Szófajok

Segédigék:

• nincs önálló jelentésük
• (marad, van, múlik, kell, lehet)
• összetett igealak (kértem volna, adni fogok)
• névszói-igei állítmány (tanár leszek, diák voltam)

Névutó:

• funkciója=viszonyrag
• hely-, idő-, módhatározói stb.

(alatt, óta, folytán, tekintettel)

Igekötő:

• nincs külön jelentése
• módosítja az ige jelentését
• (irány, befejezettség, eredmény: pl. be, ki, fel, el)
• határozószó és névutó is lehet

Kötőszó:

• mondatok vagy mondatrészek összekötés
• alárendelő: mert, hogy, mivel
• mellérendelő:is, de, és, pedig, vagy

Névelő:

• főnevek előtt áll
• határozott: a / az
• határozatlan: egy

Módosítószó:

• érzelmi/értelmi árnyalás
• nem mondatrész!
• bizonyosság: nyilván, persze, természetesen
• bizonytalanság: talán, esetleg, valószínűleg, alig
• érdeklődés: vajon, ugye, -e, nos
• igenlés: hogyne, csakis
• tagadás: nem, sem, dehogy, úgyse, egyáltalán,

• tagolatlan (felkiáltó) mondatok
• mondatrészi szerepük nincs
• indulatszó (Oh!, Juj! Teringettét!)
• köszönés (Szia!)
• állathivigató-terelő: Sicc! Pipipi!
• kérdő- / felelőszó: Nos? Ugye? Naná! Persze!

Szófajok

Viszonyszók

Szófajok

Mondatszók

Nem toldalék értékű

(önálló)

Toldalék értékű

(nem önálló)

Mondatszók

Viszonyszók

Alapszófajok

Alapszófajok:

• önállóan töltenek be mondatrészi szerepet
• lehetnek bővítményeik
• toldalékolhatók

A szófajok a nyelvhasználatban egyformán viselkedő, azonos szerepet betöltő szavak osztályai

Három tényező, mely a besorolást befolyásolja:

- jelentés

- alak és toldalékolhatóság

- mondatban betöltött szerep

Ige

- Kérdése: Mit csinál? Mi történik vele?

- Cselekvést, történést, állapotot vagy létezést fejez ki

- Csoportosítása:

A cselekvés ideje szerint:

A cselekvő száma, személye szerint:

1. Múlt

2. jelen

3. jövő

1. Egyes/többes szám

2. Személyragozás (én, te, ő)

A cselekvés módja szerint:

1. Kijelentő (megy)

2. feltételes (menne)

3. felszólító mód (menj!)

A cselekvés irányultsága szerint:

Határozott /általános tárgy (alanyi/tárgyas ragozás)

A cselekvő és a cselekvés viszonya szerint:

1. tárgyas (nézi az eget, néz egy festményt)

2. tárgyatlan (a cérna elszakadt)

3. egyik jelentése tárgyatlan, a másik tárgyas

(számol - számba vesz v. számolja a perceket)

1. cselekvő (futkározik)

2. műveltető (csináltat)

3. visszaható (verekedik)

4. szenvedő (kimondatik)

Segédige

Névutó

Igekötő

Főnév

Kérdése: Ki? Mi?

• élőlények, élettelen tárgyak vagy gondolati dolgok nevét jelöljük
• mondatbeli szerepük: valamennyi mondatrészi szerepben megjelenhetnek

konkrét fn.

elvont fn.

(fogalmak)

pl.: szépség, futás, filozófia

köznév

tulajdonnév

- személynév

- állatnév

- földrajzinév

- intézménynév

- cím

- márkanév

egyedi

gyűjtőnév

több egyedből álló csoportok neve

hasonló egyedek közös neve

fal, férfi

lakosság, ruházat

Melléknév

• Kérdése: Milyen? Mekkora?
• személyek, tárgyak, dolgok tulajdonságait fejezi ki
• a mondatban leggyakrabban jelzői szerepben áll, de lehet állítmány vagy határozó is

Fokozása: jó - jobb - legjobb - legeslegjobb

- a társalgás menetét irányító

- mondatértékű

- indulatszók

- hangutánzó

Számnevek

toldalékértékű viszonyszók:

- segédigék

- névutók

- igekötők

• személyek, tárgyak, dolgok számát, mennyiségét, sorban elfoglalt helyét fejezik ki
• a mondatban leggyakrabban jelzők, de lehetnek állítmányok vagy határozók is

Kötőszó

Névelő

Módosítószó,

tagadószó

határozott szn.

(pontosan megnevezi a számot vagy a sorrendi helyet)

határozatlan szn.

(a mennyiséget csak nagyjából adja meg)

sok, kevés

nem toldalékértékű viszonyszók:

- névelők

- kötőszók

- módosítószók

- tagadószók

sorszámnév

(negyedik)

törtszámnév

(hatod)

tőszámnév

(tíz)

- ige

- főnév

- melléknév

- számnév

- határozószók

(alapszófajokat helyettesítő: névmások)

Határozószók

• a cselekvés, történés, létezés körülményeit nevezik meg
• a mondatban mindig határozók, és csak határozói bővítményeik lehet

(kb. 1000 határozószó van a magyarban)

helyhatározószók

időhatározószók

állapotot, módot, fokot kifejező határozószók

ahol, egyhelyben,

otthon, közel

azonnal, nappal,

újra, már, reggel

általában, hirtelen,

részben, oldalt

Névmások

Névszókat helyettesítenk

Fajtája Főnévi Melléknévi Számnévi

Személyes én

Visszaható magam

Kölcsönös egymás

Birtokos enyém

Mutató ez ilyen ennyi

Kérdő ki? milyen, mekkora? mennyi, hányadik?

Vonatkozó aki amilyen, amekkora amennyi, ahányadik

Határozatlan valaki valamilyen, némi valahány, egypár

Általános akárki akármilyen akármennyi