CUNAMI

A LEHETETLEN

Rengeteg óriáshullámról szóló filmet készítettek már de szerintem a

A lehetetlen című spanyol-amerikai katasztrófa film (mely 2012-ben készült) a legjobb közülük. 114 percen kéresztül mutatja be a taiföldi szökőár túlélőinek történetét.

Tóhoku régió csendes-óceáni partjainál történt földrengés

és Japán keleti partvidékén, a Tóhoku régióbeli Szendai várostól nem messze következett be az óriáshullám.

A 2011-es japán szökőár

2011.márc.11-én helyi idő szerint 14 óra 46 perckor volt a 9,0 erősségű (sokak szerint a legnagyobb) földrengés és cunami japánban. A halottak és eltüntek száma közelít a 20 ezerhez és 500 ezren vesztették el otthonukat. A hullámok 10 méternél is magasabbak voltak.

Mi is az a cunami?

Honnan tudjuk mikor lesz cunami?

A szökőár vagy cunami japán eredetű kifejezés, magyarul óriáshullámnak is hívják. Az egyik legpusztítóbb természeti katasztrófa, ám igen ritkán fordul elő, és még ritkábban szed áldozatokat, bár ha magas szökőár éri el a partokat, hatalmas pusztításra képes.

(japánul:津tsunami, szó szerinti jelentése: „cu”: kikötő, „nami”: hullám, vagyis kikötői hullám)

Mit tehetünk mi?

A cunami érkezését előre jelezheti a parton a szárazföld rengése, a tenger gyors és jelentős visszahúzódása, a szokatlan hullámfront, és az azt kísérő hangos robaj. Mindezek észlelésekor nem kell megvárni a hivatalos bejelentést, a partot azonnal el kell hagyni, és magasabban fekvő természetes dombra kell menni.

Mivel a kiváltó okok között első helyen a földrengés szerepel, és ezt egyelőre nem tudjuk előre jelezni, ezért a cunami valószínűségét, várható helyét és erősségét is csak a földrengés bekövetkezte után lehet számítógépes modellek segítségével előre jelezni. A földrengéshullám kb. 100-szor gyorsabban halad a cunamihullámnál. Ez is csupán néhány órás időt ad a lakosságnak ahhoz, hogy a part menti laposabb területeket el tudja hagyni.

A 2004-es indonéziai szökőár

Hogyan keletkezik a cunami?

A cunamik szeizmikus hullámok. A szeizmikus hullám kifejezés lökéshullámot jelent. Többnyire víz alatti földrengések vagy vulkánkitörések váltják ki. Ilyenkor a tengerfenék nagy darabjai beszakadnak, míg másokat a magasba kényszerít a nyomás. A tengerfenék mozgása a fölötte elhelyezkedő víztömeget is mozgásba hozza. Az óceán vize óriási hullámhegyet hoz létre, s ebből a szélrózsa minden irányában, gyűrű alakban hullámok indulnak ki. Két hullámhegy között akár 150–300 km is lehet a távolság. Kint, a nyílt óceánon a hullámhegyek alig egy méter magasak, a szökőár rettentő ereje csupán a partok közelében, a sekély vízben válik érzékelhetővé.

CUNAMI