TQM

Minőségellenőrzés

Minőségellenőrzés

Alapelve, hogy állandóan érvényesüljenek az előre rögzített minőségi követelmények.

Elsődleges célja a hiba megállapítása

Módszerei a szabványosítás, mérés

Egy termék, vagy szolgáltatás egy vagy több jellemzőjének mérése (pl.: műszerrel, mérőeszközzel,szemrevételezéssel) valamint az eredményekösszehasonlítása az előírt követelményekkel,hogy elértük-e a megfelelőséget minden egyes minőségjellemzőre nézve.

Nagy hátránya, hogy egyáltalán nem biztosítja a továbbfejlődést

Minőségszabályozás

A tömeggyártás megindulásával alakult ki

Fő célja az ellenőrzés és szabályozás

Módszerei a statisztikai eszközök

Minőségbiztosítás

Belső minőségbiztosítás: a vállalaton belül biztosítja a vállalatvezetőség számára az előállított termékek megfelelőségét

Minőségbiztosítás : minőségszabályozás + megelőzés

A minőségügyi rendszeren belül igazolt, dokumentált,tervezett és rendszeres tevékenység.

Célja: megfelelő bizalmat kelteni, hogy a termék, vagy szolgáltatás teljesíti a minőségi követelményeket

Külső minőségbiztosítás: szerződéses esetben a vevő számára nyújt biztosítékot

Minőségirányítás

A vállalati felső vezetés által szervezett és tervezett, erőforrásokkal támogatott, a vevők megelégedettségét célzó minőségirányítási rendszer stratégiai kialakítása és működtetése.

Elemei: minőségtervezés,minőségbiztosítás,szabályozás,minőségfejlesztés

Teljes

Teljes értelmezés

A vállalkozás teljes egészét átfogó minőségtörekvés

Az alkalmazottak bevonása minden döntésbe

Az ügyfél- és társadalomorientáltság

Minőségi értelmezés

Minőség

A folyamat, az eredmény, a vállalkozás minősége

A minőség a vállalkozás stratégiája

A fogyasztó elvárása a minőség mértékegysége

Irányítás értelmezése

Irányítás

Az alkalmazottak elkötelezettsége a minőség mellett

A munkafolyamat és a munkaszervezés állandó javítása

A hibaelhárító intézkedések elkészítése, végrehajtása

Az állandó tanulás és továbbképzés biztosítása

1. alapelv

1.alapelvÖsszpontosítás a külső és belső vevőkre/használókra

Azt jelenti, hogy mennyire tudjuk szervezetünk működését és szolgáltatásait úgy alakítani, hogy folyamatosan megfeleljünk a vevők/használók igényeinek és elvárásainak

Állandóan össze kell hasonlítanunk a termékeinket és szolgáltatásainkat a vevők/használók változó igényeivel, valamint a versenytársak által kínált termékekkel és szolgáltatásokkal.

A szervezeteknek sokféle igényt kell egy időben kielégíteni. Ezért meg kell határozni a prioritásokat a szervezet saját igényeinek, lehetőségeinek a figyelembevételével

Ehhez tudnunk kell

kik a vevőink/használóink, azaz kiknek, milyen csoportoknak akarjuk a termékeinket, szolgáltatásainkat nyújtani?;

melyek az igényeik, mit várnak el tőlünk, és hogyan tudjuk meg ezeket?;

mennyire elégedettek a tevékenységünkkel, hogyan ítélik meg a teljesítményünket, illetve hogyan szerezhetünk tudomást erről?;

hogyan és mi alapján határozzuk meg a teljesíthető igényeket, és mit kell tennünk azért, hogy ezeket kielégítsük, illetve túlszárnyaljuk?

2. alalpelv

2. alapelv: A folyamatok folyamatos fejlesztése

Ennek alapmodellje a PDCA ciklus

A folyamatok folyamatos fejlesztését kell érteni, amelynek eredménye a jobb minőségű termék és szolgáltatás.

Egy ciklus végére a javítás eredményeképpen jobb minőséget érhetünk el, majd a négy következő lépés nem ugyanazon a színvonalon halad, hanem kilépve a síkból egyre magasabb minőség színvonalon. Vagyis egy spirál szerint haladunk, ami lehetővé teszi az egyre változó, egyre magasabb (belső és külső) vevői/használói igényeknek való megfelelést.

Bármely tevékenység javítható, fejleszthető, ha szisztematikusan megtervezzük a javítást, fejlesztést. Megértjük a folyamat elvégzésének jelenlegi gyakorlatát, megtervezzük a megoldásokat és végrehajtjuk őket, elemezzük az eredményt, bevezetjük és újból elölről kezdünk mindent, azaz a következő probléma felé fordulunk.

Plan-D-C-A

Plan-D-C-A

Tervezni

a folyamat javítási lehetőségeit felismerni,

az elvárt teljesítmény, valamint az ennek eléréséhez szükséges célkitűzések és folyamatok meghatározása

folyamatokat megvizsgálni és az eltérések lehetséges okait felderíteni,

a célok eltérésének módját meghatározni

P-Do-C-A

P-Do-C-A

Végrehajtani

a terv végrehajtása,

a folyamatok elindítása,a termék elkészítését

képezni és begyakorolni

amelyek az “ellenőrzés” és “beavatkozás” lépésekben történő elemzési és ábrázolási feladatokhoz szükségesek

javító módszereket választani

adatokat gyűjteni

P-D-Check-A

ELLENŐRIZNI

P-D-Check-A

-adatokat ellenőrizni

-jelenlegi és tervezett eredményeket összehasonlítani

-javított folyamatokat elbírálni

Az összegyűjtött adatok ábrázolásával a folyamat egyszerűbbé tehető, szemléletesen bemutathatóak az ismételt PDCA ciklusok trendjei. Az adatok így információvá alakíthatók, amelyre szükség van a “beavatkozáshoz”.

E lépés során a tervezés és a végrehajtás közötti eltéréseket keressük, valamint megvizsgáljuk a tervet abból a szempontból, hogy mennyire megfelelő és teljes a megvalósíthatóság szempontjából.

P-D-C-Act

3. Alapelv

A dolgozók teljes körű részvétele

Az intézmény összes tagjának képességeit és tudását fel akarják használni a folyamatos javítás érdekében és a partnerek igényeinek kielégítéséhez. Ehhez dolgozóikat is belső vevőknek/használóknak kell tekinteniük, akiknek az igényeit és elvárásait ki kell elégíteni.

Az elkötelezettséget és a részvételt az emberek motiválásával segíthetjük elő. Ennek egyik eszköze a feladat és felelősség delegálás. Ez azt jelenti, hogy az embereknek feladatokat és felelősséget kell kapniuk, és akkor motiváltak lesznek abban, hogy a munkájukat jól végezzék és folyamatosan javítsák.

A TQM teljes körűsége többek között azt is jelenti, hogy senki sem lehet kivétel, ami az elkötelezettséget és részvételt jelenti. Mindenkinek részt kell venni benne, és a megfelelő tudással kell rendelkeznie a részvételhez.

A személyes felelősségvállalás alól senki sem lehet kivétel, mindenki felelős a saját szintjén.

Az elkötelezettséget és a részvételt a motiválatlanságon kívül sokszor a képzettség hiánya is akadályozza.

4. Alapelv

Közös tanulás. Tanuló szervezetté válás

Ha egy szervezet olyan módszereket fejleszt ki, amelyek náluk jól működnek, akkor azokat terjesztenie kell, hogy mások is használhassák őket. Ezzel is a minőségkultúra fejlődését segíti elő, mert eleve magasabb színvonalú teljesítésre kényszerül egy magasabb színvonalú környezetben.

A TQM-et alkalmazó szervezeteknek részt kell venniük a többi szervezettel közös tanulásban, azért, hogy elkerüljék a módszerek újra kitalálását, a minőség megvalósításának jó gyakorlatát gyorsabban tudják bevezetni és egy minőségkultúrát teremtsenek meg.

Ez jó lehetőség a tapasztalatok és a tudás átadására, megosztására, a tanuló szervezetté válásra. Ezen alapul a benchmarking, ami az egyik legkorszerűbb fejlesztési eszköz az amerikai és nyugat-európai szervezetek körében.

5. Alapelv

A vezetés

A vezetőség fontos feladatai: sikerre vinni a szervezetet, kinyilvánítani a minőség iránti elkötelezettséget, motiválni és képezni a dolgozókat. A legfontosabb, hogy a vezetés megértse, hogy a minőségirányítás nem egy különleges feladat, hanem része a mindennapi irányítási munkának.

A minőség, mint vezetési filozófia alkalmazása azt jelenti, hogy a vezetőség képes arra, hogy olyan módon irányítsa a folyamatokat és az erőforrásokat, különös tekintettel az emberekre, hogy a termékek és szolgáltatások minősége feleljen meg a vevők és az összes érdekelt fél igényeinek, illetve folyamatosan javuljon és haladja meg ezeket az igényeket

A vezetés hivatás, aminek gyakorlásához a vezetőnek

- át kell adnia a felelősséget a dolgozóknak, a vevők/használók igényeinek és problémáinak kezeléséért;

- oktatni és képezni kell a dolgozókat, hogy ennek a felelősségnek a viselésére képesek legyenek;

- a szervezeten belül úgy kell megosztani a felelősségeket, hogy az egyes döntéseket az adott felelősségi körön belül hozzák meg, nem pedig a szervezet magasabb szintjein.

Azt is jelenti, hogy a teljes vezetési folyamatot a minőség szemlélet irányítja, a beszerzéstől az eladásig, a szolgáltatásig, a marketingtől a dolgozók irányításáig, és a partnerkapcsolatok kialakításáig.

Statisztikai kártya

Cpk-k mérése

A folyamatképesség,Cpk mérése, meghatározása

Mérünk egy jellemző paramétert, meghatározzuk az átlagot (μ), a szórást (σ), a felső hibahatárt (USL) és az alsó hibahatárt (LSL)

A képlet alapján meghatározzuk a folyamatképességet (Cpk)