Introducing 

Prezi AI.

Your new presentation assistant.

Refine, enhance, and tailor your content, source relevant images, and edit visuals quicker than ever before.

Loading…
Transcript

Készítette: Schmidt Péter

Segítette benne: Keczán Renáta

TÖRTÉNELEM

"Ha ő azt gondolja, hogy a padló fölött lebeg, s ha én ugyanakkor azt gondolom,

hogy látom őt lebegni, akkor a dolog megtörtént." - 1984 Orwell

"A plébános sajnálkozva mérte végig. – Jaj, gyermekem – sóhajtotta. – Nekem az is elég volna,

ha biztosan tudnám, hogy te meg én csakugyan létezünk ebben a pillanatban." - Gabriel García Márquez: Száz év magány

Az ókor és kultúrája

[…] számot vetettem magammal, s úgy találtam, hogy ennél az embernél bizony bölcsebb vagyok. Mert valószínű ugyan, hogy egyikünk sem tud semmi szépet és jót, csakhogy ő azt véli, hogy tud, noha nem tud, én viszont, mint ahogy nem tudok, nem is vélem azt, hogy tudok. Úgy látszik hát, hogy én evvel a kicsiséggel mégiscsak bölcsebb vagyok nála, hogy amit nem tudok, arról nem is vélem, hogy tudom. - Platón: Szokratész védőbeszéde

Az ókor és kultúrája

Poliszok az ókori Hellászban

  • Kr. e. 594-ig főleg a gazdagok(arisztokrácia) hozták a döntéseket Athénban->Szolón bevezette(új alkotmány), hogy szegények is valamelyest részt tudjanak venni ebben(állami hivatalokra nem pályázhattak, de tagjai lehettek a népgyűlésnek(Ekklészia))
  • Kr. e. 508-ban Kleiszthenész reformjai->egy "jobb" demokrácia(ahol a szegények ugyanúgy részt vehettek mint a gazdagok)
  • Hatalom gyakorlásában csak szabadpolgárok, főleg a férfiak vehettek részt, 20 év felett
  • 10 Phülére(területre) osztotta szét, amiknek lehetett megadott számú képviselőt küldeni
  • Az athéni demokrácia működése a Kr.e. V. sz.
  • Demokrácia a gazdaság alapja
  • Metoikoszok alkalmazása(polgárjog nélküli szaktudású adó fizető emberek)
  • Árutermelő rabszolgaság(ingyen)
  • Déloszi szövetség perzsák elleni szövetség(Athén-nak fizettek adót)
  • Bírósági bevételek
  • Laurioni ezüstbánya
  • Mezőgazdaság->(eszközök)vaspapucsos eke->(főbb termelt termékek)szőlő és olíva
  • Ipar: kis műhelyek(eladásra termeltek)
  • A poliszok közötti váltakozó pénznem átváltása is bevételforrást jelentett
  • Athén politikai intézményei
  • Minden 20. életévét betöltött, polgárjoggal rendelkező athéni férfi részt vehetett a politikában és a népgyűlés tagja lehetett(legfőbb szerv döntését csak egy másik népgyűlési ülés semlegesítette)
  • Ötszázak tanácsa(a népgyűlés sorsolta phülénként 50 főt)(javaslatok a népgyűlésnek)
  • Esküdtbíróság(napidíj járt a részvételért)(fő feladat: ítélkezés, tagjai sorsolás alapján kerület ki)
  • Sztratégosz(hadvezérek és többször lehetett választani ugyanazt)(minden phülé rendelkezett eggyel)
  • Az Areioszpagosz(arkhónok)(eredetileg ők irányították a poliszt, az új rendszerben feladatuk lényegesen csökkent) tanács(Kr. e 462-ig ellenőrizte a tisztviselőket)
  • Cserépszavazás(6000 szavazat->10 év száműzetés)
  • Kr. e 5. sz közepén további két változás(sztratégoszon kívül mindenkit sorsolták, az esküdtbíróság és a népgyűlés is kapott napidíjat)=>demagógia el tudod terjedni
  • Ezen klasszikus béka időszaknak a periklészi háború vetett véget

Julius Caesar egyeduralmi kísérlete

  • Társadalma(főbb réteg)
  • A római társadalom két nagy csoport oszlott a plebejusok(az ők képviseletét a néptribunos látta el és vétójoggal rendelkezett) és patríciusok(Az előkelő földbirtokos társadalmi réteg)
  • (Romában a vagyonos polgároknak szolgálnia kellett a légióban)
  • Lovagrend(hajó tulajdonosok, pénzkölcsönzéssel foglalkozók, adószedők provinciákban)-> hatalmat követeltek(nem viselhetek hivatalt, mert nem voltak polgárok)
  • antik proletárok(földjét vesztett polgárok)(volt szavazójoguk)
  • Legfontosabb tisztség a Consul volt(mindig kettőt választottak)(fél évre kinevezhettek egy dictatort, aki tejhatalommal rendelkezett). A senatus a külügyet és az államkincstárat ügyelte. A plebejusok(polgári joggal nem rendelkező egyéneknek) érdekeit a néptribunosuk védték(volt vétójoguk)
  • Julius Ceaser:
  • Triumvirátus(Pompeius, Crassus és Caesar)-> támogatják egymást a vezető tisztségek megszerzésében
  • Megkapta Gallia provinciát->személyéhez hű hadsereget szervezett.
  • Ultimátumban->kr.e. 49-ben hadseregével átlépte a Rubicon folyót("a kocka el van vetve"), hogy megszerezze a hatalmat
  • kr.e. 48 Pompeius-t(egyik vetélytársát) legyőzi
  • A megrémült szenátus Caesart örökös diktátorrá választotta
  • földet osztott a nincsteleneknek
  • Értékálló aranypénzt veretet
  • Sok provinciabelinek polgárjog
  • Naptárreform
  • A köztársasági hagyományok még erősek voltak, és Caesar erre nem volt tekintettel

-> kr. e. 44. március 15 meggyilkolják

  • Elvileg egészen addig ellenállt merénylői késeinek, amíg meg nem látta fogadott fiát(“Te is fiam, Brutus?”)
  • Róma politikai rendszerének válsága
  • Városállamra méretezett intézményekkel nem lehetett egy birodalom felett uralkodni
  • Néppárt(proletároknak földosztás és lovagrendeknek hatalom) és optimaták(fennálló helyzetet fenntartani kívánók)

Julius Caesar egyeduralmi kísérlete

Az európai kultúra alapjai

A görög-római hitvilág.

  • Görök(poliszokat) a közös nyelv és a hitvilág kötötte össze.
  • A görögök számos istent tiszteltek (többistenhit vagy politeizmus)
  • Minden istennek megvolt a saját hatásköre, amely széles tevékenységi kört jelentett
  • Hódolatukat versennyel fejezték ki->Olümpia(Kr. e. 776) és a templomoknál áldozatok(szertartások folyamán) számukra->
  • Voltak szentélyek(állandó papi testület) a szertartásokat a papok végezték.(A szertartásokat tisztviselők)

A görög-római hitvilág

(https://kozepsuli.hu/teszt-mennyire-ismeritek-gorog-isteneket/?fbclid=IwAR36l_qoDJ2YCL4rLcvgtPf-FW6Y3-lITABVL8Cffx_BFrZtRDXFFuSuZXM) (minikvíz a görög istenekhez)

Részlet a Hercules (1997)

filmből(egyedüli baj a filmmel, hogy az istennek nevei össze vannak keverve(néhol görög néhol római megfelelő))

Az antikvitás kiemelkedő kulturális emlékei.

Az antikvitás kiemelkedő kulturális emlékei.

Athén(görög várósok jellemzői)

  • Akropolisz(fellegvár benne a legfontosabb épület (Parthenon) Pallasz Athéné tiszteletére)
  • Színház
  • A színdarabokat politikai és nevelő célzattal adták elő
  • A nézőtér fél ellipszis alakú
  • Akár 10 000 ember befogadása
  • Csak férfi színészek
  • Görög szobrászat(élethű, érzelmeket kifejező remekművek)

Róma

  • Görög oszlopok és térhódítás(több hely volt az épületben)(kupola)
  • A leghíresebb amfiteátrum(két színház összetolva akár 50 000 ember) a római Colosseum
  • Forum Romanum (római piac)(Szenátus épülete)
  • Az állam és a vallási élet teljesen összeforrt(mint a görögöknél)
  • Közhasznú épületek és fejlesztések(közfürdők,csatorna hálozat és bazilikák)

A zsidó vallás fő jellemzői.

A zsidó vallás fő jellemzői

  • Kr. e. 10. Dávid Zsidó állam Jeruzsálem központtal->meghódítottak őket->deportáltak a zsidókat(babiloni fogság)(itt alakul végelegesen egyesistenhívőé(monoteista) a vallás)
  • Zsidók Egyiptom(éhínség) területén fenyegetve érzik magukat(gyermekeiket lemészárolják és rabszolgák lesznek)->Mózes kimenekíti őket(zsidók istene, Jahve("az egyetlen",zsidók védőistene) megszólítja őt, hogy vigye a őket az ígéret földjére)
  • Út közben kőtáblán megkapják a tízparancsolatot(az életüket szabályozó törvények)
  • Palesztinában telepednek le(Dávid és Salamon uralkodása)
  • A zsidó nép történetének forrásai(héber nyelven íródtak)(együttesen szokták ezeket Ószövetségnek és Héber Bibliának nevezni)
  • Tóra(Mózes 5 könyve)
  • A proféták könyvei

A kereszténység az ókorban

A kereszténység az ókorban

  • Kereszténység: Krisztus nevéből származó szó, Jézus feltámadását és a megváltást hirdető tanítás.
  • Görög-római vallás válsága(az egyén biztonságot akar a vallástól)
  • A hellenizálódott zsidók, akik a szétszóródásból (diaszpórából) kerültek ide -> Messiás várás(egyistenhit és biblia már csak jelképes)
  • Jézus Krisztus megjelenése
  • Egy könnyen betartható szebb túlvilágot ígérő hit(bűnbánat révén bűnbocsátás és ember társait szeresse)->hívek száma gyorsan szaporodott
  • római helytartó(Pontius Pilátus) keresztre feszíti
  • Életét halála után az apostolok gyűjtötték össze az evangéliumokban
  • Az Újszövetség(evangéliumok és apostolok cselekedetei)
  • Pál apostol(zsidó keresztény üldöző volt majd megtért(páli fordulat)) tanításai miatt lett mindenki számára nyitott a kereszténység
  • Keresztény közösségek->keresztény egyház
  • Legfontosabb(metropolisz)városok püspökei(pátriárka) néha zsinatokon összegyűltek és megvitatták a hitélet kérdéseit.
  • Istentisztelet helye a templom és központi eseménye az utolsó vacsora(kenyér és bor fogyasztás(Jézus teste és vére))

Keresztényüldözések és kiegyezés a keresztényekkel

Kereszténység felemelkedése

  • A III. században az egész birodalomban jelentkező válság hatására felgyorsult a kereszténység terjedése.
  • Egyszerű
  • Szegényeket támogatja
  • Megváltás
  • Minél gyengébb lett a császárság annál erősebb a kereszténység(Caligula,Néró,Decius,Diocletianus)-> keresztényüldözések
  • Kr. u. 313-ban Róma szabad vallásgyakorlatot biztosított a keresztényeknek
  • Első zsinatot 325-ben Niceában(szentháromságtan)
  • Kr. u. 391-ben állámvállás

Középkor

  • Elnevezése: latin: „media aetas”közbeeső kor
  • Kezdetét a Római Birodalom „bukásától” (476) számították. A végét Amerika felfedezéséhez (1492) illetve a reformáció 1517-es kezdetéhez kötötték.

Középkor

Robin Hood 1973

Nyugat-Európa a kora középkorban

Nyugat-Európa a kora

középkorban

  • A feudalizmus​ (vagy​ hűbéri​ rendszer, hűbériség)(feudum=földbirtok)
  • Olyan függési​ rendszer, aminek központjában a földbirtok(uradalom) áll és meghatározza a láncban résztvevők(gazdasági,társadalmi és jogi szerepét)
  • Patrimonium(földbirtok, ami a letelepedés óta egy családé)
  • Élén a király(senior(hűbérúr) fentebb van a láncban) alatta kisebb-nagyobb vazallusai(hűbéres)(piramisszerű rendszer).
  • Tovább adományozva a földet(ők is seniorá válhattak)(nagyobb hűbéri lánc kialakulása)
  • Magyarországon az utóbbi nem volt megengedett
  • Hűbériség jellemzői
  • Eskü a szolgálatért
  • Primogenitura(első szülött örököl). A többi fiú gyermek pap vagy lovag egy másik földesúrnál
  • Beneficium(szolgálat nélkül nem örökölhető birtok)
  • Feudum(birtok örökölhető későbbi szolgálat reményében)
  • A jobbágy(rabszolgákból, colonusokból és szabad parasztokból alakult ki) művelhet földet a földesúr birtokán, de feltételekkel(terményadó/hányad(a középkor végen ezt pénzzel is fizethették), robot(a földesúr birtokán(Majorság)), ajándék és földesúr alá tartozott(igazságszolgáltatás))
  • A földművelés módjai:
  • Legelőváltó gazdálkodás(művelve amíg ki nem fogy)
  • Kétnyomásos gazdálkodás(pihen,művelve)
  • Háromnyomásos gazdálkodás(ugar, tavaszi-, őszi gabona)
  • Gazdálkodás(reformok)(Hospesek(vendégek(túlnépesedés miatt)) terjesztik)
  • Népesség növekedés(XI: századi 38 millióról a XIII. század végére, 75 millióra)
  • Nehéz eke
  • Nyakhám->Szügyhám
  • Patkó
  • trágyázás
  • Jobbágyság: Önállóan gazdálkodó telkes paraszt(birtokának csak felhasználója és bizonyos kötelességeket vállal ezért). Szabad költözési joga volt, de gyakran röghöz kötötték a földérurak.

A középkori egyház

Nyugati és keleti kereszténység

Nyugati és keleti kereszténység

  • A Nyugat-római Birodalom bukása (Kr. u. 476) után a két birodalom rész között(Nyugat-Kelet) eltérő fejlődés vette kezdetét-> Ortodox(keleti) és katolikus(nyugati)
  • Keleti egyház: A császár maradt az egyház feje
  • Nyugati egyház: Pápá az egyház feje és létrejön a Pápai Állam (756)(Kiss Pipin jóvoltából)
  • 1054 egyház szakadás
  • Katolikus(nyelve latin)(szerzetesek nőtlenség(cölibátus)), Hierarchikus(pápá az élen,érsek(tartomány vagy ország püspöke) és püspök(egyházmegyék feje))(a püspökök majd hogy nem hűbérurak voltak)
  • A 14. sz(avignoni fogság(francia királyok befolyása alá került)) után az államok két pápa közül választhattak
  • római pápa
  • Avignonban tartózkodó pápa
  • Ortodox(nyelve görög)(püspökök cölibátus)(a papok felszentelésük előtt házasodhatnak), Különálló egyházak("egyenrangúbbak"), de itt is voltak érsekek és püspökök

Invesztitúra háború

  • Invesztitúra: a papoknak, azaz egyházi főméltóságoknak (eleinte pápa, érsek) az egyházi hivatalba történő beiktatás joga
  • A császárok beleszóltak a pápaválasztásba(hűbéri-lánc alapon az egyháza vazallusa volt a királnyak). Ezt a a bíborosok testülete (konklávé) kezébe kívánták adni
  • A római katolikus egyház néhány reformjához vezetett a harc kirobbanása:
  • szimónáit (egyházi tisztségek pénz útján történő megvásárlása)
  • cölibátust (papai nőtlenség).
  • VII. Gergely pápa kiközösítette az egyházból IV. Henrik-t, mivel "nem vette számon a pápát"(hűbéri eküdtjei elvesztek)-> Canossa-járás(3 napos vezeklés)
  • Harc első szakasza: a főpapokat a hivatalukba a pápa, a hűbérbirtokaikba a császár(1122)
  • Második szakasz: Világhatalmi csúcspontjára jutott
  • Harmadik szakasz: A megerősödő francia királyság befolyása alá került(avignoni fogság)((1308-1377)

Invesztitúra háború

Keresztes Hadjáratok és eretnekmozgalmak

Keresztes Hadjáratok és eretnekmozgalmak

  • II. Orbán pápa 1095-ben hadjáratot hirdetett a Szentföld felszabadításáért(bűnbocsánatot és föld)
  • Kedvező tényezők
  • Primogenitúra(első szülött kap mindent) a másod- és harmadszülöttek (földet kerestek)(megélhetést)
  • Kereszténység újraegyesítése(remény)
  • Zarándokhely felszabadítása
  • Első győzelem után(a muszlim világ megosztottsága és könnyűlovasság) folyamatos vereségek(Szaladin egyesítette az arab világot)
  • A hadjárat miatt megalakultak lovagrendek (templomosok, johanniták, Német)(szerzetesi és a lovagi eszményeket egyvelege)
  • 1291 az utolsó keresztény erőd is bedől->Keresztes hadjáratok vége
  • A keresztes hadjáratok és az invesztitúraháború után elég naggyá vált az egyház, hogy fel tudjon lépni az eretnekmozgalmak(tagadtak az egyházi vagyont, nem ismerték el a pápát és a feudális társadalmat) ellen->huszita mozgalmak miatt majdnem újabb egyházszakadás, de a egy zsinat megakadályozta->Husz Jánost eretneknét elégették
  • Továbbá üldözésükre kolduló rendek(monasztikus(remete szerzetes élet) alakultak, amik a rendektől eltérően nem vonultak ki a társadalomból) és inkvizíciót (egyházi bíróság)
  • Kialakul az antijuhdeizmus(zsidók elleni erőszakos fellépés)(alkalmanként zsidóüldözés)

A középkori városok jellemzése

Az érett középkor Nyugat- és Közép-Európában

  • A növekvő hozamok(gazdasági reformok és hospesek(vendégek))
  • (11. sz környékén)Páran kizárólag kézműves munkával foglalkoztak
  • A mezőgazdaság és a kézművesipar különválása->kialakult az egyszerű árutermelés (Áru – Pénz – Áru)
  • Távolsági kereskedők alapítottak közösségek+kézművesek=kommunák
  • Főleg ezekből alakultak ki a városok(a városi önkormányzat)(összegben rótták le adójukat földesuruknak és a királynak), ezért viszonylag függetlenek voltak
  • Kiváltságaik:
  • vásártartás
  • vámmentesség
  • árumegállítás
  • A város társadalma
  • Városi polgárság(patríciusok(leggazdagabb réteg(szenátus tagjai, akik irányítják az országot)), kézművesek)
  • Plebejusok(polgárjoggal nem rendelkező iparosok, napszámosok)
  • Város képe:
  • Közepén egy magas fa vagy templom ezt körülvéve patrícius házak fallal körülvéve. A város növekedése->alsó városok fallal(iparosok gyakran egy utcában voltak).
  • Szemét mindenhol(csatornázatlanság) gyakran ezt ették az állatok
  • város 4000-5000 vagy nagyváros 10000-15000

Kézműipar és kereskedelem(XI-XII. sz)

Városok gazdasági élete

  • Céhek(iparon belül)
  • céhmesterek száma korlátozott(remekmű...túl bonyolult volt)
  • magas minőség
  • korlátozások: munkaeszköz, minőség, reklám és más portékájának ócsárlása
  • Guildek(Kereskezdők szakmai egyesülete)
  • Kereskedők kölcsönt kamattal nem adhattak, ezért pénzváltási díjjal szedték vissza a pénzt
  • Vízi kereskedelem volt jellemző(nem voltak nagyon útak)
  • Földközi-tenger(levantei-út)[Kína(selyem),India(gyapot), indonéz szigetvilág(fűszerek)]
  • A függőleges kormánylapát ->nagyobb távok hajókkal
  • Észak-és balti-tengeri kereskedelem(Hanza-szövetség)
  • Balti-tenger(heringet),lengyel gabonát, az orosz prémet, a skandináv épületfát, a mézet, a viaszt, a francia bort, az angol gyapjút, posztót és a levantei luxuscikket
  • Technikai újítások a korszakban:
  • Vízikerék(10 m ember munkája Európában)
  • Papírkészítés(technika 18. sz-ig nem változik)
  • Építészet: katedrálisok(székesegyház a püspök itt székel) üvegkészítés, szobrászat és festészet
  • Kőszén megjelenése
  • Haditechnika(puska és ágyú)->lovagság kezd eltűni
  • A vízellátás, a fűtés (cserépkályha, kémény) és a szigetelés(tetőcserép)

Arab-félsziget területén a VI. században

Az iszlám vallás és az arab hódítás

  • Túlnépesedés és vagyoni különbség->iszlám(szó jelentése: odaadás, belenyugvás Allah akaratába) vallás
  • hódítások ideológiáját (a hit védelme)(terület növelés)
  • vagyoni különbségeket nem ismerő->szegényeknek kedvez
  • Mohamed(próféta)(látomások Gabriel arkangyallal)->prédikál egy vallási közösségről(nincs vagyoni megkülönböztetés)<-szegények csatlakoznak(nagy befolyás)->622 mekkai előkelők kitoloncolják
  • 630 kiegyezett velük és visszatér
  • 632-ben meghalt
  • Fő dogmái a vallásnak:
  • Monoteizmus(egyistenhit) Allah-k
  • Allah kinyilatkoztatásai(Korán)
  • bűnösük pokolba és igaz hívők a mennyországba
  • Hívő muszlimnak ezeket a parancsolatokat kell követnie:
  • Allahban, az egyetlen isten(és prófétája Mohamed)
  • Napi öt ima Mekka (Kába kő) felé fordulva
  • Ramadán havi böjt (holdév 9, hónapja)(nap keltétől nyugtáig)
  • Alamizsna: Jótékonysági adó a szegények és rászorulók számára(ramadánkor kell 2,5% megfizetni)
  • Zarándoklat: Életben egyszer Mekka
  • Nem ihattak részegítő italt és ehetek sertés húst
  • Az iszlám összeolvadt államhatalommal
  • Kalifák(Mohamed utódai) vallási és állami vezetők
  • Kádik(Korán alapján ítélkező bírók)(világi törvények nincsenek)

A középkor kultúrája

  • Román stílus(római hagyományokból merített)(XI-XII. sz)
  • Félköríves dongaboltozatot
  • Tömör falak
  • Kis lőrésszerű ablakok
  • félköríves boltívek
  • Főhajó és mellékhajós templomok
  • Szobrászat(egyszerű és érzelmeket nem fejez ki(inkább díszítés)). Falfestészet és kódex illusztrációk
  • Gótika(XII. sz)
  • Középkort az ókorhoz képest visszaesésnek tekinti
  • Pillérek és az azokat oldalról erősítő támpillérek->hatalmas ablakok
  • csúcsíves boltozat
  • "légies" szobrok
  • Reneszánsz(ókori görög-római művészet újjászületése) kultúra és a humanizmus
  • Antik elemeket (kupola, görög oszlopok, az épületek vízszintes tagolása)
  • Festészet: portré festészet, feltűnnek(fák, folyók, sziklák)
  • Szobrázat: Anatómiailag pontos és valósághű
  • Fejedelmek és királyok(mecénások) megrendelőként segítettek
  • Képviselők: Michelangelo, Leonardo da Vinci...
  • Humanizmus: istennel szemben az embert és annak teljesítményét dicsőítette

Középkori Magyar állam

Nem hagyok örököst... csak egy hű cselédet:

Azt kötöm szivedre - - meg a magyar népet.”

„Szeresd a magyart, de ne faragd le” - szóla,

„Erejét, formáját, durva kérgét róla:

Mert mi haszna símább, ha jól megfaragják?

Nehezebb eltörni a faragatlan fát.” - Toldi estéje 6. ének

Középkori magyar állam

A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás

A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás

  • Források hiányosak(nyelvészet és a régészet eredményei)->sok vita a témában. (Magyar nép török vagy finnugor eredetű)
  • Az állattenyésztést és az eszközök megmunkálást
  • Hét törzs: Tarján, Jenő, Nyék, Megyer, Kér, Keszi, Kürtgyarmat((gyula: hadak vezére, kende/kündü: politikai élet irányítója)).
  • Etelköz vérszerződés
  • Honfoglalás 895(Árpád vezetésével több magyar a Kárpát-medencében)
  • 907-ben a bajorok elleni győzelem biztosította a medencét.
  • 0.5 millió volt a honfoglaló magyar
  • Rétegzett társadalom(kende, katonák és szolgálok)
  • Állaternyesztés((juh, ló, marha: igás és haszonállat))
  • Sámánizmus jellemezte őket

Géza fejedelemsége és I. (Szent) István államszervező

tevékenysége.

  • Kalandozó magyar seregek(kengyel, hátra fele nyíl)("A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!") 955-ben Augsburgnál és 970-ben Bizánctól elszenvedett vereség ->véget vett ennek
  • Géza fejedelem (972-997)
  • Géza, Árpád dédunokája 972-ben került a fejedelmi székbe a szeniorátus elve(a nemzetiségben a legidősebb) alapján
  • Áttért a keresztény hitre, nem hódolt be a német-római császárnak.
  • Fiát, Vajkot (török szó, jelentése hős, vezér) is keresztény szellemben neveltette
  • Primogenitúra intézmény(uralkodó elsőszülött fia örököl)
  • Szent István(eredeti név Vajk) uralkodása (997-1000-1038)
  • Koppány(szeniorátus) felnégyeltetése
  • Az állam egységesítése(Nemzetiségi-vérségi lesgyőzése)
  • 1000-ben király lesz a (pápától kapja a koronát) hatalom alapja a földbirtok(a hatalom élén a királyi tanács)
  • Megyerendszer és a egyházszervezés kiépítéséhez
  • Lenti kép
  • Elrendelte a tizedet
  • 10 püspökséget alapított(Esztergom és Kalocsa(érsekek))->

Magyar egyház függetlensége

  • Pénzverés Magyarországon
  • Minden tíz falunak templomot kellett építenie
  • Törvény könyveket adott ki
  • Vásárnapi munkatilalom
  • A szolgákra vonatkozó törvények
  • A vagyonosabbak nagyobb pénz büntetés(várjobbágyok vitézek föld nélkül)(szerviensek szabadok földbirtokkal)

Géza fejedelemsége és I. (Szent) István államszervező

tevékenysége.

IV. Béla

A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején

IV. Béla 1235-70

  • Elajándékozott földbirtokok visszavitele->konfliktus a bárokkal
  • Tatárjárás(1241-42)(Julianus)
  • Hatalmas pusztulás csak a kővárak élték túl
  • Lányát Margitot istennek ajándékozza(apáca lesz)->Margit-sziget
  • A lakosságot
  • Kunnok újbóli bevándorlásával
  • Erdélybe és felvidékre szláv lakosság vándorol->magyar népesség húzódása a peremvidékhez megáll
  • Újabb birtokokat adományozott->építsenek kővárat és Szabad királyi városi kiváltságot adott(Buda)
  • Létrejött a köznemesség(nem vér miatt lett nemes)
  • Szerviensek(több jog)->nemesi vármegye rendszer. Őket is nevezhették nemeseknek
  • Bárok és köznemesek között(bandériumukba bevonás(báró privát hadserege))->bárok tartományúrak. Kapcsolat neve: familiaritás
  • Több hullámban hospesek és összeolvadás-> létrejön a jobbágyság(szabad költözési jog, úriszák(földesúr felettük) és Robot)

Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora

1301 Áprád-ház kihal->I. Károly(1308-42)(pápá támogatásával Anjou-ház)

  • Tartományúrak(bárók) felszámolása(kiskiráyok)
  • Csák Mátén kívül mindenkit legyőzőt -> halál után ország ura lett
  • Honorbirtokokat osztott(méltóságok kaptak("hivatali idejükre"))(nándor(király helyettese),vajda(Erdély kormányzója)bán(Horvátország kormányzója) és tánokmester(regálék(királyi haszonvétel) kezelője))
  • Ország hadserege(királyi,bárói és köznemesei bandériumuk(kisebb egy személyhez hű katonai csoportok))
  • Visszaszorultak a természetben beszedhető jövedelmek-> pénzjövedelmek(regálék(bányákból) és vám(harmincad az ország határnál))
  • Kapuadó(jobbágyok téli adója)
  • Nemesfémes bányák(ha valaki talál egyet a királlyal birtokot kell cserélnie) ezt felváltotta->A terület birtokos megtarthatta, de urbura(bányabér) révén 2/3 a királyhoz került
  • Nemesfémet kizárólag(király kamra veheti meg(monopólium))
  • Első magyar pénz forint(firenze mintájára)
  • Visegrádi találkozó 1335 cseh, lengyel és magyar király Bécset elkerülő kereskedelmi útvonal(árumegállító joggal)

Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája.

Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája.

I. Mátyás(1458-90)

  • Lemondatta Szilágyit(fenyegető volt hatalmára)
  • Cseh királynak elvette lányát(Katalin)
  • Megerősítette a hatalmat(V. László híveivel leszámolt)
  • Rendi monarchia központosítása
  • Nemesek(Báró rang)
  • Tisztviselők(polgárok és nemesek)
  • Regálék növekedése->jövedelmei elérték az Angol királyért, de a legtöbb a jobbágyságtól volt(nem lehet hosszan fenntartani)
  • Harmincad->koronavám
  • Kapuadó->füstpénz(családok számával nem csak telekméret)
  • Jobbágyok(hadiadó)
  • Elkezdte a központosítást(Fekete sereg Kinizsi Pál vezetésével)
  • Bővítette a hivatali rendszert
  • Ez elleni összeesküvést(esztergomi érsek Vitéz János) elfojtotta
  • Rendi intézmények megerősítése
  • Nándort a rendek választották és a király helyettesévé tették
  • Megerősítette fő az alispán
  • Megerősítette/fenntartotta a végvárrendszert (Kenyérmező 1479 Kinizsi Pál győzelme a török ellen)
  • Terjeszkedett->Szilézia, Bécs és osztrák tartományok
  • Törvénytelen fia Corvin János nem követte trónon
  • 2. felesége Aragóniai Beatrix->itáliai reneszánsz udvar
  • Budai és visegrádi vár bővítése
  • Gazdag könyvtárak->Corvinák
  • Pozsonyban egyetem
  • Első könyv nyomda

Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkoraban

Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban

A földrajzi felfedezések és következményeik

A földrajzi felfedezések és következményei

  • Amerika felfedezése, Afrika megkerülése, föld gömb alakú, iránytű, karavella(hosszú távra képes hajó) és Ázsia megismerése(közelebbi)->újkor kezdete, új kereskedelmi útvonalak(levantei és Hanza-kereskedelem)
  • Vasco da Gama megkerülve Afrikát->India
  • Földközi-tenger jelentősége csökken kereskedelemben
  • 1492 Kolumbusz (3 útján)eljutott a Bahama-szigetekig és Dél-Amerikába
  • Amerigo Vescpucciról nevezték el, aki feltérképezte
  • 1519-22 Magellán körbe a földet(út közben meghalt)->gömb a föld
  • spanyol konkvisztádorok(hódító kalandorok) gyarmatok(közép és dél-Amerika)
  • Közép-európai nemesfém bányák és kereskedelem miatt -> aranyéhség(kiáramlik Európából)
  • Mindez a kapitalizmus megjelenését eredményezte(gyarmatosítás és a világkereskedelem)(tőkés gazdaság)
  • A befektetés(új eszközök, tömegtermelés) -> részvénytársaságok(részvénnyel tulajdon jog vásárlása a vállalkozásból)
  • Kapitalista mezőgazdaság
  • Megszűntek a feudális korlátozások(nemesi földtulajdon(adómentesség), katonaállítási kötelezettség)
  • Egyházi földeket kiárusították
  • Jobbágyság megszűnt -> bérlőké váltak
  • Vetésforgó megjelenése(nincs ugar)
  • Közép-Európában ellentétes(jobbágyi kötelezettségek és nemesi kiváltságok erősödtek)
  • amerikai gyarmat(ültetvény rabszolga munkaerőt használva európai exportra)
  • Nagyobb mennyiségű termék előállítás -> céhek megszűnnek és létrejönnek a manufaktúrák(a termék készítése és részekre bontva és tulajdonos, termelő kezd távolodni)
  • Az uralkodók kereskedelmi monopóliumokat árultak el(angol és spanyol király)
  • Megjelentek a bankok(hitel felvétel és megtakarítások tartása)

Reformáció és katolikus megújulás

  • A 16. sz végbemenő folyamatok, amik a protestáns egyházak(evangélikus, református, anglikán) megalakulásához is vezetett
  • Katolikus egyházt érő kritika
  • egyház vagyona és papok erkölcstelen életmódja
  • pápai hatalom erőssége
  • Könyvnyomtatás, humanista szemlélet és uralkodói támogatás(egyház felett hatalom) -> reformáció(búcsúcédulák(bűnbocsátás) árusítása volt az utolsó csepp)
  • Luther Márton 1517. október 31.-én (főleg a búcsúcédulázást elítélő pontjai) -> reformáció kezdette
  • Pápá eretnek(csak Istennek van igazi hatalma(bűnbocsátás)) és Bibliát kell alapul venni(lefordította németre)
  • szerzetesség elítélendő
  • Pápá is csak egy püspök nem vezetheti az egyházat
  • Létrejön az evangélikus vallás
  • Megjelenik Kálvin János(református)
  • Mindenki sora el van rendelve és tiszta, egyszerű(puritán) életet kell élni
  • Közép-Európában is elterjedt(pl. Magyarország)
  • Katolikus egyház sok hívet vesztet -> ellenreformáció(katolikus megújulás)
  • 1545-63 tridenti zsinat
  • búcsúcédula fin
  • papok erkölcseit és fegyelmét növelték
  • Papság képzésére iskolák
  • Pápa hatalom és szerzetes rendek megerősítése
  • jezsuiták -> egyetemek alapítása, hit térítés, uralkodók és főnemesség megnyerésével(rekatolizálás)
  • inkvizíció eretnekek kutattak és egyházi törvényszék előtt ítélték őket(csak Itáliában)
  • Barok megjelenése
  • https://zanza.tv/irodalom/barokk/barokk
  • Uralkodóktól függően több országban is elterjedt
  • Több polgárháború vallási ellentétekből fakadt

Alkotmányosság és abszolutizmus a 17.-18. sz-ban

  • Anglia
  • 1642-49 polgárháború Cromwell vezetésével köztársaság majd monarchia
  • Abszolutizmus->alkotmányos monarchia(a király uralkodik, de nem kormányoz)
  • Törvényt csak parlament hozhat, pénzügyek ellenőrzése
  • szólásszabadság
  • vallásszabadság (protestánsok)
  • igazságszolgáltatás esküdtbíróságok->rendi különbségek törvény előtt megszűntek
  • Kétkamarás parlament(Lordok háza és képviselőház)
  • választójog vagyoni cenzus
  • városi-kereskedelmi vs vidéki-mezőgazdasági (pártok ellentéte)
  • Végrehajtó hatalom a miniszterelnök volt(győztes pártvezető automatikusan azzá vált)
  • Nagyhatalommá vált és Párizs mellett London legnagyobb város

Alkotmányosság és abszolutizmus a 17-18 sz.-ban

A felvilágosodás kora

  • A felvilágosodás szellemi eszme(17. sz Angliából 18. szre Franciaországban is elterjedt)
  • Newton fizikai törvényei -> a világ megismerhető(állandó természeti törvényei vannak) és racionalizmus(józan parasztész)
  • Tolerancia(vallási türelem)
  • Szabadság
  • Francia enciklopédia felvilágosult tudás összegzése
  • Megalakult a szabadkőművesség(titkos társaság)(célja társadalom fejődése)
  • Emberi jogok minden embernek joga van
  • az élethez
  • szabadsághoz
  • tulajdonhoz
  • A hatalom és az egyének között társadalmi szerződés(ezek fenntartása miatt lemond az "érvényesítésről" és fenntartja az államot)
  • Montesquieu három hatalmi ág(választójog valami cenzushoz)
  • Rousseau társadalmi szerződés -> népfelség elve(népszuverenitás) minden hatalom a népé
  • Törvények csak közvetlen népszavazással
  • Nincs szükség a hatalmi ágak szétválasztására
  • A magántulajdonból jönnek az egyenlőtlenségek
  • Deizmusnak(Isten megteremtette és azóta törvények alapján működik)
  • Voltaire -> katolikus egyház (tudatlanság támogatja és az egyenlőtlensége egyik forrás) vagyonát szét kell osztani(jó is, mivel az emberek elé erkölcsi mércéket emel)
  • Diderot(Isten tagadása(ateizmus))
  • Merkantilizmussal(nemesfém bent tartása az országban gazdasági export politika) szemben fiziokraták(mezőgazdaság minden alapja és szabad verseny)
  • Szabad verseny(Adam Smith) mindenki a saját önzőségét(befektetés, profit és megtakarítás) használva a "láthatatlan kéz" miatt közjavait is szolgálja

Magyarország a kora újkorban

- Szent esküvést, urak, hogy életünk minden gondolatát a haza föltámasztásának szenteljük!

Hogy addig nem alszunk puha párnán, míg a török egy lábnyomot mondhat magáénak a haza

földjéből! - Gárdonyi Géza: Egri csillagok

Siklósi bácsi sokat megért szegény ember volt. Szolgálta ő a törököt, amikor az volt

itt az úr. Szolgálta a németet, amikor a nagy háború után itt maradt. Szolgált magyar földesurakat is, de most, amikor megjött az üzenet, hogy

Rákóczi Ferenc kitűzte a zászlót a Kárpátokon, s megindult Alsó-Magyarország felé, hogy oda is elvigye a szabadságot, az öreg Siklósi már csak őt

akarta szolgálni haláláig. - A Tenkes kapitánya(1964)

Magyarország a kora újkorban

Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése

  • 16. sz eleje Magyar királyság vs Oszmán Birodalom
  • I. Szulejmán a török uralkodó
  • Fekete Sereg megszűnik, végvárrendszer meggyengül és II. Lajos(gyerek a trónon)-> 1521 Nándorfehérvárt elfoglalják
  • Mohács(Szapolyai János vajda nem érkezett meg és kedvezőtlen helyszín) -> totális magyar vereség((főnemesek, püspökök)(jelentős része) és a király is elesett)
  • Kettős királyság I. Ferdinánd(Habsburg) és Szapolyai I. János "nemzeti" király(segítséget kért a töröktől)
  • Bécsre beakart törni a Szultán, de csak a Kőszegre tűzte ki a zászlót(1532) <- komoly ellenállásba ütközött ott
  • Egyesség váradon->János Zsigmond halála után I. Ferdinándé az ország fele
  • János fia II. János Zsigmond(Gyámja Fráter György) a Szulejmán megsegítésre(Feri nagyon nyomult az egyesség miatt) bevonult Budára és elfoglalta azt
  • Három részre szakad az ország(Erdélyi Fejedelemség(Jani, Fráter György meghal), Hódoltság(Török) és királyi Magyarország(Feri)(Felvidék)
  • A török véglegesíteni akarta a 3 részre szakadást -> Egeren vereség(Dobó István)
  • 1566 Szigetvár elfoglalása(Zrínyi Miklós) Szulejmán meghal
  • A fennálló helyzet 1568 Drinápolyi béke
  • Zsigmond és Mátyás végvárrendszerét Török hódoltság miatt meg kellett erősíteni ezt(főleg a felvidéken és kevésbe a fejedelemségben)(nagyobbak Győr, Eger) és kisebbek(portyák elhárítására)
  • A végvári katonák a vitézlő rendbe sorolták magukat és gyakran portyázással tartották fent magukat. A várakat pápai, itáliai és egyéb hasonló főleg külföldi pénzekből szerelték fel.

Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése

Az Erdélyi Fejedelemség virágkora

Az Erdélyi Fejedelemség virágkora

  • Társadalom régies szerkezetű
  • Főnemesség nem volt(Báthoryak kívül), de voltak nagy birtokok
  • Székelyföldön nem alakult ki rendi társadalom
  • Száz városok még a környékükben is uralkodtak
  • románok jobbágyi státusz vezetőik(a kenézek) nemesi kiváltság
  • A rendek nem voltak erősek[száz és székelyek](papok nem voltak és nemesek se igazán) a rendi önkormányzatokat el kellet ismerni, de könnyen lehet volta abszolutizmus(csak nem volt bevétel ergo hadsereg sem)
  • Rendi nemzetek(magyarok,székelyek és szászok)(három rendi önkormányzat)
  • Reformáció -> magyar nemesség és jobbágysága(református), szászok(evangélikusok), székelyek(katolikusok) és románok(ortodox majd katolikusok)
  • Vármegyék nemessége(magyar, vagy elmagyarosodott román), száz városok(magyar, német) és székelyek(magyarok)
  • Különböző egyházak együtt élhettek
  • Reformáció Magyarországon
  • 1. hullám evangélikus németektől nemesek majd jobbágyaik(felvidék nagy része)
  • 2. hullám református(Erdély még gyökeret is vert(unitárius egyház))
  • Királyi Magyarország(főleg katolikus Habsburg hatásra)
  • A vallási ellentétek még jobban izoláltak az ország részeket
  • Magyarra a Bibliát(vizsolyi) Károli Gáspár fordította le(magyar nyelv fejlődéséhez is hozzájárult)
  • Kulturális fellendülés(Iskolák és nyomdák)
  • Gimnáziumok és Egyetemek(Pázmány), főiskola(Bethlen Gábor)
  • Ellenreformáció vezéralakja Pázmány Péter
  • Jezsuiták rendek -> magas színvonalú iskolák

Török kiűzése és Rákóczi-szabadságharc

Török kiűzése és Rákóczi-szabadságharc

  • Európai összefogás és Habsburg uralkodók(A török kiűzése Magyarországról)-> felszabadult magyar területek
  • 1687-es pozsonyi országgyűlésen Habsburgok "örökös királysága" és nemesek joginak csökkentése(Aranybulla ellenállási jog)
  • Visszafoglalt területeit adó és igazolás fejébe kapta vissza a magyar nemes
  • Erdélyt nem egyesítették Magyarországgal
  • Jobbágyokat leterhelték
  • Végvérrendszert felrobbantották és katonáit elküldték
  • 1701-14 Habsburg ökörködési háború -> szabadságharc(jobbágyfelkelések és nemesi mozgalmak)
  • II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem és katolikus főnemes 1703-11 felkelés élére állt(nemesi jogok visszaállítása, parasztok és jobbágyok adóteher mentessége)[kurucok](képzetlen, elavult, könnyvőlovas hadsereg(főként portyázásra volt alkalmas)) ellenben labancok(Magyarországon tartózkodó, többségében német Habsburg-hű csapatok)
  • Elfoglalták a felvidéket
  • Erdély elfoglalása/elvesztése
  • Nagyobb várak és határőrvidék
  • 1704 Rákóczi erdélyi fejedelem
  • nemesi köztársaság(bújtatva Feri az élen, akit a szenátus ellenőrzött)(nem volt bevétel, mivel a felkelés miatt nem adóztattak -> megoldásként bevezetett rézpénz inflációt okozott)
  • 1707 ónodi országgyűlés nem volt zsé, és mindenkinek kezdett elmenni az egésztől a kedve -> trónfosztás(Habsburgok), közteherviselés(hadiadó nemesség) és magyar trón külföldi segítségért -> nőtt a labancok tábora(Habsburgokhoz hűek)
  • Nem kapott segítséget(Porosz vagy Orosz), a császári hadsereg is növekedett és I. Lipót megegyezésre törekszik-> 1711-ben Majténynál letette a fegyvert és emigráció(Ráki Feri)
  • Lipi öccse III. Károly szatmári béke
  • Amnesztia a fegyvert letevő kurucoknak
  • Protestáns vallásszabaság
  • Országgyűlés összehívása
  • Örökös királyság fennmarad és ellenállási jog eltörölése is
  • Valamennyire egyensúlyba kerül Magyarország és a Habsburg udvar

Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban

Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban

  • 16.-17. században Nyugat-Európával ellentétben csökkent vagy stagnált a lakosságszáma
  • Háborús pusztítás(török kiűzés és 15 éves háború(Habsburg és Oszmán birodalom fight Magyarországon))((passzív hatásai)járványok és éhezés)
  • Hódoltságból -> királyi Magyarország és Erdély(mezővárosok), román és szerb népesség beáramlása -> egyenlőtlen népsűrűség
  • Migráció, betelepítések(németek(sváb)(német nyelv, adóalanyok növelése és mezőgazdasági tech. növelése)), horvát, szerb és román beáramlása -> 1790 10 m a lakosság -> magyar nyelvűek 40% (kiváltságos csoport hungarus(magyar rendi nemzet tagjai))(önmeghatározás rendi és vallási alapon)
  • Megmaradt magyarság(főként katolikus, kisebb református, még kisebb evangélikus)minden társ. rétegben ott voltak(nemesség, polgárság)
  • 15. sz a cigányság is megjelent a kiskereskedelemben(kovács,teknővájó és kosárfonó)
  • Szlovákok, románk, szerbek és svábok(polgárság nagy része ez volt) csonka társadalom(nincs nemesség)
  • Horvát és Magyar teljes társadalom(minden rétegben volt ilyen nemzetiségű)
  • Pozsony rendi országgyűlés törvényhozás(király három évente)
  • Felsőtábla(főnemesség, főpapság(katolikus) és főispánok)
  • Alsótábla(küldött követtek)
  • Igazságszolgáltatás rendenként
  • nemesség kiépített -> négy kerületi tábla, királyi tábla és hétszemélyes tábla
  • katolikus egyház és szabad királyi városok saját igazságszolgáltatás
  • jobbágyságnak nem volt rendi jog a földesúr bíráskodott felette
  • Horvátország( is rendek alapján így működött bán volt az élen)(Magyar állami

igazgatás része volt), Erdély külön rendi állam.

Mária Terézia és II. József

  • Mária Terézia(1740-80) Pragmatica Sanctio(nőági öröklés nem volt fia III. Károlynak)(örökösödési háborúban megvédte ezt és Sziléziát elvesztette)
  • Felvilágosult abszolutizmus rendeletek útján kormányzott
  • vámrendelet(merkantilista(támogatta a kivitelt és szabályozta(védővámokkal) a behozatalt)) célja volt még a magyar nemesség vagyonának megcsapolása
  • úrbéri rendelet(korlátozta a nemesek hatalmat a jobbágyaik felett(majorság állandó terület és a szolgáltatások korlátozva))
  • oktatásügy fejlesztése(1777 Ratio Educationis(az első állami szabályozás az oktatásban, hűséges és hasznos alattvalók nevelése a cél, de nem kötelező csak ösztönözve volt))
  • Bevétel növekedett -> állandó hadsereget tudott fenntartani
  • II. József(1780-90) felvilágosult abszolutista
  • Reformjai a modernizációt szolgáltak rendeleti úton
  • Egységes birodalmat akart nem tűrte az autonómiát(nem koronázta meg magát magyar királynak)
  • Uralkodása végén súlyos bel- és külpolitikai problémái voltak -> 3 kivételével minden rendeletet visszavont
  • Vallási türelem(protestáns, Ortodox szabadon gyakorolhatja vallását és építhet templomot), vidéki papok és lelkészek jövedelmének kiegészítése és a 1785 jobbágyrendeletét(nincs röghözkötés, nincs örökös jobbágyság(szabadon tanulhattak, választhattak mesterséget és örökölhetek vagyont))
  • kettő volt a megszűntekből a vármegyei autonómia(országot közigazgatási részekre) és nyelvrendelet(közigazgatási nyelv a német)
  • Öcse II. Lipót-ra maradt a rendek visszaállítása
  • Pragmatica Sanctiot megerősítették
  • Magyarországot a saját rendi intézményei által kell kormányozni

Mária Terézia

&

II. József

Életünket és vérünket!

A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

A nemzetállam: etnikailag egységes állam(pl a lakosság 90% magyar)

Imperializmus: Minél nagyobb annál jobb(a birodalom)

A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk

A francia forradalom eszméi és napóleoni háborúk

  • 18 sz-ban Franciaországban ipari fejlődés -> gyorsan gyarapodó polgárság + felvilágosult eszmék = megkérdőjelezték az abszolutizmus értelmét
  • A sok háború államcsődhöz vezetett(az élelmiszer árak nőni kezdtek)
  • 1789-ben XVI. Lajos francia király összehívta a rendi gyűlést
  • 3 rend volt jelen ebből kettő rendelkezett kiváltságokkal((katolikus)papok és nemesek) a másik(polgárság) nem. Csak képviselői voltak, ezért követelték, de létszámnövelést kaptak -> 1789. Július 14-en kitört forradalom(Bastille)
  • Még vidéken is lángolt a forradalom(nemesi kastélyok kifosztása) -> nemzetgyűlés minden kiváltságot eltörölt("csodák éjszakája") és kiadták az Emberi és Polgári Jogok nyilatkozatát(Montesquieu-nak hatása volt rá)
  • Az élethez való jog, A szabadság joga, A tulajdonjog és Az igazságtalan kormánynak való ellenállás jogát => népfelség vagy népszuverenitás(hatalom=nép), népszavazással törvényhozás vagy azok általi képviselőkkel, sajtószabadság, mindenki ártatlan amíg meg nem bizonyosul az ellentéte, törvényhozás ell. a végrehajtó hatalmat
  • A király ragaszkodott a vétójogához(törvény megtagadása) az alkotmányban -> asszonyok menete Párizsba kényszerítették elfogadni.
  • Államcsőd elkerülése érdekében kisajátították az egyház vagyonát(eladták a birtokait a gazdag polgárságnak) -> az egyház fenntartása állami feladattá vált(világi alkotmány=>papok és püspökök választhatók). Az egyháznak ez nem volt ínyére, ezért fordult ellen a forradalomnak(katolikus hívőivel(főleg parasztokból állt))
  • 1791-ben létrejött az alkotmányos monarchia(törvényhozás egykamarás nemzetgyűlés(tagjait két évente választották))
  • választójog cenzushoz(jövedelmi) elektorokra lehetett szavazni(közvetett választás)
  • királynak csak halasztó vétójoga volt(király utasításai csak egy miniszter aláírásával voltak érvényesek)
  • a végrehajtó hatalom a király által kinevezett kormány volt
  • biztosították a szabadságjogokat(vallás-,szólás és sajtószabadság)
  • törvény előtti egyenlőség
  • egységes megyerendszer
  • közteherviselés(mindenki fizet adót)

A 19. sz eszméi és a nemzetállami törekvések Európában

A 19. sz eszméi és a nemzetállami törekvések Európában

  • Felvilágosodás(töri tanárunk szerint felhomályosodás) értelem a középpontban -> szokások és erkölcsök megkérdőjelezése
  • Liberalizmus(szabadelvűség)(liber=szabad)(a felvilágosodás eszmerendszeréből) individualista(egyén központú)(egyet jelentett a forradalmi eszmével 19. sz első felében)
  • Mindenki szabadon gondolkodhat és cselekedhet(szabad egyének szabadon együtt is működhetnek)
  • Szabadság biztosítása hatalom korlátozása és ellenőrzése => alkotmányos állam(választott törvényhozás, felelős végrehajtás és független igazságszolgáltatás)
  • szabad verseny
  • Nacionalizmus(szület, nemzet=natio)
  • Egyéneknél magasabb rendű a nemzet => nemzetállam létrehozása(közös kultúra, nyelv és közös történelmi emlékek)
  • közösségi(kollektivista) eszme
  • Nemzeti területek egyesítése(Németország, Olaszország) vagy függetlenítésével(Magyarország) népszuverenitás elve alapján
  • 19. sz első felében gyakran összeolvadt a liberalizmussal ők is alkotmányos nemzetállamot akartak
  • A konzervativizmus(conservare=megtartani)
  • Fennálló dolgok értékelése(eltelt idő alatt működött)
  • A tökéletes dolgok megvalósíthatatlan utópiák, ezért nincs értelme a gyökeres változásoknak
  • Nem individualista, nem kollektivista => politikai eszmék tagadása
  • Forradalom ellenes=> 19. sz első felében a liberalizmus ellenfele
  • Liberalizmus és nacionalizmus=> forradalmi és függetlenségi hullámok
  • Görögország független lett
  • 1830-ben sikeres forradalom Franciaországban(köztársaság)
  • 1848-49 forradalmi hullám söpör végig Európában("népek tavasza")(Anglia és Oroszország marad ki a buliból)
  • Habsburg Birodalom épphogy megőrizte abszolutista jellegét(azonban jobbágy felszabadítás megtörtént)
  • Nemzetállamok alakultak(Németország, Olaszország, Ausztria-Magyarország és Oroszország)
  • A szocializmus(societas=társadalom)(ipari forradalom hívta elő)
  • Ideológiája az igazságos társadalmon(bérmunkások(proletárok( bérből élő nincstelen, elnyomott munkást jelent) problémáira keres választ))
  • A közösség fontosabb az egyénnél(aki ezt nem látja be be azt később neveléssel belátja) a fő probléma az anyagi jogok egyenlőtlen eloszlása(a magántulajdon egyenlően kell elosztani) => célja önzetlen közösségi embertípus
  • Liberalizmussal voltak metszetei(szabadság), de magántulajdonról és államról való vélekedése merőben eltért
  • Nacionalzmussal szemben állt, ez internacionalista(a népek tartsanak össze, legyenek barátok a nagyobb közösség érdekében)

Ami nem fért ki

Több

  • 1848-49 forradalom hullám következményei:
  • jogi egyenlőség, szabad verseny(Nyugat-Európában) megalakultak a nemzetállamok
  • liberálisok alapvető követelményei megvalósultak
  • konzervativizmus (klasszikus liberalizmus) alkotmányos nemzetállam fenntartása a cél(szociálpolitikai reformok szocialista forradalom elkerülése)
  • nacionalizmus is elérte célját
  • Forradalmi szocializmus
  • Karl Marx az elvei alapján. A történelem osztályharcokból áll(földbirtokosok és rabszolgák, tőkések és proletárok), amit végül a proletárok nyernek meg. Egy rövid proletárdiktatúra után megvalósulhat az egyenlő társadalom(kommunizmus)
  • Marxizmus felülvizsgálta után(revizionizmus) nincs szükség forradalomra és proletárdiktatúrára meglehet parlamenti többséggel is el lehet érni =>Ny. Eu. programjuk marxista, de politikájuk revizionista(centrizmusnak)=>demokratikus kereteken belül működő szocialista mozgalom szociáldemokrácia
  • Radikális irányzatok
  • Oroszországban élre tör Lenin a bolsevikok(többség) élén Marx elképzeléseit kicsit módosította, amíg a munkások vannak többségben a társadalomban a forradalmat megvívhatják
  • Egy D. Eu-ban elterjedt kevésbé ismert szocialista irányzat volt a anarchizmus(az állam az emberi szabadság gátja)
  • A keresztényszocializmus
  • Erre gyengült az egyház szerepe a fejlődő polgári társadalomban(természettudományok folyamatosan kérdőjelezései, anyakönyvezés=>polgári házasság)
  • Az államot a javak egyenlőbb felosztására szólította fel(szociálpolitika)=>keresztényszocializmus

Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért

Menesztése után Bismarck távozik egy hadihajóról

  • Bismarck a német egység után célja a fennálló helyzet biztosítása volt=>1873 három császár szövetsége(Németország, Osztrák-Magyar Monarchia és Oroszország)
  • Oroszország és Osztrák-Magyar Monarchia között a Balkánon feszültség tört ki=>dönteni kellett OM moni vagy Oroszország
  • Németország OM moni-t választotta és Oroszország helyére felvette Olaszországot=>új hármas szövetség
  • II. Vilmos trónon=>menesztés után Bismarck repül => agresszív külpolitika(flottafejlesztés)
  • A hármas szövetség ellen létrejön a hármas Antant(kidobott Oroszország(frissen vesztett Japán ellen), Franciaország(Nagy-Brit javára leadott gyarmati követeléseiből), Nagy-Britannia)
  • A két szövetségi rendszer között egyre nagyobb feszültség
  • OM Monarchia Bosznia-Hercegovinát magához csatolja
  • II. marokkói válságban ismét Németország szemben Franc. és N. Brit.
  • Oszmán birodalom felbomlott=>Balkán konfliktusgóc(Szerbia és Oroszország szövetséges lesz)

Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért

Az ipari forradalom hullámai és hatásai

  • Föld polgári tulajdonná válása, elég élelmiszer van Európára(több ember nagyobb munka erő), egyre többen városokban élnek és a kapitalista(tőkés)(alapköve a magántulajdon) termelés megjelenése => fejlődősek
  • I. ipari forradalom 1780 körül Nagy-Britanniából induló technológia hullám(manufaktúra=>gyár)
  • textiliparban(könnyűipar) bontakozott ki
  • 1850 utáni időszak 2. Ipari forradalom

Az ipari forradalom hullámai és hatásai

Az ipari forradalom első szakasza (1780-1860)

Ipari forradalom: az iparban végbemenő, gyorsan lezajló, minőségi változások.

A termelés technikája forradalmian megváltozik: a kézműipart felváltja a gyári tömegtermelés, a korábbi energiák (szél, víz) helyett egyre inkább gőzt kezdetek használni.

Az ipari forradalmak első szakasza Angliában kezdődik a 18. sz. közepén, a 19.sz első felében terjed el Európa nyugati felében, a 19.sz 2. felében terjed Európa keleti felében.

Jellemzők:

-A textiliparban indul, mely húzó ágazattá válik

Gépesítik a szövést és a fonást, megjelennek az első fonó, majd szövőgépek

(1733. John Kay, repülő vetélő)

Itt jelennek meg először az üzemek, melyekben tömegtermelést végeztek

-A legfontosabb energiaforrás a gőz lett

1769. James Watt →gőzgép

-Fejlődik a közlekedés:

1807. Fulton→ gőzhajó 1814.Stephenson→gőzmozdony

1825. Stocton-Darlinton között építik meg az első vasutat→vasútépítési láz indul

-Fejlődik a nehézipar, fejlődik a kohászat, gépesítik a gépgyártást (esztergapad, marógép)

A fejlődés alapja: ügyes mesterek, mérnökök találmányai

Következmények:

-nő a népesség: kétszeresére, háromszorosára nő

-urbanizáció: városiasodás

-kivándorlás Amerikába

-megjelenik a munkásosztály

Az ipari forradalom 2. szakasza (a 19. sz 2. fele- 20. sz eleje)

A 19. sz 2. felében a fejlődés új szakasza indul Európában (Németországban) és az Egyesült Államokban. A fejlődés üteme felgyorsul és új vonások jelennek meg.

Jellemzők:

1.)A fejlődés motorja, a húzó ágazat a nehézipar lett

2.)A tudomány fejlődése válik az ipar fejlődésének az alapjává

3.)Új iparágak jönnek létre, mint az elektromos ipar, vegyipar és az autógyártás

4.)A gőz mellett új energiaforrások jelentek meg mint az elektromosság, kőolaj

5.)A gyárak mindenütt elterjednek, felváltják a műhelyeket

6.)Megjelenik a futószalagon a tömegtermelés (Ford gyár, Detroit)

7.)Nagy ipari központok jöttek létre: Elzász- Lotharingia, Ruhr-vidék, Wallonia

8.)Az urbanizáció felgyorsul, megjelennek a több millió fő lakost számláló városok

Bécs 2 millió fő

Berlin 2,6 millió fő

Párizs 2,9 millió fő

London 4,5 millió fő

9.)A fejlesztések, az új iparágak, az új energiaforrások előállítása óriási tőkét igényelnek.

Hatalmas tőke halmozódik fel egyes befektetők, befektetői csoportok kezén.

A befektetések túllépik a nemzetállam kereteit, ott fektetnek be, ahol kedvező lehetőségek vannak, akár távoli országokban is. (tőkekoncentráció, finánctőke, tőkekivitel)

10.)Létrejönnek a részvénytársaságok és óriási monopóliumok alakulnak, amelyek felosztják egymás között a termelést, a piacot, szabályozzák az árakat

A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

(1790-1914)

A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

- A kimenetel nem kétséges, bizonyos - folytatá Jenő anyja, látnoki tekintettel bámulva a gyertya világába. - Mi el fogunk veszni. De te megmaradsz. Két hatalom ellen meg nem

állhatunk. Ha mind vasból volnánk is, eltemetne bennünket a ránk ömlő láva. - Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

gróf Széchenyi István (1791-1860)

Széchényi és Kossuth reformprogramja

  • Bécsben született, Nagycenk (családi kastély)
  • haladó arisztokrata, katonai pálya (1809. győri csata)
  • 1825-27-es rendi gyűlés→magyar tudóstársaság megalapítója
  • mérsékelt reformok, jó viszony a bécsi udvarral, arisztokraták a reformok élén
  • Hitel (1830), Világ (1831), Stádium (1833) (12 pont)
  • gazdasági oldalról közelíti meg a reformokat
  • ősiségtörvény eltörlése
  • robot eltörlése
  • belső vámok eltörlése
  • céhek eltörlése→ polgári átalakulás
  • Jobbágykérdés: önkéntes örökváltság
  • infrastruktúra fejlesztése
  • Megalapítja a Magyar Tudományos Akadémiát (1825-27), Pesten a Kaszinót (1827), majd létrehozza a lóversenyt
  • Közlekedés fejlesztése: Lánchíd (1849), folyamszabályozás (Duna, Tisza), vasútépítés (1846: Pest-Vác, 1847.Pest-Szolnok), Balatoni gőzhajózás, Óbudán hajógyár
  • Iparfejlesztés: Ganz Ábrahám vasöntödéje, Hengermalom Pesten (gőzmalom) selyemhernyó tenyésztés
  • közlekedés és közmunkaügyi miniszter (1849. március-szeptember)
  • Döblingi szanatórium, 71 évesen hal meg

Kossuth Lajos (1802-1894)

Kossuth Lajos

  • Zemplén megye, Monokon született, Sátoraljaújhely, Sárospatak, kisnemesi család, jogi végzettség
  • 1831. kolerabiztos Felvidéken, 1832-36-os rendi gyűlés →Országgyűlési Tudósítások (titokban)
  • radikális reformok, akár szakítana a bécsi udvarral, nemesek a reformok élén
  • Törvényhatósági Tudósítások, Pesti Hírlap szerkesztője (1841. január), Ellenzéki Nyilatkozat (1847)
  • politikai oldalról közelíti meg a reformokat
  • érdekegyeztetés
  • jogkiterjesztés
  • törvény előtti egyenlőség
  • közös teherviselés
  • sajtó-és szólás szabadság →polgári átalakulás
  • Jobbágykérdés: kötelező örökváltság állami kárpótlással
  • védővámok felállítása Magyarország köré („Hazánk ipar nélkül félkarú óriás)
  • 1844. Védegylet létrehozása
  • 1847.Ellenzéki Kör megalakítása
  • tagok: liberális nemesek
  • program: Ellenzéki Nyilatkozat
  • pénzügyminiszter az első független kormányban, az Országos Honvédelmi Bizottmány Elnöke
  • (1848.okt) toborzó körútra indul az országban
  • kormányzó-elnök (1849.április)(A Habsburg-ház trónfosztása után)
  • Emigráció (Török Birodalom, Párizs, London, Egyesült Államok) Torinóban telepszik el, itt él haláláig (92 éves koráig)

Forradalom és szabadságharc

A pesti forradalom

  • A bécsi forradalom hírére Pesten is megmozdulást szerveztek a radikális fiatalok
  • Kezdetben a márciusi ifjak játsszák a főszerepet pl. Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál
  • Támogatók: egyetemisták, vidéki polgárok (vásárra érkeztek)
  • Gyülekező: Pilvax kávéház
  • Ezután Landerer nyomdájában kinyomtatták a 12 pontot (Mit kíván a Magyar Nemzet?)
  • Petőfi elszavalja a Nemzeti dalt
  • Délutánra 20 ezres tömeg vonul a Nemzeti Múzeum, majd a Városháza elé
  • Mindeközben a liberális nemesség képviselői is csatlakoztak a lázadókhoz: Klauzál Gábor, Nyáry Pál
  • Hamarosan Pest városának tanácsa is csatlakozik a mozgalomhoz
  • A tömeg a Várba vonul a Helytartótanácshoz → A tanács vezetői teljesítették a felkelők kéréseit
  • Szabadon engedik Táncsics Mihályt (jobbágyi származású értelmiség)
  • Este a Nemzeti Színházban előadják Bánk bánt (Katona József)
  • Megszervezik a Közcsendi Bizottmányt a rend fenntartásának céljából

Felelős minisztérium létrehozása

  • Az államtanács nem akarta elfogadni a követeléseket, de István nádor V. Ferdinándtól teljhatalmat kapott és kinevezte gróf Batthyány Lajost magyar miniszterelnökké (márc. 17.)
  • Április 7-én Batthyány Lajos nagykoalíciós kormányt hozott létre, ahol minden politikai erő képviseltette magát. Többségben a liberális nemesek voltak.

Az áprilisi törvények

  • A rendi gyűlés gyors munkát végzett, a törvényjavaslatokat az uralkodó április 11-én szentesítette, melyek lerakták Magyarországon a polgári átalakulás alapjait.
  • Legfőbb intézkedések:
  • Felszámolták a feudális és rendi jellegű kiváltságokat
  • Felszabadították a jobbágyságot: kötelező örökváltság állami kárpótlással
  • A parasztok úrbéres földjeik tulajdonosaivá váltak
  • A közös legelők felosztásával a zsellérek is földhöz jutottak
  • Eltörölték a tizedet és az úriszéket
  • Magyarország alkotmányos királysággá vált
  • A kormány (minisztérium) tagjait az uralkodó nevezi ki, de a parlamentnek felelős
  • A rendi gyűlést felváltja a népképviseleti országgyűlés, évenként ülésezik Pest-Budán
  • Választójog: cenzusos (a választójogot életkorhoz, vagyonhoz és műveltséghez köti)
  • Kimondták Magyarország és Erdély unióját

A törvények hiányosságai

  • Az Ausztriához fűződő viszonyt nem szabályozták pontosan, ez leginkább a perszonálunióhoz hasonlított
  • Hazánknak nem volt külképviselete és nem volt önálló magyar hadserege
  • Nem rendezték a hadsereg kérdését és tisztázatlan maradt a külügy illetve az ezekhez szükséges pénzügy helyzete → Ezek továbbra is királyi felségjogok maradtak
  • Az áprilisi törvények biztosították az egyéni szabadságjogokat a nemzet minden tagja számára, azonban kollektív jogokat nem biztosítottak a nemzetiségeknek pl. anyanyelv használat istentisztelet alatt, oktatásban, hivatalokban, bíróságokon, területi autonómiát sem
  • A jobbágyfelszabadítást azonnal végrehajtották az érdekegyesítés biztosítására
  • A kártalanítást az állam magára vállalta a közteherviselésből, de későbbre halasztotta
  • Azonban csak a magyarországi megyékben hajtották végre a jobbágyfelszabadítást, Erdélyben, Horvátországban, Határőrvidéken nem

Az áprilisi törvények

A kiegyezés és a dualizmus

A kiegyezéshez vezető út

  • A Deák körül csoportosuló erők a megegyezésre törekedtek:
  • a passzív ellenállás gazdaságilag előnytelen a nemeseknek (megélhetési gondok)
  • a nemzetiségekkel folytatott tárgyalások kudarcba fulladtak→kiéleződik az ellentét
  • a magyarság gyenge egy előretörő Oroszország és egy megerősödő Németország között→ számunkra az önállóságnál előnyösebb a birodalom egysége
  • Ezzel párhuzamosan, Ferenc József is hajlott a magyarokkal történő megegyezésre, gyengült a pozíciója Európában (kudarcok Itáliában 1859. június: Magenta, Solferino)→Az uralkodó jelezte Deáknak közeledési szándékát
  • Cél: megőrizni a Habsburg Birodalom nagyhatalmi pozícióját
  • Deák „húsvéti cikke”:
  • Deák a Pesti Naplóban 1865 húsvétján közzétette álláspontját
  • Kilátásba helyezte, hogy a magyar fél hajlandó engedni a vitás közös ügyek kérdésében (külügy, hadügy, ezekhez szükséges pénzügy) a birodalom egységének fenntartása érdekében, abban az esetben, ha az alkotmányosság helyreáll
  • Válaszul lemondatták Schmerlinget és összehívták a magyar országgyűlést 1865 decemberre
  • Az országgyűlés bizottságot választott a közös ügyek megtárgyalására, melynek elnöke → gr. Andrássy Gyula lett

A kiegyezéshez vezető út

A kiegyezés tartalma és értékelése

A kiegyezés

  • Ferenc József a birodalom megerősítése érdekében a magyarokkal történő kiegyezést támogatta
  • A tárgyalások felgyorsultak
  • Miután megállapodtak az alkotmányosság visszaállítása és a közös ügyek kérdésében, az uralkodó kinevezte gr. Andrássy Gyulát miniszterelnökké (1867)
  • Visszaállították a megyei önkormányzatokat, mire az országgyűlés elfogadta a kiegyezésről szóló törvényt és 1867 nyarán magyar királlyá koronázták Ferenc Józsefet (A budai Mátyás templomban)

A Kiegyezés tartalma

  • 1867-en létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, mely egy dualista, két központú állam
  • Ausztriát és Magyarországot összekapcsolta a közös uralkodó, a közös külügy, hadügy és az ezekhez szükséges pénzügy. Ezen ügyeket közös minisztériumok vitték, melyek alkotmányos felügyeletét 60-60 fős delegációk végezték.
  • Magyarország a közös ügyeket kivéve teljes önállósággal rendelkezett. A parlamentnek felelős kormány jött létre, helyreállt az alkotmányosság: megyei, városi önkormányzatok visszaállítása.
  • Magyarország államformája alkotmányos monarchia lett
  • Cenzusos választójog visszaáll
  • Helyreállt az ország egysége: Magyarországot és Erdélyt újra egyesítették
  • Ferenc József jelentős pozíciókat őrzött meg: a minisztereket ő nevezte ki, kezében maradt a hadsereg irányítása

Értékelés

  • A kiegyezés nem biztosította hazánk teljes függetlenséget, ugyanakkor reális kompromisszum volt az adott körülmények között
  • Az emigrációban élő Kossuth támadta a kiegyezést. Híres „Cassandra levelében” a nemzet halálát jövendölte meg, melynek legfőbb okát abban látta, hogy hazánknak nincs önálló magyar hadserege.

Gazdasági kiegyezés

  • A közös ügyek fedezésére kvótát állapítottak meg: Ausztria 70%-kal, Magyarország 30%-kal vett részt a közös ügyek finanszírozásában a gazdaság fejlettsége alapján
  • A birodalmat egységes piaccá tették: eltörölték a belső vámokat, közös valutát vezettek be, biztosították a tőke, az áru és a munkaerő szabad áramlását
  • A gazdasági megállapodásokat 10 évre kötötték, melyeket 10 év eltelte után újratárgyalással lehetett meghosszabbítani vagy módosítani
  • A hatalmas egységes piac biztosította a térség további gyors gazdasági fejlődését
  • A védvámrendszer lehetőséget adott a magyar agrártermékek és a Lajtán túli területek iparának védelmére
  • Az egységes piac biztosította a térség és Magyarország gazdasági fejlődését, felzárkózásának lehetőségét

Társadalmi és gazdasági változások a dualizmus korában

Társadalmi változások

Demográfiai robbanás történik. Magyarország népessége a reformkori 13,5 millióról 18,5 millióra nőtt. Túlnépesedést eredményez, ami kivándorláshoz vezetett. Kb. 1 millió ember vándorol ki, ennek nagyjából a fele visszatért Magyarországra. A kivándorlásban a tönkrement parasztok vettek részt, akik nem tudtak részt venni az iparban.

Megjelenik a városiasodás, az urbanizáció. 1873-ban létrejön Budapest. Budapest fejlesztése politikai kérdéssé is vált, Bécs és Budapest versenye Ausztria és Magyarország versenyévé is vált. Létrehozták a Fővárosi Közmunkák Tanácsát. 1849-ben az osztrákok a belvárost és a Duna partot lebombázták, így egyszerre épül újjá Budapest belvárosa és a Duna-part egységessé. Az épületek eklektikus stílusban épültek (Országház, Operaház, Halászbástya, Városliget, Vajdahunyad vára). Az épületek nagy része az 1896-os Millenniumra készült el (Hősök tere, Andrássy út). Megindul a tömegközlekedés, városias élet alakul ki.

Társadalom:

Torlódó társadalom jellemzi. Egyszerre van jelen a feudális és a polgári társadalom. A többséget mezőgazdaságból élő feudális társadalom adta.

Arisztokrácia:

1000 holdnál nagyobb birtokkal rendelkeznek. Birtokaik jövedelmezőek, versenyképesek, gazdaságosan gépesíthetők. 1000-2000 család. Zárt társadalmi csoport, maguk közé ritkán engedtek újakat. Legfontosabb politikai hivatalokat ők töltik be. Az iparba úgy kapcsolódnak, hogy nagyvállalatok igazgatótanácsában vesznek részt, politikai kapcsolatokkal segítik a nagyvállalatot.

Nagypolgárság:

150 család, többségük gazdag, zsidó család. Bankárok, gyártulajdonosok, befektetők tartoznak ide. Zárt társadalmi osztály, csak egymással házasodtak. Igyekeznek beolvadni a magyarságba, átveszik a magyar nyelvet, de megőrzik családi hagyományaikat. Nemesi címet is vásárolnak, hogy elfogadtassák magukat az arisztokráciával.

Középbirtokosok:

200-1000 hold közötti birtokkal rendelkeznek. Fokozatosan megszűnő társadalmi réteg, mert birtokaik nem versenyképesek, nagyrészük tönkremegy, lesüllyed.

Középpolgárság:

Középvállalatok tulajdonosai. 100 főnél kevesebb alkalmazottal rendelkeznek. Akkor versenyképesek, ha különleges, egyedi terméket gyártanak.

Dzsentrik:

elszegényedett nemesek, akiknek a birtoka nem teszi lehetővé, hogy fenntartsák a nemesi életformát. Kénytelenek hivatalt vállalni, hogy megéljenek. Többségük városba költözik. Anyagi helyzetük ellenére görcsösen ragaszkodnak a nemesi életformához.

Úri középosztály:

Új társadalmi csoport, amely magába olvasztja a dzsentri réteget. Jómódú, úrias életet élő csoport, akik jövedelmüket munkával szerzik, de fizikai munkát nem végeznek. Értelmiség, hivatalnok réteg, katonatisztek, rendőrök. Könnyű bekerülni, de nehéz kikerülni. A polgári állam létrejöttével egyre több hivatalnokra volt szükség.

Parasztság:

Több, mint 60%. Differenciált réteg:

A gazdag parasztoknak 50 hold fölötti birtokuk volt, bérmunkásokat alkalmaztak, felesleget piacra vitték, gyerekeiket taníttatni tudták.

A birtokos paraszt földje, birtoka csak a család eltartására elegendő, ki van szolgáltatva az időjárásnak.

Az agrár proletárok birtoka nem elegendő a megélhetéshez, napszámosok, idénymunkások, mezőgazdasági cselédek.

Kispolgárság:

Önálló, egyéni vállalkozók, kisiparban, kiskereskedelemben dolgoznak. Önálló műhelyükben dolgoznak, maximum 1-2 alkalmazottal. Életszínvonaluk alacsony, jövedelmük változó, de ragaszkodnak az önállóságukhoz. Számuk a korszak végére 1,5 millió fő.

Munkásosztály:

Az ipari forradalom révén megjelent csoport. Alkalmazottak. Differenciált réteg: szakmunkások, betanított munkások, segédmunkások. Szakmunkások jövedelme többszöröse a másik kettőnek. Nagyvárosokban élnek, számuk 2,5 millió fő. Számuk növekedésével helyzetük romlik.

Magyarországon egyszerre indul az 1. és a 2. ipari forradalom, kimarad a ki cégek versenyzése, egyből kartellek és szindikátusok jöttek létre főként.

Élelmiszeripar forradalma:

Ehhez voltak kedvezőek az adottságaink. Textiliparban Magyarország nem volt versenyképes az osztrák és cseh területekkel. Malomipar világelső a századfordulón, jelentős még a cukoripar, szeszipar (sör, bor, pálinka). Termékeink jelentős része külföldre került.

Nehézipar forradalma:

Vaskohászat, acélgyártás, gépgyártás jelentős. Hazai nyersanyagra támaszkodnak. A gyárakat gazdag, zsidó családok hozzák létre. Új iparvidékek jönnek létre: nógrádi, borsodi, hunyadi, krassó-szörényi, petrozsényi. Az ipar fejlődését a magyar találmányok is segítették. (futószalag – Galamb József, telefonközpont – Puskás Tivadar, dinamó Jedlik Ányos)

Következmények:

Vasútépítést az állam támogatta. Az állam ösztönözte a magánvállalatok vasútépítését, az állam veszteséges években kifizette a befektetett tőke után járó banki kamatit, ez a kamatbiztosítás. 1890-től a magyar állam Baross Gábor közlekedési miniszter idején megkezdte a vasútvonalak felvásárlását. Létrehozták a MÁV-ot, egységes szintű lesz a vasúti szolgáltatás. A vasúthálózat Budapest központú lett, de a század végén az Alföld peremvidékén lévő nagyobb városokat összekötő vasútvonal is létrejött. Fejlődik a hajózás, létrejön a Magyar Tengerhajózási Hajótársaság. A századfordulótól kezdődik meg a közúthálózat kiépítése. Megjelennek az első autók.

Gépesítik a mezőgazdaságot, amit csak a nagybirtokosok tudtak megfizetni. Kisbirtokok tönkremennek. Óriásbirtokok (latifundium) jönnek létre.

Gazdasági változások

Nemzetiségi kérdés a dualizmusban

Magyarország a XIX. Században soknemzetiségű ország, melyben a magyarság aránya csak kevéssel haladja meg az 50%-ot. A kiegyezés után a nemzetiségi kérdést rendezték. Az 1868-as horvát-magyar kiegyezéssel Horvátország széleskörű önkormányzatot kapott: saját közigazgatást, kormányt, országgyűlést alakíthatott ki és képviselőket küldhetett a magyar országgyűlésbe. 1868-ban fogadták el a nemzetiségi törvényt, amely továbbra is kitartott az egy politikai nemzet elve mellett. Azokon a településeken, ahol a kisebbség elérte a 20%-ot, a második nyelv használatát is engedélyezni kellett. Az alsófokú iskoláztatás teljesen nemzetiségi nyelven történt, de az – Eötvös József által is szorgalmazott – autonóm területek szervezését megtagadták. Ez a rendezés nem elégítette ki a nemzetiségi vezetőket, mert azok már nemzetállamok létrehozására törekedtek (a kor egyik legfőbb eszmeáramlata, a nacionalizmus szellemében). A dualizmus idején Európában ez a rendezés volt a leghaladóbb szellemű, melyhez képest a korszak végén visszalépés történt. A Koalíció 1905-ös hatalomra jutásával Apponyi Albert nemzeti pártja tudta érvényesíteni elképzeléseit a nemzetiségekkel szemben. Az 1907-es törvény az iskolák segélyezését a magyar nyelv oktatásaitól tette függővé. Ez a jobbratolódás épp akkor következett be, amikor a fiatal balkáni nemzetállamok vonzereje növekedett a Magyarország területén élő kisebbségek számára. Bosznia-Hercegovina 1908-as annektálása szintén ellenérzéseket szült a hazai nemzetiségek között. Fontos probléma volt még Magyarország Monarchián belüli megerősödése, amely az osztrák nacionalistáknál váltott ki magyarellenességet.Mindezek a jelenségek a XX. Század elejére csak erősítették a dualizmus amúgy is bontakozó válságát.

Nemzetiségi kérdés

A világháborúk kora (1914-1945)

I. világháború

Az első világháború (hadviselők, frontok, a háború jellege).

  • 1. ww kitörésének oka: Németország részt követelt a világhatalmat biztosító gyarmatokból
  • 1. WW szemben álló felek ->Központi hatalmak(Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia és Olaszország(1915) (rövidesen Törökország is) és Antant(Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia)
  • 1914 Július 28. Ferenc Ferdinánd Szarajevó<-Szerbek lelövik)-> hadüzenet
  • Németország Schlieffen-terv(gyors lerohanni Franciákat, amíg Oroszország készülődik)(villámháborúnak)("Mire a falevelek lehullanak, otthon lesztek, szeretteitek körében" - II. Villmos német császár)-> nem jött be-> Állóháború lett
  • 1917 Ápr. USA az Antant oldalán(a sok hitel miatt és Németország komolyabb versenytárssá válna ha nyerne)
  • Béke-szerződések: 1918 Nov 3. Monarchia és

Nov 11. Németország

Az első világháborút lezáró békeszerződések

Az első

világháborút lezáró békerendszer

  • Willsoni pontok és népszövetség 1918-ban kudarcba fulladt
  • A békekonferencia 1919. január 18-án(francia,brit,olasz,amerikai)-> vesztes országok csak aláírni-> nem békeszerződés hanem békediktátum(„Ez nem béke, csak fegyverszünet húsz évre”)
  • Német kérdés(Németországot megszüntetni mint nagy hatalom)
  • Vesztes országok helyzete(infláció és éhség)
  • 1919. június 28 Németország aláírt(terület vesztés, jóvátétel,haderő korlátozása és Anschluss tilalma(Ausztria egyesülés))
  • 1920. Június 4. Trianoni békeszerződés <- vörös térkép és szavazások->csak aláírni->Magyarország elveszti területe 2/3-át.-> súlyos gazdasági következmények(ipari kapacitása kihasználatlan és több nagyváros elveszti vonzáskörét->revízió gondolata szárnyra kap)

Náci ideológia kialakulása és jellemzői

A náci Németország legfőbb jellemzői

  • Kommunisták leverése->Weimari köztársaság (1919-1933)->Gazdasági válság amerikai tőke ki->6 millió munkanélküli->Hitler puccs kísérlettel börtönbe(megírta a Mein kampf(Harcom)) kerül
  • A nagy gazdasági válság (1929-1933) megingatta a stabilitást -> Hitler egyre ismertebbé váll->Náci ideológia(élettér elmélet, antiszemitizmusa (zsidógyűlölete) és versaillesi szerződés elutasítása)
  • Hitlert kancellára nevezik 1933. Jan. 30.-> egy párti diktatúra kiépítése. Hosszú kések éjszakája meggyilkoja a SA-t(párt hadsereg)
  • 1934 augusztusában meghalt Hindenburg, s Hitler átvette az államfő jogkörét, mint birodalmi vezér (Führer).
  • fegyverkezés(állami beruházások)->A gazdasági fellendülés->növelte a lakosság körében Hitler népszerűségét
  • Zsidók nincs állampolgárságuk és pogrom(célzott zsidó gyalázás és letartoztatás)
  • Hitlerjugend(korai katonai nevelés elkezdése). Nők – „Kinder-Kirche-Küche” (gyerekszülés – gyereknevelés – konyha a család ellátással)

Kommunizmus ideológiája és a sztálinizmus

A kommunista ideológia és a sztálini diktatúra a Szovjetunióban.

  • Bolsevik/kommunista ideológia: megszűnik az emberek kizsákmányolása
  • A kapitalista munkamegosztás, eltűnik a bérmunka-> "igazságos társadalmi rend" lesz helyette
  • 1917-es forradalom után proletárdiktatúrát
  • az állam szerepét abszolutizálták, erőszakot alkalmaztak
  • iparban és a kereskedelemben államosítottak(kollektivizálás)
  • párton belül demokratikus centralizmust vezettek be
  • Hadikommunizmus vált jelentőséi->éhínség->lázadások-> NEP(Lenin által kitervezett gazdaságpol.)
  • 1922. december 30. Szovjetunió létrejötte(alkotmányát 1924-ben fogadták)
  • Lenin 1924-ben meghal->Sztálin(gyorsítani a szocializmus építését)

Sztálin a pályán

  • kollektivizálása és iparosítás(nehézipar rendkívüli fejlesztése)(mezőgazdaságból ide került a tőke)
  • Ötéves terv, termelő szövetkezetekbe kényszerítés és Kulákok(gazdag parasztok) tömeges áthurcolása(Szibéria)
  • Sztálin hatalomban akart maradni->terror alkalmazása
  • „Az ellenség köztünk van”, vagy „az, aki nincs velünk, az ellenünk van”
  • koncepciós perek és feljelentések -> kivégzések, GULAG
  • Személyi kultusz(mindenhol róla készült szobrok)

Sztálin

A második világháború

  • Békeszerződések(inkább fegyverszünetek az igazságtalanságuk miatt).
  • Hitler a hatalomra kerülése után( Nagy-Britannia és Franciaország megbékélési politikáját kihasználva)->elfoglalja Saar-vidék és Rajna-vidék
  • 1938. márciusában valósította meg az Anschluss(ham-ham Ausztria)
  • Lengyel kérdés (Gdansk visszafoglalása)
  • 1939. augusztus 23 Szovjetunió és Németország megnemtámadási szerződést (Molotov-Ribbentrop paktum)
  • Németország megtámadta Lengyelországot 1939. szeptember 1-én
  • Furcsa háborúk (1939-1940 tavasza). Szemben a két hadsereg, de nem lő egymásra
  • Szovjetunió balti államok és Finnország háború(győzelem 35 000km2) elfoglalása
  • 1940. június 22-én Franciaország kapitulál a Németekkel szemben
  • Angliai csata (1940. augusztus-1940. szeptember). Sikertelen légitámadás, ezért Britannia megmarad
  • 1940. szeptember 27 három hatalmi egyezmény(Olaszország, Németország és Japán)

A világháború előzményei, kitörése és jellemzői.

Háború menete

Több

  • 1941. június 22 Szovjetunió elleni hadjárat(Barbarossa-terv)
  • Moszkva alatt megállították a német előretörést (1941. november–december)->Sztálingrádnál német hadsereg megadta magát (1943. február 2.). A SZU-t támogatták. Németek a csatlósállamok bevetésével sem tudták kompenzálni ezt.
  • Japánok megtámadják USA-t(Pearl Harbor)->az izolacionizmus háttérbe szorult, az Egyesült Államok belépett a háborúba->szorították vissza a japánokat szigetről-szigetre(„békaugrás hadművelet”
  • Aláírják az Atlanti Chartát(SZ, Anglia és USA)<-nem akarják növelni a területüket
  • Kurszk vereség és egyre többen csatlakoznak az Atlanti Chartába

Német vereség és 2ww vége

  • Olaszok kiléptek
  • Japánokat sarokba szorították
  • SZU, UK és USA szövetkezett ellenük
  • A Normandia partszállás (és ezzel megnyílt a második front) megpecsételte a Németek sorsát.
  • A Vörös Hadsereg rövidesen bevette Berlint (145. május 2.). Hitler még korábban öngyilkos lett (április 30.), s a német hadsereg kapitulált (1945. május 7–8.). Európában Németország vereségével véget ért a háború.
  • Létrehozták az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ).
  • Atomtámadást intéztek Japán ellen (Hirosima, 1945. augusztus 6. – Nagaszaki, 1945. augusztus 9.).
  • 1945. szeptember 2-án véget ér a 2ww

Német vereség

Jellegzetességei

  • Új hadviselés(a páncélosok, s a velük együttműködő légierő)
  • Nem állóháború->nem korlátozódott a frontvonalakra->nőtt a polgári áldozatok száma
  • Partizán háború a németek által megszállt területeken
  • Hadi foglyok kíméletlen tartása
  • Náci ideológia->népírtás (genodícium)->
  • Lakosság számbavétele, majd megkülönböztetése volt a társadalom többi tagjától (sárga csillag viselése). Ezután a zsidónak minősített embereket a helyi hatalmi szervek felhasználásával gettókba kényszerítették, majd marhavagonokban a koncentrációs táborokba szállították/deportálták. A fokozatosság végsőkig éltette az emberekben az életben maradás reményét.

A holokauszt

A zongorista(2002)

A 2. világháború egy zsidó szemszögéből

A holokauszt

  • A 2. világháborúban főleg zsidók népirtása. A szó jelentése égő áldozat
  • Zsidók felfedezése->gettókba hurcolás(elkerített városrészek) és kötelező megkülönböztető jegy viselése

->koncentrációs táborok(a megszállt országokból is deportáltak a zsidókat ilyen táborokba)

  • Végül ezek a táborok megsemmisítő táborok lettek(gázkamrákban(ciklon B) megölték őket majd elégették a holttesteiket(krematórium))(egyik legnagyobb Auschwitz)
  • Iparággá fejlődött a zsidók kiirtása
  • Becsült áldozatok(európai zsidóság fele 5-6 millió ember és cigányok negyedét)
  • Semelyik táborban nem álltak ellen kivétel a varsói lázadás(1943)

Magyarország a világháborúk korában (1914-1945)

Magyarország a világháborúk korában (1914-1945)

Trianoni béke

A trianoni békediktátum és következményei.

  • I. világhárúban többször kiakar lépni a Monarchia egységének megtartása mellett->nem engedték
  • Wilson javasolta a Nemzetek Szövetségének (Népszövetség)->béke fenntartása miatt
  • A békekonferencia 1919. január 18(békediktátum a vesztes felek csak aláírni jönnek)
  • Békedelegációját a békeszerződés aláírására(Apponyi Albert,Bethlen István és Teleki Pál)
  • Teleki Pál „vörös térkép”(magyarok vörössel)->etnikai határoknál legyen az új határ
  • 1920. június 4-én(péntek) Trianonban írták alá("Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját."")
  • Magyarország területének 2/3 elveszti (Felvidéket, Kárpátalját, Partiumot, Erdélyt és Őrvidék)
  • IV. Károly második visszatérési kísérlete (1921. okt.)->sikertelen
  • Sopron szavazással megkapta a „hűség városa” (civitas fidelissima) címet(maradt Magyaror.).
  • Következményei
  • Magyarság harmada (3,33 millió fő) határon túlra került->erősödnek a nemzetiségi ellentétek
  • Budapest súlya az országon belül radikálisan felértékelődött
  • Nemzetállammá vált(92% magyar)
  • Nyersanyag lelőhelyek elcsatolva->ipari kapacitásai maradtak kihasználatlanul-> Nagyvárosok vesztették el vonzáskörzetüket
  • Vasútvonalak Budapest központúvá váltak
  • Magyarország faexportőr volt, Trianon után faimporter
  • Külkereskedelem->elzárkoztak Magyarországtól a Kárpát-medence országai
  • Kisantant Magyarország körül
  • Belpolitika: Béke felülvizsgálatának, revíziójának az igénye általános volt
  • Külpolitika: elszigetelödésből kiút (olasz-magyar örökbarátsági szerződés) (1927 ápr.)

Horthy-rendszer konszolidációja

Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb

lépései.

A magyar külpolitika a két világháború között.

A politikai rendszer főbb jellemzői.

  • A konszolidáció a válság megszüntetését->egy politikai berendezkedés megszilárdítása
  • Állam forma:monarchia
  • Az országgyűlés kormányzóvá (kormányzója – gubernátor) választotta Horthy Miklóst (1920. március. 1.)(országgyűlés függetlenségét ne veszélyeztesse)
  • A békeszerződés aláírása után Horthy Teleki Pált nevezte ki Magyarország új miniszterelnökének.
  • Rend törvényét->államrend védelme(valaki meg akarja dönteni 10 év vagy életfogytiglan)
  • Földreform(Magyaro. 8.5%)->400 000 földigénylő->:D
  • Értelmiségi pályán sok a zsidó->antiszemitizmus(zsidó elleneség) emelkedik
  • Numerus Clausust (1920. szeptember)(zsidók burkolt szábályozássa szakmákban)
  • IV. Károly visszatérését (royalista Teleki Pál támogatta és ezért váltottak le).

Bethlen István kormányzása

  • Gróf Bethlen István 1921. április 14-től 10 évig miniszterelnök
  • IV. Károly második visszatérési kísérlete (1921. okt.)<-Horty és Bethlen visszaverik->Hasburg ház trónfosztása és király nélküli alkotmányos királyság
  • Bethlen kül- és belpolitikai tőkét kovácsolt ebből
  • Belpolitikai stabilizáció->erős kormánypárt(Egységes Párt)
  • Belpolitikai konszolidáció
  • Szélsőségesekkel szembeni Teleki politikáját folytatta(korlátozta és komoly büntette őket)
  • Kiegyezett a szociáldemokratákkal(Bethlen-Peyer paktum, 1921)->voltak képviselőik, de nem szervezhettek sztrájkokat
  • Választójogi reform
  • a nyílt szavazást (titkos választójog csak Budapesten)
  • cenzusos(feltételes(iskolai végzettség, kor és határozott idejű egy helyben lakás)) választójog. Nők is választhattak(szigorúbb cenzussal)
  • A felsőház visszaállítása (1926)(fék szerep(vétójoguk miatt))

Horthy-rendszer jellemzői és Bethlen-kormány

Horthy-rendszer jellemzői

  • Korlátozott parlamentarizmus(kiemelt szerepe volt az államfőnek,sem diktatúrának, sem demokráciának)
  • Választójogi reform(cenzus és bp. kívűl nyílt szavazás)->erősíti ezt a rendszert
  • Bethlen-kormány gazdaság:
  • bankóprést(valorizálatlan (a kölcsön értéke arányában nem rögzített) hitelek)
  • korlátozták az importot
  • Magyarország 1922-ben a Népszövetség->(250 millió aranykorona)1924 Magyar Nemzeti Bank és pengő bevezetésére
  • Kezdetét vette az ország villamosítása
  • Tatabányai, a bánhidai és az ajkai erőmű
  • Budapest-Hegyeshalom vasútvonal villamosítása
  • A mezőgazdaság lényegében az egész korszakban stagnált.
  • Agráripari ország(50% a mezőgazdaságban volt), de (ipar, kereskedelem, közlekedés) a 30-as évek végén a kereső népesség 35%-a volt.
  • Nemzeti jövedelem 1937-38-ban 120 dollár fejenként->Magyarország a közepesen fejlett ország
  • Szociális és kulturális reformok(Vass József népjóléti miniszter)
  • A nyugdíjrendszer bevezetése
  • OTI (Országos Társadalombiztosítási Intézet) felállítása(a nyugdíjak és szociális segélyek kezelésére)
  • Klebersberg Kunó Népiskolai törvény (3500 tanterem és 1700 tanítói lakás)
  • Külpolitikai intézkedések
  • Területi revízióra (irredentizmus) épülő külpolitika
  • olasz-magyar örökbarátsági szerződés 1927 ápr.

Gazdasági konsz. vége

  • 1929 világ gazdasági válság Magyarországon is megjelent->mezőgazdaság szenvedte meg a leginkább(búza ára 70% csökkent)
  • Kinyílt az agrárolló(ipari termékek árindexe kevesebbet esett mint a mezőgazdaságié)
  • Bethlen-kormánynak beletört a bicskája
  • Felfüggesztette a külföldi kölcsönök visszafizetését
  • Megszüntették a pengő szabad átválthatóságát
  • Burkolt valutaleértékelés MNB-n keresztül a valuta átváltással (export növelése és import csökkentése)
  • Boletta-rendszert(utalványok a gazdáknak, amivel adót tudnak fizetni)
  • Bethlen lemondott(nem akart keményebb intézkedéseket alkalmazni)->új miniszterelnök->gróf Károlyi Gyula
  • Adóemelés
  • Állami költségek csökkentését(állami alkalmazottak fizetés csökkentése, hivatalnokok csökkentése és nyugdíj csökkentés )

Gazdasági konszolidáció

vége

Gömbös Gyula(1932-36)

Gömbös Gyula

  • 1932-ben eltörölték Magyarország jóvátételi kötelezettségét
  • A kereskedelmi szerződések(1934)
  • német-magyar kereskedelmi pótegyezmény
  • olasz-osztrák-magyar római jegyzőkönyve
  • 1934-ben SZU felé nyitva->diplomáciai kapcsolat
  • A magyar-német, magyar-olasz és a magyar-osztrák kapcsolatban klíring(Készpénz nélküli elszámolási rendszer(csak a különbözetet abban)) elszámolás->
  • Magyar külkereskedelem több mint 75%-a Németországgal bonyolódott
  • Áruhitelt nyújtott a Harmadik Birodalomnak
  • A mezőgazdaság több oldalú lett((gabona+ burgonya, zöldség, gyümölcs))
  • Izzólámpagyártás
  • Optikai eszközök gyártása

Társadalombiztosítás és Ideológiai

Társadalmi, gazdasági, ideológiai kérdések

  • Társadalombiztosítás újjászervezése:
  • bevezették a nyugdíjrendszert(nem terjed ki a mezőgazdaságban dolgozókra)
  • 1928-ban felállították az Országos Társadalombiztosítási Intézetet (OTI) a nyugdíjak és szociális segélyek kezelésére
  • Egyes iparágakban kötelezővé tették a 48 órás, a tisztviselőknél a 44 órás munkahetet
  • iparvállalatok fejlődésükhöz hiteleket kaptak->több munkahely->csökkent a munkanélküliség
  • Ideológiai kérdések
  • keresztény-nemzeti eszme(a Horthy-kor)(antikommunizmust, a baloldali eszmék elutasítását)(zsidóság elutasítását)->ezeréves Szent Istváni Magyarország visszaállítása(Kárpát-medence irányítása)
  • Szekfű Gyula nevével jelzett konzervativizmus(kapitalizmus-liberalizmus ellen) úri középosztály és a parasztság
  • Prohászka Ottokár nevéhez köthető újkonzetvatív-klerikálsi irányzat(forradalom és kommunista ellenes)
  • Gömbös Gyulához köthető fajvédő( fajialapú nacionalizmus jellemzett)
  • Népi mozgalom(reflektorfénybe állították a parasztság kultúráját és problémáját)(parasztszármazású írók, költők és fiatal értelmiségiek )
  • Népi-urbánus vita((népiek)magyar társadalom igazi alapja a parasztság vs (urbánus)a társadalom alapja a szabd, független egyén)

Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években.

Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években.

  • Nőtt a munkásság, az értelmiségi dolgozók aránya(mezőgazdasági népesség rovására.)(nőtt a betanított munkások, valamint a segédmunkások aránya és a női munkaerő arányának növekedése) 8 órás munkaidő, fizetett szabadság és nyugdíj. Parasztásg nem részesült ebben
  • 7,9 millióról a korszak végére 9,3 millió fő
  • Az átlagéletkor 57 évre nőtt 40 évről.
  • Nagybirtokosok száma fele, de a nagybirtokrendszer érintetlen
  • A társadalom legnépesebb rétege (4,5 millió fő) a parasztság
  • Agrárproletariátus(fizetés természetben) pl cselédek
  • Napszámosok
  • Az egykézés megjelenése(testvér nélküli utód)
  • Polgárság
  • kispolgárság(legtöbben ide tartoztak)(fix fizetéssel, biztos nyugdíjjal és szolgálati lakással rendelkeztek) pl házmester, kiskereskedő és Máv-os
  • középpolgárság(„úri középosztály”) érettségi,három szobás lakás(cseléd szobával)->dzsentri életeszményt. A köztisztviselői és katonatiszti pályákat még származásos dzsentrik. Zsidóság is ide tartozott(dualizmushoz képest egyre rosszabb "nézéssel")
  • nagypolgárság
  • Gazdag paraszt<szegény középosztálybeli(megmaradt az úri és a paraszti világ közötti hierarchikus különbség)
  • Kiterjesztették a nőkre is a választójogot. Munkába állás(könnyűipar, adminisztráció és oktatás)
  • Lassult a népességnövekedés(több halál mint születés)
  • A mozi, az újságolvasás általánossá vált, de a telefon vagy a balatoni nyaralás még elérhetetlen volt(kivéve nagypolgárság).
  • Agrárvilágot kevésbé érintették a változások(a falu egyre jobban lemarad a városhoz képest)
  • Buszjáratok és vasút városok között. "jobbra hajts" szabály és rendőrlámpák. Nagyvárosokban villamos
  • Sport kezdett időtöltés lenni és az olcsó mozi
  • Oktatás:nőtt a magasabb iskolai végzettségűek száma (Klebelsberg Kuno kúlturfölény). Az oktatási infrastruktúra fejlesztése(tanító, elemi iskolák és új egyetemek). Kötelező nyolcosztályos általános iskola. Hadsereg helyett erre költött az állam(Trianon miatt arra nem tudott)

Az antiszemitizmus megjelenési formái és a „zsidókérdés” Magyarországon

Az antiszemitizmus megjelenési formái és a „zsidókérdés”

Magyarországon.

  • Társadalom és Horty-rendszert enyhe zsidó ellenség(az elcsatolt részekről idejött magyar értelmiségnek nem volt helye miattuk).
  • 1920. szeptemberében a Numerus Clausus (zárt szám)( felsőoktatásban felvétel zárt arány meghatározása)
  • Németbarát politika
  • Első zsidótörvényt(vallási alapon zsidó) meghatározott arány értelmiség pályákon(1938 ápr.)
  • A második zsidótörvény(faji alapon)(egy szülő vagy két nagyszülő) kevesebb lett az arány értelmiségi pályákon és a szavazásban is korlátozták őket(1939 május)
  • Harmadik zsidótörvény(tiltotta a zsidó-keresztény házasságot és nemi életet)
  • Holokauszt
  • Német megszállásával (1944. március 19.) megkezdődött a zsidóság szervezett megsemmisítése
  • A sárga csillag viselése
  • Az első gettó felállítására 1944. április 16-án
  • Horthy Miklós kormányzó 1944. július 6-án felfüggesztette a fővárosi zsidóság elszállítására irányuló előkészületeket
  • Szálasi Ferenc miniszterelnökké történő kinevezése (1944. október 16.)->deportálosok és halálmenetek(Radnóti Miklós)

Magyarország a második világháborúban

Magyarország a második világháborúban

  • Teleki meghirdette a fegyveres semlegesség(nyitva maradt a magyar-lengyel határ (100 ezer lengyel jött Mo.-ra)), de közben revíziós politikát is folytatott
  • I. Bécsi döntés a szlovák és a magyar között a Németek Magyarországnak ítéltek területet(t Kassa, Rozsnyó, Ungvár...)
  • II. Bécsi döntés: kettévágta Erdélyt,hiszen Észak-Erdély és a Székelyföld Magyarországhoz került (43600 négyzetkilométer és 2,5 millió fős lakosság, ennek 51,6%-a magyar).(Németországhoz való köteleződés)->1940 szeptember három hatalmi egyezmény csatlakozás(Olasz,Németország és Japán)
  • 1940. decemberében Teleki örök barátsági szerződést írt alá Jugoszláviávaval(közel maradjon a nyugathoz)
  • Németország SZU megszálláshoz Magyarország segítségét kérte(vagy megszállja). Nem volt jó döntés(Teleki öngyilkos lett(1941. ápr. 3.))
  • Jugoszlávia elleni háborúba Magyarország is bekapcsolódott 1941. április 11-én
  • Németország visszakapta Bácskát, a Baranya háromszöget és a Muravidéket
  • Magyarország a SZU ellen nem akart csatlakozni->három orosz bombázó véletlen bombázása->hadat SZU-nak és hadtest küldése( 40 ezer magyar katona SZU-ban)
  • A szövetségesek katonai sikerei(Németek elkezdtek veszíteni)
  • Kapcsolatba lépett a nyugati szövetségesekkel->Az előzetes fegyverszüneti egyezmény(hadserege kivonása és Németek támogatásának felfüggesztése)
  • Németek nem örültek->Magyarország megszállásának tervét (Margaréta-terv) (1944 már. 19.)
  • Horthy Szálasi Ferencet, nyilas vezért bízta meg kormányalakítással(nem tudott kiugrani a Németbarát tisztek miatt)
  • Nyilas uralom Magyarországon (1944. október – 1945 április)
  • A budapesti zsidóság kiirtásához
  • Németek mellett állás a végsőkig egészen a 45-ös Szovijet megszállásig
  • Eredmény:
  • legyilkolt magyar zsidóság tette ki (500-550 ezer fő)
  • 150-200 katona esett el a frontokon. 800-900 ezer katona került fogságba, közel 2/3-uk szovjet táborokba
  • nemzeti vagyon nagyobb része elpusztul

Jelenkor(1945-től napjainkig)

A kétpólusú világ kialakulása

A mások élete(2006).

Egy író élete az NDK-ban

A kétpólusú világ kialakulása

  • A 2. világháború után két szuperhatalom maradt(USA és Szovjetunió(1945-1991))->fegyverkezési verseny("hidegháború")
  • Churchill(1946. III. 5. fultoni beszéd) vasfüggöny választja ketté Európát
  • 1948-ra a közép-európai SZU hatáskörébe tartozó országokban kommunista fordulat-> tervgazdaság és egypártrendszer->keleti-blokk kialakulása
  • szociáldemokrata pártok->kommunista pártokba
  • Egypárt rendszer(demokrácia névleges)
  • Szolgáltatások államosítása, földek kollektivizálása
  • Egyházak elleni küzdelem
  • Tervgazdaság nemzetközi szinten(KGST)-(Marshall-terv(1947)->nyugati-blokk kialakulása(szélsőséges ideológiák korlátozása(nácik, kommunisták(partizánok))))
  • Németország-> NSZK(nyugat)(gazdasági csoda-> újra egyik vezető ipari hatalma) és NDK(SZU)
  • 1949 SZU-nak is van atombombája
  • 1949 NATO(szovjet ellenes szövetség) - Varsói szerződés(1955)
  • Szovjetek(gyalogság és páncélosok)-USA(tengeri és légi fölény)
  • A harmadik világháború megnyerhetetlen lett volna(SZU interkontinentális rakétái után) így 2 a hatalom sose került egymással szembe(helyestesítő háborúk)(Vietnámi háború, Koreai háború)
  • Nem csak katonai téren folyt a versengésük(űrprogramok és sport(érem gyűjtés))
  • 1945-ben megalakult az ENSZ(népszövetség utódja)célja a világbéke fenntartása legfőbb szerve a biztonsági tanács(katonai erő)
  • Az ENSZ-től független társszervezetek(FAO,WHO,UNESCO,IMF)

A kétpólusú világrend megszüntetése

A kétpólusú világrend megszüntetése

  • SZU elvesztette a fegyverkezési versenyt okai:
  • tervgazdaság alul maradt a piacgazdasággal szemben, kommunista rendszerekben ellenzéki mozgalmak, elöregedett kommunista vezetés, első olajválság(1973) és Csernobili atomerőmű-baleset(1986)
  • Kelet és nyugat kereskedelmében a nyugati árak mértéke egyre növekedett a keletihez képest -> Lengyelország gazdasági válság
  • 1985-ben Gorbacsov kerül hatalomra, megpróbálta megreformálni a SZU-t
  • peresztrojka(átalakítás)(tervgazdaság rugalmassá tétele)
  • glasznoszty(nyíltság)(cenzúra eltörlése)
  • Állandósultak a sztrájkok->1991 balti államok kilépnek, puccs a SZU vezetéseben->SZU megszűnik Oroszország lesz helyette és FÁK közösség(a több volt tagállammal szövetség)
  • Közép-Európában 1989-ben került sor a rendszerváltásra
  • Lengyelország és Magyarország tárgyalása útján
  • NDK beolvadt az NSZK-ba
  • Csehszlovákia->Csehország és Szlovákia
  • Jugoszlávia(függetlenségi törekvések)->háborúk sorozatában három részre szakadt
  • 1991-95 Horvátország független
  • Bosznia-Hercegovina 1992-95
  • 2006-ban megszűnik Jugoszlávia->Szerbia és Montenegró

Európai Unió(EU)

Az európai integráció

  • 1992-ben alakult->Európai integráció(gazdasági(pl 2002 óta euró),bel- és igazságügyi együttműködése, közös kül- és védelmi politika)
  • Nem szövetségi állam, de tagállami kapcsolata szorosabb (a nemzetközi szerverezeteknél megszokottnál)
  • Bevételei: külső határon szedettek, tagállamok forgalmi adójuk és 3/4 tagállamok befizetése
  • Kiadások: fejletlenebb régiók támogatása, közös agrárpolitika, néhány terméknél biztosít egy min. árat ha az alá esik ő veszi meg
  • EU intézményei:
  • Európai Unió tanácsa(miniszterekből összetétele az aktuális témától függően változik)
  • Európai Bizottság tagjai(szakterület biztosai, tagállamonként egy)("végrehajtó szerv")
  • Európai Parlament(tagjait 5 évente választják a tagállamok polgárai, törvényhozás és megválasztja a Bizottságot)
  • Európai számvevőszék(EU költésgvetése)

A globális világ sajátosságai

  • A harmadik világ(1. világ USA vezette kapitalista országok, 2. világ a SZU vezette szocialista tábor) a volt gyarmati uralom felszabadult országok. Mára fejlődő országok a másik elnevezésük. (Fejlett országok pl USA, EU tagállamai, Japán, Ausztrália és Új-Zéland)
  • Már nem tartoznak 3. világba a kis tigrisek(Dél-Korea, Szingapúr, Hongkong)
  • Mostanra a harmadik világ(latin-amerikai, ázsiai államok)
  • A harmadik világ országai: diktatúra, folyamatos polgárháborúk így ami van kevés az is a fegyverkezésre megy el, a népességrobbanás túlterheli az oktatást ezért növekszik a munkanélküliség
  • Más megoldás híján sokan fejlett országokba vándorolnak(migráció)
  • Környezeti problémák
  • Világ egyre egységesebb gazdaságilag, jogilag és kulturálisan, ami globális problémák megjelentését is jelenti
  • Környezet(környezet védelmi egyezmények, zöldmozgalmak)
  • Fenntartható fejlődés cél(olyan ami a jövő generációjának is adaptálható)
  • Legjelentősebb szennyezés a légszennyezés->globális felmelegedés->ökológiai katasztrófa
  • Talajszennyezés(a föld túlzott használta és különböző mérgek)
  • Fogyasztói társadalom(nő a hulladék, és az energia igény(amit problémás kielégíteni))

A globális világ sajátosságai

Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

"- Végtelenül sajnálom az ügyet, Virág elvtárs, de hát én jó előre megmondtam, hogy én ideológiailag nem vagyok elég képzett. Mert ha például Bástya elvtárs tábornoki egyenruhában úszkál abban a medencében, csak megismertem volna a vörös stráf miatt, és akkor megóvtam volna a sprickoló tömegektől. De így abban a gatyában olyan furcsán nézett ki, hogy hát talán a... fénytörés miatt. Ugye?

- Bástya elvtárs már megbocsátott. A jegyszedőt internáltuk, ő felel az egész incidensért.

- De hát ő nem tehet semmiről! Én nem tudtam a vonalat!

- A jegyszedőnek az anyja egy malomtulajdonos kulák szeretője volt. Bevallotta. " - A tanú 1969

Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

Az egypárti diktatúra működése, a gazdasági élet és a mindennapok

jellegzetességei a Rákosi-korban és 56-os szabadságharc

Az egypárti diktatúra működése, a gazdasági élet és a mindennapok

jellegzetességei a Rákosi-korban és 56-os szabadságharc

A diktatúra működése

  • Magyarország szovjetizélása(keleti blokk tagjainak jellemzője) 1949-es alkotmány tetőzte be
  • Az államforma népköztársaság("látszólag demokratikus")
  • szovjet mintára készült, tartalmazza látszólag az állampolgári jogokat(amik valóságban nem érvényesülnek)
  • Magyarország szocialista állam->állampárt az MDP(Magyar Dolgozók Pártja)
  • Elnöki tanács(jogában áll törvényeket hozni)-> parlament gyengül
  • 1950 önkormányzatok kuka és tanácsrendszer(központi irányítása alatt a települések)
  • A diktatúra legfontosabb fenntartója a terror volt(ÁVH(állam védelmi hatóság)) Péter Gábor vezetésével közvetlen a párt vezetés alatt.
  • Politikai ellenfeleket internáltak (büntető táborokba küldték)(Recske)
  • Koncepciós(megrendezett) perek, ami a pártvezetés hatalmi harcává is vált-> 1949 Rajk László
  • Az egyházak politikai ellenfelek->Állami Egyházügyi hivatal(ellenőrzésükre)-> egyházi iskolákat államosították, szerzetes rendeket feloszlattak és egyház vezetőket bebörtönöztek.
  • Rákosi személye körül személyi kultusz volt képei szobrai mindenhol és születésnapja állami ünnep "Bölcs vezérünk") "Sztálin legjobb magyar tanítványa"
  • Az életszínvonal az 1930-as évek előttire esett vissza
  • Az ÁVH besúgói mindenhová betelepültek->alig volt magánélet
  • Tömegpropaganda minden sikert a rendszer magának akar elkönyvelni(arany csapat)

A szocialista tervgazdaság

  • A gazdaság már Diktatúra előtt elkezdett kiépülni
  • 1945 márciusa földosztás->megszűnik a nagybirtokos rendszer
  • 1947-48-49 államosítások(bankok, cég 100 feletti majd cég 10 feletti)
  • Megjelent a tervgazdaság(létrejön az országos tervhivatal 3 és 5 éves tervek)
  • A tőke nagy része a nehéziparba(a hadipar miatt)(életszínvonaltól és a mezőgazdaságtól elvéve ezt) -> több új ipari város(Sztálinváros(Dunaújváros) a legjelentősebb)
  • Kollektivizálás(birtokokos parasztság felszámolása és termőszövetkézebe kényszerítésük)
  • Kulákok (nagyobb tehetősebb parasztok)(erős propaganda volt körülöttük) -> nagyobb adóval sújtva(néha elkobozták földjeiket példát statuálva, hogy mi történik azzal, aki nem csatlakozik TSZ-be(termelőszövetkezetbe)). Ennek ellenére mindössze a harmádát sikerült bekényszeríteni

Az 1956-os forradalom és szabadságharc

Az 1956-os forradalom és szabadságharc

  • 1953-ban meghal Sztálin utódja Hruscsov-> enyhülési politika
  • Nagy Imre lett Rákosi helyet a miniszterelnök
  • Országgyűlés(nagyobb szerep)
  • Kuláklistákat megszüntette
  • Koncepciós pereket felülvizsgálta(Kádár János kiszabadul)
  • Nehézipart visszafogta
  • 1955-ben újra Rákosi lett az élen bábbal(Hegedűs András)
  • 1956-ben Hruscsov meneszti Rákosit->MDP főtitkára Gerő Ernő(Rákosi megbukott)
  • Enyhül a diktatúra, erősödnek a hangok
  • Nagy Imre újbóli miniszterelnökségét követelték, megalakult a MEFESZ(egyetemisták szövetsége) és okt 6. újratemették Rajk Lászlót
  • 1956. október 23. Lengyelország szimpátia(ott is voltak ilyesfajta megmozdulások) "szocialimusellenes" felvonulás vette kezdetét
  • Több párti rendszer, szabad választások, szólásszabadságot, Nagy Imre kinevezését, Szovjet csapatok kivonultatása(ésszerű tervgazdaság fent maradt volna(állami tulajdon))
  • A forradalom jelképe a lyukas zászló
  • Ledöntötték a Sztálin szobrot
  • Országos sztrájk lett a rendszer ellen
  • 1956 október 28 Nagy Imre-> ÁVH feloszlatása, demokrácia helyreállítása, Kossuth címert és szovjet csapatok kivonulása
  • Forradalom leverése
  • Új szocialista párt(MSZMP) főtitkára Kádár János
  • SZU-nak, ami eddig el volt foglalva a Szuezi válsággal, foglalkozni kezdett vele
  • Külső támogatást nem kaptunk
  • 1956 November 4. intervenció(forradalom fegyveres leverése)
  • 200 ezer fiatal nyugatra, több száz embert megölnek és tíz erzek kerülnek börtönbe

A Kádár-korszak

  • Nagy Imre akkor vált forradalmi mártírrá, amikor Kádár-nak nem adta át vezető szerepét(ezzel nem megerősítve, hogy Magyarországon "minden rendben van") még kínzások árán sem.
  • Kádár János(új kommunista vezető) 1956-t ellenforradalomnak nyilvánította és tabu lett a rendszerben
  • Kádárt módszer miatt jobban elfogadta a nép
  • Kádár("Aki nincs ellenünk az velünk van.")
  • Puha diktatúra
  • Kerülte a személyi kultuszt
  • 1963 amnesztia(akik nem voltak a fegyveres harcokban szabad lábra kerültek)
  • Kádár alku a társadalommal("nem kell foglalkozni a diktatúrával és akkor a rendszer se bánt, lehet gyarapodni")("gulyáskommunizmus","fridzsiderszocializmus")
  • MSZMP karrierpárttá vált és megalakult a KISZ(a fiatalság szocializmusra nevelése)
  • A rendszer besúgó hálózata továbbra is maradt
  • Társadalombiztosítás és háztáji(egy részét nem kellett beszolgáltatni a termeltnek) engedélyezése -> sikerült TSZ-be tolni az összeset
  • A kollektivizálás befejeződött
  • A nehézipar ugyan ment nem azon volt a fő hangsúly hanem a fogyasztási cikkeken
  • 1968 új gazdasági mechanizmus(a piacgazdaság elemei a tervgazdaságba)-> Csehszlovákiában ugyanezek a reformok politikai változáshoz vezettek->1970 elejére leállítják
  • Torlódó társadalom megszűnik mindenki állami alkalmazót(parasztság megszűnt, munkásosztály száma gyarapodik(ipar), földosztás miatt megszűnik a nagybirtokos réteg, 1970-re megszűnt)
  • II. ipari forradalomra jellemző átalakulás ment végbe(mezőgazdaságban csökken a dolgozók száma, iparban és (harmadik szektorban nő(állami, szolgáltatások és kereskedelem))) és urbanizáció(lakótelepek épültek)
  • Életszínvonal növelése(oktatáspolitika): általános iskolák, középiskolák ingyenesé vált, főiskolák jöttel létre és olcsók voltak a könyvek
  • Viszont a diktatúra működött: szigorú ellenőrzéssel lehet csak Ny-Eu-ba utazni, cenzúra a kiadott művekben(3T támogatott, tűrt és tiltott)
  • Női emancipáció(iskolák, óvodákban, vezető szerepekben ritkán) kétkeresős családmodell

Kádár korszak

  • Magyarország 1957–1989 közötti időszakában volt
  • Kádár az 56-os forradalom vérbefojtásával került hatalomra
  • Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nevében átvette a hatalmat (röviden MSZMP párt)
  • 1957-ben megalakul a Munkásőrség (a párt félkatonai szervezete)
  • 1957 május elején létrejön a KISZ (Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség)
  • megtorlás részeként Nagy Imrét és társait 1958. június 16-án kivégzik
  • Rendszerének ideológiája és jellege azonos a Rákosi-rendszerrel (egypártrendszer, cenzúra, Szovjetuniónak alárendelt külpolitika)
  • 1959 és 1961 között hajtották végre a mezőgazdaság kollektivizálást. Parasztok érdekeit akarták ezzel megnyerni és lehetővé lett a háztáji gazdálkodás. (Lényege: Minden család magának termelhet és saját gazdálkodása lehet).

A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban, életmód és mindennapok.

  • 1963 amnesztiát (közkegyelemet) hirdettek, az 56-os elítéltek zömét szabadon bocsátották. Eközben még besugóhálózatot építenek a társadalom minden réteg megfigyelésére.
  • 1968 január 1.-jén új gazdasági mechanizmus reformot vezettek be. Lényege a piacgazdaság elemeit beépíteni a magyar társadalomba/kereskedelembe. (Következménye: A nehézipar jelentősen nőtt ám a mezőgazdaság nem javult de a későbbiekben a jövedelmi viszonyok kiegyenlítődtek).
  • 1973-ban olajválság alakult ki a világban. A magyar gazdaság képtelen volt alkalmazkodni ehhez a világpiaci változáshoz. A gazdasági válságot nyugati kölcsönök felhasználásával kívánta elkerülni de súlyosabb lett a helyzet.
  • 1974-ben leállították a reformot mivel felismerték hogy az újítások következetes végrehajtása kikezdi a pártállam működését. (Következménye: Az ország versenyképessége romlásba megy de mezőgazdaságilag helyt állunk a nemzetközi versenyben. Infrastrukturális beruházást tesznek-lakásépítési program. Lényege: Egy panellakásban két család élhetett. Ez csak Budapesten alkalmazták).
  • Később külpolitikailag a nyugati országokkal jó szomszédi viszonyt alakítunk ki. Rendeztük politikai és gazdasági kapcsolatainkat az NSZK-val, Vatikánnal és az Egyesült Államokkal. Ezáltal 1978-ban visszakaptuk a Szent Koronát.
  • A magyar lakosság 1970 és az 1980-as években jobban éltek az emberek (Ingyenes oktatás,egészségügy,kiterjedő nyugdíjrendszer) ám itt is megvolt a sötét oldala. A halálozások száma meghaladja a születéséket -csökken az ország népessége. (Nagy városi magány, önygilkosságok,depresszió,eltűnnek a nagycsaládok). Viszont kialakult egy nem létezett cenzúra a híres "három T" (jelentése tilt, tűr, támogat). Lényege minden kulturális területen érvényesült, így a zenénél, a filmeknél, könyvkiadásnál is. Vezetője,atyja: Illyés Gyula volt.
  • Az 1980-as évek folyamán az ország eladósodott.
  • A Szovjetunió elveszti a nyugati világgal vívott fegyverkezési versenyt - szabad utat engedett a politikai változásoknak.
  • Hazánkban 1987-ben mozgalom szervezet alakul ki a Magyar Demokrata Fórum (MDF) és a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz). Közben az MSZMP különböző irányzatokra bomlása is megkezdődött. A fiatalok tüntettek március 15.-én.
  • 1988-ban bős-nagymarosi vízlépcső tüntetés. (Lényege: A vízlépcső magyar-csehszlovák határt Bősnél és Nagymarosnál duzzasztóművet építettek volna de környezeti károk miatt abbahagyták).

Folytatás

  • AZ MSZMP-n belül már több tagja is az új reformer vezetők felé fordultak Pozsgay Imre és Nyers Rezsőhöz.
  • Így később Kádár Jánost leváltották. (1945. január)

Rendszerváltás

Rendszerváltás

  • Pozsgay Imre 1956-ot népfelkelésnek nevezi
  • 1989. június 16. Nagy Imre újratemetése
  • Ellenzéki kerekasztal->Pluralizmus(több különböző politikai törekvés egyszerre létezésének lehetősége) bevetése és alkotmány átírása ezzel meg szüntetve a szocializmust és a pártállamot
  • Vasfüggöny megnyílt (keletnémetek menekülni tudnak)<-Horn Gyula és a vörös csapatok kivonása
  • MSZMP->MSZP
  • 1989 Október 23. harmadik magyar köztársaság(Rendszerváltás/"Gengszterváltás")
  • 1990-es választások MDF nyer->Antall József koalíciós kormány az ellenzéki pártokkal
  • 1991 utolsó szovjet katona is elhagyja az országot->csatlakozások 1999 Nato EU(2004)

Tervgazdaság->piacgazdaság

  • Komoly állami adósságspirálba került Magyarország(kölcsön a kölcsön törlesztéséhez)
  • Veszteséget termelő felesleges munkahelyek megszűntek(főleg nehéziparban)-> hatalmas munkaerőhiány
  • Privatizáció(pénz szerzés miatt)(külföldi tőke beáramlása)-> Antall kormány kezdte el az állam tulajdon 5% eladva->Horn Kormány egyszerűsített a módszeren(az állami vagyon 70% magánkézben). Korrupció meleg ágya volt. (1998 Orbán-kormány állította meg és az állam tulajdon bővítését tűzte ki)
  • Kezelhetővé vált az adósság, versenyképes árucikkek és be tudod lépni az európai gazdaságba(2004 Európai Unió tag)
  • Hazai kisvállalati szféra fejletlenebb(ahol nincs külföldi tőke)
  • Húzó ágazat a gépipar lett, megjelentek a vonatok nagyvárosok - Magyarország között, Autópályák, Telefon és Internet megjelenése, legfontosabb üzleti partner: Németország
  • 1945 földreform orvosolása kárpótlási jegy-> felvásárolták őket az öreg gazdától->olcsón jutott földhöz a vagyonos réteg
  • Társadalmi következmények(megjelent gazdasági elit, vállalkozó középosztály, államosított lakásokat a bérlők megvehetik(lakás-magántulajdon))
  • Középréteg(dolgozó értelmiség, kisvállalkozók és szakképzett munkások)
  • Szegények(alacsony jövedelmű parasztok és szakképzetlenek)
  • Budapesten az ország nyugati felén jobbak az anyagi viszonyok(több munkahely)

Gazdasági szerkezetváltás

A határon túli magyarság 1945-től

A határon túli magyarság 1945-től

  • A 2. világháború után a minket körülvevő országok nehezen viselték a magyarokat(indok a 2. világ háborúban mutatkozott elnyomás(újvidéki vérengzés))
  • Bácskában(most Szlovákia területén van) a partizánok álltak bosszút
  • Kárpátalján tömegesen hurcolták a magyar civileket kényszermunkára
  • Csehszlovákiában megfosztott a magyarokat tulajdonuktól és kikényszerítették őket az országból. Külső nyomásra ez át alakult lakósságcsere-egyezmény(amennyi magyar átjön annyi szlovák megy át)
  • Csehszlovákiában, Jugoszláviában és Romániban kezdettét vette egy erős asszimiláció(Magyar lakosság csak Erdélyben kapott autonóm tartományt(székelyföld), magyar egyházakat tagjait üldözték, magyar nyelvű iskolák egyetemek folyamatos leépítése/átalakítása)
  • Rendszerváltás után a külföldi magyar kisebbségek helyezte javult
  • hátáron túli magyar pártok
  • magyar nyelvű oktatás (Magyarország segítségével)
  • kettős állampolgárság a magyaroknak
  • szabad határok miatt a kisebbségektől a fiatalok Magyarországra migráltak-> :(

Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek

Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek

Cigányság és szoc. rendszer

Társadalmi tagozódás és felelősségvállalás

  • Romák, cigányok: Gyűjtőnév(szokásaikat és megjelenésüket különbözőnek véli a társadalom)
  • Legnagyobb romungrók(magyar nyelvűek)(magyar cigányok)
  • oláhcigányok indai eredetűek és romani nyelv
  • beások(román nyelv régi változata)
  • Kovács, kereskedő->napszámos(gyárakban) és egyszerű javítások->szocializmus és rendszerváltás->tömeges munkanélküliség->elszegényedés
  • Iskolázatlanság
  • Sok gyerek vállalás(lehetséges támasz időskorban)
  • Társadalomhoz képest korai halálozás
  • Mítoszok(előítéletek alapja)
  • Túlzót gyerek vállalás(sok szegény csinálja a későbbi jó ellátás reményében)
  • Segélyek(magyar jóléti kiadások töredéke)
  • Cigány bűnözés(magyar szegény bűnözése =szegény cigány bűnözése)
  • Ezen sztereotípiák->előítéletekhez->diszkriminációhoz(megkülönböztetés) és szegregációhoz(elkülönülés) vezethet
  • A szegény környéken élő rossz vagy semmilyen oktatásban résztvevő cigányt->nem veszik fel sehová->nincs motivációja tanulni(úgyis elítélik mint egész életében)<-A kormány és civil szervezek próbálnak ez ellen tennui.
  • A szociális ellátórendszer
  • Szociális segélyek
  • 90 nap munkanélküli segély
  • társadalombiztosítás(nyugdíj és egészségügy)
  • felosztó-kirovó rendszer<-a társadalom elöregedése miatt nem jó hosszú távra
  • Családtámogatások
  • Gyermekgondozási segély
  • Család pótlék

Az aktív és felelős állampolgárság alapja

  • Emberi jogok(három generáció)
  • 1.(felvilágosodás idején)
  • Az élethez való jog
  • A szabadsághoz való jog
  • A tulajdonjog
  • 2.(20. jóléti állam)
  • A munkához megfelelő körülmények mellett
  • Szociális jogok(létminimum)
  • A kulturális jog(oktatás)
  • 3.(még kialakulóban)
  • szolidaritás jogok(egyenlő hozzáférési jog stb)
  • USA függetlenségi nyilatkozat
  • Emberi és Polgári jogok nyilatkozata(francia)
  • ENSZ
  • Alkotmányos államok(állampolgári jogok(ez tartalmazza a fentieket))
  • Magyarország alkotmánya az alaptörvény(2012)
  • demokratikus intézményrendszer elemeit és működését
  • 2/3 országgyűlési többséggel lehet módosítani rajta
  • ünnep és közigazgatási beosztás
  • államforma
  • állampolgár kötelességei
  • közteherviselés(adózás)
  • Honvédelmi kötelezettség(sorozás ott kell lenni)
  • Tankötelezettség
  • A kötelességek elmulasztása(nem jár jog vesztéssel)
  • Jogok gyakorlása(másokat nem korlátozhat)
  • Jogokat kivételes helyzetekben tudja felülírni az állam

Az akív és felelős állampolgárság alapja

Magyar köztársaság

A Magyar köztársaság

  • (Legfőbb)Népképviseleti szerv Országgyűlés(törvényhozó hatalom) csak 2/3 többség törvény módosítás(4 évente választások)
  • Éves költségvetés
  • Alkotmánybíróság tagjait megválasztja(ha jogszabályokat alkotmányos ellenesnek tartja megsemmisíti)
  • Köztársasági elnök(államfő 5 évre)(szerepe reprezentatív(kinevezések, ünnepségek stb)) és (miniszterelnök(4 évre) vagy koalíciós kormány) megválasztása
  • Egykamarás és maga választja elnökét
  • Frakciók vannak(egyes pártokhoz és a hely eloszlás is e szerint van)
  • Állami(állami vagyon ellenőrzése) számvevőszék elnök megválasztása
  • Választási rendszer
  • Általános, titkos és egyenlő választó jog
  • Többség elv választókerület(ha valaki elég ajánlást szedett össze) és országos lista(elég képviselővel rendelkező párt)
  • Kompenzációs lista
  • Országgyűlésbe országos 5% bekerülni tud bekerülni egy párt
  • A nép szuverenitását közvetlen is gyakorolhatja bizonyos kérdésekben megszervezett népszavazásban(a népesség 50% elmegy és annak fele igen)
  • Országgyűlés felett van
  • Hadsereg bevétele, alkotmány...-ről nem lehet ilyen gyűlést összehívni
  • Kormány
  • Miniszterekből áll
  • Végrehajtás(gyakorlatban törvény javaslatokat is hozz)
  • Állami szervek tevékenységét(vizsgálatokat indíthat stb) országgyűlési biztos Ombudsmanok
  • Önkormányzati rendszer
  • Kétszintű települési önkormányzat<fővárosi önkormányzat
  • 10000> kisebb városok kis listás szavazás
  • 10000< egyéni választó területet
  • Polgármestert közvetlen választják
  • Hely rendeletek, költség vetés. Polgármester irányít és a jegyző törvényesség
  • feladatai: szociális és egészségügyi intézmények, úthálózat, közművek, fenntartása szociális segélyezés, engedélyek kiadása

A háztartások és munkaviszony

  • Háztartások: közös vagyonnal rendelkező együtt emberek csoportja(lehet egy ember is)
  • Munkabér<-vállalkozás
  • Termékek és szolgáltatások->vállalkozás
  • Adó(szja személyi jövedelemadó, vagyonadó(ingatlan, kocsi), áfa általános forgalmi adó, társadalmi járulék)->állam
  • Társadalmi juttatások<-állam
  • Bankok, biztosítók(pénzügyi közvetítők)->Hitel a háztartásnak
  • Megtakarítások->pénzügyi közvetítők
  • Költségvetése(bevétel és kiadás)
  • Készpénz visszaszorul->folyószámla bankkártya
  • Megtakarítások betétek, biztosítások(nyugdíj)
  • Részvények, kötvények->közvetlen kölcsön a vállalatoknak(értékpapír)
  • Állampapírok: államnak hitelt nyújt
  • Befektetési jegy ezek kombija
  • Ingatlanok, nemesfémek és műkincsek
  • Hitel felvétel(kisebbek jövedelem igazolás nagyok jelzáloggal pl(háznál))
  • Munkaviszony(munkavállaló, munkaadó közötti munkaviszony munkaszerződéssel)
  • Munkaidő, munkabér
  • nettóbér
  • próbaidő
  • Hossza(határozott legfeljebb 5 év, ha határozatlan akkor a munkavállaló felmondása esetén végkielégítés)
  • Teljes munkaidő(napi 8 óra heti 5 nap)(részmunka idő is van)
  • 20 nap szabadság
  • Üzemi tanács sztrájk nélküli munkadói kötelezettséget figyelő munkavállalók csoportja(az szakszervezetek joga)
Learn more about creating dynamic, engaging presentations with Prezi