PPK OTDK

Polarizált közérzet

- rendszerigazolás és korrupcióészlelés napjainkban

ELTE PPK Kari OTDK forduló

2018. december 7.

Stekler Klára, Márki Anett Neszta

Hipotézisek tesztelése

ALAPFOGALMAK

Az eredmények megvitatása, alkalmazhatósága

Módszertani alapok

X

rendszerigazolás

korrupció

jóllét

Eljárás és Mérőeszközök

Minta

• Kérdőíves kutatás
• Online térben (közösségi média)
• Kényelmi mintavétel

• 366 kitöltő
• 60,1 % nő (220 fő) és 39,9 % férfi (146 fő)
• budapesti – 39,6% (145 fő)
• legtöbben, 48,9 % (179 fő) – befejezett középiskola/befejezetlen felsőfokú tanulmányok
• Életkor – M = 44; SD = 19,18

• Korrupcióészlelés Skála (Zheng et al., 2006)
• Igazságos világba vetett hit Skála (Dalbert, 1999)
• Rendszerigazolás Skála (Kay &Jost, 2003)
• Cantril-létra (Cantril, 1965)
• Elmenne-e szavazni egy következő vasárnap esedékes választáson és ha igen, kit támogatna voksával

Pártpreferencia

1. Hipotézis

A kormánypárti személyek szubjektív jólléte magasabb, mint az ellenzékieké.

• Motivált megismerés jelentős észlelésbeli különbségek

• Szujektív jóllét - bizalom, igazságosság jelentős szerepe

• ideológiai osztályozás helyett az aktuális kormánypárttal való kapcsolat, mint csoportosító változó

• párhuzamos valóságok VS a kutatás torzít

• több mint 1 pont különbség a 10 fokú skálán

• szignifikáns különbség a kormánypártiak javára (F(1,275) = 14,404, p < 0,001, η2 = 0,05)

Magyarázat

Mintánkban a jóllét varianciáját az igazságos világba vetett hit magyarázta legjobban

F(1,364) = 183,401, p < 0,001, R2 = 0,335

2. Hipotézis

A kormánypártiak rendszerigazolóbbak, mint az ellenzékiek.

A korrupcióról még a kormánypárti szavazók is tudnak, csak nem érdekli őket

Bíró-Nagy szerint a felmérés egyik legegyértelműbb üzenete az, hogy Magyarországon párhuzamos valóságok léteznek egy sor kérdésben.

“A fideszesek mintha egy teljesen más országban élnének, mint a többiek, mintha két különböző országról mondanának véleményt” - mondta

• A kormányt támogatóknál a rendszerigazolás magasabb szintje figyelhető meg

• F(1,275) = 724,809, p < 0,001, η2 = 0,72

Elméleti alapok II.

3. Hipotézis

Elméleti alapok I.

A kormánypártot támogatók

korrupcióészlelése alacsonyabb, mint az ellenzékieké.

• hétfokú korrupcióészlelés skálán

kétpontos (2,03) különbség

A kutatás folytatása, bővítése

• kormánypártiak a korrupció alacsonyabb szintjéről számolnak be

2018/19. tél

2017. április

F(1,275) = 563,564, p < 0,001, η2 = 0,67

• Jóllét és korrupcióészlelés (Tay, Herian és Diener, 2014; Uslaner, 2003, Tavits, 2008)

• Rendszerigazolás és korrupcióészlelés (Li, Triandis és Yu, 2006; Tan és mtsai, 2015)

• Korrupcióészlelés és politikai hovatartozás (Tavits, 2008; Anderson and Guillory, 1997; Anderson and LoTempio, 2002; Nadeau and Blais, 1993)

- összehasonlító elemzés

- új változók

• morális dilemmák
• rendszerigazolás (EU, gazdasági)

Életérzés és társadalomkép kutatás

(Hunyadi és mtsai, 2007)

• 1000 fős országos reprezentatív minta

• A társadalmi közérzet szempontjából fontos a társadalmi hierarchia megítélése

• A különböző életterületek közül a közélet tisztaságával való elégedettséggel való elégedettség átlagos skálaértékre 3,42

• a baloldali szavazók inkább, a jobboldali szavazók kevésbé hajlamosak mind a rendszerigazolásra (4,52 vs. 3,76) és a világot igazságosabbnak látni (3,50 vs. 3,31)

4. Hipotézis

A legkevésbé a magyarok az átláthatósággal és a korrupciós helyzettel elégedettek, mindössze 4,4-t kapott az az

állítás, miszerint hazánkban alacsony a korrupció mértéke.

A korrupcióészlelés és a rendszerigazolás negatív lineáris kapcsolatban vannak egymással.

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!

A prezentációban felhasznált irodalom

2018. december 7.

Anderson, C. J., & Guillory, C. A. (1997). Political institutions and satisfaction with democracy: A cross-national analysis of consensus and majoritarian systems. American Political Science Review, 91(1), 66-81.

Anderson, C. J., & LoTempio, A. J. (2002). Winning, losing and political trust in America. British Journal of Political Science, 32(2), 335-351.

Bíró-Nagy, A., & Laki, G. (2018). Demokrácia és a magyar társadalom. < https://www.policysolutions.hu/hu/hirek/477/demokracia_es_a_magyar_tarsadalom > Letöltve: 2018. 12. 01.

Cantril, H. (1965). The pattern of human concern. New Jersey, USA: Rutgers University Press.

Dalbert, C. (1999). The world is more just for me than generally: About the personal belief in a just world scale's validity. Social Justice Research, 12(2), 79-98.

Hunyady, G., Kiss, P., Kósa, É., Kovács, M., Lángné Tarnai, M., Münnich, Á., ... & Szabó, É. (2007). Életérzés és társadalomkép= Life feelings and representation of society. OTKA Kutatási Jelentések| OTKA Research Reports.

Kay, A. C., & Jost, J. T. (2003). Complementary justice: effects of" poor but happy" and" poor but honest" stereotype exemplars on system justification and implicit activation of the justice motive. Journal of personality and social psychology, 85(5), 823.

Krekó P. (2013). Összeesküvés-elmélet mint kollektív motivált megismerés. Doktori disszertáció, Budapest.

Li, S., Triandis, H. C., & Yu, Y. (2006). Cultural orientation and corruption. Ethics & Behavior, 16(3), 199-215.

Nadeau, R., & Blais, A. (1993). Accepting the election outcome: the effect of participation on losers' consent. British Journal of Political Science, 23(4), 553-563.

Tan, X., Liu, L., Zheng, W., & Huang, Z. (2015). Effects of social dominance orientation and right‐wing authoritarianism on corrupt intention: The role of moral outrage. International Journal of Psychology.

Tay, L., Herian, M. N., & Diener, E. (2014). Detrimental effects of corruption and subjective well-being: Whether, how, and when. Social Psychological and Personality Science, 5(7), 751-759.

Tavits, M. (2008). Representation, corruption, and subjective well-being. Comparative Political Studies, 41(12), 1607–1630.

Uslaner, E. M. (2003). Trust, democracy and governance: Can government policies influence generalized trust?. In Generating social capital (pp. 171-190). Palgrave Macmillan, New York.

Zheng, W. W., Liu, L., Huang, Z. W., & Tan, X. Y. (2016). Life Satisfaction as a Buffer of the Relationship Between Corruption Perception and Political Participation. Social Indicators Research, 1–17.

Vö. (Bíró-Nagy, Laki 2018)

Hunyady, G., Kiss, P., Kósa, É., Kovács, M., Lángné Tarnai, M., Münnich, Á., ... & Szabó, É. (2007). Életérzés és társadalomkép= Life feelings and representation of society. OTKA Kutatási Jelentések| OTKA Research Reports.

Erős negatív korreláció

(r = -0,713, p < 0,001)

Regresszió

Korrelációk

Rendszerigazolás =

-1,423*korrupcióészlelés + 11224

A variancia 70%-át magyarázza

A jóllét bevonásával nincs jelentős javulás

(R2 = 0,717, F(2,363) = 459,788,

p < 0,001)