Kodály Zoltán pedagógiája

A különféle kutatási eredmények szerint a Kodály-módszer javítja a zenei intonációt, fejleszti a ritmusérzéket, növeli a zenei írástudást, és segíti az egyre bonyolultabb darabok előadását.

Emellett fejleszti az érzékelést,

a motorikus képességeket

és a gondolatok megformálását,

ezzel támogatja más készségek,

így az írás-olvasás

és a matematikai készségek

működését is.

:)

GOAL!

Bevezetése:

• Észt és Lett országban általánosan
• részelegesen: Románia, Norvégia, Belgium, Dánia, Finnország, Csehország, Spanyolország, Franciaország, Kanada, Japán, Ausztrália, AEÁ, stb.

Japánban-Hani Kjokó honosította meg a módszert, ma már 4 Kodály Társaság működik ott

Angliában Lois Choksy,

Argentínában Domokos László

Elterjedése

• A Leo Kestenberg által 1953-ban alapított ISME-n (International Society for Music Educators) a nagyvilág az 1958-as konferencián megismerhette a módszert.

Más szakemberektől átvett módszerek:

• A relatív szolmizálás-John Curwen. (Minden dúr hangsor alaphangja: "dó", minden mollé: "lá". Így az egyszer beidegzett hangközök felismerése, és leéneklése, ha a dallam előjelzése 5 kereszt, vagy akár 6 bé is-nem okoz különösebb nehézséget a tanulóknak.)
• A hangok módosíthatók felfelé és lefelé, így lehet a fából fi, a szóból szi, a tiből tá. A szótagok kulcsként szolgálnak a hangmagassághoz, és a relatív hallást támogatják az abszolút hallással szemben. A módszert az angol Sarah Glover fejlesztette ki a kórusénekléshez.

• Kodály a szolmizációs hangok kézjeleit Curwentől vette át. A dó, a mi és a szó stabil megjelenésű, míg a fá és a ti rendre a mire és a dóra mutat. A ré a dóra, a lá a szóra való lépésre utal. A kézjeleket felfelé és lefelé mozgással bővítette, hogy a gyerekek lássák, hogy merre mozog a dallam. (Wheeler 1985:15) A jeleket a test előtt képezik; az (alsó) dót derék, a lát szemmagasságban. A jelek közötti térbeli távolság megfelel a hangköz méretének.

Szemléltető eszközök:

• A ritmusegységek elnevezését Emile-Joseph Chêvé-től vették át.
• A ritmizálást Emile Jaques-Dalcroze ritmikájából átvett mozgáselemek támogatják.Kodály ismerte ezeket a módszereket, és egyetértett azzal, hogy a mozgás segít a ritmus befogadásában. A ritmusegységeket is a fejlődés elve szerint vezetik be. Az első ritmusértékek a negyed és a nyolcad, amiket a gyerekek már járásuk és futásuk ritmusából ismernek. A ritmust hallgatással, tapsolással, a ritmusegységek nevének ütemes mondogatásával, énekléssel és mozgással vezetik be, és csak utána tanulják meg feljegyezni.

-dallam-és ritmuskártyák, dallam-és ritmuskirakók, mágneses táblák, kézjelek és betűjelek, stb.

1945-től Kodály tervei valósággá váltak.

Az új magyar kormány elkezdte a bevezetését az általános iskolákban. Tizenöt év múlva az ország általános iskoláinak majdnem a fele zenei általános iskola lett.

2. A harmónikus ember képzése

3. A szakzenészképzés

-a magyar népdal: egyszerű, a gyermek által is elérhető, lelkesít, akaratot ébreszt

„… a zenével nemcsak zenét tanulunk… az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségből kigyógyít. Koncentrál, testi-lelki diszpozíción javít, munkára kedvet csinál, alkalmasabbá tesz, figyelemre-fegyelemre szoktat. Hogy egész embert mozgat, nemcsak egy-egy részét. Megszeretteti az iskolát. Fejleszti a közösségi érzést… a zene nemcsak zenére tanít.”

(Kodály 1956:304-305)

-éneklés

-karéneklés

-zenehallgatás

-a nemes zene iránti igény

" Az így emocionálisan is átélt valóság mélyebb, gazdagabb annál, mint amit csupán ésszel veszünk tudomásul, ezért a személyiséget is hatásosabban formálja" Kodály

Kodály Zoltán módszere

A munka középpontjában maga az énekelt dal, a hangzó zene, a zenei élmény áll. Ezt "nem lehet a véletlenre bízni: ezt megszerezni az iskola feladta".

" Az általános emberit minden nép csak nemzeti sajátosságain át közelíti meg" Kodály

-a zenei analfabétizmus megakadályozása

• Ha a lélek hét éves korig parlagon hever,

akkor már nem nőhet neki az, amit idejében

nem vetettünk.

• Az óvoda feladata a közösségi nevelés megalapozása a zenével.

"A lelket nem lehet adminisztratív úton formálni. Sokkal könnyebb a szépség és a tudás által formált lelket adminisztrálni. Igen, ez azonban a közgondolkodás előzetes megváltozását igényli." Kodály

Zenepedagógiájának alapjai:

1. A zenei alapműveltség nyújtása

a. ének központúság

b. értékes tananyag

( népzene, magyar és egyetemes műzene)- Mi az értékes zene?

c. relatív szolmitáció módszere

1. A zenei alapműveltség nyújtása

2. A zenével nevelés pedagógiai lehetőségeinek tudatos alkalmazása a személyiségformálásában,a sokoldalúan képzett harmónikus ember képzésében

3. A szakzenészképzés és közönségnevelés egyensúlyának, helyes arányainak megteremtése.

"Legyen a zene mindenkié!"

• Kodály Zoltán zenei nevelési koncepciója ma a magyar zenei köznevelés alapját jelenti, jelentős szerepe van a szakoktatásban is.

• Ezek az alapelvek fokozatosan alakultak ki, és mentek át a gyakorlatba, azután, hogy a zeneszerző figyelme 1925 táján a zenepedagógia felé fordult.

Kodály Zoltán

• Kecskemét, 1882. december 16.
• Budapest, 1967. március 6., 85 évesen
• háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA (Magyar Tudományos Akadémia) tagja.