Introducing
Your new presentation assistant.
Refine, enhance, and tailor your content, source relevant images, and edit visuals quicker than ever before.
Trending searches
Készítette: Schmidt Péter
Segítette benne: Keczán Renáta
[…] számot vetettem magammal, s úgy találtam, hogy ennél az embernél bizony bölcsebb vagyok. Mert valószínű ugyan, hogy egyikünk sem tud semmi szépet és jót, csakhogy ő azt véli, hogy tud, noha nem tud, én viszont, mint ahogy nem tudok, nem is vélem azt, hogy tudok. Úgy látszik hát, hogy én evvel a kicsiséggel mégiscsak bölcsebb vagyok nála, hogy amit nem tudok, arról nem is vélem, hogy tudom. - Platón: Szokratész védőbeszéde
-> kr. e. 44. március 15 meggyilkolják
(https://kozepsuli.hu/teszt-mennyire-ismeritek-gorog-isteneket/?fbclid=IwAR36l_qoDJ2YCL4rLcvgtPf-FW6Y3-lITABVL8Cffx_BFrZtRDXFFuSuZXM) (minikvíz a görög istenekhez)
Részlet a Hercules (1997)
filmből(egyedüli baj a filmmel, hogy az istennek nevei össze vannak keverve(néhol görög néhol római megfelelő))
Athén(görög várósok jellemzői)
Róma
Robin Hood 1973
Nem hagyok örököst... csak egy hű cselédet:
Azt kötöm szivedre - - meg a magyar népet.”
„Szeresd a magyart, de ne faragd le” - szóla,
„Erejét, formáját, durva kérgét róla:
Mert mi haszna símább, ha jól megfaragják?
Nehezebb eltörni a faragatlan fát.” - Toldi estéje 6. ének
Magyar egyház függetlensége
IV. Béla 1235-70
1301 Áprád-ház kihal->I. Károly(1308-42)(pápá támogatásával Anjou-ház)
I. Mátyás(1458-90)
- Szent esküvést, urak, hogy életünk minden gondolatát a haza föltámasztásának szenteljük!
Hogy addig nem alszunk puha párnán, míg a török egy lábnyomot mondhat magáénak a haza
földjéből! - Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Siklósi bácsi sokat megért szegény ember volt. Szolgálta ő a törököt, amikor az volt
itt az úr. Szolgálta a németet, amikor a nagy háború után itt maradt. Szolgált magyar földesurakat is, de most, amikor megjött az üzenet, hogy
Rákóczi Ferenc kitűzte a zászlót a Kárpátokon, s megindult Alsó-Magyarország felé, hogy oda is elvigye a szabadságot, az öreg Siklósi már csak őt
akarta szolgálni haláláig. - A Tenkes kapitánya(1964)
igazgatás része volt), Erdély külön rendi állam.
Életünket és vérünket!
A nemzetállam: etnikailag egységes állam(pl a lakosság 90% magyar)
Imperializmus: Minél nagyobb annál jobb(a birodalom)
Menesztése után Bismarck távozik egy hadihajóról
Ipari forradalom: az iparban végbemenő, gyorsan lezajló, minőségi változások.
A termelés technikája forradalmian megváltozik: a kézműipart felváltja a gyári tömegtermelés, a korábbi energiák (szél, víz) helyett egyre inkább gőzt kezdetek használni.
Az ipari forradalmak első szakasza Angliában kezdődik a 18. sz. közepén, a 19.sz első felében terjed el Európa nyugati felében, a 19.sz 2. felében terjed Európa keleti felében.
Jellemzők:
-A textiliparban indul, mely húzó ágazattá válik
Gépesítik a szövést és a fonást, megjelennek az első fonó, majd szövőgépek
(1733. John Kay, repülő vetélő)
Itt jelennek meg először az üzemek, melyekben tömegtermelést végeztek
-A legfontosabb energiaforrás a gőz lett
1769. James Watt →gőzgép
-Fejlődik a közlekedés:
1807. Fulton→ gőzhajó 1814.Stephenson→gőzmozdony
1825. Stocton-Darlinton között építik meg az első vasutat→vasútépítési láz indul
-Fejlődik a nehézipar, fejlődik a kohászat, gépesítik a gépgyártást (esztergapad, marógép)
A fejlődés alapja: ügyes mesterek, mérnökök találmányai
Következmények:
-nő a népesség: kétszeresére, háromszorosára nő
-urbanizáció: városiasodás
-kivándorlás Amerikába
-megjelenik a munkásosztály
A 19. sz 2. felében a fejlődés új szakasza indul Európában (Németországban) és az Egyesült Államokban. A fejlődés üteme felgyorsul és új vonások jelennek meg.
Jellemzők:
1.)A fejlődés motorja, a húzó ágazat a nehézipar lett
2.)A tudomány fejlődése válik az ipar fejlődésének az alapjává
3.)Új iparágak jönnek létre, mint az elektromos ipar, vegyipar és az autógyártás
4.)A gőz mellett új energiaforrások jelentek meg mint az elektromosság, kőolaj
5.)A gyárak mindenütt elterjednek, felváltják a műhelyeket
6.)Megjelenik a futószalagon a tömegtermelés (Ford gyár, Detroit)
7.)Nagy ipari központok jöttek létre: Elzász- Lotharingia, Ruhr-vidék, Wallonia
8.)Az urbanizáció felgyorsul, megjelennek a több millió fő lakost számláló városok
Bécs 2 millió fő
Berlin 2,6 millió fő
Párizs 2,9 millió fő
London 4,5 millió fő
9.)A fejlesztések, az új iparágak, az új energiaforrások előállítása óriási tőkét igényelnek.
Hatalmas tőke halmozódik fel egyes befektetők, befektetői csoportok kezén.
A befektetések túllépik a nemzetállam kereteit, ott fektetnek be, ahol kedvező lehetőségek vannak, akár távoli országokban is. (tőkekoncentráció, finánctőke, tőkekivitel)
10.)Létrejönnek a részvénytársaságok és óriási monopóliumok alakulnak, amelyek felosztják egymás között a termelést, a piacot, szabályozzák az árakat
- A kimenetel nem kétséges, bizonyos - folytatá Jenő anyja, látnoki tekintettel bámulva a gyertya világába. - Mi el fogunk veszni. De te megmaradsz. Két hatalom ellen meg nem
állhatunk. Ha mind vasból volnánk is, eltemetne bennünket a ránk ömlő láva. - Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
gróf Széchenyi István (1791-1860)
Kossuth Lajos (1802-1894)
A pesti forradalom
Felelős minisztérium létrehozása
Az áprilisi törvények
A törvények hiányosságai
A kiegyezéshez vezető út
A kiegyezés
A Kiegyezés tartalma
Értékelés
Gazdasági kiegyezés
Demográfiai robbanás történik. Magyarország népessége a reformkori 13,5 millióról 18,5 millióra nőtt. Túlnépesedést eredményez, ami kivándorláshoz vezetett. Kb. 1 millió ember vándorol ki, ennek nagyjából a fele visszatért Magyarországra. A kivándorlásban a tönkrement parasztok vettek részt, akik nem tudtak részt venni az iparban.
Megjelenik a városiasodás, az urbanizáció. 1873-ban létrejön Budapest. Budapest fejlesztése politikai kérdéssé is vált, Bécs és Budapest versenye Ausztria és Magyarország versenyévé is vált. Létrehozták a Fővárosi Közmunkák Tanácsát. 1849-ben az osztrákok a belvárost és a Duna partot lebombázták, így egyszerre épül újjá Budapest belvárosa és a Duna-part egységessé. Az épületek eklektikus stílusban épültek (Országház, Operaház, Halászbástya, Városliget, Vajdahunyad vára). Az épületek nagy része az 1896-os Millenniumra készült el (Hősök tere, Andrássy út). Megindul a tömegközlekedés, városias élet alakul ki.
Társadalom:
Torlódó társadalom jellemzi. Egyszerre van jelen a feudális és a polgári társadalom. A többséget mezőgazdaságból élő feudális társadalom adta.
Arisztokrácia:
1000 holdnál nagyobb birtokkal rendelkeznek. Birtokaik jövedelmezőek, versenyképesek, gazdaságosan gépesíthetők. 1000-2000 család. Zárt társadalmi csoport, maguk közé ritkán engedtek újakat. Legfontosabb politikai hivatalokat ők töltik be. Az iparba úgy kapcsolódnak, hogy nagyvállalatok igazgatótanácsában vesznek részt, politikai kapcsolatokkal segítik a nagyvállalatot.
Nagypolgárság:
150 család, többségük gazdag, zsidó család. Bankárok, gyártulajdonosok, befektetők tartoznak ide. Zárt társadalmi osztály, csak egymással házasodtak. Igyekeznek beolvadni a magyarságba, átveszik a magyar nyelvet, de megőrzik családi hagyományaikat. Nemesi címet is vásárolnak, hogy elfogadtassák magukat az arisztokráciával.
Középbirtokosok:
200-1000 hold közötti birtokkal rendelkeznek. Fokozatosan megszűnő társadalmi réteg, mert birtokaik nem versenyképesek, nagyrészük tönkremegy, lesüllyed.
Középpolgárság:
Középvállalatok tulajdonosai. 100 főnél kevesebb alkalmazottal rendelkeznek. Akkor versenyképesek, ha különleges, egyedi terméket gyártanak.
Dzsentrik:
elszegényedett nemesek, akiknek a birtoka nem teszi lehetővé, hogy fenntartsák a nemesi életformát. Kénytelenek hivatalt vállalni, hogy megéljenek. Többségük városba költözik. Anyagi helyzetük ellenére görcsösen ragaszkodnak a nemesi életformához.
Úri középosztály:
Új társadalmi csoport, amely magába olvasztja a dzsentri réteget. Jómódú, úrias életet élő csoport, akik jövedelmüket munkával szerzik, de fizikai munkát nem végeznek. Értelmiség, hivatalnok réteg, katonatisztek, rendőrök. Könnyű bekerülni, de nehéz kikerülni. A polgári állam létrejöttével egyre több hivatalnokra volt szükség.
Parasztság:
Több, mint 60%. Differenciált réteg:
A gazdag parasztoknak 50 hold fölötti birtokuk volt, bérmunkásokat alkalmaztak, felesleget piacra vitték, gyerekeiket taníttatni tudták.
A birtokos paraszt földje, birtoka csak a család eltartására elegendő, ki van szolgáltatva az időjárásnak.
Az agrár proletárok birtoka nem elegendő a megélhetéshez, napszámosok, idénymunkások, mezőgazdasági cselédek.
Kispolgárság:
Önálló, egyéni vállalkozók, kisiparban, kiskereskedelemben dolgoznak. Önálló műhelyükben dolgoznak, maximum 1-2 alkalmazottal. Életszínvonaluk alacsony, jövedelmük változó, de ragaszkodnak az önállóságukhoz. Számuk a korszak végére 1,5 millió fő.
Munkásosztály:
Az ipari forradalom révén megjelent csoport. Alkalmazottak. Differenciált réteg: szakmunkások, betanított munkások, segédmunkások. Szakmunkások jövedelme többszöröse a másik kettőnek. Nagyvárosokban élnek, számuk 2,5 millió fő. Számuk növekedésével helyzetük romlik.
Magyarországon egyszerre indul az 1. és a 2. ipari forradalom, kimarad a ki cégek versenyzése, egyből kartellek és szindikátusok jöttek létre főként.
Élelmiszeripar forradalma:
Ehhez voltak kedvezőek az adottságaink. Textiliparban Magyarország nem volt versenyképes az osztrák és cseh területekkel. Malomipar világelső a századfordulón, jelentős még a cukoripar, szeszipar (sör, bor, pálinka). Termékeink jelentős része külföldre került.
Nehézipar forradalma:
Vaskohászat, acélgyártás, gépgyártás jelentős. Hazai nyersanyagra támaszkodnak. A gyárakat gazdag, zsidó családok hozzák létre. Új iparvidékek jönnek létre: nógrádi, borsodi, hunyadi, krassó-szörényi, petrozsényi. Az ipar fejlődését a magyar találmányok is segítették. (futószalag – Galamb József, telefonközpont – Puskás Tivadar, dinamó Jedlik Ányos)
Következmények:
Vasútépítést az állam támogatta. Az állam ösztönözte a magánvállalatok vasútépítését, az állam veszteséges években kifizette a befektetett tőke után járó banki kamatit, ez a kamatbiztosítás. 1890-től a magyar állam Baross Gábor közlekedési miniszter idején megkezdte a vasútvonalak felvásárlását. Létrehozták a MÁV-ot, egységes szintű lesz a vasúti szolgáltatás. A vasúthálózat Budapest központú lett, de a század végén az Alföld peremvidékén lévő nagyobb városokat összekötő vasútvonal is létrejött. Fejlődik a hajózás, létrejön a Magyar Tengerhajózási Hajótársaság. A századfordulótól kezdődik meg a közúthálózat kiépítése. Megjelennek az első autók.
Gépesítik a mezőgazdaságot, amit csak a nagybirtokosok tudtak megfizetni. Kisbirtokok tönkremennek. Óriásbirtokok (latifundium) jönnek létre.
Nemzetiségi kérdés a dualizmusban
Magyarország a XIX. Században soknemzetiségű ország, melyben a magyarság aránya csak kevéssel haladja meg az 50%-ot. A kiegyezés után a nemzetiségi kérdést rendezték. Az 1868-as horvát-magyar kiegyezéssel Horvátország széleskörű önkormányzatot kapott: saját közigazgatást, kormányt, országgyűlést alakíthatott ki és képviselőket küldhetett a magyar országgyűlésbe. 1868-ban fogadták el a nemzetiségi törvényt, amely továbbra is kitartott az egy politikai nemzet elve mellett. Azokon a településeken, ahol a kisebbség elérte a 20%-ot, a második nyelv használatát is engedélyezni kellett. Az alsófokú iskoláztatás teljesen nemzetiségi nyelven történt, de az – Eötvös József által is szorgalmazott – autonóm területek szervezését megtagadták. Ez a rendezés nem elégítette ki a nemzetiségi vezetőket, mert azok már nemzetállamok létrehozására törekedtek (a kor egyik legfőbb eszmeáramlata, a nacionalizmus szellemében). A dualizmus idején Európában ez a rendezés volt a leghaladóbb szellemű, melyhez képest a korszak végén visszalépés történt. A Koalíció 1905-ös hatalomra jutásával Apponyi Albert nemzeti pártja tudta érvényesíteni elképzeléseit a nemzetiségekkel szemben. Az 1907-es törvény az iskolák segélyezését a magyar nyelv oktatásaitól tette függővé. Ez a jobbratolódás épp akkor következett be, amikor a fiatal balkáni nemzetállamok vonzereje növekedett a Magyarország területén élő kisebbségek számára. Bosznia-Hercegovina 1908-as annektálása szintén ellenérzéseket szült a hazai nemzetiségek között. Fontos probléma volt még Magyarország Monarchián belüli megerősödése, amely az osztrák nacionalistáknál váltott ki magyarellenességet.Mindezek a jelenségek a XX. Század elejére csak erősítették a dualizmus amúgy is bontakozó válságát.
Nov 11. Németország
A zongorista(2002)
A 2. világháború egy zsidó szemszögéből
->koncentrációs táborok(a megszállt országokból is deportáltak a zsidókat ilyen táborokba)
A mások élete(2006).
Egy író élete az NDK-ban
"- Végtelenül sajnálom az ügyet, Virág elvtárs, de hát én jó előre megmondtam, hogy én ideológiailag nem vagyok elég képzett. Mert ha például Bástya elvtárs tábornoki egyenruhában úszkál abban a medencében, csak megismertem volna a vörös stráf miatt, és akkor megóvtam volna a sprickoló tömegektől. De így abban a gatyában olyan furcsán nézett ki, hogy hát talán a... fénytörés miatt. Ugye?
- Bástya elvtárs már megbocsátott. A jegyszedőt internáltuk, ő felel az egész incidensért.
- De hát ő nem tehet semmiről! Én nem tudtam a vonalat!
- A jegyszedőnek az anyja egy malomtulajdonos kulák szeretője volt. Bevallotta. " - A tanú 1969
Kádár korszak
Rendszerváltás