Apresentando 

Prezi AI.

Seu novo assistente de apresentação.

Refine, aprimore e adapte seu conteúdo, obtenha imagens relevantes e edite recursos visuais com mais rapidez do que nunca.

Carregando...
Transcrição

Yellowstone Nemzeti Park

Elhelyezkedése

Elhelyezkedése

A Yellowstone Nemzeti Park a világ legrégibb nemzeti parkja az USA Wyoming, Montana és Idaho szövetségi államainak területén, a Sziklás-hegységben. Kiterjedése 8980 négyzetkilométer.

Elhelyezkedése %-ban

A park legnagyobb része Wyomingban (96%), kisebb része Montanaban (3%) és Idahoban (1%) van.

Elhelyezkedése

%-ban

Képek

Népszerű látványosságai

Híres a gejzíreiről, hőforrásairól és egyéb geotermikus jelenségeiről – itt található a világszerte legismertebb gejzír, az Old Faithful. Állatvilága igen gazdag; a nagyvadak közül említendő a grizzlymedve, a farkas, a szabad csordákban vándorló bölény és a jávorszarvas. A park az ún. Nagy Yellowstone Ökorendszer központi része, bolygónk utolsó nagy, érintetlen ökoszisztémáinak egyike.

Népszerű

látványosságai

Térkép

Old Faithful gejzír

Old Faithful

A történelmi idők előtt

A Yellowstone térsége jóval a történelmi idők előtt hatalmas vulkánkitörés helyszíne volt, amelynek során óriási mennyiségű hamu terítette be a mai Középnyugat nagy részét, Mexikó északi sávját és a csendes-óceáni partvidék egy részét. E kitörés mellett eltörpül a Mount St. Helens 1980-as erupciója: az egykori hatalmas magmakamra 85 × 45 kilométeres kalderát hagyott maga után. Yellowstone-ban az utóbbi 2,1 millió évben három nagy kitörés volt, az utolsó 640 000 éve; ezen időszakon belül ezek voltak a Föld legnagyobb kitörései, melyek klímaváltozást is előidéztek.

A történelmi idők előtt

Double click to edit

Egy vulkán a nemzeti parkban

Korai történelme

A térségben az emberi történelem legalább 11 ezer évvel ezelőtt kezdődött, az itteni bennszülött népesség halász-vadász életmódjával. A Clovis-kultúra paleo-indiánjai obszidiánból készítettek vágóeszközöket és fegyvereket, melyekből jelentős mennyiség maradt fenn. Yellowstone-i obszidiánból pattintott nyílhegyeket még a Mississippi völgyében is találtak, ami azt jelzi, hogy a térség törzsei kereskedelmi tevékenységet folytattak távolabb élő népcsoportokkal.

Korai történelme

John Colter

1806-ban a Lewis–Clark-expedíció egyik tagja, John Colter társaitól elszakadva prémvadászokhoz csatlakozott, majd miután tőlük is különvált, 1807 telén átszelte a későbbi park egy részét és legalább egy geotermális területet ő fedezett föl Tower Falls közelében, Yellowstone ÉK-i részén. 1809-ben túlélte a varjú és feketelábú indiánokkal vívott összecsapásban szerzett sebesüléseit, s beszámolt egy „pokolbéli kénköves” helyről. Mindenki azt hitte, hogy ezt a helyet – amelyet később Colter pokla néven emlegettek – csak kitalálta. A következő negyven évben a Sziklás-hegységben élők, pl. a prémvadászok többször is beszámoltak fortyogó sárról, gőzölgő folyókról, megkövesedett fákról és állatokról, de szavaiknak a közvélemény nemigen adott hitelt.

Jim Bridger

Jim Bridger

Egy 1856-os kutatóutat követően Jim Bridger hegylakó magasba lövellő gejzírforrásokról, fortyogó kénköves tavakról, üveghegyekről és sárga sziklákról számolt be, de neki se nagyon hittek, már csak azért sem, mert Bridger afféle háryjános hírében állt. Története mégis felkeltette F. V. Hayden geológus érdeklődését, aki 1859-ben W. F. Raynoldsszal kétéves kutatásba kezdett a Missouri felső folyása mentén, s vezetőnek maga mellé vette Bridgert. Black Hills környékének – a mai Dél-Dakota területének – átkutatása után eljutottak a Yellowstone közelébe, de egy nagy havazás miatt vissza kellett fordulniuk. Az amerikai polgárháború kitörése miatt aztán a további kutatás az 1860-as évek végéig szünetelt.

A Yellowstone-t fölkereső első igazi kutatócsoport a Folsom-expedíció volt 1869-ben, amely a Yellowstone-tóig követte a névadó folyót és naplót vezetett az útról. Eredményeiken fölbuzdulva montanaiak egy csoportja szervezte a következő évben a Washburn–Langford–Doane-expedíciót, N. P. Langford földmérő vezetésével, melyhez az amerikai hadsereg egyik egysége is csatlakozott. Az expedíció kb. 1 hónapot töltött a területen, állat- és növénytani gyűjtéseket végezve, érdekes helyek után kutatva. Az expedíció tagja, C. Hedges montanai író és jogász javasolta először, hogy a terület kapjon nemzeti védettséget. Megfigyeléseiről Hedges 1870–71-ben több cikket írt a Helena Herald c. lapba, egyúttal emlékeztetve T. F. Meagher kormányzó 1865 októberi felszólamlására, aki már akkor azt indítványozta, hogy a terület legyen védett.

A park létrehozása

1871-ben, 11 évvel első expedíciójának kudarca után, Ferdinand Vandeveer Haydennek sikerült újabb kutatóutat szerveznie a régióba, ezúttal állami támogatással és nagyobb kísérettel. Átfogó jelentést készített a Yellowstone-ról, amelyet William Henry Jackson nagyméretű fotográfiái és Thomas Moran festményei illusztráltak. A jelentés hozzájárult, hogy az amerikai kongresszus 1872. március 1-jén kivonta a régiót az elárverezendő területek közül és Ulysses S. Grant aláírta a Yellowstone Nemzeti Parkot létrehozó törvényt.

A park alapítása

1872-ben „Nemzeti Park” Langfordot nevezték ki a park első szuperintendánsának. Öt évig töltötte be ezt a posztot, de fizetés, finanszírozás és alkalmazottak nélkül vajmi keveset tehetett a park megóvásáért. A megfelelő jogszabályok híján még csak módja sem volt a védettségről hozott törvény betartatására, ami védtelenül hagyta a parkot az orvvadászok, a vandálok és a természet kizsákmányolói ellen. Langford 1877-ben le is mondott posztjáról.

Langford

Langford után Philetus Norris jelentkezett a parkfelügyelői posztra, miután beutazta Yellowstone-t és szembesült a Langfordot távozásra késztető problémákkal. A Kongresszus végül úgy döntött, hogy fizetést biztosít az álláshoz és némi pénzt a park fenntartására is. Ezt az összeget Norris arra használta, hogy folytassa a park felkutatását és megkönnyítse az odajutást számos új út létrehozásával (bár ezek elég durva utak voltak). Felfogadta Harry Yountot, hogy segítsen a vadorzók és a vandálok elleni küzdelemben. Ma Yountot tekintik az első őrnek a nemzeti parkban. Mindez már előrelépés volt, de még mindig nem elegendő a park megvédelmezéséhez, és ugyanezekkel a problémákkal küzdött Norris három utódja is.

Philetus

Norris

Világörökség

Yellowstone-t 1976. október 26-án az UNESCO nemzetközi bioszféra rezervátumnak nyilvánította, 1978. szeptember 8-án pedig a

Világörökség státuszt is elnyerte.

Este a parkban

Esti táj

Élővilág

Igen változatos élővilág jellemzi a Yellowstone Nemzeti Parkot, a legnépszerűbb fajok leginkább a nagy testű emlősök és különleges madarak. Valószínűleg mindenki hallott már róla, hogy a parkban medvék élnek, de a kettő medvefajon (grizzly és fekete medve) kívül bölények, farkasok, pumák, rozsomákok, hiúzok, prérifarkasok és egyéb, szinte testközelből megtekinthető emlősfajok is élnek a területen.

Élővilág

Növényvilág

A Yellowstone Nemzeti Park ugyancsak otthont ad néhány káprázatos növényfajnak, s összesen 1500 itt őshonos növényfaj található a területen. Ilyenek például a különleges fenyőfajok, vagy a nehezen fellelhető, ám meseszép „fairy slipper” (magyarul „tündérpapucs”) nevű orchideafaj.

Növényvilág

A fairy slipper

Fairy slipper

Grizzly

Állatok

Fekete medve

Fekete

medve

Bölény

Farkas

Puma

Rozsomák

Hiúz

Prérifarkas

Jávorszarvas

Fehérfejű rétisas

Veszélyeztetett

fajok

Vándorsólyom

Trombitás hattyú

Trombitás

hattyú

Érdekességek

Itt él Maci Laci és barátja, Bubu.

Itt található a világ legnagyobb aktív gejzírje is, a Steamboat-gejzír (Gőzhajó-gejzír) a Norris Gejzír Medencében.

A gejzírekből kitörő vízgőz hőmérséklete általában 200-900 °C.

Érdekességek

Saiba mais sobre como criar apresentações dinâmicas e envolventes com o Prezi