példaként állította Tk:77/2

-A szentekről szóló csodás történeteket legendának nevezzük Tk:77/Szent Márton

-ereklye: a szentek megmaradt testrészei, ruhadarabjait, amelyeknek csodatévő erőt tulajdonítanak Tk: 77 o Szent Jobb

-a hívők ha megtehették, akkor zarándokútra mentek

-olyan helyekre mentek, ahol Jézus vagy Szűz Mária vagy valamelyik szent életében fontos volt (Jeruzsálem, Santiago del Compostela)

Élet a kolostorban

Szerzetesség és a kolostorok:

-sokan voltak, akik a szokványos papi élettől elzárkózva szolgálták Istent

-fogadalmakat tettek: szegénységi, nőtlenségi és engedelmességi

-a szerzetesek kolostorokban éltek

-az első szerzetesrend a bencés rend, alapítója, Szent Benedek (6. század)

-a kolostorok a településektől távoli, elzárt, jól védhető helyen voltak

-kolostor élén az apát áll

-a szerzetesek voltak a kultúra egyetlen hordozói

(pl. a római kertkultúrát ők őrzik meg a középkorban, sőt tovább is fejlesztik)

-később újabb szerzetesrendek alakultak a városokban (ferencesek, domonkosok), akik a hívek adományaiból tartották fenn magukat

-Magyarországon a 13. században jött létre egy, a világtól elvonuló életet élő szerzetesrend, a pálos ren

-az egyház élél a pápa, székehlye RÓMA

-a pápát a bíborosok választják meg Tk:76. o

-a püspökök a nagyobb területek egyházi vezetői

-a falvakban plébánosok tartják a miséket

-a szertartások nyelve a latin

Munkafüzet:

58/2

59/3, 4, 6

A középkori város

Egy középkori város mely jellegzetes

elemeit tudjuk azonosítani a képen?

Hol jönnek létre az újabb városok?

-a városok sokszor korábbi római kori városok helyén jöttek létre, illetve erősödtek meg.

-vagy folyó, tenger, kereskedelmi út, eltérő tájak találkozása (vásárváros).

-először a kereskedők hoztak létre új telepeket, amelyekhez később csatlakoztak a kézművesek is.

-ezek a közösségek kiharcolták önállóságukat, függetlenedtek a földesuraktól.

-városokat fallal vették körül, ezért csak a kis hely volt a lakhatásra.

-elterjedtek az emeletes házak, de csatornázás hiányában a lakosságot járványok tizedelték, és gyakorivá vált a tűzvész is.

-az ókor végén Nyugat-Európában a legtöbb város elnéptelenedett,alig léteztek nagyobb települések

-a legtöbbjük megmaradt város püspöki székhely, az egyháznak van pénze megoldani a lakosság védelmét!

-a 10. században a mezőgazdasági fellendülés és a népességnövekedés és a több termék miatt a városok újra épültek.

Tk: 84.o nagy kép+kérdések

Élet a városban

A céhek:

A városi polgárok kézművesmesterséggel, kereskedelemmel foglalkoztak

Pl: kovács, csizmadia, asztalos, pék, mészáros és bodnár

-ezek a mesterek társulásokat hoztak létre, ezek a céhek

-a céh tagja a város ugyanazon részén laktak, érdekeiket megvédték

Mire szolgálhatott a mesterember boltja fölött lévő cégér?

Milyen foglalkozású mestereknek lehetett ez a cégére?

Munkafüzet:

62/1, 2

63/3

A városok önállóságot biztosító jogai:

-városfal építésének joga

-önkormányzat joga, élén a polgármester,

akit a város polgárai választanak saját maguk közül.

-szabad bíró választás, bíráskodás

-saját adószedés, és egy összegben fizetése az uralkodónak (csak neki)

-vásártartási jog

-árumegállító jog (nem minden városnak van!)

-a városok lakóit polgároknak nevezzük

-a város lakossága 4-5000 fő, de az árumegállító joggal rendelkezőké 10-15000 is lehet.

A céhek feladata:

-a céheket mesterek vezették

-a mesterek átadták a tudásukat:inasok, legények

-sok év tanulás után az inasból előbb legény, majd egy mestermunka bemutatása után mester válhatott.

-a céhek kizárólag jó minőségű termékeket készíthettek, amit ellenőriztek, a termékek árát is ellenőrtik

-a rosszul dolgozó mestereket kizárhatták, ők a kontárok

-a városfal védelme háború esetén, illetve a fal karbantartása

-tűzoltás

-A városok lakói a polgárok. Csak az számított teljes jogú polgárnak, aki rendelkezett lakóingatlannal a városban.

Minden városban élő ember szabadnak számított. (a városi levegő szabaddá tesz)

Patríciusok: vagyonos réteg, kereskedők, bankárok, a város vezetés a kezükben van, több házuk is van.

Plebejusok: kézművesek, iparosok, házuk van a városban, polgárjoguk van.

Polgárjoggal nem rendelkezők: ők adják a lakosság többségét, inasok, legények

Pauper elemek: a nincstelen réteg, koldusok, zarándokok, alkalmi lakók (mutatványosok)

Lovagi élet-

keresztes háborúk

A lovag teljes fegyverzete 25–30 kg-ot nyomott -részei: láncing 12 kg, lánccsuklya 3 kg, láncharisnya 6 kg, sisak 4 kg), de a páncélkovácsok mesteri munkájának köszönhetően még a teljes lemezpáncélban is viszonylag könnyű volt a mozgás. -A lovagi felszerelés igen drága volt, esetenként meghaladhatta egy kisebb falu értékét.

-A lovag olyan ember volt, akinek volt annnyi pénze, hogy megvegye magának a nehézpáncélos lovas felszerelését.

-A lovagok nevelése már 5-6 éves korban elkezdődött. 14 éves korukig az apródok egy lovag szolgálatában megtanulták a lovagi tudomány alapjait, a lovaglást, nyíllövést, úszást, birkózást és ökölvívást.

-14 éves korukban váltak fegyvernökké, megtanulták a harci technikákat, pl: a kardforgatás, csatabárddal és buzogánnyal vívott közelharcok.

-A tanoncok csak akkor nyerhették el a lovagi címet, ha bizonyságot tettek tudásukról és szilárd jellemükről.

A lovagi élet célja, a lovag feladata:

-Védlmezni az egyházat, a gyengéket, a nőket.

-Harcolni a hitetlenek ellen

-A kiválasztott hölgynek verseket írni

A lovagi élet

Lovagrendek:

A hadjáratokban résztvevő katonák létrehozák a lovagrendeket.

A johanniták, későbbi nevükön a máltai lovagrend betegeket ápoltak.

A templomosok hatalmas vagyont gyűjtve az európai pénzforgalmat irányították.

A félelmetes német lovagrend államot hoztak létre a Baltikumban.

Szaladin szultán

Német lovagrend (fehér alapon fekete kereszt)

Keresztes hadjáratok:

-A keresztes hadjáratok célja az volt, hogy visszafoglalják

a Szentföldet a muszlim hódítóktól

-Az első hadjáratot II. Orbán pápa hirdette meg.

-A lovagsereg 1099-ben elfoglalta Jeruzsálemet és a Szentföldön önálló államokat hoztak létre.

-A mohamedánok ellentámadásai miatt Európa királyai újabb, hadjáratokat szerveztek.

-Szaladin egyiptomi szultán 1187-ben visszafoglalta az összes területet a keresztényektől.Jeruzsálemet.

Oroszlánszívű Richárd

Az új vallás - az iszlám

-az Arab-félsziget sivatagos vidékéről indul az új vallás

-lakói, az arabok kezdet ben több istenben hittek, és a vallási különbségek miatt sokat háborúskodtak egymással.

-az egyistenhitet a Mekkából származó Mohamed terjesztette el közöttük

Az iszlám

-A mekkai előkelőknek nem tetszett Mohamed tevékenysége, tanai a szegényeknek kedvezőbb volt.

-622-ben el kellett hagynia a várost (Mohamed futása, a mohamedán időszámítás kezdete).

-Medinában menekült, itt befogadták, és a hit, a hívők tábora megerősödött. Később Mekka is behódolt.

-Mohamed halálakor (632) az Arab-fsz. legnagyobb része elfogadta az iszlám vallást.

-Tevehajcsárként dolgozott, így utazta be a környező területet,megismerkedett a perzsa, zsidó és keresztény kultúrával.

-Később egy gazdag kereskedő özvegyénél dolgozott, majd feleségül is vette.

-40 éves korában látomásai lettek, Gábriel arkangyal jelent meg előtte és értésére adta, hogy Isten prófétának szemelte ki őt.

-Isten könyvének, a Koránnak az első fejezetei ekkor jelentek meg Mohamednek. Majd Mekkába ment és elkezdte tanítását.

Mit köszönhetünk az araboknak?

-illatszerek,

-fürdőkultúra

-kémia (alkímia)

-számok (Indiából)

-görög római szerzők könyvei

-acél

-orvostudomány

Munkafüzet:

68/1, 2.(3)

69/5

Akik elfogadják Mohamed tanítását, MOSZLIMOKNAK nevezzük.

Legfontosabb könyve a Korán.

Legfontosabb tételei:

-feltétlen egyistenhit

-Minden prófétát tisztelni kell, de Mohamed tisztelete a legfontosabb

-A moszlimnak hinni kell a halál utáni életben

-Napi 5 alkalommal imádkozni kel Mekka felé fordulva

-A Ramadan havi böjt (napkeltétől, napnyugtáig tilos az étkezés)

-Alamizsna kötelező megfizetése, mely a szegény hívőknek segít

-Mekkába való zarándoklás (legalább 1 alkalommal az élet folyamán)

-étkezési és egyéb szabályok

-házasság: max 4 feleség

Román, gótika , reneszánsz

-sokszor az uralkodók személyesen foglalkoztak az anyagellátással. (Colosseum)

-ezután láttak munkához a kőfaragók, a szobrászok, az ácsok, a kőművesek és segítőik.

-a művészek mindig névtelenek maradtak, csak az építtetők neve maradt fenn az utókorra.

-egy román kori templom óriási erőfeszítések, komoly veszélyek között készült el.

-az egész lakosság részt vett az építkezésben, úgy gondolták, hogy aki építőanyag adományozásával vagy munkával közreműködik, a mennybe jut

Román stílusnak, vagy romanikának nevezzük az európai országok 11-12.századi műalkotásainak együttesét.

-a román kor az ezredforduló környékén kezdődött, és a francia gótika elterjedéséig (13. sz eleje) tartott

Építészet:

-a templomok és kolostorok külsejéről is lehet következtetni arra, hogy az időszak harcokkal teli szakasza volt Európának

-zömök formák, vastag falak, lőrésszerű ablakok. Erre azért volt szükség, mert a gyakran előforduló támadások elől a hívek leginkább az egyház épületeibe tudtak behúzódni.

-befelé szűkülő kapuk

Kódex-iniciálé

A templomok:

A templomok nagy része kolostorokhoz tartozott,

-tájolásuk kelet-nyugati irányú.

-először az alapokat fektették le néha nedves, kis teherbírású talajba, hatalmas mennyiségű emberi munkaerő felhasználásával.

-a korabeli építészeknek meg kell küzdeniük a rossz talajviszonyokkal, hirtelen omlásokkal és a komoly esőzésekkel.

Nagytólaki templom

Bélapátfalva

A legmeghatározóbb találmány:

A 15. században Johannes Gutenberg feltalálta

a könyvnyomtatást.

A

középkor művészete

A gótikus építészet a 12. század derekán Franciaországban fejlődik ki, és innen terjed el, és válik a 13. század végére egész Európában uralkodóvá

-jelentősen különbözik a a román stílustól.

-ennek oka az építéstechnológia fejlődése, tartószerkezetek építésével stabilizálják a falakat

-könnyed, magas falak, karcsú oszlopok, nagy és sok ablak felület, csúcsívek és támpillérek alkalmazása jellemzi az építészetet.

Firenze-kiinduló pont

Vízköpő

A társművészetek:

-a gótika korában is a többi művészeti ág kiegészítő szerepet kap

-a megrendelő továbbra is beszól a műalkotásba.

-a természethűség, és az érzelmek ábrázolása nyomon követhető az alkotásokban.

A reneszánsz:

-a középkor utolsó évszázadaiban a tudósok egyre nyitottabbá váltak és a valláson kívül a természettel és a földi, emberi világgal kapcsolatos kérdésekre

-a festők, szobrászok, építészek felfedezték és tudatosan kezdték másolni az ókori görög-római műalkotásokat és azok stílusjegyeit

-ezért kapta az új stílus a francia újjászületés szóból a reneszánsz nevet.

-Észak-Itália nagyvárosaiból indul ki, majd elterjedt egész Európában (Magyarországon Hunyadi Mátyás uralkodása alatt)

Hölgy hermelinnel

Híres alkotók:

Boticelli

Leonardo

Michelangelo

Raffaelo

Dürer

Ádám teremtése

Tavasz

Munkafüzet: 61/9

67/12

Athéni iskola

Önarckép