A magyar helyesírás története, stilisztikai változatai
Fülöp Andor Zoltán
Az írás kialakulása, története
Az írás kialakulása, története
Fogalomjelölő írás
- Mezopotámia: ékírás
- Egyiptom: hieroglif írás
- demotikus írás (szótagokat jelöl)
- ma pl. a kínai írásban érvényesül
Hangjelölő írás
- a hang képe a betű
- föníciai ábécé az alap (csak msh) - pl. héber ábécé
- görögök kiegészítik (msh+mgh)
- latin
- cirill betűk
- rovás írás - székely magyar írás
A magyar írás kialakulása a Kárpát-medencében
A magyar írás kialakulása a Kárpát-medencében
- sémi íráscsaláddal közös eredet
- rótták a betűt
- jobbról balra haladó írás
- magánhangzók hiányoznak
- x-xv. sz.: jelentős átalakulás az írásban
- keresztyénség terjedése A rovásírás titkosírásként élt és fejlődött tovább
- latin és szláv hatás
- Reneszánsz és humanizmu (XV.-XVI. sz.)
- előkelő udvarokban használták mint titkosírást, érdekességet
- Egyház előretörése
- a rovásírás háttérbe szorul
- Erdélyben a XVII. századig marad fent
A magyar helyesírás története
A kezdetek - rovásírás kérdése
- latin betűs írás előtt
- elnevezése és tipologizálása is kérdéses (székely-magyar; avar kori és székely írás kapcsolata)
- „… A székely írás a pogány magyarságnak általánosan használt írása lehetett.” (Németh Gyula)
Latin betűs írás megjelenésétől napjainkig
A helyesírás változásaiban megjelenő korszakhatár mindig összefüggésbe hozható valamilyen történéssel.
Latin betűs írás megjelenésétől napjainkig
A kancelláriaia helyesírás
A kancelláriaia helyesírás
- oklevél-helyesírás (Kniezsa István)
- a kancellária és hiteles helyek által kibocsátott oklevelek első állomása a helyesírás fejlődésének
- az oklevelek főként latin – néha görög, vagy egyéb – nyelvűek
- a magyar szavak jelennek meg bennük
- személynevek, helynevek, földrajzi nevek
- lexikai elemek, szerkezete
- kancelláriai helyesírás fő vonásai:
- egyszerű jelek használata
- betűkapcsolatok kialakulása
- betűkettőzés a hosszú hangok jelölésére
- hiányossága: sok hangnak nincs külön jele
- 400 éven keresztül jellemző ez dinamikusan fejlődő, előremutató helyesírás
A kódexek helyesírása
- kódexek kora: XV-XVI. század
- továbbviszik a kancelláriai helyesírás gyakorlatát
- megnő a magyar nyelvű szövegek terjedelme
- felbukkan a huszita helyesírás (mellékjeles)
- minden hangnak külön jele legyen
- a jelek csak egy-egy hang jelölésére szolgáljanak
- magyar írásosságban nem vált tartóssá
- a kolostorokban néha egyidejűleg több rendszer is létezett
A protestáns és a katolikus helyesírás kialakulása
A protestáns és katolikus helyesírás kialakulása
- A XVI. században Magyarországon a rendkívüli területi és szellemi szétdaraboltság miatt a helyesírás is változatos képet mutat.
- fellelhető a kencelláriai írásgyakorlat
- keverék típusok
- a könyvnyomtatás megjelenése jelent fordulópontot, mely a reformáció szolgálatában állt
- új helyesírási irányzatokat a protestáns prédikátorok használják
- kialakul a protestáns (pl. tzcz; rögzül a sz hang jele), majd a katolikus helyesírási rendszer (pl. czch)
- protestáns helyesírás terjedését a nyomdatechnika teszi lehetővé
- Heltai Gáspár három irányzatból teremti meg jelölőrendszerét (1560 körül)
- Károli Gáspár Bibliafordítása – Vizsolyi Biblia
- Szenci Molnár Albert Zsoltároskönyve
- eredményei: rögzül a sz hang jele, a ty, gy, ny, ly, megjelennek az ékezetes magánhangzók.
- Katolikus helyesírás
- jóval lésőbb alakult ki, mint a protestáns
- Káldi György következetes, átgondolt megoldásokat hoz: pl. chcs; s-sz, i-j jelölés; egységesül a k és e hang jelölése; megjelenik a zs hang jele
A „jottista-ipszilonista” háború
A „jottista-ipszilonista” háború
- XVII-XVIII. század
- csiszolódnak a felekezeti tagoltságú helyesírási típusok
- XVII. században kiejtés elve az uralkodó
- Helyesírási elvek tisztázásában részt vevők:
- Dévai Bíró Mátyás
- Szenci Molnár Albert
- Pereszlényi Pál
- Geleji-Katona István – elsőként érvényesíti a szóelemzés elvét
- Misztótfalusi Kis Miklós
- Tsétsi János
- A helyesírás kilép a felekezeti keretekből
- 1804-től vita a jottisták és ipszilonisták között Kazinczy Ferenc fellépéséig:
- jottisták – Révai Miklós követői, a szóelemző írásmód hívei
- ipszilonisták – Verseghy Ferenc kiejtés szerinti helyesírását követik
- A vita a jottisták győzelmével záródott
Az akadémiai helyesírás
- 1830 Magyar Tudós Társaság megalapítása
- 1832 Magyar helyesírás’ és szóragasztás főbb szabályai - helyesírás elveinek rendezését nem tartalmazza
- a helyesírási reformok új elemeket tartalmaznak
- a kialakult elvek arányain van a hangsúly
- viták még a XIX. század második felében is előfordulnak
- 1903. Iskolai helyesírás (Szemere)
- 1922. Az Akadémia egységesítési törekvése, mely a mai napig kihat
Írásunk főbb tulajdonságai
A magyar írás hangjelölő, betűíró, latin betűs.
Írásunk főbb tulajdonságai
A helyesírásunk négy alapelve
A helyesírásunk négy alapelve
Kiejtés elve
- az írás a helyes kiejtést követi
- az adott szóban minden hangnak egy betű felel meg
- pl. láz, véd, ír, ajtóban, zongoránál
Szóelemzés elve
- a toldalékos és az összetett szavakban feltünteti a szóelemeket
- a szóelemek érintkező hangjai kölcsönösen hatnak egymásra
- „másképp mondom, mint írom” – az írás a szóelemeket eredeti formájukban jeleníti meg
- pl.: ijedt, hetilapban, vízpart, anyja, kardjuk, költség
Egyszerűsítés elve
- kétjegyű hosszú mássalhangzó esetén az első jegyet kettőzzük
- pl. hosszú, pottyan
- elválasztásnál azonban kiírjuk a kétjegyű mássalhangzót: hosz-szú, poty-tyan
- nem érvényes ez a szabály az összetett szavakra (pl. jegygyűrű)
- A toldalékolás során három egymás mellé kerülő betűt kettőzzük
- pl.: orra (orr+ra); tollal (toll+lal)
Hagyomány elve
- családnevek
- pl.: Széchenyi, Péchy, Kossuth
- ly-os szavak
- szó kezdetén: lyuk és toldalékos alakjai
- egy szótagú szavak végén: pl.: mély, moly, súly, gally
- több szótagú szavak végén: pl.: bagoly, csekély, kristály, akadály
- –lya, -lye végű szavak: pl.: nyavalya, ibolya, korcsolya
- dz; dzs a szavakban
- pl.: edz, findzsa, bridzs, fogódzik
Az ékezetes betűk írása
Magánhangzóink hosszúságát ékezetekkel jelöljük: a-á, e-é, i-í, o-ó, ö-ő, u-ú, ü-ű
- Betűrend: a rövid-hosszú magánhangzók azonos értékűnek számítanak (pl. 1. író 2. irónia)
- a szó végén az i-í rövid, kivéve: sí, rí, gyí
- a szó végén az o-ó hosszú, kivéve: no, nono
- a szó végén az u-ú, ü-ű általában hosszú, vannak kivételek: apu, anyu, kapu, satu, eskü, menü, stb.
- Magánhangzók a toldalékokban:
- Mindig hosszú a magánhangzó:
- -ít, -dít, -sít képzőkben (pl. épít, dúsít, indít)
- -ú, -ű, -jú, -jű képzőben (pl. bőkezű, tetejű)
- -tyú, -tyű, -attyú, -ettyű végű főnevekben (pl. sarkantyú, pörgettyű)
- -ból, -ből, -ról, -ről, -tól, -től ragban (pl. ablakból, ruháról, asztaltól)
- a hannan? kérdésre felelő névutók –ól, -ől végződésében (pl. alól, felől)
- Mindig rövid a magánhangzó:
- az -ul, -ül és a -dul, -dül képzőben (pl. gyógyul, kerület; fordulva pezsdül)
- az -ul, -ül és a -stul, -stül ragban, (pl. magyarul, feleségül, családostul, cipőstül)
- a névutók és a határozószók -ul, -ül végződésében, kivéve: túl (pl. alul, felül, keresztül, közül, nélkül)
- a -szor, -szer, -ször ragban (pl. háromszor, hétszer; ötször)
- az időhatározó -kor ragjában (pl. éjfélkor, hatkor)
- az -ig ragban (pl. félig, hazáig, holnapig, keddig)
A szöveg központozása
- Az írásjelek szerepe
- világosabbá teszik a mondatok felépítését
- a mondat- és szövegfonetikai eszközökkel kifejezett értelmi- és érzelmi árnyalatokat érzékeltethetik
- a központozás függ a mondat szerkezetétől és a mondanivaló tartalmától és megformálásának módjától
- a központozás eszközei:
- mondatvégi írásjelek: pont (.), kérdőjel (?), felkiáltójel (!)
- vessző (,)
- pontosvessző (;)
- kettőspont ( : )
- zárójel( ) és gondolatjel (- -)
- idézőjel („ „)
Az összetett szavak helyesírása
Az összetett szavak helyesírása
Az összetett szavakat egybeírjuk, vagy kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz.
- Mellérendelő szóösszetételek
- tagjai egyenrangúak
- írásmódjuk függ a tagok közötti kapcsolattól
- egybeírjuk a már teljesen összeforrt szóösszetételeket, csak a második tagot toldalékoljuk (pl. búbánatos)
- kötőjellel írjuk, ha mindkét tag felveszi a toldalékot (pl. sütnek-főznek)
- toldalék nélküli alakjuk nem él összetételként (pl. kezét-lábát)
- ikerszók (pl. irul-pirul)
- Alárendelő szóösszetételek
- alanyos, tárgyas, határozós alárendelt szóösszetételek (pl. agyafúrt, kincskereső)
- jelzős szószerkezetek (pl. eladólány, barátfüle)
- Többszörös szóösszetételek
- két egyszerű szóból álló összetételeket mindig egybe írjuk (pl. televíziókészülék)
- a 6 szótagnál hosszabb többszörös összetételeket kötőjellel írjuk (pl. dokumentumfilm-szemle)
A névutós kapcsolatok és igekötők helyesírása
A névutós kapcsolatok és igekötők helyesírása
- A főnevet és a névutót mindig külön írjuk (pl. idő előtt, jövedelem nélküli)
- Az igekötő helyesírása:
- ha az ige előtt áll egybeírjuk (pl. felmegy)
- ha az ige után áll külön írjuk (pl. menj fel)
- ha az igekötő és ige között más szó van, mindet külön írjuk (pl. fel fog menni)
- több ellentétes jelentésű igekötő esetén az igekötőt kötőjellel, az igét külön írjuk (pl. fel-le szaladgál)
- ha ugyanazt az igekötőt ismételjük meg, egybeírjuk az igével (pl. meg-megáll)
Idegen szavak helyesírása
Idegen szavak helyesírása
Más nyelvből átvett szavaink, melyeket vagy magyarosan, vagy az átadó nyelv helyesírása szerint írjuk, attól függően, hogy mennyire haladtak előre a jövevényszóvá válás útján.
- jövevényszavak: szervesen beilleszkedtek szókészletünkbe (pl. zimankó, komfort, haver)
- idegen szavak: hangzásukban és helyesírásukban megtartották idegen nyelvi jellegzetességüket (pl. monarchia, e-mail, chatelés)
Beszéd és írás – tájnyelv, köznyelv, irodalmi nyelv (stilisztika)
Beszéd és írás
A stilisztika
a szóbeli és írásbeli kifejezésmód eszközeit, ismérveit és törvényszerűségeit vizsgáló tudomány.
A stilisztika
A stílus fogalma
- kifejezési eljárások összessége, mindig választás és elrendezés eredménye
- A jó stílus jellemzői: világos, tömör, erőteljes.
- A nyelvi stílus nyelvi kifejezésmódot jelent.
Stílusárnyalat
- a stílusnak az a sajátossága, amelyben megnyilatkozik a beszélő lelkiállapota, valamint a témához és a hallgatóhoz való viszonya.
- Fajtái: patetikus, ironikus, gúnyos, humoros, családias.
Stíluseszközök
- Nyelvi stíluseszközök:
- frazeológia (idegen szavak, szólások, közmondások, stb.)
- szóképek (hasonlat, metafora, megszemélyesítés, szimbólum, allegória, metonímia)
- alakzatok (ismétlés, ellentét, halmozás, fokozás, felcserélés, kihagyás, elhallgatás)
- grammatikai elemek (szófajok, ragozásm, mondatformák, modalitás)
- expresszivitás (erősítés: nagyítás, túlzás; gyengítés: kicsinyítés, szépítés)
- evokáció = felidéző erő
- Nem nyelvi stíluseszközök
- nem verbális kommunikáció
- zeneiség (hangszimbolika, mgh és msh aránya, hangutánzó és hangulatfestő szavak, ritmus, rím, hangsúly, hanglejtés)
- a szöveg képe (kiemelés, illusztrációk, központozás, tagolás)
- szövegformálás
Stílusrétegek
A kommunikációs színtereknek és helyzeteknek megfelelő speciális kifejezésmódok.
- Írott nyelvi stílusok:
- Tudományos stílus
- Publicisztikai stílus
- Hivatalos stílus
- Szépirodalmi vagy művészi stílus
- Levélstílus
- Beszélt nyelvi stílusok:
- Társalgási stílus
- Szónoki stílus
- Előadói stílus
Nyelvváltozatok
A nyelv egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő alakulatai.
Az egyes nyelvváltozatokat nehéz élesen elhatárolni, mert a kategóriák a nyelvhasználat gyakorlatában összefonódnak, keverednek egymással.
A nyelvújítás
Tudatos nyelvfejlesztés, mely során tömeges változtatásokat hajtanak végre. A magyar nyelvújítás Bessenyei György fellépésétől (az 1770-es évektől) egészen a Magyar Nyelvőr megjelenéséig (1872) tartott.
Célja
- Szókincsbővítés
- Stílusújítás
- Egységes nyelv megteremtése
Állomásai
- Bessenyei György: Minden nemzet a magyar nyelvén lesz tudós (Magyarság c. röpirat 1772.)
- 1795. Debreceni Grammatika: az első teljes magyar nyelvtan - ortológus beállítottságú.
- 1808: Kazinczy Ferenc elindítja a nyelvújítást
- ortológusok (régi nyelvhasználat védői) tiltakoznak
- neológusok újítanának
- Gúnyirat, a Mondolat megjelenése 1813.
- Kölcsey Ferenc és Szemere Pál: Felelet a Mondolatra 1815.
- Kazinczy Ferenc: A magyar nyelv polgári nyelvvé emelése felől 1816.
- Kazinczy tanulmányaiban, vitairataiban ebben az időben (1819.) jelent meg programszerűen a magyar nyelv megújításának igénye:
- Antikritika
- Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél
- 1844. évi országgyűlés államnyelvvé emeli a magyart
- 1872 Magyar Nyelvőr – magyar nyelvművelő folyóirat - megjelenése
Eredménye
- 10 000 új szó
- felújított régi szavak (pl. év, lomb)
- nyelvjárásokból beemelt szavak (pl. betyár, róna)
- szóösszerántás (pl. cső+orr= csőr, tanítást+áraszt=tanár)
- szóösszetétel (pl. szemüveg, élethű, jármű)
- elvonás (pl. borús-ború, kapál-kapa)
- szóképzés (pl. óvoda, tanoda, járda, huzal, halászat, alakít)
- más nyelvekből tükörfordítással (pl. pincér, hangverseny, vasút)
- erőltetett szóalakok (pl. tanonc, érme)