Műszaki cikk áruismeret

Az energiaforrások csoportosítása

• megújuló
• nap-, szél-, víz-, geotermikus energia
• biomassza
• nem megújuló (kimerülő)
• ásványi szén, szénhidrogének: kőolaj, földgáz,
• hasadóanyagok (pl. urán)

A jelenleg előállított nukleáris energiát az atommaghasadás folyamatával szabadítják fel, amely során uránium segítségével hasított atomokból szabadul fel az energia. Az atomenergia a fosszilis tüzelőanyagok alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatívájának számít, 28-ból 14 EU-tagállam esetében az energiaszerkezet meghatározó eleme, az EU-ban termelt energia közel 30%-át teszi ki. Az 1986. évi csernobili katasztrófa és a 2011. évi fukusimai (Japán) nukleáris katasztrófa óta az atomenergia megítélése rendkívül ellentmondásos. Az is fokozta a nukleáris energia Európán belüli elhagyása érdekében gyakorolt nyomást, hogy Németország atomerőműveinek 2020-ig tartó fokozatos bezárása mellett döntött, Belgiumban pedig leállítottak két reaktort, miután repedéseket fedeztek fel a reaktortartályokban. Ugyanakkor a tagállamok döntenek arról, hogy a nukleáris energia része legyen-e energiaszerkezetüknek vagy sem.

Az uniós jogalkotás célja az atomerőművek biztonsági normáinak javítása, valamint a nukleáris hulladék biztonságos kezelésének és ártalmatlanításának biztosítása.

Az energiahordozó

olyan természetes (természetben előforduló) anyag, amelynek szerkezete alkalmas arra, hogy belőle energiát nyerjenek,

vagy

olyan fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, amely energia átadására képes

Két típusa van

• elemek
• olyan anyagokból állnak, amelyek áramtermelő reakciója visszafordíthatatlan
• kimerülnek
• akkumulátorok
• újratölthetők, megfelelő (kompatibilis) eszköz (töltő) segítségével
• a használat során végbement reakciót a töltés visszafordítja, ennek következtében újra képesek lesznek áram leadására

lLeggyakoribb elemfajták

• szén-cink elem
• alkáli/mangán elem
• ezüstoxid elem
• lítium-mangánoxid elem

Leggyakrabban használt akkumulátor fajták

• nikkel-metálhibrid (NiMh) és nikkel-kadmium (NiCd)
• lítium-ion (Li-ion)

2021. március 1-jétől

új energiahatékonysági címkék

A tapasztalatok alapján az alkategóriák gyakran megtévesztik a fogyasztókat.

Az új osztályozási rendszer csak az A–G besorolásokat fogja használni (tehát az A+, A++ és A+++ kategóriákat nem).

2021-től az új címkék új eleme

olyan QR-kód, amelynek segítségével a fogyasztók további,

hivatalos (nem kereskedelmi) információkat kaphatnak, ha a kódot egy szokványos okostelefonnal beszkennelik.

Ezeket az adatokat a gyártók töltik fel az uniós adatbázisba.

Az energiaosztály szempontjából felülvizsgált címke a háztartási készülékek

5 termékcsoportját érinti:

1) mosogatógépek,

2) mosógépek és mosó-szárító gépek,

3) hűtőgépek,

4) lámpák,

5) elektronikus kijelzők, köztük televíziókészülékek, képernyők és digitális reklámkijelzők;

A címke tartalma

A termékek összehasonlítása és a megalapozottabb vásárlói döntés elősegítése céljából – az egyes termékektől függően – az energiahatékonysági címkén

nemcsak a villamosenergia-fogyasztás fog szerepelni, hanem további információk is, sőt intuitív piktogramok: például a mosási ciklusonként használt víz mennyisége, a tárolási kapacitás, a kibocsátott zaj szintje.

Mosogatógépek

Mosógépek és mosó-szárító gépek

Hűtőgépek

Lámpák

Elektronikus kijelzők

Milyen előnyei vannak az energiafogyasztási címkének?

lehetővé teszi a fogyasztóknak, hogy energiahatékony terméket válasszanak, és ezáltal pénzt takarítsanak meg, a vállalatokat pedig arra ösztönözheti, hogy energiahatékony termékeket gyártsanak, illetve ilyen termékek fejlesztésébe ruházzanak be.

Címkével ellátandó termékek

Az energiafogyasztási címke használata minden olyan, az EU-ban forgalmazott készülék esetében kötelező, amelyre vonatkozóan létezik címkehasználati követelmény (vagy rendelet).

A címkét jól láthatóan fel kell tüntetni minden készüléken az értékesítés helyszínén.