Introducing
Your new presentation assistant.
Refine, enhance, and tailor your content, source relevant images, and edit visuals quicker than ever before.
Trending searches
A nagy labdavarázslók aligha ismerték a Magnus-törvényt. Heinrich Magnus német fizikus 1853-ban írta le a nagy sebességű pörgő objektumokra, például ágyúlövedékekre vagy gránátokra érvényes tételét. Ezzel magyarázható, hogy az akár 100–120 km/ óra sebességgel kilőtt labda „menet közben” újabb lökést és irányváltást kap, A nagyon leegyszerűsített magyarázat: a haladási iránnyal szemben pörgő labda egyik felületén szívás, az ellentétes oldalán pedig túlnyomás keletkezik, és ez röpíti – némileg hasonlóan a repülőgépszárnyakon keletkező felhajtóerőhöz.
Miért éppen tizenegy játékos? Miért népszerűbb a futball a többi labdajátéknál? Mi a szerepe egy 140 éve halott német fizikusnak a különlegesen szép gólok tudományában?
Hogyan lép be a futball-világbajnokságba a valószínűség, és milyen az ideális labdaalak? A futball mára már lényegesen több szép játéknál, bőséges hozamú üzlet is, és általa kialakult egy gyorsan fejlődő tudományág: a futballfizika
Egy az 1977-es brazil-francia mérkőzésén rúgott gól is mutatja, hogy a focinak milyen érdekes a fizikája.A futballtörténelem egyik legnagyszerűbb gólját rúgta 1997-ben Roberto Carlos a franciáknak a Tornoi de France nevű vb-felkészülési tornán. A brazil 35 méterről, hihetetlen szabdrúgással talált be A fizikát legyőző lövésnek mondták, ám a napokban francia tudósok rájöttek, mi történt valójában: Roberto Carlos csavart labdája csigaház vonalú röppályára indult, amiben a kanyar a távolsággal élesedik. Dr. Clanet vezető kutató szerint minden csavart lövés - amiben pörög a labda - ilyen pályát írna le, de nem látjuk, mert vagy túl közel van a kapuhoz, és hamar a hálóba ér, vagy nem elég erős, és leesik.