K.

- kulcsszava a "sírni"

- 2 szerkezeti egységre bontható fel: első: 1. és 3. strófa - kérdő mondatokból áll

- 1. versszak: tipikusan romantikus mondatszerkesztés, ahol a bővítmények sora előbb helyezkedik el, mint a kérdőszó, az állítmány

- választ nem váró költői kérdések sora, ezek fokozzák az érzelmi hatást

- második egység: 2. versszak: fájdalmas felkiáltás

- nincs zárlat, a vers vége nyitott, romantikus elvek szerint ér véget

- figyelemreméltó hangszimbolika - szokatlanul sok magas magánhangzó

- ismétlések: mondatot vagy szószerkezetet ismétel

- ellentét: a főnevek és melléknevek ellentétpárokba rendeződnek

ELFOJTÓDÁS

Ó sírni, sírni, sírni,

Mint nem sírt senki még

Az elsűlyedt boldogság után,

Mint nem sírt senki még

Legfelső pontján fájdalmának,

Ki tud? ki tud?

Ah, fájdalom -

Lángoló, mint az enyém, csapongó, s mély,

Nincsen több, nincs sehol!

S mért nem forr könyű szememben?

S mért hogy szívem nem reped meg

Vérözönnel keblemen?

Bényétől Pécelig, 1814. aug. 16.

A Hymnus keletkezéséről

- 1823 január 22-én született Csekén

- alcím: A magyar nép zivataros századaiból

- 1820-ban forradalmi megmozdulások zajlottak Nápolyban és Spanyolországban, ennek hatására Metternich újoncok besorozását kérte és megemelte a hadiadót - a magyaroknak ez természetesen nem tetszett

- ebben a helyzetben lépett fel Kölcsey a közösség nevében a nemzet sorsának javításáért

- 1829-ben jelent meg nyomtatásban az Aurora c. folyóiratban

Keletkezésének körülményei

Kölcsey mint protestáns prédikátor

Prédikáció?

- 16-17. századi protestáns prédikátor szerepébe élte bele magát a költő

- ez indokolja a mű vallásos jellegét és imaformáját (hasonlít a jeremiádokhoz - középkori siratóénekek) is (biblikus kifejezések)

- történelemszemlélete is a 16-17. századra utal: a nemzeti katasztrófákat, az idegen uralmat Isten büntetéseként értelmezi, melyeket súlyos bűneink miatt kaptunk

Johann Gottfried Herder jóslata

a herderi jóslat

- Kölcsey történelemfelfogása hasonló Herder organikus történelemfelfogásához, miszerint mint az embereknek, a nemzeteknek is van fiatalkora, fénykora, majd megöregszenek és meghalnak

- a Himnusz a születéstől (Bendegúz, Árpád) a fénykoron át (Mátyás) a halálig (az akkori jelen) vezeti le a magyarság történetét

- szintén Herdertől származik az a jóslat, miszerint a magyarság el fog veszni a környező szláv népek tengerében

- az ennek köszönhető nemzethalál-vízió a reformkor meghatározó gondolata lesz

- a nemzethalál-víziónak más okai is voltak Herder jóslatán és történelemszemléletén kívül:

- az aktuális történelmi események

- alkalmas retorikai eszköz volt a buzdításra

A Hymnus műfaja, verselése és stílusa

- műfaja himnusz, Istenhez vagy egy magasabb létezőhöz szóló magasztos hangú, vallásos óda

- címe megjelöli a műfajt

- ennek megfelelően hangneme magasztos

- kifejezőeszközei: romantikus túlzó metaforák, anafora, felkiáltás, paradoxon

- verselése szimultán, minden versszak 8, 7 és hat szótagszámú trocheusokból áll

- rímelése két ütemű hatos, illetve hetes keresztrímes (ababcdcd)

Verselése, stílusa

A Hymnus szerkezete

- keretes szerkezetű (A1-B-A2), mely az antikvitásig nyúlik vissza

- A1: 1. strófa, témája az odafordulás, megszólítás, áldás kérése, a könyörgés tárgyának megnevezése, rövid érvelés (argumentáció)

- B rész, 2-7 versszak, a kérés kifejtése, részletezése, a magyar történelem bemutatása Isten és a magyarság viszonyának tükrében

- 1. egység: 2-3 strófa: a dicső múlt képeit vetíti elénk, Isten adományait sorolja fel: a honfoglalás segítése, Mátyás és egyéb értékgazdag időszakok

- 2. egység: 4-6 strófa: a trgikus múlt képei: Isten büntetése a tatárjárással a török igával, Isten azért büntet, mert nincs nemzeti egység - értékvesztés

- 3. egység: 7. strófa: a sivár jelen, teljes reménytelenség jelenik meg, időszembesítő párokkal veti össze a múltat és a jelent (vár-kőhalom)

- A2: 8. strfóa: témája könyörgés a szánalomért, és az indoklás megismétlése, az első versszak részeit ismétli

Elemzése

Elemzése

- első strófa: Isten megszólításával, az Istenhez való odafordulással kezdődik, a megbocsátás utáni bűntelen állapotért esdekel, azt kéri, hogy a magyarság tudjon békében élni és teremteni

- az egész nemzet nevében szól Istenhez, nem önös érdekből

- a jókedv itt nem csak vidámságot, de életörömöt is jelent

- a 2. versszaktól időrendben követi a magyarság történetét, kitérve a nagyobb, fajsúlyosabb eseményekre

- 3. versszak: az érett kalász az életet jelképezi, a nektár pedig az istenek itala

- gabona, bor, szőlő: fontos keresztény motívumok

- a múltbeli harmónia oka Isten kegyelme - Isten akkor velünk volt, most pedig nincs

- 4. versszaktól az értékhiányos múlt bemutatása, nagyszabású romantikus vízió

- a magyarok bűnei miatt Isten megharagudott a népre és elfordult tőlük - következményei: széthúzás, külső támadások

- anafora: ugyanazzal a szóval vagy szószerkezettel kezdi a sort (Hányszor)

- ellentétek: bércre hág-völgybe száll

- 7. versszak ellentét a múlt és jelen között - időszembesítő szerkezet

- az utolsó versszakban már nem áldást, hanem szánalmat kér

A Zrínyi dalának keletkezéséről

- 1830 nyarán íródott, mikor a költő Szobráncon tartózkodott Szemere Pálnál

- a költő Zrínyi Miklós szerepébe helyezkedik bele - kérdés, hogy melyik Zrínyi Miklóséba

Keletkezés

Elemzés

- lírai párbeszéd Zrínyi és a Vándor között - retorikai fogás - belső dialógus! egyszer Zrínyi, másszor a Vándor szerepe

- politikai óda, időszembesítő jellegű, romantikus stílusú

- a vándor kérdései az 1., 3. és 5. versszakokban szólalnak meg, számon kéri Zrínyitől a haza és a hazafiak eltűnését, keresi a régiek legendás hazaszeretetét, az ősök példamutató serénységét

- 2., 4. és 6. strófák a választ tartalmazzák, melyek kiábrándítóak, a dicső nép halott, a nagy hősök leszármazottai gyengék, nincs többé magyarság sem; jégkebel = utódok kedvetlensége, érzelmi hidegsége

- nincs bennük hazaszeretet

Elemzés

A Huszt keletkezéséről

Keletkezéstörténet

- Kölcsey még 1825 májusában kereste fel Huszt várát, ekkor írta a Régi várban c. epigrammát, ezt írta át és egészítette ki

- kötelességének érezte, hogy tettre kész, cselekvő hazafi legyen, ezt hirdette epigrammáiban is

- a régi dicső múlt merengése helyett inkább a jövőre kell fordítani figyelmünket - Széchenyi alapgondolata

- ezen szavakon fellelkesülve maga is kivette részét a közéleti feladatokból, mind a megyei közgyűléseken és a pozsonyi országgyűlésen felszólalt a reformokért - nemzeti függetlenség, jobbágyfelszabadítás

A Huszt elemzése

Bús düledékeiden, Husztnak romvára, megállék;

Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.

Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott

Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.

És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?

Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?

Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;

Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!

Elemzés

- műfaja epigramma

- klasszicista műfaj ellenére a Huszt stílusa romantikus

- üzenete, hogy a múlton való merengés helyett a jövőre koncentráljunk

- kifejezőeszközei: megszemélyesítés, metaforák, kérdés, jelzős szerkezetek, felszólító módú igealakok

- régies alakú szavak, kifejezések

- szerkezete: 2 fő részre tagolható, első négy sor romantikus elbeszélés, a következő három sor egy drámai jelenetet sűrít epigramma-formába: a sírból kiemelkedő árny megszólítja a lírai ént, felhívja a múlton való merengés értelmetlenségére a figyelmet, és a jobb jövő megteremtését szorgalmazza

- verselése időmértékes: disztichon

- klasszicista verselés + romantikus képek

- az utolsó sor a csattanó, mely a reformkor szállóigéjévé vált

- hangulata bizakodóbb, mint a többi hazafias versé: érződik a remény, hogy a magyarságnak lehet még dicsőbb korszaka

Huszti vár

- a mai Ukrajna területén található

- 1090 és 1191 között épült, stratégiai fontosságú helyen

- az Erdélyi Fejedelemség kulcsfontosságú erődítménye

- villámcsapás érte, az ebből keletkező tűz pedig elérte a lőporraktárat, felrobbant

Huszt vára

Zrínyi második éneke

- 1838-ban keletkezett

- a Habsburg-kormányzat terrorintézkedései miatt megtorpant a reformkor lendülete

- a Wesselényi-per több szereplője is visszariadt a küzdelemtől

Története

Elemzés

- helyzetdal, drámai monológ

- a hazaféltés erős, szép megnyilvánulása

- a szenvedő haza képét vetíti elénk, aki ellen saját fiai támadnak

- a vers egy kétségbeesett vízió

- műfaja politikai óda

- hangneme egyszerre fennkölt és keserű

- stílusa egyszerre romantikus(hatásos, erős érzelmi töltésű metaforák, láttató erejű szóösszetételek, halmozások) és klasszicista(a vers szerkezeti felépítése, a mondanivaló logikus elrendezése, párhuzamok ellentétek)

- több helyen visszaköszön a Hymnus néhány motívuma (odafordulás Istenhez, az isteni áldás eltékozlása, a saját magunk okozta pusztulás, a szánalomért könyörgés)

- a Hymnusszal ellentétben itt azonban nincs remény a jobb jövőre, a nemzethalál biztos

Elemzés

A Vanitatum vanitas keletkezése

Keletkezés

- 1823-ban keletkezett, a Hymnus után, annak párverseként tartják számon

- Csekén írta Kölcsey, nagy magányában

- forrása a Bölcs Salamonnak tulajdonított Prédikátor könyve, ennek latin nyelvű fordításából ered a kifejezés

„Felette nagy hiábavalóság, azt mondja a prédikátor; felette nagy hiábavalóság! Minden hiábavalóság!

Micsoda haszna van az embernek minden ő munkájában, mellyel munkálkodik a nap alatt?”

- vanitatum vanitas: fokozás és figura etymologica

- ez a szállóigévé vált kifejezés a Héber bibliában a földi élet haszontalansága miatt siránkozik

A Vanitatum vanitas elemzése

- önmegszólító

- kifejező eszközei: metaforák, paradoxonok, felsorolás, oxymoron

- sztoicizmusba hajló közöny, könnyed versformában

- kis Himfy-strófákból áll, verselése szimultán, rímek kereszt- illetve páros rímek

- szerkezete:

- 1., 9., 10. strófa: tanulság

- 2., 7., 8. strófa: földi lét

- 3., 4., 5., 6. strófa: a történelem kiemelkedő alakjai jelennek meg

- 1. strófa: felhívja a figyelmet Salamon bölcsességére: minden hiábavaló

- 2. strófa: a földet hangyafészekhez hasonlítja: kicsi jelentéktelen - még a természeti katasztrófáknak sincs jelentősége

- 3. strófa: az emberi történelem nagy hódítóit sorolja, az ő hódításaik is hamar elvesztek, értéktelenek voltak, kisszerűvé teszi a nagy haditetteket

- 4. strófa: a virtus és a lélek nemes dolgai csupán élettani jelenségek, minden szenvedély csak egy pillanatnyi elmezavar, vértolulás következménye

- 5. versszak: elvet minden tudományt, a gondolkodókat leminősíti - bölcselkedő oktalanság = oxymoron

- 6. versszak: művészeti értékek tagadása

- 7. versszak: az életünk egy körforgás "kezdet és vég egymást éri"

- 8. versszak: hiábavalóság = holdvilág, hiszen csak rövid ideig világít és fénye nem is valódi - a füst is a mulandóság szimbóluma, a történelem is csak egy sóhajtás

-9-10. versszak: megfogalmazza saját sztoikus magatartáseszményét: a bölcs nyugalom a legmegfelelőbb

- érzelemmentes, indulatmentes csendes megfigyelő életre tanít

Elemzés

Herder hatása

- 1826-ban íródott

- a magyar irodalom történetének rövid eszmetörténeti, fejlődéstörténeti foglalata és az irodalmi problémák megoldására tett javaslat

- szemléletét nagyban meghatározzák Herder gondolatai

- átveszi a német filozófus elméleteinek egy részét (klíma-elmélet, nemzetkarakterológia, az emberiség történetének korszakolása), de vitatkozik is vele, és híres jóslatát is cáfolja

- Kölcsey a hagymonány szón kultúrát és a művészeti emlékeket ért, minden olyan hagyatékot, amely egy-egy nép emlékezetében megőrződött és alkalmas arra, hogy az irodalom számára fontos téma vagy forrás legyen

Alapgondolatai, filozófiája

- kiindulópontja egy történeti összehasonlító elemzés

- az ókori görög és római kultúra és irodalom összefüggéseit a magyar és az európai irodalom kapcsolatára vonatkoztatja

- központban a nemzeti irodalom - nemzeti poesis

- a történelmi összefüggések mellett hangsúlyozza azokat a tényezőket, melyek hatnak a kultúra fejlődésére (vallás, nyelv, társadalmi állapotok)

Alapgondolatok

Főbb témakörök

• általános bevezetés, a nemzetek korszakai, a poézis kialakulásának lehetőségei

• nemzet és kultúra

• költészet és nyelv

• nemzeti hagyomány (nemzeti hőskor és nemzeti hagyományok)

• kultúra, vallás, irodalom

• a nemzeti költészet és a történelem kapcsolata; az irodalom műnemei

• nemzeti hagyomány – nemzeti irodalom – nemzeti eszme

• a nemzeti hagyomány hiánya, elvesztése és a nemzeti kultúra; a magyar irodalom problémái és lehetőségei (a magyar karakter)

• a magyar irodalom korszakai, jelentős alakjai

• a népköltészet szerepe és jelentősége a nemzeti irodalomban

• a nemzeti költészet és az európai irodalom kapcsolata

• a kor feladata, a játékszín (színház) szerepe

Témakörök

A Parainesis keletkezéséről

- Kölcsey saját fiaként nevelte öccse fiát, Kálmánt

- a fiú a címzettje ennek a "szellemi végrendeletnek"

- 1834 és 1836 között keletkezett, 1837-ben jelent meg először

- ez az írás, ez a buzdítás nem volt hiábavaló, Kölcsey Kálmán ugyanis végigharcolta a szabadságharcot, noha Komárom ostroma idején betegségben meghalt

Életrajzi háttér

A műről

- a cím a műfajt jelöli meg, intelem ez, olyasféle, mint amelyet Szent István írt Imre hercegnek

- az idősödő ember kész átadni tapasztalait a fiatalnak

- az erény útjait próbálja megmutatni az ifjúnak

- fő kérdése, hogy mi az élet célja, mely Kölcsey szerint a tett, cselekvés ("Tehát tégy! s tégy minden jót, ami tőled telik..."), a cselekvés célja pedig a másokért történő önzetlen munkálkodás, a családért, az emberiségért, a nemzetért

- ezt úgy valósíthatjuk meg, ha kialakítjuk saját elveinket, s ezekhez ragaszkodunk, és nem a pillanat hevében döntünk

- a másokért való cselekvés önfeláldozással jár, gyakorolni kell hát az önzetlenséget, amikor csak teheti

- fontos a tanulás és az ismeretszerzés, de nem ér sokat ha nincs meg az önálló gondolkodás képessége és a megfelelő ítélőerő

- az eredményekről azt mondja, hogy csak részleges eredményekre számíthatunk, a nagyobbakat már nem fogjuk megérni, hatásunkat nem fogjuk látni

- szerkezete:

- a nagy általánosság, az univerzum örök kérdései felől közelít a konkrétumok felé

- az Isten, az örök rend szerepel az létezők láncolatában, majd az emberiség egészét, ide tér vissza a mű végén is ( "Minden egyes ember, még a legnagyobb is, parányi része az egésznek; s minden rész az egészért lévén alkotva: azért kell munkálkodnia is.")

- a műgondolatmenetét jól követhetővé teszik a bekezdések, ezek vagy valamiféle szentencia-szerű tételmondattal indulnak, vagy kötőszavas átvezetéssel az előző bekezdésből

- gyakran használ metaforát, hasonlatot

- stílusát kettősség jellemzi: hogy nyugodt hangvételű, kinyilatkoztató jellegű, hol pedig a figyelmet felélesztve vitát imitál

A műről