A valódi mérsékelt öv

Jellemzői

• Kevés csapadék jellemzi, 300-500 mm.

• A természetes növénytakaró füves puszta, sztyeppe.

Képek

Jellemzői

Chart

• Meleg nyár, hideg tél, és két átmeneti évszak: tavasz és ősz

• A csapadékmennyiség 500-800 mm között van

• Természetes növénytakarója: lombhullató erdő

Timeline

Csíkos mókus

• Az erdők talajszintjén mozog inkább, de jól tud az ágakon is
• Az amerikainak 3, a szibériainak 5 csíkja van
• Teste 12-20 cm, farka 10-14 cm
• Földalatti járatokat ás, ott alszik téli álmot és oda gyűjt táplálékot (1-7 kg táplálék/tél egyedenként)

Prériróka

• Észak-Amerika középső síkságain él, a rövid füvű prérin és a sivatagos területeken
• Üregeit a nyílt síkságok homokos talajába, domboldalakba és kerítések tövébe ássa
• Házi macska méretű
• Mindenevő: kis emlősök, madarak, gyíkok, rovarok (nyaranta sokat, pl.: bogarakat és sáskákat), gyümölcsök, fű, dögök
• Ragadozói: prérifarkas (ami megöli, de gyakran nem eszi meg), hiúz, szirti sas, borz (a kölykeit eszi)
• 50 nap vemhesség után 4-5 utód
• 1999 óta Kanadában veszélyeztett fajok listáján szerepel

Vapiti

• A gímszarvas rokona
• Eredetileg Észak-Amerikában és Kelet-Ázsiában élt, de sok helyre betelepítették, ahol károkat okoz az életközösségekben
• Csak a tajgai jávorszarvas nagyobb nála
• Párosujjú patás, lábfelépítése a tevékéhez hasonló
• Kérődző
• Ősszel hőszigetelő vastagabb bunda
• Kicsi farok mindkét nemnél
• Kifejlett tehén 225 kg, bika 320 kg

Csíkos bűzösborz

• Észak-Amerikában él
• Előbb figyelmezteti ellenfelét: hátsó felét felé fordítja, dús farkát felemeli, fütyül, mellső lábaival topog
• Bűzmirigyeiből büdös folyadékot spriccel (olyan, mint a fokhagyma, rothadó káposzta, égő toll és gumi keverékének szaga) úgy, hogy mellső lábára áll, visszanéz, hátsó lábait széttárja és permetez (jól céloz)
• Hossza 33-45 centiméter, farokhossza 18-25 centiméter,
• Testtömege 3-6 kg
• Bundája fekete, feje teteje fehér és ebből válik le két fehér csík, amely csak a farka végén találkozik újból. Fehér csík van a homlokán is. Orra rózsaszínes.
• Éjjel aktív, társas lény. A felnőtt hímek nyáron egyedül élnek, télen több nősténnyel is megosztják odújukat.
• Tápláléka: főleg rovarok, kis emlősök, de bogyók, magvak és madártojások is.
• Vemhessége 62-66 napig tart, többnyire 3-5 kölyök születik.

Bölény

• Nyílt füves térségeken élnek csordákban vándorolva
• Amerika meghódítása előtt számukat 60 millióra becsülték, a XX. századra 1000 példány maradt. Védelem alatt állnak (nemzeti parkok, rezervátumok)
• Európában is nagy számuk volt, ma már csak visszatelepített állományaik vannak Kelet-Európa országaiban
• A mérsékelt öv legnagyobb szárazföldi emlőse, 3,5 méter hosszúságot és 1,86 méter magasságot ér el.
• Párosujjú patás, kérődző

Közönséges ürge

• Európai füves pusztákon
• Védett
• Növényi részeket (elsősorban magokat) és rovarokat fogyaszt
• Föld alatti járatokat ás erős mellső lábaival
• Az elágazó járatrendszerben csoportosan élnek, de a járatokból mindenkinek saját vacok nyílik alvóhelyül
• Téli álom
• Amíg sok volt belőle, az ürgét gyakran megették; az ürgeöntés legismertebb irodalmi feldolgozását Petőfi Sándor: Arany Lacinak című költeményében olvashatjuk. Valamennyi ürgefaj szőrméje félnemes prém: szűcsipari alapanyag.

Kocsánytalan és vörös tölgy

Korai juhar és cukorjuhar

Mogyoró, bodza, vadrózsa

Hóvirág, orvosi tüdőfű, erdei pajzsika

• A pázsitfüvek nehezen megrághatóak, emészthetőek, mégis teljes tápláléklánc épül rájuk. (Fogyasztásukhoz megfelelő fogazat és kérődzés szükséges, és ezeknek megfelelő növényevőket fogyasztják a ragadozók.)

• Pázsitfűfélék azok a gabonafélék is, melyeket az ősemberek először termesztettek.

• Az árvalányhajfajok virágzásukkor a magok terjedését szolgáló fehér „tollruhája” leng hazánk lankás domboldalain.