EU ...

Okai

Az ESZAK (Európai Szén- és Acél Közösség)

tagjai a teljes gazdasági térre is ki akarták terjeszteni tevékenységüket. Ennek érdekében vámuniót hoztak létre. További céljuk volt a közös piac létrehozása, szociális és politikai célok, élet- és munkakörülmények javítása és a béke és a szabadság megszilárdítása. Létrehozták az Európai Szociális Alapot és az Európai Befektetési Bankot.

Okai

Tagjai

Az ESZAK tagjai (Olaszország, Luxemburg, Franciaország, Belgium, Hollandia, NSZK), de további 6 ország csatlakozott

-1973-ban az Egyesült Királyság, Írország és Dánia

-1981-ben Görögország

-1986-ban Portugália és Spanyolország

-1990-ben az NSZK és az NDK egyesült, Németországgá

Tagjai

1957, Róma

Az EU 3 pillére

Az EU 3 tartópillére a Maastrichti szerződés meg határozása szerint:

1. Az Európai Közösség

2. A közös kül- és biztonság politika

3. Bel- és igazságügyi együttműködés

Ezen 3 pillér határozza meg az EU-t.

Az Unió

3 pillére

A szerződés Euróra vonatkozó része

A szerződés

Euróra vonatkozó része

A szerződés azon kívül, hogy megalapítja az EU-t és lefekteti az EU 3 alappillérét még az Euró bevezetésének feltételeit is. Mely szerint:

• 1998 December 31-ig létre kell hozni az Európai Központi Bankot.
• 1999 Január 1-én megjelenik az Euró mint számlapénz.
• 2002 Január 1-én megjelenik, mint fizikai fizető eszköz.
• 2002 Február 28-ig az Eurózóna tagjainak kikell vonniuk nemzeti valutájukat.
• Az Eurót csak olyan ország vezetheti be amelynek állam adósága nem haladja meg a GDP 60 százalékát.
• Az államháztartás hiánya nem lehet nagyobb a GDP 3 százalékánál.

Az Euró mára 19 ország fizető eszköze (Ausztria, Belgium,

Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia)

Későbbi Bővülései

Az Unió későbbi bővülései

Az Európai Unió a Maastrichti szerződés aláírása óta négyszer bővült és egy kilépés történt. Az első bővülés 1995-ben volt mikor Finnország és Ausztria csatlakozott. A következő egyben legnagyobb bővülés 2004-ben történt ekkor 10 ország csatlakozott Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovénia, Szlovákia és hazánk Magyarország. Ezután az Unió 2007-ben bővült megint mikor Románia és Bulgária csatlakozott. Legutoljára 2013-ban bővült az Unió mikor Horvátország lépett be. Viszont 2020-ban az Egyesült Királyság kilépett.

Az EU-s jogalkotás

menete

Uniós jogalkotás

Az EU-s jogszabályok több EU-s intézmény

közös munkájaként jön létre. Ennek menete:

1. Az Európai Bizottság javaslatot tesz az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak új jogszabály létre hozására.

2. Az Európai Tanács és az Európai Parlament szavazz róla, hogy a jogszabály jogerősen érvénybe lépjen-e

3. Amennyiben elfogadják a jogszabályt a helyi hatóságok (Magyarország esetében a Magyar Rendőrség és a NAV) felel a jogszabályok betartatásáért.

4. Az Európai Bizottság és Európai Bíróság felel a vizsgálat nyomon követéséért.

A hírhedt 7-es cikkely

7-es cikkely

Erről többnyire a hírekből hallhatunk, hogy Magyarország nem tesz eleget a jogállamiságnak és ezért elindítanák ellene a 7-es cikkely szerinti eljárást. De tulajdonképpen mi is pontosan a hetes cikkely. A 7-es cikkely, angolul Article 7 tartalmazza azt az eljárásrendet amennyiben egy ország esetében felmerül, hogy megszegte az Uniós értékeket. Az eljárás rend 2 részből áll a megelőző és szankciós szakaszból. Az eljárást az Uniós tagállamok egyharmada, az Európai Parlament és az Európai Bizottság indíthat. Magyarország esetében az Európai Parlament indított eljárást. Az eljárás megelőző szakaszban úgynevezett meghallgatásokat tartanak, ilyen meghallgatás volt a Sargentini jelentés, Judith Sargentini holland, EU-s parlamenti képviselő által készített jelentés mely elmarasztalta a Magyar jogállamiságot. A szankciós szakaszban szankciókat vezetnek be az adott ország kormánya ellen (Európai uniós támogatás felfüggesztése).

Az EU működésének alapelve a jogállamiság és ha azt egy ország megszegi tulajdonképpen szembe megy az EU alapelveivel ami az egész működést és jogszabály alkotást meghatározza.

Európai Parlament

Az Európai Unió parlamentális testülete, ahova az Uniós tagországok polgárai választhatnak képviselőket 5 évre. Jelenleg 705 képviselő a tagja. A magyar parlamenthez hasonlóan itt is találhatóak pártok, szám szerint 7. Egy EU-s tagország meghatározott számú képviselőt küldhet a parlamentbe, a legkevesebbet Ciprus, Észtország, Luxemburg és Málta fejenként 6-ot, míg a legtöbbet Németország, összesen 96-ot (Magyarország 21 képviselőt küldhet). 2020 Januárjáig 751 képviselő ülhetetett a parlamentben, de miután az Egyesült királyság kilépett ez a szám 705-re csökkent.

Az Európai Parlament nem kezdeményezhet önállóan törvényt, de módosíthatja vagy megvétózhatja azokat számos politikai területen. Bizonyos területeken tanácskozási joga van. Az EP felügyeli az Európai Bizottság munkáját, jóváhagyja a testület kinevezését és bizalmatlansági szavazással visszahívhatja. Ellenőrzi az EU költségvetését is. Székhelye: Strasbourgban található, de Brüsszelben ülésezik.

Európai Parlament

Európai Tanács

28 tagja van, ezek a tagországok kormányfői (Finnország és Franciaország esetében államfői), Magyarországot Orbán Viktor képviseli. Évente legalább kétszer gyűlnek össze, két napos ülései nem nyilvánosak, utána zárónyilatkozatot adnak ki. Üléseit Brüsszelben tartja. Nem jogalkotó szerv, AZ Európai Közösség politikai irányvonalát határozzák meg és az alsóbb fórumokon meg nem oldott vitás kérdéseket.

Európai

Tanács

Európai Bizottság

Az EU döntés-előkészítő, végrehajtó, ellenőrző és képviseleti szerve. Jogában Áll döntéseket hozni. Tagjait az Európai tanács nevezi ki 5 évre. Jelenlegi elnöke Ursula von de Leyen. Feladatai jobban kifejtve új jogszabály javaslása és azok cikkelyezése, valamint az Uniós szerződések őrzése melyek az EU alapjait jelentik. Brüsszelben és Luxembourgban ülésezik.

Európai

Bizottság

Az Európai Bíróság

Az Európai Unió Bírósága

Az EU legfőbb igazságszolgáltatási szerve, székhelye Luxembourg. Feladata:

• Ítéletet hozhat tagállamok közötti vitás ügyletekben.
• Az Európai Bizottság hatáskörének túllépésével kapcsolatos követelések
• Az Európai Bizottság követelése, mikor egy ország nem teljesíti kötelezettségeit és nem követi az Uniós irányelvet.

28 bíróból és 11 főtanácsnokból áll akik függetlenségéhez nem férhet kétség. A főtanácsnokok közül ötöt a legnagyobb 4 tagállam jelöl ki (Olaszország, Németország, Franciaország és Spanyolország). Egy magyar bírája van Juhász Endre. Tagjait 6 évre választják.

EKB avagy az Európai Köponti Bank

Európai Központi

Bank

Fő feladata az Euró árstabilitásának fenntartása és annak vásárló erejének megtartása. A Maastrichti szerződésbe foglaltak szerint 1998-ig Megkellet alakulnia. Székhelye Frankfurt am Main.

Az Európai Központi Bank adhat ki engedélyt Euró kibocsátására. Jelenlegi elnöke Christine Lagarde.

Európai Számvevőszék

28 tagja van, tagországonként 1 akiket az Európai Tanács nevez ki 6 évre amit újabb 6 évre meg is újíthat. Jogi hatásköre nincs. Feladata az Európai Unió intézményeinek és szervezeteinek gazdálkodásának és pénzügyeinek felügyelete. Munkája során azt vizsgálja, hogy az uniós költségvetés során minden tranzakció szabályos rögzítésre került-e és ezen tranzakciók nem ütköztek-e Uniós jogszabályba. Amennyibe szabálytalan rögzítés történt vagy a tranzakció Uniós jogszabályba ütközik, nem járhat el, azt jelenti a Európai Tanácsnak. Székhelye Luxembourg.

Európai

Számvevőszék