Mi vár ránk 2019-ben?

Meddig kell teljesítenünk az első minősítési kötelezettséget?

Az Nkt. 97. § (19) bekezdése egyértelműen előírta, hogy a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak első minősítésére vagy minősítő vizsgájára 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között kellett volna sorra kerülnie

• ezt a bekezdést azonban a 2016. évi LXXX. törvény 46. § (15) bekezdése 2017. január 1-jétől hatályon kívül helyezte az Nkt. módosításával,
• azaz a 2018. június 30-i egységesen kötelező korábbi minősítési határidőt eltörölte.

Melyik tehát az az időpont, ameddig a 2013. szept. 1-jén pedagógus jogviszonyban lévő kollégáknak teljesíteniük kell a minősítési kötelezettségüket?

• ezt az időpontot a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet 3. §-a tartalmazza
• ez az időpont a pedagógus besorolási fokozatában eltöltött idő függvénye

Érdemes-e a kivárásra játszani?

A minősítési rendszer a köznevelési koncepció lényegi részét képezi:

• és azt a pedagógus életpálya bevezetésétől nem lehet elszakítani

Ebből következően a kivárási taktika semmiképpen nem célszerű, ellenben kiváló hatékonysággal késlelteti a pedagógusnak az életpályán történő folyamatos előre haladását!

Aki tehát eddig a kivárásra spekulált, annak az álláspontja alapos átgondolását javasolhatom, hiszen:

• a pedagógusok minősítési rendszere az oktatási koncepció alapelemévé vált
• az elmúlt években mintegy "feleződtek" a portfólió feltöltési követelményei
• a minősítési rendszer "gyermekbetegségeit" sikerült túlélnünk
• rendelkezésre állnak immár 3-4 év minősítési tapasztalatai, vannak tehát a minősítési folyamatot jól ismerő pedagógusok minden iskolában, óvodában

Aki tehát nem ellensége saját haladásának, és a 2019. évi különös feltételeket teljesíti,

annak haladéktalanul érdemes benyújtania a minősítésre történő jelentkezését!

A minősítési kötelezettség előírása

A minősítési eljárásban való kötelező részvétel teljesítésének időpontját a munkáltató írja elő a Pedagógus I. fokozatba lépést követően a kinevezés, munkaszerződés módosításában.

• figyelnünk kell arra, hogy a pedagógus életpálya szerinti 2013. szeptemberi besoroláskor
• 2018. június 30-i időpontot kellett előírnunk

• az első minősítési kötelezettség módosult határidejét a munkaszerződés valamelyik módosításában kellett előírni;
• mivel a 2018. június 30-i határidőt 2016. január 1-jei hatállyal törölték, ezzel a dátummal célszelrű szerepeltetni az új minősítési kötelezettség megjelölését

A minősítés legfeljebb egy alkalommal megismételhető, ha a minősítési eljárás sikertelen volt.

• az ismétlésére a sikertelen minősítési eljárás befejezésétől számított két év szakmai gyakorlat megszerzése után kerülhet sor
• a megismételt eljárás lefolytatására legkésőbb a Pedagógus I. fokozat megszerzésétől számított 11 év szakmai gyakorlat megszerzéséig kerülhet sor.

Lépések a fokozatok között...

3. § (1) A Ped. I. fokozatba történt besorolást követően 6 év szakmai gyakorlat megszerzése után kezdeményezhető a minősítési eljárásban történő részvétel.

• a 2013. szept. 1-jén Ped. I. fokozatba sorolt kolléga tehát 2019. szept. 1-jét követően kezdeményehezheti a jogszabály alapján a minősítési eljárását
• azaz a 2020. vagy 2021. évi minősítési tervbe kerülhet be,
• tehát legkorábban 2020. március 31-ig adhatja be a jelentkezési lapját

Korm. r. 3. § (1) Ha a Pedagógus I. fokozatba történő besorolástól számítva kilenc év szakmai gyakorlatot szerzett, a minősítési eljárást le kell folytatni:

• a 2013. szept. 1-jén Pedagógus I. fokozatba sorolt kolléga 2022. szept. 1-jén szerzi meg a 9 év szakmai gyakorlatot
• ezért legkésőbb 2023-ban a Ped. II. fokozatot megcélzó minősítési eljárását le kell folytatni.

A minősítési eljárásban tehát - hosszú távon - az egyes fokozatokban megszerzett szakmai gyakorlat alapján lehet résztvenni.

• a bevezetés átmeneti időszakában azonban a miniszter határozza meg a bekerülés különleges feltételeit!

Keretszámok 2014-18

10. § (1) A miniszter a következő naptári évre minden év február utolsó napjáig közzéteszi

a) a lebonyolítandó minősítő vizsgák és a minősítési eljárások számát (a minősítési keretszámot),

b) a minősítő vizsgák és a minősítési eljárások szervezésének központi szabályait, valamint

c) a minősítési tervbe történő felvétel különös feltételeit.

• a különös feltételek a jogszabálytól eltérő könnyebb (bevezetési) feltételeket tartalmazzák

Tekintsük át, hogy 2014 és 2018 között az oktatási miniszter milyen minősítési keretszámokat biztosított a pedagógusok számára!

A 2018. évi minősítési eljárásra alig több mint 12 ezer kollégánk jelentkezett, azaz a maximálisan minősíthető létszámnak csupán 40%-a, közülük is csupán 9.414 fő került be a minősítési eljárásban résztvevő pedagógusok körébe.

• ez a maximálisan minősíthető létszámnak alig több mint negyede.

Mit vártunk 2019-re?

Véleményem szerint nem fér hozzá kétség, hogy az elkövetkező évekre is magas minősítési létszámot engedélyez majd az oktatási miniszter. Ennek legfőbb oka szerintem a következő:

• ha továbbra is ilyen alacsony aktivitást mutatunk a jelentkezésben és a minősítési eljárásban történő sikeres részvételben, akkor az elkövetkező négy év elteltéig a pedagógusoknak csupán 70%-a esik át a kötelező minősítési eljáráson.

Ha az oktatásirányítás leszűri az elmúlt három év jelentkezési mutatóiból illetve sikerességéből a szakmai következtetéseket, akkor 2019-re jelentősen meg kellett könnyítenie a Pedagógus II. fokozatú minősítésre történő jelentkezés szakmai feltételeit

• emlékeztetőül: a 2018. évi minősítési eljárásban a Pedagógus II. fokozatú minősítésre azok jelentkezhettek, akik rendelkeztek
• legalább 20 év (!) szakmai gyakorlattal,
• vagy 8 év szakmai gyakorlat mellett szakvizsgájuk is volt.

Racionálisnak tartottam, hogy a jelentkezéshez előírt szakmai gyakorlat jelentősen, akár felére csökkenjen. Ezzel a szabályozással elérhető a jelentkezők számának lényeges növekedése.

Megjelentek a minősítési keretszámok

2018. február 28-án megjelentek a 2019. évi minősítési keretszámok

• és a minősítési eljárásba történő jelentkezés különös feltételei
• a minősítési keretszám 2019-ben 35.000 fő

A mesterfokozatú minősítési eljárásba történő jelentkezés feltételei:

• legalább 20 év szakmai gyakorlat
• továbbá szakvizsga

A Pedagógus II. fokozatú minősítési eljárásra az a pedagógus jelentkezhet, aki:

• legalább 12 év szakmai gyakorlattal rendelkezik
• aki legalább 8 év szakmai gyakorlattal és szakvizsgával rendelkezik

A 2019. évi minősítési feltételek tehát további jelentős könnyítéseket tartalmaznak az előző évi - talán túlságosan szigorú - szakmai feltételeken:

• megnyitották az utat sok pedagógus számára a Pedagógus II. fokozat eléréséhez
• valamint számottevő lehetőséget biztosítottak a mesterpedagógus fokozatú eljárásba történő mértéktartó jelentkezéshez.

Az önértékelés indulása

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet határozza meg az intézményi önértékeléssel kapcsolatos jogszabályi követelményeket:

• az eredeti előírások szerint a pedagógusok intézményi önértékelésére kétéves gyakorisággal került volna sor
• az intézményi önértékelés 2015. szeptember 1-jén indult meg (?)
• és 2017. június 30-ig minden pedagógus önértékelését el kellett volna végezni

2016. január 1-jei hatályba lépéssel jelentősen módosultak a jogszabályi elvárások:

• a pedagógusok önértékelési gyakorisága "csak" ötéves gyakorisággal kötelező

Az önértékelési feladatok ütemezése érdekében minden tanévben el kell készíteni az intézmény éves önértékelési tervét:

• és minden tanév végén érdemes értékelni a tanévben elvégzett önértékelési tevékenység tapasztalatait!

Az önértékelés határideje?

A jogszabály eredeti előírása szerint a pedagógusok első önértékelését 2015. szept. 1-től 2017. június 30-ig kellett volna lebonyolítani!

2016. szeptember 1-jével azonban új szabályok léptek életbe az ötéves gyakoriság bevezetésével, ezért:

• a rendelet 193.§ (21) bekezdésében meghatározott fenti határidőt 2017. január 1-től törölte a jogalkotó

Az önértékelés befejezésére vonatkozó új határidő tehát a 2016. szeptember 1-jei határidőtől számítandó:

• az intézmény pedagógusainak első önértékelését tehát 2021. augusztus 31-ig kell befejezni!
• fel kell itt arra is hívnunk a figyelmet, hogy az intézmények intézményi önértékelésének határideje is 2021-ben jár le!
• a kitolódott határidő bizonyára annak is "köszönhető", hogy az önértékelési szoftver csupán 2017 januárjában vált teljes körűen használhatóvá.

A pedagógusok intézményi önértékelésének elvégzéséhez tehát egérutat nyertünk - és ez szükséges is volt!

Hogyan tervezzük az önértékelést?

A 2015/16-os tanév első önértékelési terve totális zsákutcába vitte az iskolákat, óvodákat!

• csináltunk egy két évre szóló önértékelési tervcsomagot, amelyet lehetetlen volt végrehajtani...
• ráadásul az önértékelés során kötelezően használandó szoftver nem működött!

2017. szeptember 1-jéig két év eltelt: az önértékelésben pedig (majdnem) helyben jártunk!

• a 2017/18-as tanév megindulásától már nincs mentség!
• át kell gondolnunk, hogy a 2017-2021 közötti négy évben hogyan lehet elvégezni a feladatot!

Először vezetőként kell reális ütemezést és végrehajtható munkamódszert kialakítanunk

• ki kell találnunk a tantestület által tolerálható ütemezést, garantálnunk kell a kiszámíthatóságot
• meg kell találnunk azokat a munkatársakat, akikre biztosan számíthatunk
• és persze át kell gondolnunk azt is, hogy személyesen mit tudunk elvégezni!

Hogyan ütemezzük, hogyan értékeljük?

Hogyan tervezzünk, hogyan ütemezzünk és kommunikáljunk?

Ha megvan a stratégia és a közreműködők köre, akkor az éves feladatok ütemezését akár egy egyetlen oldalas táblázatban el lehet készíteni: megjelenése extrém legyen!

Az önértékelési feladtok végrehajtásakor és behajtásakor feltétlen következetesség szükséges!

• a feladatok lezárásához az informatikai felület 75 napot biztosít
• ezt túlságosan hosszú határidőnek gondolom, nem jó, ha egy feladat "lóg a levegőben": elegendő 50 nap is
• a 3. ábra grafikonja a 2. táblázaton alapul és automatikusan töltődik föl adatokkal
• ha szép grafikonokat szeretnének munkájuk (vissza)igazolására, akkor ezeket szívesen megosztom bárkivel

A munkatársak és a kollégák hamar elfogadják a racionális és pedagógusbarát módszereket!

Az önértékelés értékelése

Ha a fáradságos önértékelő tevékenységünket a tanév végén (és félévkor) nem értékeljük, akkor feleslegesen dolgoztunk és dolgoztattunk:

• az önértékelési munkát feltétlenül be kell mutatni és értékelni kell a nevelőtestület előtt
• feltétlenül reprezentálnunk kell, hogy időarányosan hol tartunk és mennyi munka vár ránk az elkövetkező években vagy félévben

Be kell mutatni az önértékelés során keletkezett pedagógus kérdőívekre adott válaszok eloszlását:

• a kérdésenkénti átlageredményeket az értékelt pedagógussal érdemes ismertetni
• hasznos olyan diagramot bemutatni, amelyen a pedagógus elhelyezheti önmagát

A pedagógusok önértékelésében résztvevő kollégák válaszadását is érdemes és lehetséges értékelni:

• milyen átlagos értékeket és milyen számban, eloszlással adtak a kollégájuknak
• hány nulla pontos (t.i: "nincs információm") értékelést adtak a kollégák számára
• reálisnak látszanak-e vezetői oldalról az intézményi önértékelésben adott pontszámok

Feltétlenül biztosítsunk összehasonlításra lehetőséget...

Az önfejlesztési terveket nem lehet számszerűen összehasonlítani

• a jegyzőkönyveket, interjúkat, óralátogatási tapasztalatokat sem lehetséges
• a pedagógus munkatársak kérdőíves felmérésének eredménye viszont számszerű értékeket tartalmaz, ezért összehasonlítható

A racionális összehasonlíthatóság feltétele az, hogy ne legyen túlságosan szubjektív a pontozás:

• ennek érdekében legalább tíz kolléga kérdőíves véleményezésére van szükség
• ez a digitális kérdőívezéssel könnyen megoldható

A tanfelügyelet helyzete

A tanfelügyelet külső ellenőrzési rendszerét a minősítés-önértékelés-tanfelügyeleti hármas pillérben célszerű értelmeznünk!

• fajtái: pedagógusok, intézményvezetők és intézmények tanfelügyeleti ellenőrzése

A pedagógusok tanfelügyeleti ellenőrzése 2015 decemberében indult meg igencsak nehéz körülmények között

• csak nagyon értintőleges pedagógus önértékelési eredményekre támaszkodhatott
• kizárólag a kérdőíves felmérés és a fogalakozáslátogatás alapján történt
• a kettős pedagógus tanfelügyeletek szinte megoldhatatlan feladat elé állították a szakértő kollégákat.

A pedagógusok tanfelügyeletére utoljára 2016-ban került sor, azóta pedagógus tanfelügyeletet nem szervez a Hivatal:

• megindult azonban az intézményvezetői és az intézményi tanfelügyeletek ütemes szervezése, és ez töretlenül folytatódik.

A tanfelügyeleti ellenőrzések ütemezése

Továbbra is jogszabályi kötelezettég, hogy a tanfelügyeleti ellenőrzésekre ötéves gyakorisággal kerül sor.

A módosított szabályok szerint azonban a pedagógus minősítését követő három évben nem írnak elő tanfelügyeleti ellenőrzést számára!

• az intézményvezetők tanfelügyeleti ellenőrzésére ötéves gyakorisággal kerül sor
• ezek ütemesen megkezdődtek

2017-ben pedig megindultak az első intézményi tanfelügyeleti ellenőrzések:

• ezek célja az intézményben felhalmozódott önértékelési és tanfelügyeleti ellenőrzési tapasztalatok szintetizálása
• célja az intézmény előtt álló fejlődési lehetőségek feltárása, a pozitívumok visszaigazolása
• eszköze az öt évre szóló intézményfejlesztési terv tartalmas elkészítése.

A tanfelügyeleti tapasztalatokról

Vajon miért szünetel a pedagógusok tanfelügyeleti ellenőrzése?

• oka nyilván a minősítéseket követő három éves mentesítési időszak
• másik oka nyilván az, hogy az oktatásirányítás az intézményi tanfelügyeletek és a vezetői tanfelügyeletek területén kíván eredményeket elérni

• a rendszer elsődlegesen a minősítések lebonyolítására koncentrál, mert az a pedagógus életpályához kapcsolódik
• bizonyára nem lényegtelen oka a szakértők relatíve magas leterheltsége

A Hivatal által előadások alkalmával közölt értékelésekből mintha azt hallanám ki, hogy:

• a tanfelügyeleti ellenőrzések értékelő lapjának szakmai tartalmával nem elégedett a Hivatal
• nagyon gyakoriak a néhány szavas, semmitmondó, felszínes tanfelügyeleti értékelések
• gyakori jelenség, hogy a "Fejleszthető területek" mezőben nincs bejegyzés

A vélt problémák megjelenéséhez nagyban hozzájárul az, hogy egy intézményt érintő tanfelügyeleti ellenőrzés értékelőlapja 40 oldal (!) terjedelmű, kérdései igencsak nehézkesek...

• az intézményi kompetenciák megfelelő értékelése mellett nem juthat idő az indikátorok értékelésére

Az intézményi tanfelügyelet

Az elmúlt időszakban szervezett intézményi tanfelügyeletek során az alábbiakat tapasztaltuk:

• a sikeres intézményi tanfelügyelet előfeltétele a jól elvégzett intézményi önértékelés
• ha nincsenek pedagógus intézményi önértékelések, akkor nincs miből dolgozni
• ha az intézményi szintű intézményi önértékelés nem elég körültekintő, akkor nem vonhatók le megfelelő szakmai következtetések

Az intézmény önfejlesztési terve milyen megállapításokat, terveket tartalmaz?

A pedagógusokkal és szülőkkel történő találkozás célszerű előkészítése

Az int. önértékelés során felvett pedagógus és szülői kérdőívekből levonható következtetések

A pedagógusok önfejlesztési tervéből milyen következetéseket lehet levonni?

A tanfelügyeleti jegyzőkönyvről

Milyen a jó és a rossz (intézményi, vezetői vagy pedagógus) tanfelügyeleti jegyzőkönyv?

A rossz tanfelügyeleti jegyzőkönyv:

• nem épít az intézményi önértékelésre
• nem használja az adatgyűjtő lapot, mert nem merül el a feladatban
• általánosságokat tartalmaz, felületes
• nem mer hiányosságra rámutatni

A jó tanfelügyeleti jegyzőkönyv:

• támaszkodik az önértékelési adatokra
• az adatgyűjtő lap szempontjai szerint elemez
• érdemi megállapításokat rögzít
• elismer, megerősít, szükség esetén hiányt állapít meg

Nem célszerű az OH honlapjáról letölthető sablonos, szempontokat nem tartalmazó jegyzőkönyvi minta használata.

• sokkal célszerűbbnek látszik, ha a tanfelügyelők a letölthető adatgyűjtő lapból készítik a jegyzőkönyvet:
• ebben is lehet törölni a szükségtelen kérdéseket, lehet tömören és röviden adatokat, hivatkozásokat írni
• jól követhetők az egyes vizsgálati szempontok, jól támasztja alá az értékelőlapon majd szereplő megállapításokat.

A tanfelügyelet értékelő lapja

A tanfelügyeleti ellenőrzés az értékelőlap kitöltésével zárul le:

• a tanfelügyelők az értékelőlapon kompetenciánként értékelik a kiemelkedő, illetőleg a fejleszhető területeket

A Hivatalnak itt az az elvárása, hogy minden kompetenciánál érdemi értékelés történjék:

• minden kompetenciánál szerepeljen kiemelkedő és fejleszthető terület megjelölése
• ne legyen tipikusan üres a fejleszthető területek rovata
• ne tartalmazzon sablonokat a kiemelkedő kompetenciaterületek meghatározása

Az értékelőlapon nem kell és nem lehet pontozni!

Azt kell elérni, hogy az intézményi vagy vezetői vagy pedagógus kompetenciák értékelésénél:

• az értékelőlap a tanfelügyeleti ellenőrzés konkrét tapasztalataira (pl. jegyzőkönyv, önértékelés) hivatkozzon, jelölje meg mindenütt a megállapítás forrását
• jegyzőkönyv, vezetői interjú, szülői kérdőív, önfejlesztési terv, intézménybejárás, stb.

Az értékelőlap összegez és értékel! Ez a lényeg!

Az int. tanfelügyeleti értékelőlapon a 7 kompetencia mellett 132 (!) indikátor szerepel összesen 40 oldalon!

• az indikátorok egyenkénti értékelése elvileg lehetséges, de gyakorlatilag lehetetlen!

A munkaidő nyilvántartása

Gyakori kérdésként vetődik föl a pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendszere:

• a munkaidő nyilvántartása a munkáltató kötelezettsége - M.t.
• a nyilvántartásban a munkavállaló bizonyos mértékű közreműködése előírható.

A munkáltatónak nyilván kell tartania a munkavállalók heti és napi munkaidejét:

• a heti munkaidő általában 40 óra - munkaidő-keret alkalmazása esetén ettől eltérő lehet
• a napi munkaidő általában 8 óra - munkaidő-keret esetében ettől eltérő
• ez a feladat az állami fenntartású intézmények igazgatóit, tagintézmény-vezetőit terheli

De vajon hogyan tartsuk nyilván a pedagógusok munkaidejét, amelyet nem kell teljes mértékben az iskolában tölteni:

• mi a helyzet a kötött munkaidő nyilvántartásával?
• hiszen a kötött munkaidőnek 2017-től csak bizonyos részeit kell az intézményben tölteniük a pedagógusoknak...
• hogyan tartsuk nyilván a nem kötött munkaidő teljesítését?

A munkaidő nyilvántartása minél egyszerűbb legyen!

Semmiféle jogszabály nem írja elő azt, hogy a pedagógusok munkaidejének minden összetevőjét nyilván kellene tartania a munkáltatónak!

Havi-heti gyakorisággal rendelkezésre kell azonban állniuk a munkaidővel kapcsolatos következő adatoknak:

• a naponta és hetente teljesített munkaidő, a szabadsággal kapcsolatos adatok
• a kötött munkaidőnek az a része, amelyet kizárólag az intézményben lehet teljesíteni
• 2017 szeptemberétől a munkáltató köteles meghatározni azt, hogy melyek azok a kötött munkaidőben ellátható feladatok, amelyeket kizárólag az intézményben tartózkodva lehet teljesíteni.

Lefordítva a napi gyakorlatra nyilvántartást kell tehát vezetnünk az alábbi munkaidő-elemekről:

• az órák, foglalkozások megtartása,
• szülői értekezleteken, fogadóórákon, értekezleteken való részvétel,
• a kötött munkaidőnek kizárólag az iskolában teljesíthető további elemei.

A munkaidő további összetevőiről részletes nyilvántartás vezetése nem szükséges!

Hogyan lehet egyszerűen?

Ha a munkáltató előírja a munkavállalója számára a munkavégzési időpontokat

• pl. órarendben, digitális naplóban, hirdetményen, a tanév helyi rendjében, stb.
• és ezek teljesítését utólag havonta írásban igazolja,

akkor a munkaidő nyilvántartásával kapcsolatos kötelezettségeit teljesítette - M.t. 134. § (3) bek.

A kötött munkaidőnek a kollektív szerződés (ennek hiányában a munkáltató) által meghatározott elemeit kizárólag az intézményben lehet elvégezni

• ezek nyilvántartását a haladási napló, értekezleti jegyzőkönyv, szülői értekezlet megtartása, stb. önmagában igazolja
• előírható továbbá a pedagógus számára egyszerű munkaidő-nyilvántartás vezetése
• érkezett, távozott, igénybe vett munkaközi szünet, ebédidő kiadása, stb.

Nem kell azonban semmiféle nyilvántartást vezetnie a munkavállalónak:

• a kötetlen munkaidő teljesítésének időpontjáról és időtartamáról
• Nkt. 62. § (5): a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni
• a kötött munkaidőnek a nem kizárólag az intézményben elvégezhető részeiről

Két egyszerű módszer létezik...

A beléptető rendszer használata:

• rögzíti a ki- és belépési időpontokat
• a napközbeni iskolaelhagyás idejét
• még a dohányzás idejét is levonja

A munkáltató meghatározza a heti és a napi munkaidőt, majd annak teljesítését utólag havonta igazolja:

• a változásokat naprakész módon feltünteti
• a pedagógus pedig akkor dolgozik, amikor elő van számára írva

Egyetlen teendő a hónap végén: Excel-táblában kell rögzíteni a teljesített kötött munkaidő (?) időtartamát

A hónap végén a munkáltató aláírásával igazolja, hogy a kiírásnak megfelelően történt a teljesítés.

A nyilvántartás végeredményeként a heti munkaidőnek összesítve 40 órának kell lennie:

• a kötött munkaidő azonban heti 32 óránál is lehet kevesebb
• ügyelni kell azokra az esetekre, amikor néhány napot nem tölt munkában a kolléga.

A szabályos foglalkoztatás problémái

A pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje általában heti 22-26 óra

• ennek részét képezi az osztályfőnöki és a munkaközösség-vezetői feladatok ellátásáért beszámítandó heti 2-2 óra
• a diákönkormányzat támogatásáért beszámítandó heti 1 óra

Az e feladatokért beszámítható órák száma nem haladhatja meg a heti négy órát

• kivételes elbírálás alá esik a mesterfokozatba sorolt pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött óraszáma, amely a fenti beszámítással együtt sem lehet kevesebb heti 17 óránál

Amennyiben a munkáltató - feladatainak ellátási kötelezettségei miatt - nem tudja teljesíteni a jogszabályban meghatározott munkáltatási feltételeket, akkor a rendkívüli munkavégzés esete áll elő:

• ekkor a rendkívüli munkavégzésért díjazás illeti meg a pedagógust
• ennek mértékét a tankerületek kollektív szerződése határozza meg
• ennek hiányában a munkáltató döntési jogkörébe tartozik

A napi 8 órán belül meg nem oldható feladatok

Más számítási módot kell alkalmazni pedagógiai programban szereplő kirándulások, projektoktatás, erdei iskola alkalmával végzett ügyelet, készenlét díjazásakor, ennek szabályairól a 326/2013. (VIII.31.) Korm. r. 33. §-a rendelkezik.

Ide tartoznak azok a feladatok, amelyek a napi 8 órás vagy a heti 40 órás rendes munkaidőben nem végezhetők el,

• mert a folyamatos munkavégzés, felügyelet, készenlét miatt időtartamuk meghaladja a napi rendes munkaidő mértékét

Készenlét a munkavégzésre

Ügyelet a munkaidő után

Készenlét esetén az átalánydíj mértéke az óradíj húsz százaléka,

• heti pihenőnapon és munkaszüneti napon harminc százaléka

Munkanapokon 8-16 óra: rendes munkavégzés

• 14-22 óra között: nem mérhető időtartamú munkavégzés, óradíja 60%
• 22-06 óra között: mérhető időtartamú munkavégzés, óradíja 50%

Munka és pihenőnapon más díjak érvényesek!

Az óradíj: a pedagógus illetményét elosztjuk a pedagógus munkakörére előírt neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó mértékével, továbbá 4,33-mal.

A tankerületi fenntartásban működő intézmények igazgatóinak munkáltatói feladatai

Nkt. 61. § (6): A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben az e törvényben foglalt kivétellel a munkáltatói jogokat az illetékes tankerületi központ vezetője gyakorolja.

A tankerületi fenntartású intézményekben a legfontosabb munkáltatói hatáskörök a tankerületi igazgatókat illetik meg az Nkt-ben foglalt előírások alapján:

• a közalkalmazotti jogviszony létesítése, megszüntetése,
• a bérgazdálkodást érintő döntések teljes köre.

Az intézmény vezetőjének fontos döntéselőkészítő jogai vannak az alábbiak szerint:

• Nkt. 61. § (6): a pedagógusok és a nevelő-oktaó munkát segítőmunkakörben foglalkoztatottak kinevezése és felmentése tárgyában javaslatot ad
• Nkt. 65-§ (1a): a besorolási illetménytől való eltérés kezdeményezése a tankerületi igazgatónál
• a minden személyi kérdésben

A munkáltatóra háruló minden egyéb feladat az intézmény vezetőjének feladatkörét képezi!

Miben dönthet az igazgató?

Minden más kérdésben az intézményvezetőt illeti meg a döntés joga:

• szervezi és ellenőrzi az intézmény szakmai működését, vezeti a szakmailag önálló intézményt, felelős az adminisztrációs tevékenység elvégzéséért
• gondoskodik az alapdokumentumok elkészítéséről és karbantartásáról
• jóvá hagyja az iskola pedagógiai programját

• előkészíti a nevelőtestület hatáskörébe tartozó döntéseket, rögzíti az ezzel kapcsolatos döntéseket
• kezdeményezi a tankerületi igazgatónál a jogszerű működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását - jelzési kötelezettség

• elvégzi a statisztikai adatszolgáltatást, megküldi a fenntartóank az általa kért adatokat
• elkészíti az éves munkatervet, a félévi és tanév végi beszámolókat

Dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Nkt. nem utal más személy vagy szervezet hatáskörébe!

Az igazgató munkáltatói feladatai

Meghatározza az intézmény munkarendjét, a dolgozók munkabeosztását:

• a pedagógusok napi 8 órás munkaidőben vagy munkaidő-keretben dolgoznak?
• hogyan biztosítja az iskola a délutáni szülői értekezleteknek a munkaidőben történő megtarthatóságát?

• meghatározza a napi munkaidőt és a munkafeladatokat
• biztosítja a munkaidő nyilvántartását, a munkaközi szünet kiadását
• kiadja és nyilvántartja a dolgozók szabadságát, szabadságolási tervet készít
• elrendeli a munkahelyen való tartózkodást, meghatározza az intézményben és az azon kívül végezhető feladatok körét

• szükség esetén elrendeli a rendkívüli munkavégzést, az ügyeletet és a készenlétet
• március 15-ig elkészíti a továbbképzési programot, annak végrehajtására a beiskolázási tervet....

Javaslatot tesz a tankerületi igazgató számára az alábbi munkáltatói döntésekre:

• magasabb vezetői megbízás adása illetve visszavonása
• nyugdíjas korúak továbbfoglalkoztatásának engedélyeztetése, óraadói megbízás vagy visszavonása
• előkészíti a közalkalmazottak felmentési idejének tervezésével kapcsolatos feladatokat

A vizsgaszabályzat változásai

Az iskolában a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet előírásai szerint szabályoznunk kell a tanulmányok alatti vizsgák szabályait

• a szabályozást a rendelet 7.§ (1) bek. előírásai szerint a pedagógiai program tartalmazza
• a szabályozás vonatkozik az osztályozó, különbözeti és javító vizsgákra

65. § (5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni.

A tanuló osztályzatait vagy a tanév közben szerzett osztályzatok, vagy a tanulmányok alatti vizsgák alkalmával elért eredménye alapján kell megállapítani:

• a két eljárás soha nem keverhető meg

68. § (2): A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló idő tantárgyanként általános iskolában és szakiskolában maximum, középiskolában minimum hatvan perc.

• hatályban van 2017. október 4-től

A tanulmányok alatti vizsgák szervezése

Rendelet 5. § (1) bek. h) pontja előírja, hogy az oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni:

• az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit,
• a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét,
• az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét.

Rendelet 65. § (6): A középiskolában, olyan tantárgyból, amely követelményeinek teljesítésével a helyi tanterv alapján valamely vizsgatárgyból a tanuló érettségi vizsga letételére való jogosultságot szerezhet, a tanulmányok alatti vizsgán:

• minden évfolyamon kötelező követelmény a minimum hatvanperces, az adott tanév helyi tantervének legfontosabb tanulmányi követelményeit magában foglaló írásbeli vizsgarész,
• valamint a szóbeli vizsgarész sikeres teljesítése.

Amennyiben iskolánkban szükséges a vizsgaszabályzat módosítása, akkor a pedagógiai programot legkésőbb a tanév végéig módosítanunk kell!

Tudják-e, mi az a "flow"?

A flow jelentése:

• áramlás, folyás, sodrás, áramlat, szétterjeszkedés, hömpölygés, dagály, eredés

• lobogás, mocsár, süppedő terület, ár, irány

• létezik továbbá a "folyósít" jelentés, ebben végképpen nincs gyakorlatunk!

Van azonban ennél rosszabb opció is: kritikus terhelés feletti spontán alakváltozás!

Én már sokszor úgy érzem, "flow" állapotban vagyok (vagy vagyunk?)!

A magam részéről amint észreveszem, hogy már kevésbé vagyok szellemileg fitt, romlik a memóriám, két dolgot teszek:

A tanfelügyeleti kézikönyveket húzom elő, azok mindig újdonsággal szolgálnak számomra...

Előveszem a jogtárat és gyönyörködöm a folyamatos változásban...

Tudják, mostanában sokat foglalkoztatják a pedagógusokat fontos kérdések...

...így pl. az élet fontos, filozófiai alapokat feszegető kérdései!

• például: mik a mai iskola szervezésének alappillérei

Erre választ találhatunk, ha megoldjuk a következő problémát:

Tudják-e, hogyan lehet egy tojást (akár feje tetejére állítva is) megállítani az asztalon?

Ha együtt megtaláljuk a megoldást, választ kapunk arra, hogy hány alappillére van a 21. századi magyar oktatásnak, és melyek azok...

... és azt is megtapasztalhatjuk, hogy minden nagy rendszerben van egy csomó lényegesnek látszó dolog, amelyről kiderülhet, hogy tulajdonképpen nagyon is nélkülözhető!

Tisztelt Hallgatóság!

Remélem, jól érezték magukat!

Köszönöm minden jelenlévőnek a szíves figyelmet!