A szavak

Hagyományos

Vannak esetek, amelyekben a helyesírás ragaszkodik a történetileg kialakult szokásokhoz.

– családnevek (Batthyány, Kossuth, Széchenyi, Thököly stb.)

– ly-os szavak

Egyszerűsítő

Fokjel

Többes szám jele

• A többjegyű betűk kettőzött alakját a tőszókban és toldalékos alakokban csonkítottan írjuk, vagyis a betűnek csak az első jegyét ismételjük meg.
• A toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos, mássalhangzót jelölő betűt kettőzöttre egyszerűsítjük.

A jel

Módjelek

Birtokos személyjel

Szóelemző

• Módosítja a szó jelentését.
• A képző és a rag között helyezkedik el.
• Több is lehet belőle egy szóban.

Melléknévképző

A toldalékos (ragos, jeles, képzős) és az összetett szavakban többnyire feltünteti a szavak alkotóelemeit. A ragos, a jeles, a képzős szavak, az összetételek, valamint az egymást követő szavak szóelemeinek érintkező hangjai kölcsönösen hatnak egymásra, s a szavak kimondásakor a hangok sokszor megváltoznak. Helyesírásunk azonban nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra, hanem a szóelemeket eredeti alakjában íratja le.

Számnévképző

Helyesírási alapelvek

Igenévképző

Határozóragok

Tárgyrag

Időjelek

Birtokjel

Szótagolási szabályok

A képző

A rag

• Megváltoztatja a szó jelentését, sokszor megváltoztatja a szófaját is.
• Közvetlenül a szótő után áll.
• Több is lehet belőle egy szóban.

Igei személyragok

• Kiejtés szerinti
• Szóelemző
• Hagyományos
• Egyszerűsítő

A birtokos jelző ragja

• Megmutatja a szó mondatbeli szerepét, mondattá fűzi a szavakat.
• Szólalakzáró elem.
• Csak egy lehet belőle egy szóban.

Főnévképző

• Ahány magánhangzó, annyi szótag.
• Ha három msh. találkozik, akkor mindig csak egy megy tovább a következő szótagba. Pl.: Veszprém - Veszp-rém
• A összetett szavakat mindig az összetételi tagok határán választunk el. Pl.: nyugágy - nyug-ágy
• Az x mindig a következő szótagba kerül. Pl.: taxi - ta-xi
• A dz-t és a dzs-t soha nem választjuk el egymástól. Pl.: madzag - ma-dzag
• A régiesen írott neveket és az idegen eredetű neveket a kiejtés alapján írjuk. Pl.: Thewrewk (török - tö-rök) - Thew-rewk

A toldalékos szavak

Igeképző

A legtöbb szóhoz toldalékot kapcsolunk.

A toldalék fajtái: képző, jel, rag.

Az egyes toldalékok szerepe eltér egymástól.

A toldalékok kapcsolódási sorrendje: K + J + R

Kiejtés szerinti

A lehetőségekhez képest hűen tükrözteti a szavak hangalakját. A szóelemek (szótövek, képzők, jelek, ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük.

Az összetett szó

Az egyszerű szó

A szavak szerkezete

• a szavak legegyszerűbb alakja
• a szótárban is ez a forma található
• Pl.: alma, bútor, labda

• két önálló szó összekapcsolása
• a két szóból egy harmadik jelentés keletkezik
• részei:

ELŐTAG + UTÓTAG

• többszörösen összetett szó: az előtagja vagy az utótagja már egy összetett szó

Indulatszó

Nincs fogalmi jelentése, érzelmet, indulatot fejez ki.

A szónak van szerkezete. Ezt annak alapján állapítjuk meg, hogy egy vagy több részből áll-e.

Szerkezete szerint a szó kétféle lehet:

•Az egyszerű szó egy szóból (egy részből) áll: bicikli, kerék.

•Az összetett szó két szóból (két részből) áll: biciklikerék.

Mindkettő lehet toldalékos és toldalék nélküli.

Módosítószó

Nincs önálló jelentése. A mondat jelentését módosítja, a beszélő hozzáállását fejezi ki.

Mondatszók

• Indulatszó
• Módosítószó

Rokon értelmű szavak

Hasonló alakú szavak

Igekötő

Szinonimák: eltérő hangalakokhoz azonos vagy hasonló jelentés járul:

azonos jelentésű szavak (kutya - eb)

hasonló jelentésű szavak: tágabb értelmű, fokozati különbségek lehetnek a jelentések között (hegy – domb - bucka, eső - zivatar - égszakadás).

Segédige

Ezeknek csak a hangzása hasonló, a hangalakjuk és a jelentésük is teljesen eltérő, semmiféle kapcsolat nincs közöttük (pl. egyelőre - egyenlőre, helység - helyiség, fáradság -fáradtság).

Nincs önálló jelentése. Az ige vagy igenév jelentését bővítik valamilyen viszonnyal (pl. tér, idő - elindul, megcsinál).

Nincs önálló jelentése. Segít az igének kifejezni bizonyos igei tulajdonságokat: ragozás, szám, személy, mód, idő.

Ige

Kötőszó

Azonos alakú szavak

Ellentétes értelmű szavak

Névutó

Főnév

Nincs önálló jelentése. Szerepe, hogy mondatrészeket vagy mondatokat kössön össze és az azok közötti viszonyt kifejezze. (pl. ha - feltételes, vagy - válaszó, mint – hasonlító, de – ellentétes, emiatt – következtető viszony, stb.)

Antonimák: a jelentéseik ellentétben állnak egymással

Pl.: kicsi - nagy, ad - vesz, sok - kevés, jön - megy.

Cselekvést, történést, létezést vagy állapotot kifejező szófaj.

• A cselekvés irányulása alapján tárgyas és tárgyatlan igéket különböztetünk meg.
• Igeidők: múlt, jelen, jövő
• Igemódok: kijelentő, feltételes, felszólító
• Igeragozás: alanyi (általános), tárgyas (határozott)

Homonimák: a szó hangalakjához két vagy több jelentés kapcsolódik, de a jelentések között semmilyen kapcsolat nincs. Az egyforma hangalakú szavak csupán véletlenül állnak ugyanazon betűkből (hangokból) (pl. ég, ár, él).

Az előtte álló névszó jelentését bővíti valamilyen viszonykörülménnyel (pl. hely-, idő- vagy egyéb viszonnyal.

• Élőlényt, élettelen tárgyat, gondolati és elvont tárgyat jelöl.
• Fajtái: konkrét, elvont
• Köznév:
• egyedi név: (egy dolog összefoglaló neve) gyerek, lány, fa
• gyűjtőnév: (egy több egyedből álló csoport közös neve) nádas, csorda
• anyagnév: (a megnevezett dolog legkisebb része is egynemű az egésszel) vas, víz, bor
• Tulajdonnév:
• Személynév: Kati
• Allatnév: Bodri
• Földrajzi név: Duna
• Csillagnév: Nap
• Intézménynév: BEKG
• Cím: (műalkotások címe) Szigeti veszedelem
• Díjak: Nobel-díj
• Márkanév: Soproni ászok

Viszonyszók

Hangalak és jelentés

A szófajok

Melléknév

• Névelő
• Névutó
• Igekötő
• Segédige
• Kötőszó

• Személyek, tárgyak, dolgok tulajdonságát, milyenségét jelöli.
• Fokozhatóak:
• alapfok, középfok, felsőfok, túlzófok

Hangalak: az a betűsor vagy hangsor, amit kiejtünk, hallunk és leírunk, a szó érzékszerveinkkel felfogható része.

Jelentés: az a dolog vagy tárgy, amire gondolunk a hangalak megjelenésekor, az a gondolati tartalom, amit a hangalak hordoz.

A szavak hangalakjuk és jelentésük közti viszony alapján többfélék lehetnek.

Névelő

Alapszófajok

Hangutánzó és hangulatfestő szavak

Többjelentésű szavak

A szófaj nyelvi kategória, amelyet a szavak jelentése, mondatbeli szerepe, bővíthetősége és alaki viselkedése határoz meg.

A szófajokat három fő csoportba sorolhatjuk be:

Az alapszófajok (fogalomszók) önálló fogalmi jelentéssel rendelkeznek, önállóan mondatrészek lehetnek.

A viszonyszók (segédszók) csak viszonyjelentéssel rendelkeznek, önállóan nem mondatrészek, de azokhoz kapcsolódnak.

A mondatszók önállóan vagy tagmondatként tagolatlan mondatok lehetnek.

Az utána álló főnév határozott vagy határozatlan voltát adja meg.

Fajtái:

• határozott
• határozatlan

Hangutánzó és hangfestő szavak: A hangalak már előre jelzi a gépek, tárgyak, természeti jelenségek hangját.

Számnév

Egy hangalakhoz több jelentés járul, és a jelentések között kapcsolat van. A jelentések közül az egyik az alapjelentés, amelyből származik a többi mellékjelentés (pl. toll, nyelv, körte).

Ige (jön, esik, van)

Névszók:

Főnév (ház, vas, élet)

Melléknév (jó, nagy, lapos)

Számnév (három, harmadik, harmad)

Névmás (én, az, enyém)

Határozószók (kinn, így, bárhogy)

Igenevek (tanulni, olvasva)

• Személyek, tárgyak, dolgok mennyiségét jelöli, vagy hogy hányadik a sorban, hanyadrésze az egésznek.
• Fajtái:
• határozott: sorszámnév törtszámnév, tőszámnév
• határozatlan

A szavak

Hangalak és jelentés

A szavak szerkezete

Szófajok

Igenevek

Egyjelentésű szavak

Tipikusan átmeneti, „kétarcú” szófajok: egyrészt főnévi, melléknévi vagy határozószói, másrészt igei természetű.

Fajtái:

• Főnévi
• Melléknévi (folyamatos, befejezett, beálló)
• Határozói

Névmások

Egy hangalakhoz egy jelentés járul, a szó hangsora egyetlen jelentést idéz fel (pl. ajtó, asztal).

Valamilyen szót helyettesít, konkrét jelentést csak az adott szövegkörnyezetben kap.

Csak főnevet helyettesítő névmások:

• Személyes, birtokos, visszaható, kölcsönös:

Főnevet, melléknevet és számnevet helyettesítő névmások:

• Mutató, kérdő, vonatkozó, határozatlan, általános

Határozószó

Hely, idő vagy valamilyen egyéb viszonyt fejeznek ki.

SZAVAK

Based on Jim Harvey's speech structures