Introducing 

Prezi AI.

Your new presentation assistant.

Refine, enhance, and tailor your content, source relevant images, and edit visuals quicker than ever before.

Loading…
Transcript

A magyar helyesírás története, stilisztikai változatai

Fülöp Andor Zoltán

Az írás kialakulása, története

Az írás kialakulása, története

Az írás eredete

Fogalom jelölő íráskép

Fogalomjelölő írás

  • Mezopotámia: ékírás
  • Egyiptom: hieroglif írás
  • demotikus írás (szótagokat jelöl)
  • ma pl. a kínai írásban érvényesül

Hangjelölő írás

Hangjelölő írás

  • a hang képe a betű
  • föníciai ábécé az alap (csak msh) - pl. héber ábécé
  • görögök kiegészítik (msh+mgh)
  • latin
  • cirill betűk
  • rovás írás - székely magyar írás

A magyar írás kialakulása a Kárpát-medencében

A magyar írás kialakulása a Kárpát-medencében

  • sémi íráscsaláddal közös eredet
  • rótták a betűt
  • jobbról balra haladó írás
  • magánhangzók hiányoznak
  • x-xv. sz.: jelentős átalakulás az írásban
  • keresztyénség terjedése A rovásírás titkosírásként élt és fejlődött tovább
  • latin és szláv hatás
  • Reneszánsz és humanizmu (XV.-XVI. sz.)
  • előkelő udvarokban használták mint titkosírást, érdekességet
  • Egyház előretörése
  • a rovásírás háttérbe szorul
  • Erdélyben a XVII. századig marad fent

A magyar helyesírás története

Rovásírás

A kezdetek - rovásírás kérdése

  • latin betűs írás előtt
  • elnevezése és tipologizálása is kérdéses (székely-magyar; avar kori és székely írás kapcsolata)
  • „… A székely írás a pogány magyarságnak általánosan használt írása lehetett.” (Németh Gyula)

Latin betűs írás megjelenésétől napjainkig

A helyesírás változásaiban megjelenő korszakhatár mindig összefüggésbe hozható valamilyen történéssel.

Latin betűs írás megjelenésétől napjainkig

A kancelláriaia helyesírás

A kancelláriaia helyesírás

  • oklevél-helyesírás (Kniezsa István)
  • a kancellária és hiteles helyek által kibocsátott oklevelek első állomása a helyesírás fejlődésének
  • az oklevelek főként latin – néha görög, vagy egyéb – nyelvűek
  • a magyar szavak jelennek meg bennük
  • személynevek, helynevek, földrajzi nevek
  • lexikai elemek, szerkezete
  • kancelláriai helyesírás fő vonásai:
  • egyszerű jelek használata
  • betűkapcsolatok kialakulása
  • betűkettőzés a hosszú hangok jelölésére
  • hiányossága: sok hangnak nincs külön jele
  • 400 éven keresztül jellemző ez dinamikusan fejlődő, előremutató helyesírás

A kódexek helyesírása

A kódexek helyesírása

  • kódexek kora: XV-XVI. század
  • továbbviszik a kancelláriai helyesírás gyakorlatát
  • megnő a magyar nyelvű szövegek terjedelme
  • felbukkan a huszita helyesírás (mellékjeles)
  • minden hangnak külön jele legyen
  • a jelek csak egy-egy hang jelölésére szolgáljanak
  • magyar írásosságban nem vált tartóssá
  • a kolostorokban néha egyidejűleg több rendszer is létezett

A protestáns és a katolikus helyesírás kialakulása

A protestáns és katolikus helyesírás kialakulása

  • A XVI. században Magyarországon a rendkívüli területi és szellemi szétdaraboltság miatt a helyesírás is változatos képet mutat.
  • fellelhető a kencelláriai írásgyakorlat
  • keverék típusok
  • a könyvnyomtatás megjelenése jelent fordulópontot, mely a reformáció szolgálatában állt
  • új helyesírási irányzatokat a protestáns prédikátorok használják
  • kialakul a protestáns (pl. tzcz; rögzül a sz hang jele), majd a katolikus helyesírási rendszer (pl. czch)
  • protestáns helyesírás terjedését a nyomdatechnika teszi lehetővé
  • Heltai Gáspár három irányzatból teremti meg jelölőrendszerét (1560 körül)
  • Károli Gáspár Bibliafordítása – Vizsolyi Biblia
  • Szenci Molnár Albert Zsoltároskönyve
  • eredményei: rögzül a sz hang jele, a ty, gy, ny, ly, megjelennek az ékezetes magánhangzók.
  • Katolikus helyesírás
  • jóval lésőbb alakult ki, mint a protestáns
  • Káldi György következetes, átgondolt megoldásokat hoz: pl. chcs; s-sz, i-j jelölés; egységesül a k és e hang jelölése; megjelenik a zs hang jele

A „jottista-ipszilonista” háború

A „jottista-ipszilonista” háború

  • XVII-XVIII. század
  • csiszolódnak a felekezeti tagoltságú helyesírási típusok
  • XVII. században kiejtés elve az uralkodó
  • Helyesírási elvek tisztázásában részt vevők:
  • Dévai Bíró Mátyás
  • Szenci Molnár Albert
  • Pereszlényi Pál
  • Geleji-Katona István – elsőként érvényesíti a szóelemzés elvét
  • Misztótfalusi Kis Miklós
  • Tsétsi János
  • A helyesírás kilép a felekezeti keretekből
  • 1804-től vita a jottisták és ipszilonisták között Kazinczy Ferenc fellépéséig:
  • jottisták – Révai Miklós követői, a szóelemző írásmód hívei
  • ipszilonisták – Verseghy Ferenc kiejtés szerinti helyesírását követik
  • A vita a jottisták győzelmével záródott

Az akadémia helyesírás

Az akadémiai helyesírás

  • 1830 Magyar Tudós Társaság megalapítása
  • 1832 Magyar helyesírás’ és szóragasztás főbb szabályai - helyesírás elveinek rendezését nem tartalmazza
  • a helyesírási reformok új elemeket tartalmaznak
  • a kialakult elvek arányain van a hangsúly
  • viták még a XIX. század második felében is előfordulnak
  • 1903. Iskolai helyesírás (Szemere)
  • 1922. Az Akadémia egységesítési törekvése, mely a mai napig kihat

Írásunk főbb tulajdonságai

A magyar írás hangjelölő, betűíró, latin betűs.

Írásunk főbb tulajdonságai

A helyesírásunk négy alapelve

A helyesírásunk négy alapelve

Kiejtés elve

Kiejtés elve

  • az írás a helyes kiejtést követi
  • az adott szóban minden hangnak egy betű felel meg
  • pl. láz, véd, ír, ajtóban, zongoránál

Szóelemzés elve

Szóelemzés elve

  • a toldalékos és az összetett szavakban feltünteti a szóelemeket
  • a szóelemek érintkező hangjai kölcsönösen hatnak egymásra
  • „másképp mondom, mint írom” – az írás a szóelemeket eredeti formájukban jeleníti meg
  • pl.: ijedt, hetilapban, vízpart, anyja, kardjuk, költség

Egyszerűsítés elve

Egyszerűsítés elve

  • kétjegyű hosszú mássalhangzó esetén az első jegyet kettőzzük
  • pl. hosszú, pottyan
  • elválasztásnál azonban kiírjuk a kétjegyű mássalhangzót: hosz-szú, poty-tyan
  • nem érvényes ez a szabály az összetett szavakra (pl. jegygyűrű)
  • A toldalékolás során három egymás mellé kerülő betűt kettőzzük
  • pl.: orra (orr+ra); tollal (toll+lal)

Hagyomány elve

Hagyomány elve

  • családnevek
  • pl.: Széchenyi, Péchy, Kossuth
  • ly-os szavak
  • szó kezdetén: lyuk és toldalékos alakjai
  • egy szótagú szavak végén: pl.: mély, moly, súly, gally
  • több szótagú szavak végén: pl.: bagoly, csekély, kristály, akadály
  • –lya, -lye végű szavak: pl.: nyavalya, ibolya, korcsolya
  • dz; dzs a szavakban
  • pl.: edz, findzsa, bridzs, fogódzik

Az ékezetes betűk írása

Az ékezetes betűk írása

Magánhangzóink hosszúságát ékezetekkel jelöljük: a-á, e-é, i-í, o-ó, ö-ő, u-ú, ü-ű

  • Betűrend: a rövid-hosszú magánhangzók azonos értékűnek számítanak (pl. 1. író 2. irónia)
  • a szó végén az i-í rövid, kivéve: sí, rí, gyí
  • a szó végén az o-ó hosszú, kivéve: no, nono
  • a szó végén az u-ú, ü-ű általában hosszú, vannak kivételek: apu, anyu, kapu, satu, eskü, menü, stb.
  • Magánhangzók a toldalékokban:
  • Mindig hosszú a magánhangzó:
  • -ít, -dít, -sít képzőkben (pl. épít, dúsít, indít)
  • -ú, -ű, -jú, -jű képzőben (pl. bőkezű, tetejű)
  • -tyú, -tyű, -attyú, -ettyű végű főnevekben (pl. sarkantyú, pörgettyű)
  • -ból, -ből, -ról, -ről, -tól, -től ragban (pl. ablakból, ruháról, asztaltól)
  • a hannan? kérdésre felelő névutók –ól, -ől végződésében (pl. alól, felől)
  • Mindig rövid a magánhangzó:
  • az -ul, -ül és a -dul, -dül képzőben (pl. gyógyul, kerület; fordulva pezsdül)
  • az -ul, -ül és a -stul, -stül ragban, (pl. magyarul, feleségül, családostul, cipőstül)
  • a névutók és a határozószók -ul, -ül végződésében, kivéve: túl (pl. alul, felül, keresztül, közül, nélkül)
  • a -szor, -szer, -ször ragban (pl. háromszor, hétszer; ötször)
  • az időhatározó -kor ragjában (pl. éjfélkor, hatkor)
  • az -ig ragban (pl. félig, hazáig, holnapig, keddig)

Szöveg központozása

A szöveg központozása

  • Az írásjelek szerepe
  • világosabbá teszik a mondatok felépítését
  • a mondat- és szövegfonetikai eszközökkel kifejezett értelmi- és érzelmi árnyalatokat érzékeltethetik
  • a központozás függ a mondat szerkezetétől és a mondanivaló tartalmától és megformálásának módjától
  • a központozás eszközei:
  • mondatvégi írásjelek: pont (.), kérdőjel (?), felkiáltójel (!)
  • vessző (,)
  • pontosvessző (;)
  • kettőspont ( : )
  • zárójel( ) és gondolatjel (- -)
  • idézőjel („ „)

Egybeírás, különírás

Az összetett szavak helyesírása

Az összetett szavak helyesírása

Az összetett szavakat egybeírjuk, vagy kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz.

  • Mellérendelő szóösszetételek
  • tagjai egyenrangúak
  • írásmódjuk függ a tagok közötti kapcsolattól
  • egybeírjuk a már teljesen összeforrt szóösszetételeket, csak a második tagot toldalékoljuk (pl. búbánatos)
  • kötőjellel írjuk, ha mindkét tag felveszi a toldalékot (pl. sütnek-főznek)
  • toldalék nélküli alakjuk nem él összetételként (pl. kezét-lábát)
  • ikerszók (pl. irul-pirul)
  • Alárendelő szóösszetételek
  • alanyos, tárgyas, határozós alárendelt szóösszetételek (pl. agyafúrt, kincskereső)
  • jelzős szószerkezetek (pl. eladólány, barátfüle)
  • Többszörös szóösszetételek
  • két egyszerű szóból álló összetételeket mindig egybe írjuk (pl. televíziókészülék)
  • a 6 szótagnál hosszabb többszörös összetételeket kötőjellel írjuk (pl. dokumentumfilm-szemle)

A névutós kapcsolatok és igekötők helyesírása

A névutós kapcsolatok és igekötők helyesírása

  • A főnevet és a névutót mindig külön írjuk (pl. idő előtt, jövedelem nélküli)
  • Az igekötő helyesírása:
  • ha az ige előtt áll egybeírjuk (pl. felmegy)
  • ha az ige után áll külön írjuk (pl. menj fel)
  • ha az igekötő és ige között más szó van, mindet külön írjuk (pl. fel fog menni)
  • több ellentétes jelentésű igekötő esetén az igekötőt kötőjellel, az igét külön írjuk (pl. fel-le szaladgál)
  • ha ugyanazt az igekötőt ismételjük meg, egybeírjuk az igével (pl. meg-megáll)

Idegen szavak helyesírása

Idegen szavak helyesírása

Más nyelvből átvett szavaink, melyeket vagy magyarosan, vagy az átadó nyelv helyesírása szerint írjuk, attól függően, hogy mennyire haladtak előre a jövevényszóvá válás útján.

  • jövevényszavak: szervesen beilleszkedtek szókészletünkbe (pl. zimankó, komfort, haver)
  • idegen szavak: hangzásukban és helyesírásukban megtartották idegen nyelvi jellegzetességüket (pl. monarchia, e-mail, chatelés)

Beszéd és írás – tájnyelv, köznyelv, irodalmi nyelv (stilisztika)

Beszéd és írás

A stilisztika

a szóbeli és írásbeli kifejezésmód eszközeit, ismérveit és törvényszerűségeit vizsgáló tudomány.

A stilisztika

A stílus fogalma

A stílus fogalma

  • kifejezési eljárások összessége, mindig választás és elrendezés eredménye
  • A jó stílus jellemzői: világos, tömör, erőteljes.
  • A nyelvi stílus nyelvi kifejezésmódot jelent.

Stílusárnyalat

Stílusárnyalat

  • a stílusnak az a sajátossága, amelyben megnyilatkozik a beszélő lelkiállapota, valamint a témához és a hallgatóhoz való viszonya.
  • Fajtái: patetikus, ironikus, gúnyos, humoros, családias.

Stíluseszközök

Stíluseszközök

  • Nyelvi stíluseszközök:
  • frazeológia (idegen szavak, szólások, közmondások, stb.)
  • szóképek (hasonlat, metafora, megszemélyesítés, szimbólum, allegória, metonímia)
  • alakzatok (ismétlés, ellentét, halmozás, fokozás, felcserélés, kihagyás, elhallgatás)
  • grammatikai elemek (szófajok, ragozásm, mondatformák, modalitás)
  • expresszivitás (erősítés: nagyítás, túlzás; gyengítés: kicsinyítés, szépítés)
  • evokáció = felidéző erő
  • Nem nyelvi stíluseszközök
  • nem verbális kommunikáció
  • zeneiség (hangszimbolika, mgh és msh aránya, hangutánzó és hangulatfestő szavak, ritmus, rím, hangsúly, hanglejtés)
  • a szöveg képe (kiemelés, illusztrációk, központozás, tagolás)
  • szövegformálás

Stílusrétegek

Stílusrétegek

A kommunikációs színtereknek és helyzeteknek megfelelő speciális kifejezésmódok.

  • Írott nyelvi stílusok:
  • Tudományos stílus
  • Publicisztikai stílus
  • Hivatalos stílus
  • Szépirodalmi vagy művészi stílus
  • Levélstílus
  • Beszélt nyelvi stílusok:
  • Társalgási stílus
  • Szónoki stílus
  • Előadói stílus

Nyelvváltozatok

Nyelvváltozatok

A nyelv egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő alakulatai.

Az egyes nyelvváltozatokat nehéz élesen elhatárolni, mert a kategóriák a nyelvhasználat gyakorlatában összefonódnak, keverednek egymással.

A nyelvújítás

Tudatos nyelvfejlesztés, mely során tömeges változtatásokat hajtanak végre. A magyar nyelvújítás Bessenyei György fellépésétől (az 1770-es évektől) egészen a Magyar Nyelvőr megjelenéséig (1872) tartott.

Célja

Célja

  • Szókincsbővítés
  • Stílusújítás
  • Egységes nyelv megteremtése

Állomásai

Állomásai

  • Bessenyei György: Minden nemzet a magyar nyelvén lesz tudós (Magyarság c. röpirat 1772.)
  • 1795. Debreceni Grammatika: az első teljes magyar nyelvtan - ortológus beállítottságú.
  • 1808: Kazinczy Ferenc elindítja a nyelvújítást
  • ortológusok (régi nyelvhasználat védői) tiltakoznak
  • neológusok újítanának
  • Gúnyirat, a Mondolat megjelenése 1813.
  • Kölcsey Ferenc és Szemere Pál: Felelet a Mondolatra 1815.
  • Kazinczy Ferenc: A magyar nyelv polgári nyelvvé emelése felől 1816.
  • Kazinczy tanulmányaiban, vitairataiban ebben az időben (1819.) jelent meg programszerűen a magyar nyelv megújításának igénye:
  • Antikritika
  • Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél
  • 1844. évi országgyűlés államnyelvvé emeli a magyart
  • 1872 Magyar Nyelvőr – magyar nyelvművelő folyóirat - megjelenése

Eredménye

Eredménye

  • 10 000 új szó
  • felújított régi szavak (pl. év, lomb)
  • nyelvjárásokból beemelt szavak (pl. betyár, róna)
  • szóösszerántás (pl. cső+orr= csőr, tanítást+áraszt=tanár)
  • szóösszetétel (pl. szemüveg, élethű, jármű)
  • elvonás (pl. borús-ború, kapál-kapa)
  • szóképzés (pl. óvoda, tanoda, járda, huzal, halászat, alakít)
  • más nyelvekből tükörfordítással (pl. pincér, hangverseny, vasút)
  • erőltetett szóalakok (pl. tanonc, érme)
Learn more about creating dynamic, engaging presentations with Prezi